A határozat elvi tartalma: Vagyoni és nem vagyoni kártérítési igény (sérelemdíj) együttes érvényesítése esetén ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott együttes érték a hárommillió forintot nem haladja meg, a Kúria a Pp. 271. §
(2)bekezdésének második mondata alapján kizárólag a jogerős ítélet nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti keresetet elbíráló rendelkezését vizsgálja felül, ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának van helye. Pfv.V.20.561/2015/
- A Kúria a dr. Marton Emőke pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 43.P.89.795/
- szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Törvényszék 41.Pf.638.715/2014/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott, a nem vagyoni kártérítés iránti keresetet elutasító rendelkezését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati kérelmet ezt meghaladóan hivatalból elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 12.500 (Tizenkettőezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 57.500 (Ötvenhétezer-ötszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd díja a felperes terhére esik. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes használt forint vételárért. gépjárművet vásárolt az alperestől 510.000 A felperes kereseti kérelmében a szerződés hibás teljesítéséből eredő kártérítési igényét érvényesítette arra hivatkozással, hogy a jármű két autóból van összerakva, erről őt az eladó nem tájékoztatta és ezért 754.075 forint vagyoni és a hibás teljesítéssel okozott megrázkódtatás miatti 500.000 forint nem vagyoni kára megfizetésére kérte kötelezni az alperest . A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rámutatott arra, hogy a perben eljárt igazságügyi szakértő véleménye alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a perbeli gépjármű azonosító adatai megegyeznek az ... adatbázisában tárolt adatokkal, állapota megfelel korának és futásteljesítményének. Sérült gépkocsikban típusazonos gépjárműrészek, karosszéria fődarabok beépítése a javításnál elfogadott és szakszerű javítási módszer, így a perbeli gépjárműnek „két részből történő összeépítése" miatt hibás teljesítésről nem lehet szó. Miután a felperes az alperesi hibás teljesítés tényét igazolni nem tudta, arra már nem volt szükség, hogy a bíróság vizsgálja: az alperes a két részből történő összeépítés tényéről tudott e, vagy sem. Utalt arra, hogy az alperes vitatásával szemben a felperes azt nem tudta kétséget kizáróan igazolni, hogy az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a jármű két részből történő összeépítése tényéről az alperes tudomással bírt, így nem állapítható meg az sem, hogy az alperes szerződéses együttműködési kötelezettségét megsértette volna. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Szerinte a jogerős ítélet azért sérti az
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(4)bekezdését, mert az alperes tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, nem ismertette vele azt a lényeges körülményt, hogy az autó két részből van összetéve. Hivatkozott a Ptk. 210. §
(1)bekezdése megsértésére azzal, hogy jelezte: a megtámadási határidő a tévedés felismerésétől számít. A Ptk. 283. §
(2)bekezdése megsértését azzal indokolta, hogy az alperes azt tanúsította a szervizkönyvvel, hogy az autó egy autó és nem kettő autóból lett összerakva. Hivatkozott a Ptk. 305. §
(1)bekezdésének megsértésére, ennek indokolására külön előadása nem volt. Szerinte a jogerős ítélet sérti a Ptk. 311. §
(1)bekezdését is, e körben álláspontja az volt, hogy az alperes nem tett eleget jogszabályban írt kötelezettségének, ezért a hibás teljesítésből eredő jogkövetkezményeket köteles viselni. A Ptk. 367. §
(1)bekezdése megsértését a felülvizsgálati eljárásban becsatolt ún. „robbantott rajzra" mint bizonyítékára alapította. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Pp. 275. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. Erre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati eljárás során becsatolt új bizonyítékot („robbantott rajz") figyelembe venni nem tudta. A Pp. 271. §
(2)bekezdése értelmében nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a nem vagyoni kártérítés iránti perekre. Mivel a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelemben vitatott együttes érték a hárommillió forintot nem haladta meg, a Kúria a Pp. 271. §
(2)bekezdésének második mondata alapján kizárólag a jogerős ítélet nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti keresetet elutasító rendelkezését vizsgálhatta felül. A felülvizsgálati kérelmet ezt meghaladóan, azaz a hibás teljesítés miatti vagyoni kártérítés iránti kereset elutasítását sérelmező részében hivatalból el kellett utasítani (Pp. 271. §
(2)bekezdés, 273. §
(2)bekezdés a) pontja). A felülvizsgálati kérelem részén túl alaptalan. a fentiek A Kúria megállapította, hogy kártérítés iránti keresetet jogszabálysértő. a szerinti jogerős elutasító nem megengedhető ítélet nem vagyoni rendelkezése nem A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az általános személyiségvédelem eszköze, annak jogalapja valamely személyhez fűződő jog megsértése (34/
- (VI.1.) AB határozat). Mindez azt jelenti, hogy személyiségi jogsértés hiányában nem vagyoni kártérítést nem lehet követelni. A felperes a per során nem jelölte meg és nem is igazolta, hogy mely személyhez fűződő joga szenvedett sérelmet, csupán arra hivatkozott, hogy az általa állított hibás teljesítés miatt megrázkódtatás érte. Azt a bíróság a bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes nem tudta bizonyítani a hibás teljesítést, egyebekben pedig pusztán a hibák által okozott kellemetlenség, megrázkódtatás a vagyoni kártérítés követelésére nem ad alapot. Miután a felperes a nem vagyoni kártérítés iránti követelése jogalapját nem tudta bizonyítani, így helytállóan rendelkezett a bíróság a nem vagyoni kártérítési igénye elutasításáról. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet érdemben felülbírált rendelkezését a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 67. §
(2)bekezdésére figyelemmel a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperest az alperes jogtanácsosi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a felperes személyes illetékfeljegyzési jogára tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján határozott. A felperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd munkadíjáról a Kúria a Pp. 87. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- november
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Tibor Tamás s.k. bíró Gombos