Kfv.II.39.207/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Várnai Iván ügyvéd által képviselt felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala alperes ellen védelembe vételi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben a Fejér Megyei Bíróság
- március 30-án kelt K.20.139/2007/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság K.20.139/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az Állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális és Családügyi Irodája a hozzá
- november 21én áttett kérelem tárgyában
- december 12-én kelt 4368/19/
- számú határozattal döntött és elutasította a felperesi apának a kiskorú Sz.E. nevű gyermeke védelembe vételére irányuló kérelmét. Határozata indokolása szerint a gyermek egészségügyi ellátása biztosított, az anya a gyermeket megfelelően neveli, a védelembe vétel feltételei nem állnak fenn, ezért a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/
- (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) 85.§
(1)bekezdése alapján a kérelmet el kellett utasítani. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- február 10én kelt 06-244/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy az alperes a határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (Ket.) 33.§
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott eljárási határidők megtartásával hozta meg. A védelembe vétel feltétele annak bizonyítottsága, hogy a kiskorú gyermek veszélyeztetettsége fennáll. A gyámhivatal a Gyer. 84.§
(3)bekezdése alapján beszerezte a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, az abba foglalt környezettanulmányt, az óvodai véleményt, értékelte a családgondozó véleményét, a csatolt orvosi iratot és ennek alapján jogszerűen állapította meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, a gyermek megfelelően gondozott, egészségügyi ellátottsága biztosított. Mindezek alapján az alperes jogszerű határozatot hozott a felperesi kérelem elutasításáról. A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 67.§
(1)bekezdését, 68.§
(1)és
(3)bekezdését, 128.§
(1)bekezdését, 129.§
(3)bekezdését, a Gyer. 86.§
(1)-
(4)bekezdéseit, a Pp. 206.§
(1)bekezdését. Álláspontja szerint a veszélyeztetettség körülményeit nem vizsgálták megfelelően. Az édesanya rendszeresen elmulasztja a gyermek fogorvosi kontrollvizsgálatra történő vitelét, melyet az általa csatolt újabb keletű orvosi igazolások bizonyítanak. A közigazgatási eljárás során beszerzett és bizonyítékként értékelt gyermekjóléti szolgálat javaslata és az anya által felmutatott egyetlen orvosi igazolás nem bizonyítja, hogy a folyamatos vizsgálatot igénylő fogorvosi ellátás a gyermeknek biztosított. A gyermek sokat betegeskedik, melynek okait szintén nem vizsgálták. A gyermekjóléti szolgálat javaslata hiányos, nem került megküldésre az adatlap, a környezettanulmány, gondozási terv, nem csatoltak orvosi iratokat. A fel nem tárt tényállás alapján hozott határozat és ítélet jogszabálysértő. Sérelmezte, hogy szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványának nem tett eleget a bíróság. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felülvizsgálati kérelemben csak olyan jogszabálysértés jelölhető meg, amelyre a fél a korábbi eljárásban is hivatkozott és amelyre vonatkozóan a jogerős ítélet döntést tartalmaz. A felperes a keresetében nem sérelmezte azt a körülményt, hogy a gyermekjóléti szolgálat a javaslata megküldése mellett miért nem küldte meg az adatlapot, környezettanulmányt, gondozási tervet, így a Gyer. 84.§
(2)bekezdés
- b)pontjának való megsértésére utóbb a felülvizsgálati eljárásban már nem hivatkozhat, ezt az állított jogsértést a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatja. Az elsőfokú bíróság a Gyvt. 5.§
- m)pontjában meghatározott veszélyeztetettséggel összefüggésben helytállóan állapította meg, hogy a veszélyeztetettség körében milyen körülményeket kell vizsgálnia a hatóságnak. A lefolytatott bizonyítási eljárás során a hatóság megfelelően vizsgálta azt, hogy volt-e olyan magatartás vagy mulasztás, vagy valamely körülmény következtében kialakult olyan állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolta vagy akadályozta. Ennek során a hatóság a Gyer. 84.§
(3)bekezdése alapján beszerezte a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, értékelte a javaslatban foglaltakat, így a családgondozói nyilatkozatot, a környezettanulmányt, az édesanya nyilatkozatát és az általa felmutatott orvosi igazolást, továbbá az óvodai véleményt. A bizonyítási eljárás során a tényállás tisztázásra került és bizonyítást nyert, hogy a gyermek védelembe vételére veszélyeztetettség hiányában nem kerülhet sor. A gyermek nem szenved olyan krónikus vagy állandó orvosi felügyeletre szoruló betegségben, amely miatt egészségügyi ellátása biztosítottsága a csatolt orvosi igazolásokon túlmenően bizonyítást igényelne. A szükséges fogorvosi kezelések megtörténtét az édesanya az elsőfokú eljárás során igazolta, annak további bizonyítása nem volt szükséges. A gyermeket a családgondozó rendszeresen látogatja, a gyermek életét figyelemmel kíséri. Mindezek alapján megállapítható, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, a szükséges bizonyítások lefolytatásra kerültek. A peres eljárás során szakértői bizonyítás lefolytatása szükségtelen volt, az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, amikor a bizonyítékokat okszerűen és jogszerűen mérlegelve az alperes határozatát megalapozottnak találva a felperes keresetét elutasította. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes személyes költségmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest,
- március
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Lénártné dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró