... ÍTÉLŐTÁBLA 25.Gf.40.217/2015/4 A ... Ítélőtábla az ..., ügyintéző: ... ügyvéd (....) által képviselt felperes neve. (...) felperesnek – a ... ügyvéd (... által képviselt ... alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt a ... Törvényszék előtt folyamatba tett perében a
- február
- napján kelt 38.G.43.315/2014/14 számú ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 (hatvanháromezerötszáz) Ft másodfokú költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában rögzítette, hogy az alperesi társaságot a ... Törvényszék Cégbíróság Cg-... cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. A
- május 21-ét megelőző cégnyilvántartási adatok szerint az alperesi társaság tagja a felperes 74 % mértékű, 2.220.000 Ft értékű üzletrésszel, valamint ... 26 % mértékű, 780.000 Ft értékű üzletrésszel. Az alperes ügyvezetője ... önállálló képviseleti jogosultsággal bír
- augusztus 17-től határozatlan időtartamra. A felperes képviseletére szintén jogosult volt ...
- június 12-ig. Az alperesi társaság
- május
- napján a társaság székhelyén rendkívüli taggyűlést tartott, melyen jelen volt ... mint tag, ügyvezető, illetve mint a felperesi tag képviselője, továbbá a taggyűlésen meghívottként részt vett dr. ... ügyvéd. A taggyűlésen hozott
- számú határozat értelmében a felperes a társaságban lévő 74 %-ot megtestesítő üzletrészét felosztotta egy 3,33 %-os (100.000 Ft értékű) és egy 70,67 %-os (2.120.000 Ft értékű) üzletrészre. A taggyűlés
- napirendi pontja szerint ... megvásárolta a felperestől a 70,67 %-ot megtestesítő üzletrészt, amely alapján a
- számú taggyűlési határozat rögzítette, hogy az alperesi társaság tagsági és tulajdonosi helyzete olyan módon alakult, hogy ... 2.9000.000 Ft névértékű, 96,67 % mértékű, míg a felperes 100.000 Ft névértékű, 3,33 % mértékű üzletrész tulajdonosává vált. A társaság nem helyezkedett az új Ptk. hatálya alá. A fenti taggyűlési határozatuk alapján a változásbejegyzése iránti kérelemre ...
- május 21-én ügyvédi meghatalmazást adott a taggyűlésen is jelenlévő dr. ... ügyvéd részére. A változásbejegyzés iránti kérelmet a jogi képviselő
- június 17-én nyújtotta be a ... Törvényszék Cégbíróságához. A kérelem nyomtatványhoz mellékelte az illeték, illetve a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást, az eljárás vitelére szóló ügyvédi meghatalmazást, az üzletrész adásvételi szerződést, a taggyűlési jegyzőkönyvet, a hatályos tagjegyzéket és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. Kérte továbbá ... minősített többségű befolyás szerzésének a bejegyzését. A ... Törvényszék Cégbírósága
- július
- napján kelt
- sorszámú végzésével felhívta az alperest további illeték megfizetésére. A felperes
- július 2-án elektronikus levélben tájékoztatta a cégbíróságot, hogy a változásbejegyzése iránti kérelem alapjául szolgáló üzletrész adásvételi szerződést megtámadta annak érvénytelensége, illetőleg semmisége okán és kérte, hogy a bíróság a bejelentést az eljárás során vegye figyelembe. A felperes
- július
- napján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, amelyben kérte, hogy a perbeli változásbejegyzése iránti kérelmet a bíróság függessze fel, illetve az annak alapját képező jogszabálysértő taggyűlési jegyzőkönyv megsemmisítésével a változásbejegyzési kérelem elutasításával a társaság törvényes működését kényszerítse ki.
- július 9-én a felperes szintén elektronikus úton tájékoztatta a cégbíróságot, hogy
- július 3-án kelt nyilatkozatával az üzletrész adásvételi szerződéstől elállt, amely alapján a szerződés álláspontja szerint megszűnt, így a változás a cégjegyzékben nem jegyezhető be. Csatolta továbbá azon okiratot is, amelyből megállapítható volt, hogy ...
- június
- napjától a felperesi cég képviseletére nem jogosult. A cégbíróság
- július
- napján kelt Cgt.... számú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította figyelemmel arra, hogy a kérelemre vonatkozó igény polgári perben érvényesíthető. A végzés
- augusztus 16-án emelkedett jogerőre. Az alperes
- július 11-én változásbejegyzési kérelem tekintetében az illetékfizetési kötelezettségének teljes körűen eleget tett, ezért a cégbíróság
- július 16-án kelt, a cégközlönyben
- július 18-án közzétett
- sorszámú végzésével a változást a cégjegyzékbe bejegyezte. A felperes
- augusztus
- napján érkezett keresetlevelében a ... Törvényszék Cégbíróság
- sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését kérte figyelemmel arra, hogy a végzés alapjául szolgáló alperesi iratok jogszabályba ütköznek. Kérte, hogy a bíróság hívja fel a cégbíróságot, hogy ...-át, mint az alperes minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tagját törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hivatalból törölje. Kérte továbbá az alperes marasztalását a perköltségben. Hivatkozott arra, hogy a támadott végzés jogszabálysértő, illetve a meghozatala alapjául szolgáló dokumentumok jogszabályba ütköznek tekintettel arra, hogy - az üzletrész adásvételi szerződés megkötésekor mind az eladót, mind a vevőt ... képviselte és ez a Ptk. 6:13 §
(1)bekezdésébe ütközik, - az érvénytelen üzletrész átruházás alapján a tulajdonosi részesedések aránya nem változhat, - ... az üzletrész adásvételi szerződésben kikötött vételárat nem fizette meg, ezért a felperes a Ptk. 6:154.§
(1)bekezdésében biztosított jogánál fogva a szerződéstől elállt, - a megszűnt szerződés alapján a cégjegyzékbe nem jegyezhető be a tagok tulajdoni arányának megváltoztatása. A felperes
- február
- napján megtartott tárgyaláson a támadott végzés hatályon kívül helyezése iránt újabb, további indokokat is felhozott. E körben pontosította a keresetét akként, hogy a változásbejegyző végzéssel érintett, a cégjegyzék 8/10, továbbá 1/10, 1/13, 1/14 és 1/15 rovatainak törlését kérte. Előadta, hogy a támadott végzés meghozatalának alapjául szolgáló eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a társaság nem nyújtotta be a Ctv.
- számú melléklet II.1.a pontjának af.) pontjaiban meghatározott okiratot (... nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a minősített többséget biztosító befolyás megszerzését a társaság felé bejelentette), továbbá a Ctv.
- számú melléklet I.2.c.) pontjában meghatározott taggyűlési határozatot, hogy a társaság az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönt, a Ctv.
- számú melléklet I.2.a.) pontjában meghatározott társasági szerződést módosító okiratot és a Ctv.
- számú melléklet I.2.b.) pontjában meghatározott, a Ptké.
- §
(1)bekezdésének megfelelő, az új Ptk. szabályaira alapozott egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. Hivatkozott arra is, hogy a cégbíróság végzésének meghozatalakor már ismeretében volt azon okiratoknak, melyet a felperes a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg benyújtott, az üzletrész adásvételi szerződéstől való elállásra, illetve az üzletrész átruházási szerződés érvénytelenségére vonatkozóan is. Mindezeket azonban a cégbíróság teljes egészében mellőzte. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a cégbíróság a változásbejegyző végzés meghozatala során betartotta a rá vonatkozó jogszabályokat figyelemmel arra is, hogy az eljárás során az üzletrész átruházási szerződést nem kellett vizsgálni, hiszen azt be se kellett volna nyújtani. Hivatkozása szerint a Ctv. 65. §
(1)bekezdése akként értelmezhető, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti igény csak akkor megalapozott, hogyha a végzés alapjául szolgáló irat semmis. Semmisségi okra azonban a felperes maga sem hivatkozott, a végzés hatályon kívül helyezését megtámadhatósági ok alapján kérte, így az annak alapjául szolgáló irat nem ütközik jogszabályba. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 Ft + Áfa perköltséget. Döntése indokolásában a 2006. évi V. (Ctv.) 50. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 46. §
(1)bekezdésének, valamint 65. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésének felhívását követően rögzítette, hogy a perben eljáró bíróság csak a jogvesztő határidőn belül a keresetben felhozott jogszabálysértéseket vizsgálhatja és csak azokat a jogszabálysértéseket állapíthatja meg, amely a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértését jelentik. Így a 30 napos jogvesztő határidő leteltét követően a perben jogszabálysértésre sikeresen hivatkozni nem lehet. Erre figyelemmel a felperes
- február 5-én előterjesztett újabb jogsértésekre vonatkozó indokait érdemben nem vizsgálhatta. A határidőben előterjesztett kereseti kérelem alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a cégbíróság a
- sorszámú változásbejegyző végzés meghozatala során szabályszerűen járt el. Rámutatott arra, hogy a változásbejegyzési eljárás során, illetőleg az azt felülvizsgáló kontroll perben a bíróság az üzletrész adásvételi szerződést abból a szempontból, hogy az aláíró személyek azonossága miatt az a Ptk-ba ütközik, nem vizsgálhatja. Helytállónak minősítette az alperes azon hivatkozását, hogy tagváltozás esetén az üzletrész adásvételi szerződés becsatolása a perbeli időszakban hatályos Ctv. szerint nem is volt kötelező. Kiemelte, hogy a perbeli esetben tényleges tagváltozás nem következett be, csupán a tagok üzletrészei mértékének a megváltozása okán történt módosítás, azonban az annak alapjául szolgáló üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségére a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti pertípusban nem lehet hivatkozni, mivel ezt a kérdést a cégbíróság sem vizsgálhatta. Ebből következően álláspontja szerint a felperes által az üzletrész adásvételi szerződés érvénytelensége iránt indított polgári per nem előkérdése a jelen per mikénti eldöntésének. Rögzítette továbbá, hogy ... a változásbejegyzési eljárásra
- május 21-én hatalmazta meg az eljáró ügyvédet, aki a változásbejegyzés iránti kérelmet elektronikusan
- június 12-én benyújtotta a cégbírósághoz, s a kérelem
- június 17-én került iktatásra. Rögzítette még, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló taggyűlési jegyzőkönyvből sem következtethetett volna az eljáró bíró a kérelem alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközésére figyelemmel a Gt.
- §
(1)bekezdésére is, hiszen a felperest ... a felperes által sem vitatottan
- június 12-ig képviselhette. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és ennek keretében a ... Törvényszék Cégbírósága Cg.... számú,
- július
- napján kelt és a Cégközlönyben
- július
- napján közzétett változásbejegyző végzését, a végzés alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt hatályon kívül helyezését kérte, illetőleg a ... Cégbíróság felhívását, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a társasággal szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazzon és hivatalból törölje az érintett cégadatokat. Fellebbezése indokolásában összefoglalva a tényállást megismételte az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetét fenntartva annak indokait. Kiemelte, hogy a cégbíróságnak a felperes által megjelölt hiányosságokat és hibákat a változásbejegyzési kérelem elbírálása során észlelnie kellett volna. Vitatta az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján indult perekben a bíróság csak a per megindítására nyitvaálló jogvesztő határidőn belül megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja. Álláspontja szerint ugyanis ez sem a Ctv-ből, sem annak háttérjogszabályaként alkalmazandó Pp. rendelkezéseiből nem következik. Álláspontja szerint a cégbírósági döntés felülvizsgálata során az eljáró bíróságnak az a feladata, hogy megvizsgálja, hogy a változás bejegyezési eljárás során felmerült-e bármi olyan jogszabálysértés, amelyet a cégbíróságnak az eljárása során észlelnie kellett volna. Ez a kör nem korlátozódik a felperes keresetében megjelölt jogszabálysértésekre, hiszen a felperes az általa előterjesztett kereseti kérelem alapjául szolgáló tényeket és körülményeket a per tárgyalásának berekesztéséig jogosult előadni, a további jogszabálysértésekre való hivatkozása nem jelent keresetváltozást. Álláspontja szerint ezért az elsőfokú bíróság az ítélete meghozatala során hivatalból köteles lett volna megvizsgálni, hogy a cégbíróság eljárása során került-e sor olyan jogszabálysértésre, amely alapján a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének lehet helye különös tekintettel azokra a jogszabálysértésekre, amelyeket a felperes a per tárgyalásának berekesztése előtt kifejezetten megjelölt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes jogi indokai alapján. Teljeskörűen osztotta az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy az üzletrész adásvételi szerződés érvénytelensége jelen perben nem vizsgálható, illetőleg a felperes által az üzletrész adásvételi szerződés érvénytelensége iránt megindított per mikénti eldöntése jelen perben nem előkérdés. Előadta továbbá, hogy a felperes által indított perben a keresetlevelet a Pesti Központi Kerületi Bíróság a ... Törvényszékhez rendelte áttenni, amely hatáskörének hiányát szintén megállapította, ezért az iratok a ... Ítélőtáblához kerültek felterjesztésre az eljáró bíróság kijelölése iránt. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló az arra alapított jogi döntése is, azt az ítélőtábla azt minden tekintetben osztotta. A fellebbezés kapcsán az ítélőtábla csupán az alábbiakat emeli ki: A Pp. 3. §
(2)bekezdése szerint a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozathoz kötve van. A kérelemhez kötöttség elvéből következően a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján indított perben a bíróság hivatalból nem, csak a keresetben meghatározott okból vizsgálhatja a cégbíróság eljárását, a végzés esetlegesen jogszabálysértő voltát. Az ítélőtábla álláspontja szerint a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben az újabb jogsértésekre való hivatkozás keresetváltoztatásnak minősül. A Ctv. 65. §
(2)bekezdése értelmében a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül van helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A határidő jogvesztő jellegéből pedig az következik, hogy a perben a határidő leteltét követően a kereset megváltoztatásával újabb érvénytelenségi okokra, jogsértésekre hivatkozni már nem lehet. Helytállóan foglalt tehát állást az elsőfokú bíróság, amikor a felperes 2015. február 5-én előterjesztett újabb jogsértésekre vonatkozó indokait nem vizsgálta a perben. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – a Pp.254.§
(3)bekezdése szerint helyes indokaira utalással – a Pp.253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp.78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes részére a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított 50.000 Ft + Áfa összegű másodfokú költség megfizetésére. Budapest,
- január
- Vargáné dr. Erdődi Ágnes sk. törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Szabó Györgyi sk. törvényszéki bíró, előadó dr. Gajdos István sk. törvényszéki bíró