Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.127/2015/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Patócs Ilona ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Waldmann Gábor ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen ingó kiadása és egyéb iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék
- október
- napján kelt, 4.P.20.668/2015/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 31.750 (harmincegyezerhétszázötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felperes
- augusztus 8-án deviza alapú kölcsönszerződést kötött az alperes jogelődjével, a L F Zrt.-vel, amelynek alapján 2.772.000 forint kölcsönt vett fel a felperes, mint adós személygépkocsi vételárának finanszírozása céljából. A kölcsön visszafizetésének biztosítására a hitelező részére vételi jogot alapítottak, továbbá adásvételi szerződést is kötöttek olyan tartalommal, hogy a hitelező jogosult megvásárolni a személygépkocsit az azt megelőző napon, amikor a kölcsönbe vevővel szemben olyan jogerős bírósági vagy egyéb határozatot hoznak, vagy okiratot végrehajtási záradékkal látnak el, amelynek alapján ellene végrehajtás kezdeményezhető, illetve a jogszabály által erre feljogosított szervek a kölcsönbevevő ellen közvetlen végrehajtást indítanak. A hitelező alperes a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja az opciós szerződés
- pontja értelmében, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbe vevő maradéktalanul nem teljesítette. A szerződés
- pontjában rögzítették, hogy az alperes vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a felperes a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, vagy ha a kölcsönszerződés felmondásra kerül. A HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzat, amely a kölcsönszerződés részévé vált, a felek jogviszonyára további lényeges rendelkezéseket tartalmazott, így: I.
- Elsődleges biztosíték: A kölcsön visszafizetésének biztosítására a hitelező javára arra a gépjárműre alapított jelzálogjog vagy opció, és/vagy a hitelezővel, mint vevővel kötött adásvételi szerződés, amely megvásárlásához a hitelező a kölcsönt a kölcsönbe vevőnek folyósítja (a továbbiakban: gépjármű). Az elsődleges biztosíték nyújtására vonatkozó szerződés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi. 1.
- Másodlagos biztosíték: A kölcsön visszafizetésének biztosítására a folyósítás feltételeként a hitelező jogosult - az elsődleges biztosítékon felül - további fedezet nyújtására kötelezni a kölcsönbe vevőt. IV.
- Amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönbe vevő köteles a hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap. IV.
- Amennyiben a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. VI.
- A kölcsönbe vevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot, vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. XII.
- A hitelező jogosult az üzletszabályzat módosítására. Az üzletszabályzat módosítását annak hatályba lépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben köteles megküldeni a kölcsönbe vevőnek. Amennyiben a kölcsönbe vevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbe vevő által elfogadottnak tekintheti. Az üzletszabályzat módosítása a hatályba lépésétől kezdve vonatkozik a még le nem járt kölcsönszerződésekre. Az alperes HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzata helyébe
- augusztus
- napjával a HITGd/2009.08.
- számú üzletszabályzat lépett. Ennek V.
- pontja szerint: A hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre - a felek között létrejött opciós szerződéssel - alapított opciós jog ún. „zárt opció", azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt.
- augusztus
- napjáig az alperes nem élt az opciós jogával. Az alperes felmondta a szerződést
- június 4-ei hatállyal. A felperes módosított keresetében azt kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest a jármű törzskönyvének kiadására, továbbá pótolja a bíróság az alperes jognyilatkozatát az opciós jog gépjármű-nyilvántartásból való törléséhez. Előadta, hogy a vételi jog 5 év elteltével megszűnt, addig vételi jogát az alperes nem gyakorolta, ezért törzskönyv birtokban tartására sincs jogalapja a továbbiakban. Ugyanezen oknál fogva köteles kiadni azt a jognyilatkozatot, amely a vételi jognak a gépjármű-nyilvántartásból való törléséhez szükséges. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a vételi jogának a kezdete a kölcsönszerződés felmondása napján nyílik meg, az tehát nem szűnt meg. A törzskönyv birtokban tartása pedig önálló, atipikus biztosíték, amely egészen addig megilleti, amíg a felperes minden fizetési kötelezettségének eleget nem tett. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja a felperes birtokába a ... motorszámú, P (F) 207 Kat 2006-207 1.
