Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.023/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Mogyorósi Mihály ügyvéd (1136 Budapest, Balzac u.
- III/12.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Rusznák Jánosné dr. ügyvéd (8660 Tab, Mártírok u. 44.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen nemzetközi fuvardíj megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 1.G.40.009/2007/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (tizenkettőezer) forint fellebbezési perköltséget, és az állami adóhatóság külön felhívására 20.600 (húszezer-hatszáz) forint illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a S. Kft. megbízta az alperest annak megszervezésével, hogy az olaszországi S. S.p.A. cégtől két présgépet fuvarozzon el a S. Kft. t.-i telephelyére. Az alperes a fuvarozás elvégzésére a felperesnek adott megrendelést. E szerint a gépeket
- május 31-én reggel 8 órakor kell felrakni D.-ban, a lerakás T.-on
- június 2-án 8 órakor történik. A felperes a fuvarozás elvégzésével a P-T. Bt.-t bízta meg, akinek további megbízása alapján a fuvarozást ténylegesen K. L. végezte el. A présgépeket május 31-én reggel 8 órára kivitték az üzemcsarnokból az udvarra, a felrakást végző darus kocsi is megjelent, K. L. azonban csak
- május 31-én 21 óra 10 perckor érkezett meg D.-ba. A darus kocsi és a munkások már korábban eltávoztak. A présgépeket csak másnap, június 1-jén rakták fel. A kamion
- június 2-án 12 óra 10 perckor érkezett meg T.-ra. Az olaszországi darus kocsit biztosító cég
- június 30-án a S. S.p.A. felé 960 euró + 192 euró ÁFA, összesen 1.152 euró összegről állított ki számlát. Ebből 620 euró + ÁFA az emelődarus kocsi
- május 31-ei kiállása a dolgozók munkadíjával. A S. S.p.A. a számla összegéből 620 eurót a S. Kft. felé tovább hárított, melyet a S. Kft.
- december 19-én megfizetett.
- június 7-én a felperes a fuvardíjról 268.321 forintról állított ki számlát az alperes részére
- június 27-ei fizetési határidővel. A felperes a keresetében a Ptk.
- §-a alapján 268.321 forint fuvardíj és annak
- június 27-től a kifizetés napjáig járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte, és viszontkeresetet terjesztett elő 300 euró kötbér, és 620 euró kártérítés megfizetése iránt azzal, hogy a felperes marasztalását forintban kéri. A 620 euró kártérítés iránti viszontkereset vonatkozásában az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. Kötbér igénye jogalapjaként az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes nem a megadott határidőben teljesítette a fuvarozást, így a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben foglalt összegű kötbér megfizetésére köteles. Az elsőfokú bíróság az alperest 268.321 forint, és ennek
- június 28-tól számított kamatai megfizetésére kötelezte, a 300 euró kötbér megfizetése iránti viszontkeresetet elutasította. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a felek közt nem volt vitás, hogy az alperes a présgépeket T.-ra elfuvarozta, és a címzettnek kiszolgáltatta. Ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a fuvardíj megilleti. Rámutatott az elsőfokú bíróság arra, hogy a Ptk. 506. §
(1)bekezdésére tekintettel a Ptk.-nak a fuvarozásra vonatkozó fejezetét csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés vagy egyezmény illetőleg szabály másként nem rendelkezik. Az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény (CMR) a kötbér körében külön rendelkezést nem tartalmaz, ezért e tekintetben a Ptk. rendelkezései az irányadók. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a késedelmes fuvarozó a késedelem tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles megfizetni. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a fuvarozó a küldemény átvétele előtt a megfelelő fuvareszköz kiállításával esik késedelembe, arra a Ptk. 492. §
(3)bekezdésében foglaltak irányadók. A kamion a felrakási helyre csak késedelmesen érkezett meg, de az alperesnek a késedelmes kiállással kapcsolatban kiadása, költsége nem merült fel, ezért kártérítés iránti követelést nem is érvényesíthetne. Az alperes nem kártérítés, hanem kötbér címén terjesztett elő igényt. A Ptk. 500. §
(1)bekezdése alapján azonban követelés a felperessel szemben nem érvényesíthető. Az összeg nagyságával kapcsolatban sem terjesztett elő a felperes bizonyítási indítványt. A Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek a perbeli esetben nem alkalmazhatók, mert annak 1. §
