A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.I.69/2015/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi december hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi ítéletet: A harmadfokú bíróság a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlottellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 3.Bf.300/2014/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlottal szemben 172.000 (egyszázhetvenkettőezer) forint vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a harmadfokú eljárásban felmerült háromszázötven) forint bűnügyi költség megfizetésére. 6.350 (hatezer- Indokolás A Pécsi Járásbíróság a
- évi május hó
- napján kelt 17.B.853/2013/
- számú ítéletében vádlottat 3 rb. lopás bűntette, 9 rb. lopás vétsége, melyből 5 rb. kísérlet és testi sértés bűntette miatt - halmazati büntetésül - 1 év 3 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg azzal, hogy abból a vádlott a szabadságvesztés kétharmad részének letöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a
- szeptember
- napjától
- december
- napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt, rendelkezett a bűnjelekről, illetve kötelezte a vádlottat sértett1 magánfélnek 41.000 forint kár és annak
- április
- napjától kezdődően a törvényes kamatának, valamint 1.500 forint illetéknek a megfizetésére, míg 132.000 forint vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el. A fentieken túlmenően a vádlottat az ellene emelt további lopás vétségének vádja alól felmentette, és kötelezte az eljárás során felmerült 189.837 forint bűnügyi költség megfizetésére. A vádlott és védője által bejelentett jogorvoslati kérelmek folytán a Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- évi május hó
- napján kelt 3.Bf.300/2014/
- számú ítéletében a Pécsi Járásbíróság ítéletét a felmentő rendelkezést nem érintve több ponton megváltoztatta. A vádlott bűnösségét további 1 rb. lopás vétségében is megállapította, a szabadságvesztés tartamát 10 hónap börtönre enyhítette, a kiszabott szabadságvesztésbe helyesen a
- évi november hó
- napjától a
- évi december hó
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt rendelte beszámítani, a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte, továbbá a bűnjelekre és a bűnügyi költségre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést is helyesbítette. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján a másodfokú bíróság ítéletének akként történő megváltoztatását indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlottal szemben 172.000 forint összegű vagyonelkobzást rendeljen el. A vádlott és védője a nyilvános ülésen bejelentett jogorvoslati kérelmének megfelelő tartalommal szólalt fel. A harmadfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott másodfokú ítéletet - a Be.387.§
(1)bekezdése értelmében - az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az érdemi elbírálást akadályozó szabálysértést nem észlelt: a bizonyítási eljárás lefolytatására, majd a fellebbezések elintézésére a perrendi előírások megtartásával került sor. Nem maradt el a releváns múltbeli eseményekre vonatkozó adatok felderítése és értékelése sem, így az ügy felmerülő ténybeli és jogi kérdéseiben megnyugtatóan állást lehetett foglalni. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontja alapján több ponton kiegészített, illetve helyesbített tényállást a harmadfokú bíróság is mentesnek találta a Be.351.§
(2)bekezdésében írt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az kellő mértékben felderített, hiánytalan, továbbá iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. A harmadfokú bíróság e tényállást az iratok tartalma alapján a Be.388.§
(2)bekezdésére figyelemmel mindössze azzal helyesbítette, hogy a vádlottat a Pécsi Városi Bíróság a
- június
- napján a Pécsi Törvényszék - helyesen 2.Fkf.70/2012/
- számú határozatával jogerőre emelkedett 5.Fk.1410/2011/
- számú ítéletével ítélte lopás bűntette és más bűncselekmények miatt 300 óra közérdekű munkára. Az ekként helyesbített tényállás - figyelemmel a Be.388.§
(1)bekezdésében írtakra irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. ------------------------ E tényállásból a másodfokú bíróság helytállóan következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére a tényállás I/
