B.23/2014/11 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)és

(2)bek. d./ pont) és - testi sértés bûntettében (Btk.164.§

(1)és

(3)bek.). Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt 2 (Kettõ) év szabadságvesztésre í t é l i, melynek végrehajtási fokozata fegyház és 3 (Három) évre eltiltja a közügyek gyakorlásától. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A Salgótarjáni Rendőrkapitányságon T/652/1-

1. bűnjelként kezelt anyagmaradványok lefoglalását megszünteti és megsemmisítését rendeli el; a Salgótarjáni Járásbíróság Bűnjelkezelőjénél a Bj.I/161/
2. szám alatt bűnjelként kezelt 1 db póló lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... sértett részére. A vádlott köteles az államnak 92.541.(Kilencvenkettőezerötszáznegyvenegy) forint bűnügyi költséget külön felhívásra megfizetni. Indokolás: A Salgótarjáni Járási Ügyészség B.2510/2012/
3. számú vádiratával garázdaság bűntette (
4. évi C. tv. 339.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés d./ pont), valamint testi sértés bűntette (164.§

(1)és

(3)bekezdés) miatt emelt vádat a vádlottal szemben. A Salgótarjáni Járásbíróság a tárgyalás előkészítése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a súlyos testi sértés bűntette a vádtól eltérően a 2012. évi C. tv. 164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdésébe ütköző életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérleteként is minősülhet, így a 4.B.447/2013/

