Mfv.10644/2013/9 – Kúria

(4)bekezdése az írásba foglalt jognyilatkozat közlésére, azaz hatályosulására vonatkozik, nem tartalmaz előírást a nem írásba foglalt jognyilatkozat közlésére. Mfv.I.10.644/2013/

1. A Kúria a dr. Bízik Zsófia pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nemes Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen munkavállalói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 17.M.1813/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.638.869/2012/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 55.Mf.638.869/2012/
4. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja, egyebekben nem érinti. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket és a felülvizsgálati eljárásban teljes mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes a módosított keresetében az általa közölt munkavállalói rendkívüli felmondás jogszerűségének megállapítását és ennek jogkövetkezményei alkalmazását, illetve az alperes táppénz után járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezését kérte. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 17.M.1813/2012/
5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd díját a pervesztes felperes, míg az eljárási illetéket az állam viseli. A munkaügyi bíróság a Balassagyarmati Törvényszék 2.Mf.20.001/2012/
6. számú, a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2.M.413/2010/
7. számú ítéletét hatályon kívül helyező, és e munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzése alapján a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság által 1.M.148/2012/
8. számú áttételt elrendelő végzéssel indult eljárásban megállapította, hogy a felperes
9. február 20-án kötött munkaszerződést az alperessel
10. március 1-jétől határozatlan időtartamra ügyintéző-webszerkesztő munkakörben fennálló távmunka végzésére. A munkaszerződés
11. pontjában rögzítették a felek, hogy a kapcsolattartás módja munkaidőben MSN (internet alapú, azonnali üzenetküldő szolgáltatás) e-mail, illetve telefon. Az alperes
12. május 25-én délelőtt MSN útján közölte a felperessel a rendkívüli felmondását akként, hogy az írásba foglalt és cégszerű aláírással ellátott felmondási okiratot beszkennelte, és JPG formátumban elküldte a felperes MSN postafiókjába. Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója SMS-ben felkérte a felperest az MSN program használatára. A felperes az MSN programba belépett, majd MSN útján írásban nyilatkozott az alperesnek, hogy a JPG formátumban megküldött felmondást fogadta, azt meg tudta nyitni és el tudta olvasni. Az ezután MSN útján folytatott beszélgetés során a felperes a rendkívüli felmondást elfogadta, csak a szabadságok kifizetését kérte az alperestől. A felperes a
13. május 25-én közölt munkáltatói rendkívüli felmondást azonban nem tekintette szabályosnak, mert álláspontja szerint elektronikus aláírás nélkül és interneten keresztül a munkaviszonnyal kapcsolatos hivatalos iratot kézbesíteni nem lehet. Ezért még ugyanezen a napon,
14. május 25-én a munkaviszonyát ő maga rendkívüli felmondással megszüntette, amelyben többek között arra hivatkozott, hogy a munkáltató nem fizette ki részére a
15. április 27-étől
16. május 15-éig tartó betegszabadságra járó távolléti díjat. A táppénz folyósítását több ízben késleltette, és az ahhoz szükséges jövedelemigazolást késve küldte meg az Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Az alperes
17. május 27-én vette kézhez a munkavállalói rendkívüli felmondást. Az ezt követő napon,
18. május 28-án kézbesítették a felperes részére postai úton az alperes munkáltatói rendkívüli felmondását. A munkaügyi bíróság az
19. évi XXII. tv. (régi Mt.)
20. §

(1)és

(2)bekezdés, 87. §

(2)bekezdés, az

1. évi IV. tv. (Ptk.)
2. §

(1)bekezdés, és az

1. évi
2. tvr. (Ptké.)
3. §

(2)bekezdés alapján megalapozatlannak ítélte a felperes keresetét figyelemmel a bírói gyakorlatra is. Rögzítette, hogy a perben nem volt vitatott, hogy a postai úton megküldött és az MSN útján továbbított munkáltatói rendkívüli felmondások azonosak. Ez alapján a bíróság megállapította, hogy a munkáltató

1. május 25-én a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntette. A munkáltatói rendkívüli felmondás szabályszerű írásba foglalása az MSN-en keresztül történő továbbítást megelőzően megtörtént. A rendkívüli felmondást tartalmazó okiratot az alperes szkennelés útján digitalizálta. A digitalizálási eljárás során a szkenner olvasófeje sorról sorra beolvasta a papíron lévő információt, és annak tartalomhű digitális változatát hozta létre, amelyet az alperes JPG (kép) formátumban továbbított a felperesnek. Az ítélkezési gyakorlat alapján - a távirathoz és a géptávíróhoz való hasonlósága folytán - írásba foglaltnak kell tekinteni az MSN útján JPG formátumban megküldött jognyilatkozatot is. Az Mt.
2. §

(4)bekezdés nem ír elő olyan követelményt, amely szerint a rendkívüli felmondást csak személyesen vagy postai úton lehetne kézbesíteni, és nem zár ki más közlési módot. A felperes a rendkívüli felmondást elolvasta, annak tartalmát megértette. Az írásba foglalt munkáltatói rendkívüli felmondást

1. május 25-én tehát közölték a felperessel. Az tehát a munkaviszonyt az abban foglalt
2. május 25-ei dátummal megszüntette. A munkaügyi bíróság a közlés megfelelőségének vizsgálatánál figyelemmel volt a perbeli eset sajátos körülményeire, így különösen arra, hogy a felperest távmunkában foglalkoztatták, és a munkavégzésének helye az alperes b. székhelyétől eltérő városban, S.-ben volt. Értékelte továbbá a munkaszerződést, valamint azt a felperes által nem vitatott tényt, hogy többször volt arra példa a rendkívüli felmondást megelőzően, hogy az írásban, postai úton közölt küldeményeket nem vette át. A munkaviszony munkáltatói rendkívüli felmondással történő megszüntetése miatt az alperessel
3. május 27-én közölt munkavállalói rendkívüli felmondásnak jogi jelentősége nem volt, annak jogszerűsége vizsgálatára, jogkövetkezményei alkalmazására nem volt lehetőség. A táppénz után érvényesítendő késedelmi kamatigényt bizonyítottság hiányában utasította el. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 55.Mf.638.869/2012/
4. számú ítéletével a pártfogó ügyvéd díjáról meghozott döntés kivételével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A pártfogó ügyvéd díjára vonatkozó ítéleti rendelkezés helyett megállapította, hogy a felperes 100 %-ban pervesztes lett, és a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli és kötelezte a felperest az alperes javára másodfokú perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a pártfogó ügyvéd díjára vonatkozó döntés kivételével a Pp.
5. §

(3)bekezdés értelmében figyelemmel a 253. §

(2)bekezdésében foglaltakra, annak helyes indokai alapján hagyta helyben. Kiemelte, hogy az Mt. 96. §

(2)bekezdésben foglaltak megsértése nem eredményezi a bírói gyakorlat szerint a rendkívüli felmondás jogellenességét. A pártfogó ügyvéd díjára vonatkozó rendelkezés megváltoztatására a

1. évi LXXX. törvény alapján került sor. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen az alperes 2 havi átlagkereset, valamint 15 nap felmentési időre járó átlagkereset, és ezek késedelmi kamatai, továbbá a perköltség megfizetésére kötelezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Hivatkozása szerint az eljárt bíróságok a bizonyítékokat helytelenül mérlegelték, a tényállást tévesen állapították meg, indokolásuk jogszabály- és iratellenes. A jogerős ítélet sérti az Mt.
2. §

(2)bekezdését, a Ptké. 38. §

(2)bekezdését, a

1. évi XXXV. tv.
2. §

(1)bekezdését. Hivatkozott arra, hogy a munkaszerződést a felek úgy hozták létre, hogy mindkét fél kézzel ellátta aláírásával az iratot, a munkáltató bélyegzővel igazolta az érvényességet, és postai úton adták egymásnak az írott szerződést. Ennek megfelelően a rendkívüli felmondást személyesen vagy postai úton kellett volna kézbesíteni a felperes részére. Az MSN program útján közölt csak szóbeli közlésnek minősül, amely alakilag hibás, ezért jogellenes. A munkaviszony jogellenesen került megszüntetésre 2010. május 25-én a munkáltató részéről, a munkavállaló általi ezt követő felmondásnak már nincs jogi jelentősége, de az utóbb postán közölt, egyébként alakilag szabályos felmondásnak sincs. Az Mt. 87. §

(2)bekezdés alapján megkívánt írásbeli formának a Ptké. 38. §

(2)bekezdés alapján nem felel meg az e-mail az MSN program, és egyéb chatelő program útján tett nyilatkozat. A papír alapú levélváltás lényege az, hogy az irat maradandó, és utólagosan nem változtatható. A Ptké. 38. §

(2)bekezdésben foglaltak szerint írásbeli alakban létrejött szerződésnek minősül a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen a fokozott biztonságú, elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezés. Jelen ügyben nincs ilyen nyilatkozat. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság által nem említett, 2001. évi XXXV. tv. 4. §

(1)bekezdésben szereplő elektronikus aláírás hiányában az MSN programon keresztül továbbított JPG formátumú számítógépes irat nem minősül elektronikus dokumentumnak. A JPG formátumú irat szabad átírható, formázható, továbbá a feladója és a címzettje sem a felperes, illetve az alperes, hanem fantázianéven megjelölt felhasználók, vagyis nem bizonyított a feladó és a címzett személye, illetve az sem, hogy ténylegesen ki ült a számítógép előtt amikor az üzenetváltás megtörtént. Átvételi elismervény a felmondás kézbesítéséről nincsen. Az iratokhoz becsatolt chatelési részlet is manipulálható. Ezen chateléses üzenetváltásból az tűnik ki, hogy a felperes elektronikusan letöltött két, F1 és F2 elnevezésű fájlt. Az erre adott felperesi válaszból (miszerint a munkáltatónak jogában áll felmondani) nem következik, ogy elismerte volna a felmondás jogosságát. Ekkor egyébként még úgy vélte, hogy az irat csak egy felmondástervezet. A munkáltató nem biztosította az Mt. 96. §

(2)bekezdés alapján járó védekezés lehetőségét sem, ez is megalapozza a munkáltató rendkívüli felmondás jogellenességét. Nem értékelhető önmagában az a körülmény sem, hogy a felperest távmunkában foglalkoztatták, mert a munkaszerződést is papíralapon írták alá. A papíralakot a munkáltató is fontosnak tartotta, hiszen postai úton utólag kézbesítette a rendkívüli felmondást. Ezen ráutaló magatartással elismerte, hogy nem tartja érvényesnek az email útján továbbított üzenetet. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság előtt jegyzőkönyvben a keresetét módosította, és a saját munkavállalói rendkívüli felmondása jogszerűségének megállapítását, és ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Az áttételt követően a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt a jegyzőkönyvben e keresetét tartotta fenn annak megállapítását kérve, hogy a felperes rendkívüli felmondása jogszerű. A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya - amelyre vonatkozóan a fél az első- és a másodfokú eljárás során nem utalt - nem lehet hivatkozni a Pp. 274. §

(1)bekezdés, 275. §

(1)bekezdés alapján (EBH.2002.653.). A felperes ezért alappal a megelőző eljárásban tett perbeli nyilatkozatait nem változtathatta meg, és új körülményként nem hivatkozhatott arra, hogy a munkaviszonya a munkáltató - jogellenes - rendkívüli felmondásával szűnt meg, ezért nincs jelentősége az általa közölt munkavállalói rendkívüli felmondásnak. Az áttételt követően eljáró bíróságok jogszerűen, a Pp. 215. § és 253. §

(3)bekezdés alapján a felperes keresetét és fellebbezését elbírálva csak azt vizsgálhatták, hogy a felperes által közölt munkavállalói rendkívüli felmondás jogszerű volt-e. E körben az eljáró bíróságok helyesen állapították meg, hogy a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése a felperes részére a munkavállalói rendkívüli felmondás munkáltatóval történő közlését megelőzően megtörtént. A felperes a perben nem vitatta - ennek ellenkezőjét a felülvizsgálati kérelemben sem állította -, hogy

1. május 25-én az MSN útján JPG formátumban F1 és F2 elnevezésű fájlban megküldött rendkívüli felmondást elolvasta, amelyet igazol az is, hogy MSN útján, elolvasást követően arra érdemben a munkáltató felé reagált. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az MSN-ben megküldött rendkívüli felmondás csak tervezetnek minősül, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy a JPG formátumban megküldött fájl tartalmában, formai megjelenésében azonos volt a papíralapon postán elküldött rendkívüli felmondással. A jognyilatkozatok a közléssel hatályosulnak. A felperes által nem vitatottan az MSN útján megküldött rendkívüli felmondást megnyitotta, tartalmát megismerte, ezáltal az a részére közöltté vált. A munkáltató azonnali hatályú munkaviszonyt megszüntető intézkedése tehát ekkor hatályosult. Az Mt.
2. §

(4)bekezdése az írásba foglalt jognyilatkozat közlésére, azaz hatályosulására vonatkozik, de nem tartalmaz előírást a nem írásba foglalt jognyilatkozatok közlésére. Ezért az első- és a másodfokú bíróság a közlés körülményeinél helytállóan értékelte a munkaszerződés

1. pontját a felek kapcsolattartásának módjára vonatkozóan, továbbá a felperes perbeli előadásait is. Erre irányuló kereseti kérelem hiányában az eljáró bíróságok nem vizsgálhatták a
2. május 25-én közölt munkáltatói rendkívüli felmondás jogszerűségét (alaki előírásoknak megfelelősségét), és az azt megelőző eljárást, [Mt.
3. §

(2)bekezdés] csak azt értékelhették, hogy a felperes munkavállalói rendkívüli felmondása közlését (

1. május 27.) megelőzően a munkáltató részéről volt egy hatályos, a munkaviszonyt
2. május 25-ével megszüntető rendkívüli felmondás. Következésképp a munkavállaló rendkívüli felmondása joghatás kiváltására, azaz a munkaviszony általa
3. május 27-ével történő megszüntetésére nem volt alkalmas, mivel az
4. május 25-ével már megszűnt. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
5. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját a Pp. 87. §

(2)bekezdésre tekintettel az állam viseli. A felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. § alapján az állam terhén marad. Budapest,
3. július
4. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő