Pf.21527/2014/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.527/2014/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Molnár Miklós Viktor Ügyvédi Iroda (fél címe 2., ügyintéző: dr. Molnár Miklós Viktor pártfogó ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Jankó Ágnes Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző: dr. Jankó Ágnes ügyvéd) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen elbirtoklás iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
2. május
3. napján kelt, 11.P.25.094/2013/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett és
6. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és az alperest annak tűrésére kötelezi, hogy a felperes tulajdonjogát az ... hrsz.-ú ingatlan 1/1 hányadára - ... és ... elbirtoklás címén történt közbenső jogszerzésére tekintettel - öröklés jogcímén jegyezzék be. A Pest Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatal Földhivatali Osztályának megkeresését annyiban pontosítja, hogy az ... hrsz.-ú ingatlanra a felperes tulajdonjogát 1/1 hányadra - ... és ... elbirtoklás címén történt közbenső jogszerzésére tekintettel - öröklés jogcímén jegyezze be. A felperest illeték megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzi, és megállapítja, hogy az állam által viselt le nem rótt kereseti illeték 660.000 (Hatszázhatvanezer) forint. A felperest képviselő dr. Molnár Miklós Viktor pártfogó ügyvéd (fél címe 2.) díját teljes egészében az alperes viseli. A le nem rótt 440.000 (Négyszáznegyvenezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ... hrsz.-ú ingatlan az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az alperes 1/1 arányú kizárólagos tulajdonában áll. Az ingatlan természetben a ... sarkán helyezkedik el, a ... utca felőli oldalán a ... hrsz.-ú, míg a ... utca felőli oldalán a ... hrsz.-ú ingatlannal határos. Az ingatlan korábban a
7. számú telekkönyvi betétben volt nyilvántartva ... hrsz. alatt 150 négyszögöl területtel „házhely a ... dűlőben" megjelöléssel. Az ingatlan tulajdonjogát az
8. november 23-án kelt adásvételi szerződés alapján egymás közt egyenlő arányban a felperes édesanyja, ... ..., és nevelőapja, ... szerezte meg. A Pestvidéki Járásbíróság a P.IV.22751/1972/
9. számú jogerős végzésével jóváhagyta ..., valamint ..., illetőleg az ingatlan eladói - ... és ... - egyezségét, amelyben a felek kijelentették, hogy
10. november 23-án adásvételi szerződés jött létre közöttük, és az eladók hozzájárultak a vevők tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez, ugyanis az adásvételi szerződés már nem volt meg. A 15341/
11. számú telekkönyvi betétben volt nyilvántartva a ... hrsz-ú ingatlan, ugyancsak 150 négyszögöl területtel, „házhely a ... dűlőben" megjelöléssel. A telekkönyvi betét tulajdoni lapja szerint az itt nyilvántartott ingatlanok tulajdonjoga a Magyar Államkincstár (Földbirtokrendező Alap) javára kebeleztetett be
12. augusztus 3-án. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor a ... hrsz.-ú ingatlan 5261 számú azonosító jegyzékszámot kapott, korábbi területe 572 négyzetméterről 447 négyzetméterre változott, és a ... új helyrajzi számot kapta. A ... hrsz.-ú ingatlan az 5262 számú azonosító jegyzékszámot kapta, korábbi területe 507 négyzetméterről 644 négyzetméterre változott, és a ... új helyrajzi számot kapta, ugyanakkor a változásokat felcserélve vezették át a nyilvántartáson, a saroktelki ingatlan nyilvántartott tulajdonosa a Magyar Állam, a szomszédos ingatlan nyilvántartott tulajdonosai pedig ... és ... ... lettek. A felperes születésekor -
13. - az édesanyja a ... utca
14. szám alatti ingatlanban lakott, majd néhány éven keresztül házas volt ...el, akitől egy másik gyermeke is született. A felperes családja 1962 körül - ekkor már ... volt a felperes édesanyjának az élettársa - költözött a perbeli saroktelki ingatlanba. A felperes 1976-ban kötött házasságot, ekkor házastársával együtt elköltözött, majd 1980-ban költöztek vissza a perbeli ingatlanba. 1985-ben ...re költöztek, majd 1989 körül különváltak, végül 1992-ben elváltak. Négy közös gyermekük született, a felperes gondozásába a váláskor két gyermek került, akikkel együtt a felperes visszaköltözött a saroktelki ingatlanba. Az
15. október 31-én megkötött csereszerződés szerint egyrészről ... és ..., másrészről ... egymás ingatlanait akként cserélték el, hogy ... a ... hrsz.-ú ingatlan kizárólagos tulajdonjogát szerezte meg, míg az ... ... hrsz.-ú ingatlan egészhez viszonyított 1/2 hányadának a tulajdonosai egymás között egyenlő arányban ... és ... lettek, a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartáson átvezették. ... az ingatlan-nyilvántartásban ténylegesen ábrázolt ... hrsz.-ú - a perbeli mellett fekvő - ingatlant vette birtokba; öröklés folytán 2008-tól a leszármazói a bejegyzett tulajdonosok és a birtokosok is. ... és ... a cserét követően változatlanul birtokolta a saroktelki ingatlant. ...
