← Magyarország

Bhar.626/2014/32 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.626/2014/

  1. A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
  2. október
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A becsületsértés vétsége miatt I.rendű vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság
  4. június
  5. napján kihirdetett 1.Bf.654/2013/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege helyesen 24 000 (huszonnégyezer) Ft. A harmadfokú eljárásban 15 000 (tizenötezer) Ft, a pótmagánvádlót terhelő bűnügyi költség merült fel. I.rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma helyesen: .... Indokolás: A Nyíregyházi Járásbíróság a
  7. május
  8. napján kelt 19.B.627/2012/
  9. számú ítéletével I.rendű és II. r. vádlottakat bűnösnek mondta ki 1-1 rb. becsületsértés vétségben, s ezért I.rendű vádlottat 3, míg II. r. vádlottat 1 évi időtartamra próbára bocsátotta, rendelkezett a bűnügyi költségről is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlottak és a védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést, míg a pótmagánvádló súlyosabb joghátrány alkalmazása végett fellebbezett, álláspontja szerint „A büntetés célja kizárólag a próbára bocsátás intézkedésnél sokkal súlyosabb, letöltendő büntetéssel érhető el.". A Nyíregyházi Törvényszék a
  10. június
  11. napján kelt 1.Bf.654/2013/
  12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette, és a bűnügyi költség megfizetésére a pótmagánvádlót kötelezte. A törvényszék ítélete ellen a pótmagánvádló élt fellebbezéssel azzal, hogy „az elsőfokú eljárásban kifejtett indokokat fenntartjuk, egyetértve az elsőfokú bíróság ítéletében tett megállapításokkal". Az ítélőtábla elsődlegesen azt rögzíti, hogy a pótmagánvádló fellebbezése a Be.
  13. §

(1)bekezdés c/ pontja értelmében joghatályos, az megnyitja a harmadfokú felülbírálat lehetőségét, melyre figyelemmel a harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást felülbírálta abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e. Ennek során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a
  1. október
  2. napján megtartott tárgyaláson a pótmagánvádló azonossága okán egyesítette a két külön pótmagánvád alapján indult ügyet. Az egyesítést követően azonban a II. r. vádlottal szemben addig folyt eljárás adatait az elsőfokú bíróság a tárgyalás anyagává nem tette, a tárgyalás megismétlését -
  3. május
  4. napját - követően sem, mely eljárási szabálysértést a másodfokú bíróság nem észlelte, azonban ezen eljárási szabálysértés alapján a Be.
  5. §-a értelmében a másodfokú bíróság (illetve az elsőfokú bíróság) ítéletének hatályon kívül helyezésére nincs törvényes mód, ezért azt az ítélőtábla csupán megállapította. Az elsőfokú bíróság tényállását a másodfokú bíróság nem érintette, azonban az ítélőtábla a Be.
  6. §
(2)bekezdése alapján azt pontosítja, s abból a másodfokú bíróság ítéletének a
  1. oldal
  2. bekezdés utolsó mondatával egyetértve mellőzi a
  3. oldal 2., 3., 4.-ra vonatkozó
  4. bekezdést, a
  5. tényállási pont
  6. bekezdéséből a „valótlanságok" szót, s a
  7. oldal
  8. bekezdését. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a vádlottak által „a szórólapokon leírtak valótlanok, és alkalmasak a pótmagánvádló becsületének a csorbítására" (
  9. oldal utolsó előtti bekezdés), mellyel szemben a másodfokú bíróság kellő indokokkal alátámasztottan állapította meg, hogy „egyik szórólap sem tartalmaz tényállítást" (ítélet
  10. oldal
  11. bekezdés), valamint, hogy azok tartalma kritika, illetve bírálat, mely „gyalázkodástól mentes volt, s nem sértette a magánvádló becsületét, nem alázta meg" (ítélet
  12. oldal első bekezdés). A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság által kifejtetteket mindenben osztja. A tényállás 1.
  13. pontjában írtak alapja valós tény, ennek megfogalmazásával bűncselekmény nem követhető el. A tényállás többi pontja becsület csorbítására alkalmas kifejezést, amely az emberi méltóságot sértené, nem tartalmaz, kritikát fogalmaznak meg a polgármester, mint közszereplő tevékenységével kapcsolatban, amely nem terjeszkedik túl a véleménynyilvánítás szabadságának Alaptörvénybe iktatott jogán. Mindezekre tekintettel okszerű a másodfokú bíróság által a Be.
  14. §
(3)bekezdés a/ pontja alapján hozott felmentő rendelkezés. A vád tárgyává tett bűncselekményeknél a Btk. alatt az
  1. évi IV. törvényt kell érteni. I.rendű vádlott védelmével kapcsolatban 22 500 forint, míg II. r. vádlott védelmével kapcsolatosan 1 500 forint, így összesen 24 000 forint költség merült fel, ezért a másodfokú bíróság ítéletét az ítélőtábla ennyiben pontosította. Az eddig kifejtettekre figyelemmel a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
  2. § alapján - a rendelkező részben írt pontosítással - helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be.
  3. §-a folytán alkalmazandó Be.
  4. §
(1)bekezdésén alapszik. Mivel az elsőfokú bíróság a
  1. május
  2. napján tartott tárgyaláson a
  3. június
  4. és
  5. október
  6. napi tárgyalásokat megismételte, ezért ezen tárgyalási határnapok feltüntetését az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletéből mellőzi. Végül rögzítette az ítélőtábla I.rendű vádlott személyazonosító igazolványának helyes számát is. D e b r e c e n ,
  7. év október hó
  8. napja . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: Az ítélőtábla végzésével a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.654/2013/
  9. számú ítélete mindkét vádlottal szemben jogerőre emelkedett. D e b r e c e n ,
  10. év október hó
  11. napja . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.