1. számú végzésével megállapította hatásköre hiányát és az iratokat áttenni rendelte a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Balassagyarmati Törvényszékre. E végzés a Balassagyarmati Törvényszék 4.Bpkf.6/2014/
2. számú végzésével
3. január hó 20 apján emelkedett jogerőre. I. A törvényszék a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékok alapján az ügyészi vádirattal egyezően az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott nõtlen családi állapotú, de élettársi kapcsolatban él, két kiskorú gyermeke van. Iskolai végzettsége szakmunkásképzõ, szakképzettsége kõmûves. Bv-be kerülését megelõzõen útépítés területén dolgozott, melybõl havi jövedelme 145.000 forint volt. Vagyona egy 16-17 millió forint értékû családi ház, mely ingatlanon hiteltartozás van. Büntetve volt: 1./ A Pesti Központi Kerület Bíróság 21.Fk.30730/2001/
4. számú ítéletével mely a Fővárosi Bíróság 28.Fkf.8800/2001/
5. számú határozatával
6. február 15-én emelkedett jogerőre –, társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt 2 év 2 hónap fk. börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. 2./ A Budapest IV. és XV. Kerületi Bíróság
7. június 27-én jogerős 5.B.IV.755/2007/
8. számú ítéletével garázdaság vétsége miatt, mint visszaesőt 1 év börtönre ítélete, melynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. 3./ A Fővárosi Bíróság 9.B.865/2008/
9. számú ítéletével - mely a Fővárosi Törvényszék 1.Bf.329/2010/
10. számú határozatával
11. február
12. napján emelkedett jogerőre -, halált okozó testi sértés bűntette miatt, mint visszaesőt 3 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Jelenleg ezt a büntetését tölti. 4./ A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
13. április 26-án jogerős 14.B.XIV.27234/2010/
14. számú ítéletével termesztéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 50 nap közérdekű munkára ítélte. A vádlottal szemben több büntető eljárás van folyamatban többek közt: 1./ a Gödöllői Városi Ügyészség
15. július 20-án – B.4075/2009/
16. számú vádiratával – 1 rendbeli termesztéssel csekély mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt emelt vádat vele szemben; 2./ a Budakörnyéki Ügyészség
17. október 9-én – B.4393/2010/48-I. számú vádiratával – 1 rendbeli pénzhamisítás bűntette miatt emelt vádat a vádlottal szemben. ... vádlott és ... sértett édesapjuk rokonsága révén másod-unokatestvérek. A vádlott édesapja a ...ban dolgozott rendfenntartó-kidobó emberként.
18. november 23-ról 24-re virradó éjjel a vádlott több, az eljárás során ismeretlenül maradt személy társaságában a mulatóban szórakozott. Az este folyamán elfogyasztott 4,5-5 dl whiskyt, amitől ittas állapotba került, de még nem érezte magát részegnek. Ugyanezen idő alatt ... sértett ...ban több szórakozóhelyet végiglátogatott, ennek során nagyobb mennyiségű szeszesitalt elfogyasztott, majd végezetül betért a ...ba, ahol összetalálkozott ... vádlottal. Felelevenítették a rokoni kapcsolatot, hajnalig együtt italoztak. A kora hajnali órákra a sértett lerészegedett, hangoskodott, majd - pontosabban már nem tisztázható okból - szóváltásba keveredett a vádlott édesapjával, aki állapotát látva - zárórára hivatkozással - távozásra szólította fel, majd kitessékelte a mulatóból. A sértett kiment a mulató előtti teraszra, ahol tovább hangoskodott, szeretett volna visszatérni a szórakozóhelyre, majd a vádlottat is szidalmazni kezdte. ... erre megindult kifelé a teraszra, mire a sértett részegségében a teraszon verekedésre hívta ki maga ellen a mulatóba tartózkodó egész társaságot, azzal, hogy „majd ő megmutatja nekik”. Ezt látva ... vádlott kivált a társaságból, kiállt a sértettel szemben, aki ennek hatására indulatosan feléje indult. Erre a vádlott a nadrágja zsebéből elővette és kinyitotta a kb. 5 cm pengehosszúságú egyélű zsebkését. Ezt követően ... vádlott előre nyújtott jobb kezével a sértett arca felé csapott, mely mozdulata során a kezében tartott kés vége elérte és megkarcolta a sértett nyakát anélkül, hogy azt akár a sértett, akár a vádlott észrevette volna. Ezt követően a sértett a vádlott felé rúgott, amire a vádlott harántirányú, közepes erejű, kaszáló mozdulattal a sértett feltartott jobb kezén az alkarját megvágta úgy, hogy abból a vér nyomban spriccelni kezdett. Ezt látva a sértett megijedt, menekülőre fogta és leszaladt a közeli ... vendéglőbe, ahol az ott dolgozó alkalmazottak mentőt hívtak számára, akik rövid időn belül orvosi ellátásban részesítették. ... sértett a bántalmazás következtében a jobb alkar felső harmada hajlító oldalának 13 cm hosszú, harántul kissé ferdén befelé-felfelé futó - nagyobb átmérőjű