- pontjában írt cselekmény vonatkozásában is, hiszen arról az elsőfokú bíróság egyáltalán nem rendelkezett. A cselekmény minősítése is megfelelt a büntető anyagi jogszabályban foglaltaknak. A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket a másodfokú bíróság helyesen tárta fel. Ezeket a körülményeket, valamint az alkalmazandó büntetési tételkeretet is figyelembe véve a harmadfokú bíróság álláspontja szerint a Btk.79.§-ában írt büntetési célok csak szabadságvesztéssel érhetőek el. A másodfokú bíróság által kiszabott 10 hónap szabadságvesztés a többszörösen büntetett előéletű vádlott vonatkozásában eltúlzottan súlyosnak nem mondható, ezért annak további enyhítésére törvényes indok és lehetőség nem volt. Következésképpen a vádlott és védője által enyhítés végett bejelentett jogorvoslati kérelem nem volt megalapozott. A fellebbviteli főügyészség indítványában írtakkal egyezően észlelte azonban a harmadfokú bíróság, hogy tévedett a másodfokú bíróság, amikor a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. A másodfokú bíróság által kiegészített, és a harmadfokú eljárásban is irányadó tényállás szerint a vádlott cselekményeivel összesen 258.200 forint lopási kárt okozott, melyből 86.200 forint megtérült, a meg nem térült kár összege 172.000 forint. Nem értett egyet a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság azon álláspontjával, mely szerint a vagyonelkobzás összegének meghatározása során a vádlott által történő értékesítés során befolyt vételárat kell figyelembe venni, mint a bűncselekményből származó vagyon helyébe lépett összeget. A 95/
- BK vélemény II. pontja értelmében az orgazda a csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, orgazdaságból származó vagyont az általa megvalósított, az
- évi IV. törvény 326.§-ába ütköző bűncselekmény elkövetése során szerezte meg. Ezért arra vele szemben az
- évi IV. törvény 77/B.§
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel vagyonelkobzást kell elrendelni. Ilyenkor - a kétszeres elvonást elkerülendő - az alapbűncselekmény elkövetőjével szemben ugyanezen vagyonra az intézkedés nem alkalmazható. Az alapbűncselekmény elkövetője, aki az abból (azaz a csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, jogtalan elsajátításból, orgazdaságból) származó vagyont az orgazdának átadta, az annak fejében az orgazdától kapott vagyonnal ugyancsak gazdagodott. Vele szemben erre, mint a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyonra kell vagyonelkobzást elrendelni akkor, ha az alapbűncselekmény tárgyát képező és az orgazda által megszerzett vagyonra az orgazdával szemben kerül sor vagyonelkobzás alkalmazására. Mindezek alapján tehát az alapbűncselekmény elkövetőjével szemben - a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyonra - akkor kerülhet sor vagyonelkobzásra, ha az alapbűncselekmény tárgyát képező és az orgazda által megszerzett vagyonra az orgazdával szemben rendeltek el vagyonelkobzást. Jelen ügyben azonban erről szó sincs. Ezért a 172.000 forint összegre az ingóságok sorsától függetlenül, tehát attól eltekintve, hogy azokat a vádlott értékesítette, a vádlottal szemben vagyonelkobzást kell alkalmazni. A Btk.74.§
(5)bekezdésének a) pontja értelmében nem rendelhető el vagyonelkobzás a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgáló vagyonra. Sértett1 az I/
- tényállási pont sértettje 41.000 forint kár és annak
- április
- napjától kezdődő törvényes kamata vonatkozásában polgári jogi igény terjesztett elő, amelyet az elsőfokú bíróság megítélt és az erre vonatkozó rendelkezést a másodfokú bíróság is helybenhagyta. Ezen polgári jogi igény megítélésére azonban nem vagyongyarapodást eredményező bűncselekmény, hanem rongálás miatt került sor, hiszen a vádlott a sértett1nek 41.000 forint rongálási kárt okozott, míg lopási kár - lévén hogy a vádlott a .........,..........
- szám alatti épületből nem tulajdonított el semmit - nem keletkezett. Ebből következően tehát a polgári jogi igény megítélése és a vagyonelkobzás eltérő sértetti kört érintett, így a „beszámítás” szükségessége fel sem merült. Mindezekre figyelemmel a harmadfokú bíróság - a Be.398.§
(1)és
(2)bekezdése alapján - a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottal szemben 172.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. Az egyéb rendelkezések törvényesek voltak, így azokat a Be.397.§-ában írtak szerint helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi rendelkezés a Be.381.§
(1)bekezdésén alapul. költség viselésére vonatkozó P é c s,
- december
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Bencze Beáta s.k. előadó bíró, Dr.Hudvágner András s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 3.Bf.300/2014/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.69/2015/
- számú ítélete folytán - az abban írt változtatással -
- évi december hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke Lássa iroda: 1./ Bef.kiv. (megváltoztatás) 2./ Lapok kiállítva, leadva. 3./ Kérem a harmadfokú határozatot kiadni vádlottnak, védőnek, Pécsi Fell. Főünek, BM Főügyészségnek, Pécsi Járási Ügyészségnek, Bv. Csoportnak és a sértetteknek 4./ Kérem a határozatot anonimizálni, majd jóváhagyásra bemutatni. 5./ Iratokat visszaküldeni a határozat 5 kiadmányával Pécsi Törvényszéknek. 6./ Irattár.