Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.916/2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Pozsonyi Anikó ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Barna Ágota ügyvéd (fél címe 1) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jóhírnév megsértése miatt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- május
- napján kelt 21.P.20.594/2014/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. A felperes által az alperesnek fizetendő perköltség összegét 200.000 (Kettőszázezer) forint plusz áfa összegre felemeli. Az alperest a feljegyzett kereseti illeték megfizetése alól mentesíti, míg a felperes által fizetendő kereseti illeték összegét 600.000 (Hatszázezer) forintra emeli fel. Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget, míg - felhívásra - az államnak 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes aranykoszorús ... mestertenyésztő, az alperesi egyesület célja a törzskönyvezett ... fajtájú állomány fenntartása, nemesítése, szakszerű tenyésztésének az irányítása, népszerűsítése. Az alpereshez külföldi tenyésztőktől több panaszos levél érkezett, melyekben azt sérelmezték, hogy a felperestől vásárolt kutyakölykökkel kapcsolatos problémáikat a felperes nem oldotta meg korrekt módon. Az alperes Facebook honlapján bejegyzést tett, melyben többek között a következőket írta: „Látjuk, hogy a nemzetközi ...tenyésztőkből milyen indulatokat váltott ki a tenyésztő, felperes neve hozzáállása. Mi eddig mindig azt tapasztaltuk, hogy a Klub tenyésztői, ha probléma volt a tenyészetükből származó kölykökkel, korrektül jártak el. Ezt minden Klubtagtól elvárjuk, és az a Klubtag, aki nem tudja a kialakult problémás helyzetet korrektül megoldani, nem méltó arra, hogy a alperes neve tagjai közé tartozzon. A Klub azonban csak azokban az esetekben tud eljárni, ahol bizonyítani tudják a felmerült problémát. Ezért kérjük, hogy ezzel, vagy más esettel kapcsolatosan felmerült panaszukat, bizonyítékkal együtt juttassák el a alperes nevehoz, mert csak így tudjuk a hasonló eseteket kezelni." A felperes többször módosított keresetében az alperes által megindított etikai eljárással kapcsolatosan, valamint a Facebook oldalon megjelent közlemény tekintetében kérte a jogsértés megállapítását. Szubjektív jogkövetkezményként 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a
- október
- napján a Facebookon közzétett nyilatkozatának azon részével, miszerint „Látjuk, hogy a nemzetközi ...tenyésztőkből milyen indulatokat váltott ki a tenyésztő, felperes neve hozzáállása. Mi eddig mindig azt tapasztaltuk, hogy a klub tenyésztői, ha probléma volt a tenyészetükből származó kölyökkel korrektül jártak el. Ezt minden klubtagtól elvárjuk, és az a klubtag, aki nem tudja a kialakult problémás helyzetet korrektül megoldani, nem méltó arra, hogy a alperes neve tagjai közé tartozzon", a valóságot hamis színben tüntette fel, és ezzel megsértette a felperes jóhírnévhez való személyiségi jogát. Az elsőfokú bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte, hogy a közlemény megjelenésével azonos módon, azonos tördeléssel, azonos betűnagysággal és betűtípussal, valamint magyarul és angolul is az ítélet rendelkező részét tegye közzé. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forint nem vagyoni kártérítést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest az állam javára a le nem rótt eljárási illeték, míg a felperes javára 20.000 forint perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéleti álláspontja szerint a Facebookon megjelent nyilatkozatnak az ítélet rendelkező részében megjelölt része tényállítás, mely a valóságot hamis színben tünteti fel. Azt fejezi ki és sugalmazza a három mondat egymás mellé tételével, hogy a felperes inkorrekt módon járt el több ízben is, amikor gond volt a tenyészetből származó kiskutyákkal. Ez a magatartása méltatlanná teszi arra, hogy az alperesi egyesület tagja legyen. Az alperes a külföldi ...tenyésztőket egyöntetűen megjelölte, holott csak 2-3 fő problémája állt a nyilatkozat hátterében. A néhány ember által elmondott gondok teljes körű általánosítása, minden külföldi ...tenyésztőre való kiterjesztése a valóságot hamis színben tüntette fel. A felperes nevének közlése és az egy bekezdésben elhelyezett mondatok azt az információt hordozzák, hogy kizárólag a felperes az, aki nem járt el korrekt módon a vevőkkel szemben. Az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy ezen tényállítások valósak, illetve nem tüntetnek fel tényeket hamis színben, ez azonban nem vezetett sikerre. Ezért az elsőfokú bíróság az
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(2)bekezdése alapján, a régi Ptk. 84. §
(1)bekezdés a), b),
- c)és
- e)pontjai alkalmazásával megállapította, hogy az alperes megsértette Facebook közleményével a felperes személyiségi jogát, az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, elégtétel adásra, valamint nem vagyoni kártérítés fizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel. Kérte az ítélet megváltoztatását, a felperes kereseti kérelmének teljes egészében történő elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében hivatkozott három mondat közül az első mondat érinti a felperes személyét, a másik két mondat általánosságban fogalmaz megállapításokat. Az első mondat: „Látjuk, hogy a nemzetközi ...tenyésztőkből milyen indulatokat váltott ki a tenyésztő, felperes neve hozzáállása", a felperesre vonatkozóan tényt állapít meg. Ezen tény valóságát azonban maga a felperes sem kérdőjelezte meg. A további két mondat a klub általános elvárásaira vonatkozik a klub céljaival és feladataival összefüggően. Bizonyított tény, hogy a felperes tenyésztői tevékenységével kapcsolatban írásban panaszok érkeztek be a felperes ellen, az ebből levont alperesi értékítélet nem vezethet a jóhírnév sérelméhez. Az alperes nyilatkozata nem volt önkényes, megfelelt az ésszerű gondolkodásnak, a gyakorlati tapasztalatoknak és a működésükre vonatkozó elveknek, ezért a személyhez fűződő jogsérelem kimondására alapot nem nyújthat. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magába, de a védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. A bíróság által az ítéletének rendelkező részében hivatkozott rész objektíve alkalmas volt személyiségi joga megsértésére. Az alperes megfelelő bizonyíték nélkül híresztelt másoktól átvett állításokat. Az alperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt következtetést, mely szerint az alperes Facebook közleményével a valós tényeket hamis színben tüntette fel a felperes terhére. Az idézett mondatokból megállapítható, hogy az alperes valós tényt közölt akkor, amikor a felperes megítélése szempontjából negatív panaszos levelekre utalt. Ezek a levelek az eljárásban becsatolásra kerültek, azok eredeti voltát senki nem cáfolta. Az a megfogalmazás, mely szerint „Látjuk, hogy a nemzetközi ...tenyésztőkből milyen indulatokat váltott ki" a felperes magatartása, nem jelenti azt, hogy az alperes ezt a megállapítást valamennyi nemzetközi ...tenyésztőre kiterjesztette, az egyértelműen azokra tenyésztőkre vonatkozott, akik a felperessel szemben panasszal éltek az alperes felé. A rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által jogsértőnek ítélt szövegrész - a személyiségi jogsértéssel kapcsolatos perek elbírálása során is alkalmazott PK 12. számú állásfoglalás mérlegelési szempontjai figyelembevételével - véleménynyilvánításnak minősül. A panaszlevelekre tekintettel az alperesi értékítélet nem alaptalan, nem önkényes, az a véleményalkotás szabályainak megfelelt, így személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdésének alkalmazásával megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. A felperes a pertárgy érték számításánál figyelembe vett 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítési igényét 10.000.000 forintra emelte fel, majd utóbb szállította le 2.000.000 forintra. Az elsőfokú bíróság ezért tévedett, amikor a kereseti illeték mértékét a leszállított kereset figyelembevételével határozta meg. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a megjelölt legmagasabb összeg után kell leróni [Itv. 42. §
(2)bekezdés]. A Fővárosi Ítélőtábla ennek megfelelően rendelkezett a kereseti illeték, valamint az elsőfokú perköltség megfizetéséről. A Fővárosi Ítélőtábla Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján - meg nem határozható fellebbezési érték figyelembevételével - kötelezte a felperest az alperes javára fellebbezési eljárási költség megfizetésére, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése szerint, valamint az állam javára az Itv. 62. §
(1)bekezdés f) pontja alapján feljegyzett fellebbezési eljárás illeték megfizetésére [6/1986. (VI. 26. IM rendelet 13. §
(2)bekezdés, 15. §
(1)és
(3)bekezdés]. Budapest,
- december
- Dr. Sághy Mária s. k. a tanács elnöke Hidvéginé dr. Adorján Lívia s. k. előadó bíró Dr. Kincses Attila s. k. bíró