Bf.125/2014/7 – Balassagyarmati Törvényszék

A Balassagyarmati Törvényszék, mint másodfokú bíróság Balassagyarmaton, 2014.év november hó 10.napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A rágalmazás vétsége miatt ... vádlott ellen indított büntetőügyben a Salgótarjáni Járásbíróság

1. B. 486/2013/7.számú ítéletét helybenhagyja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye I n d o k o l á s: A Salgótarjáni Járásbíróság a
2. április hó 17.napján kihirdetett
3. B. 486/2013/7.számú ítéletével ... vádlottat a Btk. 226.§ /1/ bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért a vádlottat 1 évre próbára bocsátotta. A bíróság kötelezte a vádlottat arra, hogy a 10.000.- forint eljárási illetéket fizesse meg a magánvádló részére. Az ítélettel szemben a vádlott jelentett be fellebbezést, felmentés érdekében. A törvényszék a vádlott fellebbezésének másolatát megküldte a magánvádló és a magánvádló jogi képviselője részére, majd az ügyben a Be.360.§ /3/ és /4/ bekezdései alkalmazásával tanácsülést tűzött ki. Tájékoztatta a vádlottat, a magánvádlót és a magánvádló jogi képviselőjét az eljáró tanács összetételéről és arról, hogy 8 napon belül nyilvános ülés, vagy, ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás kitűzését kérhetik. Az arra jogosultak az ügyben nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzését nem kérték, ezért a törvényszék tanácsülésen határozott. A fellebbezés nem alapos. A törvényszék, mint másodfokú bíróság a Be.
4. § /1/ bekezdése szerinti jogkörében eljárva, a Be. 348.§ /1/ bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a fellebbezéssel támadott ítéletet az azt megelőzően eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a büntetőeljárás szabályainak megtartásával járt el. Feltárt és értékelési körébe vont minden olyan bizonyítékot, amely az ügy helyes ténybeli és jogi megítélése szempontjából szükséges. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelése útján határozta meg úgy, hogy indokolási kötelezettségének eleget tett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be.
5. § /2/ bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért az irányadó volt a másodfokú eljárás során is, a Be.
6. § /1/ bekezdésére figyelemmel. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére és cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően minősítette. A törvényszék álláspontja szerint a vádlott bűnösségét a rendelkezésre álló bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, ezért a vádlott felmentésre irányuló fellebbezése nem vezethetett eredményre. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során feltárta az enyhítő és súlyosító körülményeket, azokat helyesen vette számba és súlyuknak megfelelően értékelte. Az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg azt, hogy a vádlottal szemben az elkövetett bűncselekmény miatt szükséges és elegendő intézkedés alkalmazása és annak a tartamát is helyesen, a törvényi minimumban állapította meg. A törvényszék álláspontja szerint ezen intézkedés alkalmazása elegendő és szükséges ahhoz, hogy a vádlottat a jövőben hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésétől visszatartsa. A járásbíróság ítéletének egyéb, az eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezései megfelelőnek a büntető anyagi és eljárásjogi szabályoknak. Fentiekben kifejtettekre tekintettel a törvényszék szerint a felmentésre irányuló vádlotti fellebbezés nem alapos, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
7. § /1/ és /4/ bekezdései alapján, helyes indokainál fogva, helybenhagyta. A harmadfokú eljárásnak a Be.386.§.