felületes vénasérülést, az izomzat részleges sérülését és a jobb oldali nervus medianusból eredő, az alkar voláris bőrfelületét ellátó bőrideg sérülését is okozó - metszett sebét szenvedte el. A sértett által elszenvedett alkarsérülés gyógytartama 8 napon túli. Az idegsérülés tényleges gyógytartama 1 évre tehető. A sértett a nyak bal oldalán, az ádámcsutka magasságában egy kb. 5 cm teljes hosszúság, harántul futó, kérdõjel alakú, felületes hámkarcolásos sérülést szenvedett, melynek gyógytartama 8 napon belüli volt, súlyosabb sérülés keletkezése nem volt várható. A sértettnél az általa elszenvedett sérülések következményeként sem maradandó fogyatékosság, sem súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. Életveszélyes sérülés nem keletkezett és annak kialakulása sem volt várható. A vádlott kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. II. A bíróság a tényállás személyi részét a vádlott személyes előadása, erkölcsi bizonyítvány adatai alapján állapította meg. A bíróság a tényállás történeti részét a vádlott vallomása, ... sértett nyomozás során tett vallomása, id. ... tárgyalási vallomása, …, …, …, … tanúk vallomásai, az igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye és annak írásbeli kiegészítése, valamint tárgyalási meghallgatása alapján, a helyszíni szemle jegyzőkönyve és fényképfelvételek, a feljelentés, a bűnjeljegyzék, a bűnjelvizsgálat és a rendelkezésre álló egyéb iratok tartalma alapján állapította meg. A bizonyítási eljárás során a vádlott és a tanúk részletes kihallgatását követően a felmerült ellentmondások tisztázása érdekében lefolytatta a szükséges szembesítéseket, a tárgyaláson tett eltérő nyilatkozatok kapcsán a kihallgatottak elé tárta a nyomozati vallomásaik vonatkozó részeit, majd a rendelkezésre álló bizonyítékokat a következőképpen mérlegelte és vonta értékelési körébe. A vádlott és a sértett tárgyaláson, illetve a nyomozás során tett vallomásai egyeznek abban a tekintetben, hogy távoli rokonok,
19. november 24-én hajnalban a ... Mulatóban ismerkedtek össze, a vádlott édesapja, ... mutatta be õket egymásnak. Ezt követõen a sértett csatlakozott a vádlott baráti társaságához és együtt italoztak, szórakoztak. A vádlott fel is ajánlotta a sértettnek, hogy a későbbiekben hazaviszi őt és meglátogatja a sértett édesapját is. A konfliktus a vádlott és a sértett között a … ...ban akkor keletkezett, amikor is a vádlott édesapja zárórára hivatkozva megpróbálta az erősen ittas és hangoskodó sértettet kiterelni a vendéglátóegységből és ennek során kérdőre vonta a sértettet, hogy mit csinál a vádlott kabátjával, miért kutat a zsebében. A sértett tagadta, hogy bármit tett volna a kabáttal és sértő hangnemben beszélt a vádlott édesapjával. Ezt követően a vádlotti és a sértetti vallomások eltérést mutatnak. ... vádlott a nyomozás során tagadta a bûncselekmény elkövetését, a tárgyaláson azonban beismerõ vallomást tett. Elmondta, hogy a bárból már távoztak, kint a teraszon adódtak a nézeteltérések a vádlott édesapja és a sértett között, amikor a vádlott kiért. A sértett tõle elõrébb volt 4-5 lépéssel. Mivel indulatosan fordult a sértett a vádlott édesapja felé, ezért a vádlott elõvette a kést és lefelé a sértett arca felé csapott, intett, hogy állítsa le magát. Nem érezte, hogy a kés eltalálta volna a sértettet. A sértett hátralépett és azt mondta, hogy mit képzel a vádlott magáról és már rúgott is a vádlott felé jobb lábbal. Ekkor egy kaszáló mozdulattal vágta meg a vádlott a sértett karját. Ezt követõen már tettlegesség nem volt, a sértett elszaladt. A vádlotton kívül két személy volt jelen, akik a háta mögött álltak, továbbá a vádlott édesapja állt még ott, azonban közülük senki sem avatkozott a történtekbe. Szóváltás adódhatott, de arra már nem emlékezett, hogy pontosan milyen tartalommal. Tagadta, hogy a sértettet bárki lefogta volna, és hogy rajta kívül bárki tettleg lépett volna fel. Elmondás szerint a kés, mellyel az alkar vágott sérülését okozta a vádlott, egy egyélû, 5 cm pengehosszúságú kipattintós kés volt, melyet a nadrágja zsebébõl vett elõ. ... sértett a nyomozás során
20. november