(1)bekezdése szerint e feltételeket a magyar jog szerint szállítmányozásnak minősülő szerződésekre kell alkalmazni, a felek között pedig nem ilyen szerződés, hanem nemzetközi fuvarozásra vonatkozó szerződés jött létre. Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét „helyezze hatályon kívül, és a felperes kereseti követelését, mint alaptalan követelést utasítsa el, és a viszontkereseti kérelemben foglaltaknak adjon helyt". Arra hivatkozott, hogy maga a felperes sem vitatta a kiszolgáltatási késedelem tényét, és ezt Zs. M. tanúvallomása is megerősítette. A felperes nemcsak a küldemény átvétele előtt, a megfelelő fuvareszköz kiállításával esett késedelembe, hanem a fuvarozás teljesítése során a kiszolgáltatási késedelme is megállapítható, így a Ptk. 500. §
(1)bekezdése szerinti rendelkezés is megfelelően alkalmazandó a Ptk. 492. §
(3)bekezdése mellett. Véleménye szerint a nemzetközi fuvarozási szerződés és jogviszonyra is alkalmazandók a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és érdemben helyes a keresetnek helyt adó és a viszontkeresetet elutasító döntése is, a viszontkereset elutasításának jogi indokaival azonban a másodfokú bíróság nem ért egyet. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy vélte, hogy a nemzetközi fuvarozási jogviszonyban a Ptk. 500. §
(1)bekezdését alkalmazni lehet figyelemmel arra, hogy a CMR kötbérfizetési kötelezettségről nem rendelkezik. A Ptk. 506. §
(1)bekezdése szerint, ha a küldeményt az országhatáron túl kell továbbítani, e fejezet rendelkezéseit csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés vagy egyezmény, illetőleg szabály másképpen nem rendelkezik. A nemzetközi árufuvarozási szerződésen alapuló jogviszonyban alkalmazandó jogszabály az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló Genfben az
- év május
- napján kelt egyezmény (CMR). A CMR
- Cikke szerint kiszolgáltatási késedelem áll fenn, ha az árut a megegyezés szerinti határidőn belül nem szolgáltatták ki, vagy ha ilyen megegyezés hiányában a fuvarozás tényleges időtartalma - figyelemmel az eset körülményeire, és különösen részrakodások esetében a teljes rakomány képzéséhez rendes körülmények között szükséges időre - meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhető időtartamot. Helyesen hivatkozott fellebbezésében az alperes arra, hogy a fuvarozó nemcsak a fuvareszköz kiállításával esett késedelembe, hanem az áru kiszolgáltatásával is, hiszen a fuvarozási szerződésben a felek azt határozták meg, hogy a gépek lerakását
- június 2-án reggel 8 órakor kell megkezdeni, és a fuvarozó csak több mint 4 órával később érkezett meg a lerakási helyre. A CMR
- Cikke szerinti kiszolgáltatási késedelme tehát fennáll. A CMR
- Cikk
- pontja szerint késedelem esetében, ha a rendelkezésre jogosult bizonyítja, hogy ebből kára származott, a fuvarozó köteles ezért kártérítést fizetni, amely azonban nem haladhatja meg a fuvardíj összegét. A CMR
- Cikke megállapítja a kiszolgáltatási késedelem fogalmát, és a
- Cikk
- pontja rendelkezik a késedelem jogkövetkezményeiről. Ettől eltérően rendelkezik a Ptk.
- §
(1)bekezdése, mely szerint a késedelmes fuvarozó a késedelem tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles megfizetni. A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor követelheti, ha a fuvarozó a határidőben való teljesítéshez fűződő érdek ismeretében írásban vállalta a határidő megtartását, és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A Ptk. 500. §
(1)bekezdése szerint a késedelem elsődleges jogkövetkezménye a kárátalány szerepét betöltő kötbér, melynek legmagasabb összege a fuvardíjnak megfelelő összeg. Ezt a fuvarozó akkor is köteles megfizetni, ha a késedelemmel nem okozott kárt. A károsult azonban az 500. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek mellett a kötbért meghaladó kárának megtérítését is követelheti, a jogszabály tehát lehetőséget biztosít a teljes kártérítésre is. A CMR
- Cikk
- pont ettől eltérő jogkövetkezményt határoz meg. A fuvarozó csak akkor köteles kártérítést fizetni, ha a rendelkezésre jogosult a kárt bizonyítja, és nem ad lehetőséget a teljes kártérítésre, a kártérítés összegét a fuvardíj összegében maximálja, ugyanakkor a kártérítés érvényesítéséhez további feltételeket nem ír elő. A nemzetközi közúti árufuvarozási szerződéseken alapuló jogviszonyokban elsősorban a CMR szabályait kell alkalmazni, és a CMR a késedelem jogkövetkezményeit a Ptk.-tól eltérően szabályozza, ezért a Ptk. 500 §
(1)bekezdése ebben a jogviszonyban nem alkalmazható. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felek jogviszonyában nem alkalmazható a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek sem, mert a felek nem szállítmányozási szerződést kötöttek. A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése a) pontja és
(5)bekezdése alapján megállapított 10.000 forint + ÁFA összegű ügyvédi munkadíj megfizetésére. P é c s,
- március
- Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Zóka Ferenc s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ildikó s.k. bíró