16. február 26-án, míg ... 1999-ben hunyt el. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy elbirtoklás amelynek kezdő időpontját 1992-re tette - jogcímén megszerezte az ... hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát, az alperest tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzésének tűrésére kérte kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes tulajdonjogát a perbeli ingatlanra 1/1 arányban elbirtoklás jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte az ... Körzeti Földhivatalt a felperes tulajdonjogának bejegyzése érdekében. Rendelkezése szerint a le nem rótt illetéket az állam, míg a felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A Fővárosi Ítélőtábla a 7.Pf.20.572/2013/
17. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az alperes fellebbezési eljárási költségét 100.000 forintban állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság határoz. A megismételt eljárásban a felperes fenntartotta keresetét, az alperes érdemi ellenkérelme változatlanul a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével annak tűrésére kötelezte az alperest, hogy a felperes tulajdonjogát az ... hrsz.-ú ingatlanra 1/2 hányadban öröklés jogcímén - néhai ... elbirtoklás címén történt közbenső jogszerzésére tekintettel - bejegyezzék. Megkeresni rendelte az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonváltozást az ingatlan-nyilvántartáson vezesse át. A keresetet ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 330.000 forint le nem rótt illetéket, míg a fennmaradó illetéket rendelkezése szerint az állam, felmerült költségeiket pedig a felek maguk viselik. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az elbirtoklás törvényi feltételei a felperes édesanyja és nevelőapja saját személyére vonatkozóan bekövetkeztek, ezért birtoklásuk idejét a felperes birtoklási idejéhez nem lehet hozzászámítani. A felperes saját személyében az elbirtoklás feltételeit nem valósította meg, ugyanakkor az édesanyja és a nevelőapja által megszerzett tulajdoni hányadot részben saját jogán öröklés jogcímén, részben más örökösök lemondó nyilatkozata alapján szerezte meg. A felperes javára lemondó nyilatkozatot a perben kizárólag a felperes féltestvére - ... - tett. A felperes édesanyjának és nevelőapjának birtoklása az ő vonatkozásukban egyenlő arányú szerzést eredményezett, ezért az egész ingatlan 1/2 hányada eshetett a felperes édesanyja után öröklés alá. A felperes javára történt lemondással a felperes ezért törvényes öröklés jogcímén az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát szerezte meg, így keresete az ingatlan ezen tulajdoni hányada tekintetében megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatásával a perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára kérte tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének tűrésére kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint ... - a felperes másik féltestvére - az elsőfokú ítélet után keletkezett nyilatkozatban lemondott a felperes javára az ingatlan 1/2 részéről azzal, hogy a nyilatkozat szerint korábban a testvérei lemondtak az ő javára. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Hivatkozása szerint ... személyesen meghallgatásra került az eljárás során, a lemondás szándéka a felperes javára ekkor fel sem merült. Vitatta a fellebbezéshez csatolt nyilatkozat valódiságát. Előadása szerint az okirat keltének időpontját egy postai boríték feladási bélyegzője nem pótolhatja. A felperes fellebbezése a következők szerint megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes keresetének részben helyt adó, az alperest annak tűrésére kötelező rendelkezése, hogy a felperes tulajdonjogát az ... hrsz.-ú ingatlanra 1/2 hányadban öröklés jogcímén néhai ... elbirtoklás címén történt közbenső jogszerzésére tekintettel bejegyezzék, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett [Pp.
18. §