21. napján tett vallomásakor úgy nyilatkozott, hogy a vádlott édesapjával a szórakozóhely elõtt a teraszon került szóváltásba. Vissza akart menni a helyiségbe, de nem jutott be az ajtón, mivel ekkor 4-5 fõ jött ki a szórakozó helyrõl, köztük volt a vádlott és a vádlott édesapja is. Miután kiértek a teraszra, a vádlott édesapja mondta, hogy mondja el a sértett, hogy mi történt. Ekkor azonban a vádlott a sértett nyaka felé csapott egy késsel, a sértett hátrarántotta a fejét, azonban a vádlott így is érintette a sértett nyakának bal oldalát, bár ez akkor még nem tûnt fel a sértett számára. Ezt követõen a sértett védekezésképpen reflexszerûen vissza akart rúgni, ekkor visszakézbõl a vádlott ismét támadott, felé szúrt a késsel. A sértett azonban maga elé tette a kezét, melynek következtében a sértett jobb alkarját megvágta a vádlott úgy, hogy abból azonnal spriccelni kezdett a vér. A sértett még egyet próbált rúgni, majd elszaladt a helyszínrõl. Egészen az élelmiszerboltig futott, ott megállt egy kis idõre, látta, hogy nem követik õt, majd továbbment. Egy étteremhez sietett, ahol segítséget kért. A bal cipõjébõl kivette a fûzõt, és azzal szorította el a karját, hogy ne vérezzen. Ezt követõen kiérkezett a mentõ és kórházba szállították a sértettet. A sértett a folytatólagos nyomozati vallomásakor
22. március
23. napján már úgy nyilatkozott, hogy amikor a vádlott rátámadt, akkor őt valaki megfogta. Ő próbált kiszabadulni és mellkas magasságba emelte a kezeit, a vádlott azonban benyúlt a sértett kezei és mellkasa közé és a sértett ekkor a jobb kezén egy tompa ütést érzett és akkor látta, hogy a vádlott kezében kés van. A kés véres volt és a vádlott megnyalta a kés pengéjét. Így keletkezett az alkarján a sérülés. A tárgyalás során a sértett már olyan előadást tett, hogy a vádlott édesapjával való összeszólalkozását követően 5 főnél több személy jött ki a szórakozóhelyről, és ezt követően kezdődött el a dulakodás. Pontosan már nem emlékezett arra, hogy amikor kijöttek, mi is történt, mert elég sokat ivott. Csak arra emlékezett, hogy a vádlottal összeverekedtek. Ő megpróbálta védeni magát, de két oldalról lefogták. Arra már nem emlékezett, hogy a kés hogyan került elő, csak arra, hogy az alkarján lévő sérülés abból származott, hogy a vádlott megvágta őt. A vádlott a jobb kezében tartotta a kést, de nem csapott vele, hanem fentről lefelé intett a sértett felé, így karcolta meg a sértettet, azonban nem volt nagy a sérülés, mert a sértett elhúzta magát. Miközben a vádlott megkarcolta a sértettet, a sértett elmondása szerint a vádlott bal kezével fogta a sértett fejét, így a homlokuk összeért, de közben mindkét oldalról le is fogták a kezeit. Ezt követően sikerült magát kirúgni és kiszabadítania a kezét, és már ütött is a vádlott felé, akkor vágta el a vádlott a késsel az alkarját. Először azt hitte, hogy a vágás csak egy kisebb sérülés, de később látta, hogy nagyon vérzik, spriccelt belőle a vér. Ekkor elszaladt a ... Étterembe, elég gyenge volt, így meg kellett pihennie. A kórházban azt mondta, hogy elesett, így szerezte a sérülést, mivel nem akarta a rokonát börtönbe juttatni. Már megbocsátott a vádlottnak, nem kívánja a továbbiakban az ő megbüntetését, mivel mindketten ittas állapotban cselekedtek. A sértett azon előadása, mely szerint őt lefogták, ellentmond édesapjának, id. ... tanúnak a nyomozás és a bírósági eljárás során tett vallomásai, akinek a sértett még a kórházban azt mondta, hogy a sérülését úgy szerezte, hogy a vádlott megszúrta õt, mert egy szórakozóhelyen a vádlottal együtt italoztak, majd ezt követõen összeverekedtek egy kabáton folyó vita során. A tanúnak a sértettet akkor mondta ezt, amikor a kórházba ment érte. A tanú ekkor a sértett nyakán észlelt egy addig nem látott karcolást, de arra vonatkozóan nem volt tudomása, hogy az mikor keletkezhetett. A sértett a ruhája csupa vér volt a karját ért sérülés miatt, de a sebét már ellátták ekkor. Másokat nem említett a verekedéssel összefüggésben, lefogásról sem számolt be. A bíróság meghallgatta ... tanút is, aki
24. november 24-én hajnalban a ... nevû szórakozóhelyen tartózkodott, azonban a tanú úgy nyilatkozott, hogy ezen az éjjelen elég ittas állapotban volt, a verekedésrõl is csak késõbb értesült, õ maga végig bent volt a szórakozóhelyen, nem látott verekedést, a teraszon pedig nem tartózkodott. A bíróság ... tanút is meghallgatta, aki az esemény éjjelén történtekkel kapcsolatban azt mondta el, hogy a reggeli órákban ment dolgozni, mint máskor is, ekkor beszaladt egy fiatalember, aki vérzett és kihívta hozzá a mentõt. A sérülést tekintve a könyéktájon belül volt megvágva az alkarja a sértettnek és erõsen vérzett. Más sérülést nem látott rajta és erre utaló jelet sem tapasztalt. A tanút megkérte a sértett, hogy bújtassa el, mivel kergetik, azonban a tanú nem látott senkit. Ezt követõen a sértett cipõfûzõjével elkötötték a sértett karját és más nem hangzott el közöttük. A bíróság meghallgatta tanúként ...t is, aki a nyomozássorán tett vallomásával egyezõ nyilatkozatot tett a tárgyaláson is. Elmondta, hogy õ a ... nevezetû mulatóban nem is járt, azonban ...vel meglátogatták ...ékat, azonban ... sérüléseirõl nincs tudomása. A Nógrád Megyei Rendõrkapitányság Közbiztonsági Szervek Osztályának hivatalos feljegyzése szerint
25. november 24-én 10 óra 12 perckor bejelentéssel élt ... , mely szerint ...ban, a ... úton található presszóban összeszólalkozott egy távoli rokonával, ...nal, aki a vita hevében elõrántott egy kést és azzal a jobb alkarján megvágta. A sértett elmenekült a helyszínrõl és cipõfûzõjével elszorította a vérzõ alkarját, majd a mentõk sürgõsségi ellátás céljából kórházba szállították. A sértett elsõdlegesen azt nyilatkozta, hogy üvegtáblába esett, csak késõbb édesapja ráhatására monda el a fenti eseményt. A fentieket figyelembe véve a törvényszék a sértett nyomozás során
26. november
27. napján tett tanúvallomását találta megalapozottnak, melyet a vádlott a tárgyalás során tett vallomása is alátámasztott. A későbbiekben a sértett mind a folytatólagos, mind a tárgyalás során tett vallomásaiban olyan többletelemeket jelenített meg, melyeket egyrészt az első kihallgatása alkalmával nem tárt fel, illetve melyet a nyomozás során beszerzett egyéb bizonyítékok sem támasztanak alá. A sértett a tárgyalás során arra hivatkozott, hogy nem a cselekményhez legközelebb eső időpontban emlékezett legjobban a történtekre, hanem több mint két év elteltével és ennek során meseszerű elemekkel bővítette ki korábbi előadását. A sértett a tárgyaláson előadott vallomását ezért a törvényszék életszerűtlennek, a valóságtól elrugaszkodottnak, ezért a tényállás megállapítására alkalmatlannak ítélte. Nem tartotta a bíróság szavahihetőnek a sértettet atekintetben sem, hogy miért alakult ki szóváltás közte és a vádlott édesapja, majd utóbb a vádlott között. Bár a vádlotti előadás következetes és határozott volt atekintetben, hogy az este folyamán a sértett véletlenül vagy szándékosan az ő kabátjával próbált meg távozni a mulatóból, melyben előzőleg észlelte, hogy a vádlott nagyobb mennyiségű készpénzt tartott, az evonatkozásban ellentétes tényelőadásokat feloldani a bizonyítási eljárás során nem lehetett. Így, ami tényként az előzmények körében megállapítható volt, az a vallomások közös tartalma alapján az, hogy a sértett a hajnali órákra már alaposan lerészegedett, hangoskodása távozásra szólították fel és kitessékelték a mulatóból, melyet ő nehezményezett és mindenáron oda vissza szeretett volna térni. Ugyancsak tényként volt megállapítható a sértett vallomása alapján az is, hogy amikor erre lehetősége nem volt, a sértett részegségében párbaj jelleggel verekedésre hívta ki az akkor a mulatóban ott-tartózkodó teljes társaságot, és úgy vélte, hogy erősebb valamennyiüknél és majd külön-külön legyőzi őket. Megjegyzendő, hogy az utóbbi álláspontját a sértett még a tárgyalás alkalmával, két év elteltével is fenntartotta. A sértett sérüléseinek konkrét keletkezését illetően a bíróság a vádlott által tett tényelőadást tartotta hitelt érdemlőnek és életszerűnek, mely előadását utóbb az igazságügyi orvosszakértő tárgyaláson tett nyilatkozata is alátámasztott, az alábbiak szerint: A nyomozás során
28. november
29. napján a fent említett mulató bejáratától a ... Vendéglő bejáratáig a nyomozóhatóság helyszíni szemlét végzett. A helyszíni szemlérõl készült jegyzõkönyv szerint a ... Mulató elõtti terasz padlóján cseppenéses formában vérnek látszó szennyezõdés volt fellelhetõ. A ... Mulató bejáratától számított 3-
30. oszlop közti területen több, vérnek látszó szennyezõdést találtak cseppenéses formában, majd a lépcsõsor
31. fokán, majd a korláton. Balra fordulva a ... út irányába, illetve azon végighaladva, egészen a ... Vendéglõ bejáratáig szintén vérnek látszó szennyezõdéseket fedeztek fel. Mindezeket fényképfelvételek formájában is rögzítették. Az orvosi iratok között szereplő ambuláns értesítõ szerint
32. november
33. napján 7 óra 51 perckor ellátták ... sértettet, aki a jobb alkaron 10 cm-es haránt vágott sérülést szenvedett, alatta az izomzat is sérült. A sértett sérülését elõreláthatóan 8 napon belüli sérülésként értékelték. A vérzés jelentõs mennyiségû volt, mely a felületes vénából származott. A sértett sérüléseire vonatkozóan a nyomozás során igazságügyi orvosszakértõ kirendelésére is sor került, aki az akkor rendelkezésre álló iratok alapján a sértett sérülését a jobb alkar 10 cm hosszú, haránt irányú nagyobb átmérõjû felületes véna sérülést, illetõleg az izom részleges sérülését is okozó - metszett sebének véleményezte, melynek gyógytartamát 8 napon belülinek ítélte. A fényképfelvételek alapján a szakértõ megállapította, hogy a sértett jobb alkar felsõ harmada hajlító oldala sérült. Ezen túlmenõen megállapította, hogy a sértett nyakának bal oldalán egy kb. 5 cm teljes hosszúságú, harántul futó kérdõjel alakú, hegesedõ régebbi felületes hámsérülés nyoma is látható. Ezen sérülést is 8 napon belüli gyógytartamúnak véleményezte. Az igazságügyi szakértő véleményében kitért arra is, hogy a sértett által elszenvedett sérülések eleséses ütődésre nem jellegzetesek, elesés során nem keletkezhettek, hanem egy kis élszögű éllel bíró pengével rendelkező késszerű eszközzel történt metszéstől keletkezhetett, így létrehozható volt a sértett által megjelölt bicskaszerű, 5 cm hosszú pengével bíró eszközzel történő közepes erőt meghaladó behatással is. A nyakon bal oldalt látható felületes hámkarcolásos jellegű sérülés szintén létrehozható volt valamilyen késszerű eszközzel, a kés hegyével vagy élével ért érintőleges irányú, felületes jellegű, kis erejű erőbehatással. Az összkörülményre figyelemmel a szakértő úgy véleményezte, hogy a sértett alkar- sérülését létrehozó erőbehatás során fennállt a reális lehetősége a ténylegesnél súlyosabb, 8 napon túli gyógytartamú sérülés keletkezésének is (izom-, ínsérülés), a súlyosabb sérülés elmaradása a véletlennek volt köszönhető. A cselekmény során a sértett alkarján lévő sérülést létrehozó erőbehatás következtében életveszélyt okozó sérülés keletkezésének reális veszélye nem állt fenn. A nyaki sérüléssel kapcsolatban a sértett előadására alapítottan a sértett nyaka felé irányuló, érintőleges irányú kaszál mozdulat következtében az orvosszakértő álláspontja szerint a ténylegesnél súlyosabb, 8 napon túli gyógytartamú sérülés keletkezése nem volt várható. Az igazságügyi orvosszakértõ kiegészítõ véleményében kifejtette, hogy a sértett által elszenvedett alkarsérülésre vonatkozó véleményét módosította akként, hogy a sértett jobb alkar felsõ harmada hajlító oldalának a 13 cm hosszú, harántul kissé ferdén befelé-lefelé futó nagyobb átmérõjû felületes sérülést az izomzat részleges sérülését és a jobb oldali nervus medianusból eredõ, az alkar voláris bõrfelületét ellátó bõrideg sérülését is okozó - metszett sebét szenvedte el. Tekintettel arra, hogy a sértett idegsérülést is szenvedett, megállapítható, hogy az általa elszenvedett alkarsérüls 8 napon túli gyógytartamú sérülésnek felel meg, a tényleges gyógytartam az idegsérülés esetén 1 évre tehetõ. A vizsgált esetben a ténylegesnél súlyosabb, életveszélyt okozó sérüléskeletkezése nem volt várható. A sértett által elszenvedett kisebb egészségkárosodás nem éri el a maradandó fogyatékosság illetõleg súlyos egészségromlás megállapíthatóságának az alsó határát. A sértettnél az elszenvedett sérülések következményeként maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. Egyebekben fenntartotta korábbi szakvéleményét. Az igazságügyi orvosszakértõ a tárgyalás során annyiban egészítette ki szakvéleményét, hogy az elsõ szakvéleményben foglaltakhoz képest az erõbehatás nagysága az alkarsérülés vonatkozásában egy közepes erejû erõbehatás lehetett, egy kaszáló mozdulattal létrehozható volt a sérülés, az már azonban nem határozható meg pontosan, hogy védekezés vagy dulakodás közben keletkezettnek tekinthetõ-e. A nyaki sérülésre vonatkozóan pedig akként nyilatkozott, hogy egy figyelmeztető, csapó jellegű mozdulattól is keletkezhetett a sérülés, köröm nem okozhatta, mert annál vékonyabb a hámsérülés, feltételezhető, hogy a cselekmény során keletkezett, figyelemmel arra, hogy pontosan nem lehet meghatározni a keletkezés időpontját. Mindezek alapján a törvényszék azt állapította meg, hogy a vádlott két alkalommal csapott a sértett felé, első alkalommal egy intő mozdulattal a sértett nyakán egy felületes hámkarcolásos jellegű sérülést okozva, második alkalommal egy kaszáló mozdulattal a sértett jobb alkarjának a megvágásával, mely utóbbi cselekményével 8 napon túli gyógytartamú sérülést okozott. A bíróság mellőzte ... és ... tanúk vallomásának a tényállás megállapításánál való figyelembevételét figyelemmel arra, hogy a vádlott hozzátartozójaként éltek mentességi jogukkal és nem kívántak tanúvallomást tenni a tárgyaláson. A bíróság mellőzte ... és ... tanúk meghallgatását figyelemmel arra, hogy az esetről csak hallomásból értesültek, a cselekmény elkövetésekor nem voltak jelen. Szintén mellőzte a bíróság ... tanú meghallgatását, aki a mentő érkezését követően a sértett ellátása során értesült az eseményekről. III. A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádiratában, majd a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a Nógrád Megyei Főügyészség képviselője tárgyaláson végindítványával a megállapítandó tények alapulvételével a vádlott cselekményét a
34. évi C. tv. szerinti garázdaság bűntette (339.§

(1)bek., és

(2)bek. d./ pont)és testi sértés bűntette (164.§

(1)és

(3)bek.) halmazataként értékelte. A Salgótarjáni Járásbíróság a tárgyalás előkészítése során arra az eltérő álláspontra helyezkedett, hogy felmerül a Btk. 164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdése szerint minősülő és büntetendő életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének megállapíthatósága. A Btk. 164.§

(1)bekezdése szerint aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. A

(3)bekezdés alapján ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés miatt büntetendő. A

(8)bekezdés alapján a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. A Btk.339.§

(1)bekezdése szerint aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, mely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

(2)bekezdés d./ pontja szerint a büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot felfegyverkezve követik el. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapított tényállás alapul vételével foglalt állást a törvényszék abban a kérdésben, hogy a vádlott szándéka csupán testi sértés okozására irányult-e, avagy az az életveszélyes sérülés bekövetkezésének lehetőségére is kiterjedt-e. A Kúria 3/

1. BJE határozata I/
2. pontja szerint életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövető szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja, vagy ebbe belenyugodva cselekszik. Ha az életveszélyre is kiterjedő szándék megállapítható, ez az eredmény azonban elmarad (tehát még közvetett életveszély sem következik be), az életveszélyt okozó testi sértés kísérletének megállapítására kerülhet sor. Az igazságügyi orvosszakértő véleményéből kitűnően a megállapított tények szerint a sértett jobb alkar felső harmada hajlító oldalán 13 cm hosszúságú felületes vénasérülést, az izomzat részleges sérülését és bőrideg sérülést is okozó metszett sebe 8 napon túli gyógytartamnak minősült, maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem volt várható. Életveszélyes sérülés sem közvetlen, sem közvetett formában nem következett be. A sértett a nyak bal oldalán, az ádámcsutka magasságában kb. 5 cm teljes hosszúságú, harántul futó, kérdőjel alakú felületes hámkarcolásos sérülésének gyógytartama 8 napon belüli volt, súlyosabb sérülés keletkezése nem volt várható. Az alkar sérülése esetében a szakértő kifejtette, hogy közepes erőbehatás eredményeként egy kaszáló mozdulat révén keletkezett. A vádlott által használt 5 cm pengehosszúságú zsebkéssel nem irányzottan, hadonászva végrehajtott vágás a sértett karjának, alkarja irányába, testi sértés okozására irányuló szándékra utalt, ahol súlyosabb sérülés kialakulásának reális lehetősége nem merült fel. Az igazságügyi orvosszakértő véleményéből kitűnően a sértett nyaka bal oldalán felületes hámkarcolásos jellegű sérülés keletkezett, mely létrehozható volt a kés hegyével, érintőleges irányú, csapó-, intő-szerű mozdulattal és viszonylag kis erejű erőbehatással. A sérülés keletkezése kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, mely a bizonyítási eljárás során akként igazolódott, hogy e sérülés az alkar sérülést megelőzően, tehát időben előbb keletkezett oly módon, hogy azt valójában sem a vádlott, sem a sértett nem észlelte. A vádlott nem szerzett tudomást arról és nem tapasztalta meg, hogy az intő, figyelmeztető mozdulata során a kés hegyével a sértett valamely testfelületét elérte és azt megkarcolta, de ezt maga a sértett sem fedezte fel. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy a sértett sérüléséről készített ambuláns lapon feltüntetett sérülésként sem szerepelt, csupán a kórházból való távozását követően a sértett édesapja fedezte fel e sérülést, melyről utóbb fényképfelvétel készült. Mindezen körülmények együttesen egy véletlenszerű, karcoló mozdulatra utaltak, mely súlyosabb sérülés okozására való tényleges szándék nélkül elérte a sértett testfelületét. Utóbb a tárgyaláson kiszínezett sértetti előadásban előadott, semmilyen meseszerű, egyéb elkövetési körülmény a bizonyítási eljárás során nem igazolódott ténybelileg. Mindezek alapján csupán arra nézve vonható le egyértelmű jogi következtetés, hogy a vádlott szándéka e hámkarcolásos sérülés okozása során - minthogy egyébként a később megvalósított súlyosabb sérülés okozása során sem - nem irányult életveszélyes sérülés okozására és annak kialakulása reálisan sem volt várható. A vádlott és sértett dulakodása során a sértett nyakát ért karcolás kis erőbehatású, figyelmeztető, intő mozdulat volt, míg az alkart ért vágás egy kaszáló-csapó-hadakozó mozdulat eredménye volt, melyet megelőzött a sértett rúgása is. A súlyosabb alkarsérülés - a idegsérülésre is tekintettel - 8 napon túli gyógytartamúnak minősült, míg a karcolásos nyaki sérülés gyógytartama 8 napon belüli volt. Mindezek alapján a törvényszék a vádlott cselekményét - az ügyészi álláspontot osztva - a Btk. 164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének minősítette. A vádlott ezen cselekménye során olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsított, mely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Ezen túlmenően a vádlott magatartását felfegyverkezve követte el egy kb. 5 cm pengehosszúságú késsel, így a felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettét is megvalósította a Btk. 339.§

(1)és

(2)bekezdés d./ pontja alapján, figyelemmel a 459.§

(1)bekezdés

1. pontjára. A garázdaság bűntette és a súlyos testi sértés bűntette valódi halmazatot alkotott egymással jelen esetben. Mindkét bűntett esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé a cselekmény elbírálásakor hatályos
2. évi C. tv (Btk). A törvényszék a Btk. 2.§

(2)bekezdése alapján az elbíráláskor hatályban lévő büntetőtörvényt alkalmazta figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésekor hatályos, az 1978. évi IV. tv. 271.§

(3)bekezdése felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettét 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni, míg a jelenleg hatályos Btk. (2012. évi C. tv.) 339.§

(2)bekezdés d./ pontja szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvényszék a büntetés kiszabása során az alábbi bűnösségi körülményeket vonta értékelési körébe: Súlyosító körülményként értékelte a vádlott büntetett elõéletét, a többszörös visszaesõi minõségét, valamint hogy több, ellene folyamatban lévõ eljárás hatálya alatt követte el a bûncselekményeket, továbbá hogy a vádlott önhibából eredõ ittas állapotban volt, valamint a hasonló jellegû cselekmények országos és helyei jellegû elszaporodottságát. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság azt, hogy a vádlott két kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni, az idõmúlást, a vádlott beismerõ vallomását, megbánását, a sértett megbocsátását, valamint a sértetti ittas, provokatív magatartásában megnyilvánuló közrehatását. A felsorolt bűnösségi körülmények alapján a törvényszék a Btk. 79.§-ában írt büntetési célok valóra váltásához a rendelkező részben írt tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását látta szükségesnek. Az enyhítő körülmények súlyára és nyomatékára - különös tekintettel a beismerésre, megbánásra és sértetti megbocsátásra - való tekintettel a szabadságvesztés tartamát a halmazati büntetés középmértéke alatt határozta meg. A vádlott cselekményei alapján méltatlan a közügyekben való részvételre, ezért attól őt mellékbüntetésül a Btk. 33.§

(2)bekezdése, a 61-62.§-a alapján a rendelkező részben írt tartamban eltiltotta. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a törvényszék a Btk. 37.§

(3)bekezdés b./ pontja, a ba./ alpontja alapján határozta meg. A Fővárosi Bíróság 9.B.865/2008/

1. számú ítéletével - mely másodfokon 1.Bf.329/2010/
2. számú határozattal
3. február 16-án emelkedett jogerőre - , a terhelt visszaesői minőségét megállapította a halált okozó testi sértés bűntettének megállapítása mellett, melyért 3 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés kezdőnapja
4. január
5. míg utolsó napja
6. január
7. napja, a vádlott ezen idő alatt, jogerős elítélést követően, a végrehajtás befejezése előtt
8. november 24-én követte el a jelen ügy tárgyát képező ügy cselekményeit, így megállapítható, hogy a vádlott a Btk. 459.§

(1)bekezdés b./ pontja alapján többszörös visszaesőnek minősül és e minőségére tekintettel és a Btk. 38.§

(1)-

(4)bekezdés a./ és d./ pontja alapján feltételes szabadságra nem bocsátható. Az eljárás során lefoglalt tárgyak sorsáról a törvényszék akként rendelkezett, hogy a Salgótarjáni Rendőrkapitányságon T/652/1/4. tételszámon bűnjelszámon kezelt anyagmaradványok lefoglalását a Be. 155.§

(1)bekezdése alapján megszüntette és a

(8)bekezdése alapján azok megsemmisítését rendelte el, míg a Salgótarjáni Járásbíróság bűnjelkezelőjénél Bj.I/161/2013. szám alatt bűnjelként kezelt póló lefoglalást megszüntette, és a Be. 155.§

(2)bekezdése alapján kiadni rendelte ... sértett részére. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségről a törvényszék úgy rendelkezett, hogy a Be. 338.§

(1)bekezdése alapján a vádlottat kötelezte annak viselésére. Balassagyarmat,

1. november
2. napján Molnár Ferencné dr. sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Szendrődi György és Tóthné Varga Margit ülnökök helyett is