- 16V T típusú személygépkocsi törzskönyvét. Egyúttal a bíróság pótolta az alperes jognyilatkozatát az alperes javára bejegyzett opciós jog gépjárműnyilvántartásból való törléséhez. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 74.100 forint perköltséget. A törvényszék ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 200.§-ának
(2)bekezdése értelmében semmis az a szerződés, amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. A Ptk.239.§-ának
(1)bekezdése és
(2)bekezdése alapján a szerződés részben is lehet érvénytelen. A Ptk.374.§-ának
(2)bekezdése rögzíti, hogy a visszavásárlási jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ezek alapján az üzletszabályzat IV.7. pontja érvénytelen, amely ismételt vételi jog biztosításáról rendelkezik, mert az a Ptk.374.§-ának
(2)bekezdésében írt tilalomba ütközik, illetőleg annak megkerülésére irányul. A bíróságnak ezt a semmisségi okot hivatalból kellett észlelnie. Rögzítette továbbá az elsőfokú bíróság, hogy az egyoldalú felszólítás jogával nem élt az alperes, így az 5 éves vételi jog semmi esetre sem hosszabbodott meg. Az opciós szerződést helyesen úgy kell értelmezni, hogy a hitelező 5 éves időtartam alatt gyakorolhatta a vételi jogát, de az 5 éven belül is megszűnik, ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésből eredő tartozását maradéktalanul teljesíti. Bár nem egyenlítette ki a tartozását a felperes, a vételi jog a határidő elteltére tekintettel
- augusztus
- napján megszűnt. A felek adásvételi szerződést is kötöttek egymással feltételesen, külön hatályba léptető rendelkezéssel. A hatályba lépés szerződésbe foglalt meghatározását azonban a törvényszék sérti a hitelezői követelések kielégítésének sorrendjére vonatkozó, a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 165.§-tól 168.§-ig tartó rendelkezéseibe ütközőnek találta. Ezért ezt a kikötést is semmisnek ítélte a törvényszék. Megjegyezte egyúttal, hogy a hatályba lépés napja lényegében nem állapítható meg pontosan az adásvételi szerződésből, az külön feltételtől függ, emiatt is érvénytelennek találta azt. Mivel az opciós jog megszűnésével és az adásvételi szerződés érvénytelenségével a hitelezőnek nincs érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására, ezért annak kiadására kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest. Utalt arra, hogy elméletben atipikus biztosítékként kiköthető a törzskönyv birtoklásának a joga a fizetési kötelezettségek maradéktalan teljesítéséig, de ez a jelen esetben a felek között nem történt meg. Sem az egyedi szerződésnek, sem az üzletszabályzatnak nem volt olyan kikötése, amely atipikus biztosítékként lett volna értelmezhető. A törzskönyv birtoklásának joga ekként az opciós joghoz kapcsolódó járulékos jellegű jog volt, és az opciós jog megszűnésével együtt megszűnt. Az üzletszabályzat IV.
- pontját úgy értelmezte az elsőfokú bíróság, hogy amennyiben az opciós jog hatálya alatt előbb teljesíti az adós a fizetési kötelezettségét, akkor a törzskönyvet a hitelező köteles kiadni. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az alperes akkor is jogosult magánál tartani a törzskönyvet, ha az opciós joga megszűnt. Mindezekből következően a törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy az opciós jog gépjármű-nyilvántartásból való törléséhez szükséges nyilatkozat megtagadása az alperes részéről visszaélésnek minősül, ezért azt pótolta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felek által kötött vételi jog zárt opció volt. A hitelbiztosítéki céllal engedett vételi jog lényege abban áll, hogy a vételi joggal terhelt vagyontárgy dologi biztosítékként szolgál a követelés kielégítésére. A nyitott opcióval szemben - amikor a jogosult vételi jogával a teljes szerződés időtartama alatt élhet - a zárt opciónál csak az opciós szerződésben megjelölt időben élhet ezzel a jogával a jogosult. A jelen esetben a szerződés azonnali hatályú felmondásától számított meghatározott időn belül élhetett e jogával a jogosult (BDT2000.264.). Az opciós szerződés
- pontja azt rögzíti, hogy a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja a hitelező, ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben, akár egészben - nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, továbbá, ha a kölcsönszerződés bármely okból felmondásra kerül. Ebből következően az alperes vételi jogának gyakorlása feltételhez kötött, az alperes opciós joga a kölcsönszerződés felmondásának napján nyílik meg. Ezt erősítette meg a szerződés időtartama alatt hatályba lépett új, HITGd/2009.08.
- számú üzletszabályzat V.
- pontja. Ezért az alperes opciós joga nem járt le
- augusztus
- napján. Rámutatott továbbá arra, hogy az új üzletszabályzat V.
- pontja szerint a hitelező csak abban az esetben köteles a gépjármű törzskönyvét, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges jognyilatkozatokat kiadni, ha a kölcsönbe vevő valamennyi fizetési kötelezettségét teljesítette. Ebből következően a gépjármű törzskönyvének birtokban tartása önálló biztosíték az alperes oldalán. Álláspontja alátámasztására több jogerős ítéletet csatolt a ... Járásbíróság, a ... Törvényszék és a ... Törvényszék ügyei közül. Véleménye megerősítésére előadta, hogy a felek között ráutaló magatartással jött létre szerződés arra vonatkozóan, hogy az alperes birtokban tarthatja a törzskönyvet addig, amíg a felperes a szerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesítette. Hiszen a felperes tudomásul vette, hogy az alperes birtokban tartsa a törzskönyvet, ennek alapján jogosult az alperes a gépjármű törzskönyvét visszatartani. Az üzletszabályzat II.1.e. pontja, a VI.
- pontja, valamint VI.
- pontja az alperes véleménye szerint megalapozzák, hogy a gépjármű törzskönyvének birtokban tartására jogosult a kölcsön teljes kiegyenlítéséig. Ennek alapján a felperes követelése a törzskönyv kiadására idő előttinek minősül. Állította, hogy a felperes által követett jognyilatkozat nem pótolható, mert a régi üzletszabályzat IV.
- pontja és az új üzletszabályzat V.
- pontja értelmében a hitelező az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges jognyilatkozatokat akkor köteles kiadni, ha a kölcsönbe vevő valamennyi fizetési kötelezettségét teljesítette. Ez pedig nem történt meg, ezért az elidegenítési és terhelési tilalom sem törölhető a nyilvántartásból. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. Rámutatott arra, hogy az alperes értelmezésével ellentétes az üzletszabályzat IV.
- pontja, hiszen miért kellene a futamidőt meghosszabbítani, hogyha a vételi jog 5 év elteltével nem járna le. Emellett az opciós szerződés
- pontjának nyelvtani értelme egyértelműen az, hogy a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig gyakorolhatja a vételi jogát a hitelező, amíg a kölcsönbe vevő nem teljesít 5 éven belül. A szerződés
- pontja pedig nem írja felül az
- pontban írtakat, csupán azt rögzíti, hogy az opciós jog milyen feltételek esetén gyakorolható. Kiemelte továbbá, hogy amennyiben az üzletszabályzat rendelkezéseinek értelme kapcsán vita lenne, a fogyasztóra kedvezőbb értelmezést kell elfogadni a Kúria gyakorlatát követve. Új hivatkozásként felhozta, hogy az új üzletszabályzat nem vált a felek szerződésének részévé, mert azt a felperes nem kapta meg, az alperes pedig nem bizonyította, hogy megküldte azt a felperes részére. A régi üzletszabályzat a szerződés biztosítékai között a törzskönyvet nem sorolta fel, így az nem is lehetett atipikus biztosíték. Mivel a törzskönyv az opciós jog biztosítására került az alpereshez, így a vételi jog megszűnése után azt az alperes már jogellenesen tartja magánál. Nem osztotta az alperesnek a ráutaló magatartással létrejött szerződésre vonatkozó érvelését. A felperes a törzskönyv átvételét nem, csupán a vételi jog megszűnése utáni birtokban tartását állította jogszerűtlennek. Ezt az álláspontját az alperes által felhívott, az üzletszabályzat II.1.e., VI.2., VI.
- pontjai sem cáfolják. Az új üzletszabályzat V.
- pontja - mivel nem vált az új üzletszabályzat a szerződés részévé - nem foghat helyt. Továbbá a szerződéskötéskor hatályos üzletszabályzat IV.
- pontja önmagában nem keletkeztet birtokban tartási jogot az alperes részére. A felperes álláspontja szerint a jognyilatkozat pótlása szükséges jogainak megóvása érdekében, mert az alperes visszaélésszerűen gyakorolta jogait, a gépkocsi forgalomból kivonatta. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást lényegében helyesen állapította meg, és túlnyomórészt helyes jogszabályok alkalmazásával, helyes jogi következtetésre jutott. Érdemi döntésével a másodfokú bíróság egyetértett, ezért helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a Pp.253.§-ának
(2)bekezdése alapján. Az ítélőtábla a tényállást az alábbiakkal egészíti ki: A felek
- augusztus
- napján 2.772.000 forint kölcsön nyújtására 120 hónap futamidőre kötötték meg a kölcsönszerződést, az opciós szerződést
- augusztus
- napján írták alá. Az alperes a szerződést
- június
- hatállyal felmondta, ezután a törzskönyv birtokában a gépjárművet a forgalomból kivonatta. Maradéktalanul egyetértett az ítélőtábla a törvényszéknek az opciós jog érvényességi idejére vonatkozó érvelésével. Azaz az alperes az opciós szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt gyakorolhatta a vételi jogát. Amennyiben az adós a kölcsönszerződésből eredő tartozását maradéktalanul teljesítette, az opciós jog az 5 éven belül is megszűnik. 5 éven túl viszont akkor sem gyakorolhatja a vételi jogát a hitelező, ha az adós valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül. Ez következik az opciós szerződés
- és
- pontjából, és ez felel meg a Ptk.375.§-ának
(4)bekezdése folytán alkalmazandó Ptk.374.§-ának
(2)bekezdésében írt rendelkezésnek: az opciós jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Vagyis a zárt opció nem hosszabbítja meg az 5 éves határidőt, csak az 5 éves határidőn belül értelmezendő. Az opciós szerződés
- pontja sem hagy kétséget, hogy az alapján a jogosult a vételi jogát csak a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt gykaorolhatta. A szerződés megkötésekor hatályos HIT/206.05.
- számú üzletszabályzat IV.
- pontjában írt rendelkezés megkerüli a Ptk.374.§-ának
(2)bekezdése szerinti tilalmat, ezért az érvénytelen. A szerződés részbeni semmisségét e vonatkozásban a Ptk.234.§-ának
(1)bekezdése alapján állapította meg a bíróság. Az alperes a HITGd/2009.08.01. számú, új üzletszabályzat rendelkezéseire is hivatkozott ellenkérelmében és fellebbezésében. A felperes első ízben a fellebbezési ellenkérelemben állította, hogy az új üzletszabályzatot nem kapta meg, azt nem küldte meg részére az alperes, ezért nem válhatott a szerződés részévé. Mivel a felperes az elsőfokú eljárásban ilyen nyilatkozatot nem tett, azt a bíróság nem is vizsgálta, bizonyítási eljárást nem folytatott le e kérdésben. Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes ezt a nyilatkozatát elkésetten, a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjesztette elő, ezért a Pp.3.§-ának
(4)bekezdése alapján az erre vonatkozó bizonyítást mellőzi. Ebből következően úgy kell tekinteni, hogy az új üzletszabályzat a felek szerződésének részévé vált. A fentiek ellenére az új üzletszabályzat V.6. pontját az ítélőtábla nem találta alkalmasnak arra, hogy az opciós jog meghosszabbítását megállapítsa. Ugyan e kikötés szerint az opciós jog zárt opció, és az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja a hitelező az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt e jogát. Ez a kikötés azonban szintén a Ptk.374.§-ának
(2)bekezdésébe ütközik, amely szerint a vételi jog 5 évre köthető ki. Ezt az 5 éves határidőt semmilyen szerződéses rendelkezéssel kijátszani nem lehet. Ezért a szerződés részévé vált új üzletszabályzat V.6. pontja is semmis az ítélőtábla álláspontja szerint, mert jogszabályba ütközik (Ptk.200.§-ának
(2)bekezdése). Az alperes fellebbezési indokai kapcsán az ítélőtábla rámutat arra, hogy a gépjármű- nyilvántartásba a perbeli gépkocsival összefüggésben elidegenítési és terhelési tilalom nem került bejegyzésre, csupán az „opcióval terhelt" kitétel, azaz az alperes vételi jogát jegyezte be a hatóság a nyilvántartásba. Mivel a vételi jog kétségtelenül megszűnt az 5 év elteltével a fentiek alapján, ezért annak törlését a felperes alappal kérte a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 12.§-a és 9.§-ának
(2)bekezdés c) pontjára, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
- (XII.28.) Kormányrendelet
- számú mellékletének V.
- pontjára tekintettel. Mind a régi, mind az új üzletszabályzat ezzel ellentétes rendelkezései (régi üzletszabályzat IV.9., új üzletszabályzat V.7.) jogszabályba ütköznek, ezért semmisek. Az alperes a Ptk.5.§-ának
(2)és
(3)bekezdésébe ütköző magatartást tanúsított, amikor az opciós jog törléséhez szükséges nyilatkozatot nem adta meg a felperes részére, ehelyett a gépjárművet kivonatta a forgalomból. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen pótolta a szükséges jognyilatkozatot. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak az álláspontját abban a kérdésben, hogy a gépjármű törzskönyvének birtokban tartása nem atipikus biztosíték a felek viszonyában, hanem a vételi joghoz kapcsolódott. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a törzskönyv birtokban tartását a felperes a vételi jog időtartama alatt nyilvánvalóan nem kifogásolhatta, csak az 5 év lejártát követően, ezért súlytalan az alperesnek a ráutaló magatartással létrejött szerződéssel kapcsolatos hivatkozása. Ebben a tekintetben nyomós érv, hogy sem a régi, sem az új üzletszabályzat nem sorolta fel a kölcsönszerződés biztosítékai között a törzskönyvet. Sőt, ezt az álláspontját az alperes által felhívott, az üzletszabályzat II.1.e., VI.2., VI.3. pontjai sem cáfolják. Ebből következően a törzskönyv a vételi jog biztosítására szolgált. Ezt támasztja alá a Ptk.207.§-ának
(2)bekezdése is: ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Mivel az opciós jog megszűnt, ezért a törzskönyvet jogalap nélkül tartja birtokában az alperes, azt köteles kiadni a tulajdonos felperesnek a Ptk.98.§-a szerint. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság helyes ítéletét helybenhagyta. Az alperes pervesztes lett, ezért a Pp.78.§-ának
(1)bekezdése értelmében ő köteles viselni a perköltséget. A 48.000 forint fellebbezési illetéket lerótta, emellett köteles megfizetni a felperes jogi képviselőjének a munkadíját, amelyet a bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése és
(5)bekezdése alapján 25.000 forint + Áfa, azaz 31.750 forint összegben állapított meg. Az ítélőtábla határozatát tárgyaláson kívül hozta meg a Pp.256/A.§-ának
(4)bekezdése alapján. P é c s ,
- január
- dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró