B.115/2011/71 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdésébe ütköző és

(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettében, egy rendbeli az 1978. évi IV. törvény 289.§

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjába ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő számvitel rendje megsértésének bűntettében és egy rendbeli az

1. évi IV. törvény 276.§-ába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő magánokirat-hamisítás vétségében. A törvényszék ezért a vádlottat – halmazati büntetésül – 3 (három) év szabadságvesztésre, 5 (öt) év közügyektõl eltiltásra és 440.488.000.- (négyszáznegyvenmilliónégyszáznyolcvannyolcezer) forint vagyonelkobzásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a • Budapesti II-III. Kerületi Bíróság 1.B.III.384/2006/
2. számú jogerõs ítéletével kiszabott 1 (egy) év 6 (hat) hónap – végrehajtásában 3 (három) év próbaidõre felfüggesztett – börtönbüntetés • a Szentendrei Városi Bíróság B.205/
3. számú, illetve a Bf.303/2006/
4. számú jogerõs ítéletével kiszabott 2 (kettõ) év – végrehajtásában 3 (három) év próbaidõre felfüggesztett – börtönbüntetés, • a Szentendrei Városi Bíróság 4.B.444/2004/
5. számú jogerõs ítéletével kiszabott 1 (egy) év 6 (hat) hónap – végrehajtásában 3 (három) év próbaidõre felfüggesztett börtönbüntetés, • a Salgótarjáni Városi Bíróság 4.B.190/2007/
6. számú jogerõs ítéletével kiszabott 8 (nyolc) hónap – végrehajtásában 2 (kettõ) év próbaidõre felfüggesztett börtönbüntetés és • a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.B.80.063/2007/
7. számú jogerõs ítéletével kiszabott 2 (kettõ) év – végrehajtásában 3 (három) év próbaidõre felfüggesztett – börtönbüntetés végrehajtását elrendeli. A törvényszék a Balassagyarmati Törvényszéken Bj. I/52/
8. tételszám alatt bűnjelként kezelt ... Bt. „vegyes iratok” lefoglalását megszünteti és azt ... lakos lefoglalást szenvedő részre rendeli kiadni. A vádlott köteles az eljárás során eddig felmerült 665.889.- (hatszázhatvanötezernyolcszáznyolcvankilenc) forint, valamint az ez után esetlegesen felmerülő bűnügyi költséget külön felhívásra az államnak megfizetni. Indokolás: A Nógrád Megyei Főügyészség B.2284/2009/11.BTÖ. számú vádiratban, B.2284/2009/11II.BTÖ. számú vádkiegészítésben és végindítványában ... vádlottal szemben 2 rb. az
9. évi IV. törvény 310.§

(1)bekezdésébe ütköző és

(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette, 1 rb. az 1978. évi IV. törvény 289.§

(1)bekezdés

1. a)pontjába és
2. b)pontjába ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő számvitel rendje megsértésének bűntette és 1 rb. az

1. évi IV. törvény 276.§-ába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádat. A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott magyar állampolgár, nõs, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Jelenleg rokkantnyugdíjas, nyugellátásnak összege 133.850.- forint. Vagyontalan, iskolai végzettsége: technikus, büntetve többször volt. Jelentőséggel bíró utolsó elítélései: A Balassagyarmati Város Bíróság a 6.B.384/2008/
2. számú,
3. június
4. napján jogerõre emelkedett határozatával adóbevételt jelentõs mértékben csökkentõ adócsalás bûntette miatt 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidõre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A Nógrád Megyei Bíróság 9.B.144/2008/58., illetve a Fővárosi Ítélőtábla 5.BF.345/2010/
5. számú,
6. december
7. napján jogerőre emelkedett határozatával adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt 3 év - részben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 1.000.000 Ft pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Budapesti II-III. Kerületi Bíróság 1.B.III.384/2006/
8. számú,
9. május
10. napján jogerős ítéletével csalás bűntette miatt 1 év 6 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A Szentendrei Városi Bíróság B.205/
11. számú, illetve az 1.Bf.303/2006/
12. számú,
13. február
14. napján jogerős ítéletével csalás bűntette miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 100.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A Szentendrei Városi Bíróság 4.B.444/2004/
15. számú,
16. március
17. napján jogerős ítéletével csalás bűntette miatt 1 év 6 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A Salgótarjáni Városi Bíróság 4.B.190/2007/
18. számú,
19. december
20. napján jogerős ítéletével csalás bűntette miatt 8 hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.B.80.063/2007/
21. számú,
22. június
23. napján jogerős ítéletével pénzhamisítás bűntette miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A Salgótarjáni Városi Bíróság 4.B.305/2010/
24. számú,
25. április
26. napján jogerős ítéletével adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt 1 év 4 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 32.B.V-XIII.26.768/
27. számú,
28. szeptember
29. napján jogerős ítéletével adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt 1 év – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. ... vádlott és ... ...i lakos testvérek voltak. ( Időközben ...
30. május
31. napján elhunyt. ) ... vádlott testvére, ... … szám alatti lakos, mint beltag és … szám alatti lakos, mint kültag
32. január
33. napján hozta létre a ...ot, melyet a Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság
34. február
35. napján jegyzett be a cégnyilvántartásba. ... vezető tisztségviselő, társaság önálló képviseletre jogosult beltagja
36. május
37. napján meghatalmazta testvérét, ... vádlottat, hogy a ... . ügyeiben jogszerűen eljárjon. A meghatalmazás szerint a vádlott volt jogosult a hivatalos szervek előtti képviseletre, valamint jogosult volt szerződést és számlát aláírni. Ezen meghatalmazás alapján ezt követően ... vádlott végezte a ... vezetését és tényleges irányítását. A meghatalmazás visszavonásig volt érvényes, melyre nem került sor. A ... t az ÁFA-körbe az általános szabályok szerint jelentkezett be, könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvviteli szabályai szerint volt köteles eleget tenni. A társaság az általános forgalmi adó tekintetében
38. évben negyedéves,
39. évben éves bevallásra volt kötelezett. A ... . gazdasági tevékenysége ezekben az években faáru és cement kereskedelem volt, amelyek szlovák eredetűek voltak. A ... közösségi adószámmal nem rendelkezett, hanem az árut külföldről részére más társaságok szerezték be. A ... 2007-
40. évre vonatkozóan iratanyaggal nem rendelkezik, olyan dokumentumok, nyilvántartások, melyek a tényleges üzleti tevékenységet alátámasztanák nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a cég nem vitatottan
41. és
42. években folyamatosan végzett kereskedelmi, értékesítési tevékenységet. A Bt. az értékesített árukról számlákat állított ki, melynek ellenértéke a partnerek részéről általában készpénzben, kisebb részben bankszámlán keresztül, átutalással került kiegyenlítésre. A ... . székhelyén végzett helyszíni ellenőrzés során alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerzett arról, hogy a cég a székhelyén nem található, ezért a társaság ... adószámát, az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
43. augusztus
44. kezdőnappal, a ... ügyszámú határozatával felfüggesztette, majd az ... számú,
45. november
46. napján jogerős határozatával a társaság adószámának törlését rendelte el. A ... . - függetlenül attól, hogy az adószám felfüggesztésének időtartama alatt a felfüggesztéssel érintett adómegállapítási időszakban az adólevonási jogát nem gyakorolhatta volna - a felfüggesztésének időszakában is, és az adószám törlését követően is folytatta gazdasági tevékenységét és felszámított forgalmi adót tartalmazó számlákat bocsátott ki.
47. évben 1.003.838.000.- Ft,
48. évben 1.820.717.000.- forint, a két évben összesen 2.824.555.000.- forint összegben állított ki termék-értékesítésről, és egy esetben alvállalkozói teljesítésről készpénzfizetési számlákat. A .... az általános forgalmi adó tekintetében
49. évben negyedéves bevallásra volt kötelezett.
50. évre csupán az I. negyedévre nyújtott be általános forgalmi adó bevallást, melyben 171.210.000.- forint értékesítés után 34.242.000.- forint fizetendő adót szerepeltetett. A társaságnak
51. I. negyedévben 209.000.000.- forint értékesítés, mint adóalap után 41.980.000.- forint általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége állt fenn. A bevallani elmulasztott 38.690.000.- forint értékesítési árbevétel, mint adóalap után 7.738.000.- forint összegű általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezett. Így
52. I. negyedévében számszerűsíthető adóhiány 7.738.000.- forint. A társaság
53. II-III. és IV. negyedévekre vonatkozóan ÁFA bevallást nem nyújtott be.
54. II. negyedévében 216.215.000.- forint értékesítés után 43.243.000.- forint, a III. negyedévben 244.451.000.- forint értékesítés után 48.891.000.- forint, a IV. negyedévben 180.273.000.- forint értékesítés után 36.054.000.- forint általános forgalmi adó bevallási és befizetési kötelezettsége állt fenn. Az általános forgalmi adó vonatkozásában
55. évre számszerűsíthető adóhiány I. negyedév: 7.738.000.- forint II. negyedév: 43.243.000.- forint III. negyedév: 48.891.000.- forint IV. negyedév: 36.054.000.- forint Összesen: 135.926.000.- forint. A ... az általános forgalmi adó vonatkozásában
56. évben éves bevallásra volt kötelezett, azonban
57. évre vonatkozóan ÁFA bevallást nem nyújtott be. A bevallani elmulasztott 1.522.807.000.- forint értékesítési árbevétel, mint adóalap után 304.562.000.- forint összegű általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletkezett. Az Az általános forgalmi adó vonatkozásában
58. évre számszerűsíthető adóhiány 304.562.000.- forint. A ... 2007-
59. évben mindösszesen 440.488.000.- forint összeggel csökkentette jogosulatlanul az állami költségvetés adóbevételét. A ... -t a Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság
60. augusztus
61. napján jogerőssé vált végzésével eltiltotta a működéstől és elrendelte a társaság kényszer végelszámolását. ... vádlott az adóhatóság felé hamis tartalmú általános forgalmi adóra vonatkozó adóbevallást nyújtott be, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaság tényleges bevételét és a fizetendő adó mértékét valótlanul tüntette fel az okiratokban. A ... 2007-
62. évi könyvelési iratainak jelentős része hiányzik, a társaság könyvelést folyamatosan nem végzett, a tényleges üzleti tevékenységet alátámasztó dokumentumok és nyilvántartások nem állnak rendelkezésre. A vádlott azáltal, hogy a gazdasági társaság nem rendelkezett megfelelő könyveléssel, valamint a 2007-
63. év üzleti éveire vonatkozó beszámoló készítési, könyvvezetési kötelezettségének megszegésével, a bizonylati rend megsértésével a gazdasági társaság vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsította. A vádlott a bűncselekmény elkövetését tagadta. Védekezésének lényege szerint a nyomozó hatóság nem szerezte be a beszerzési számlákat, csupán, amit lefoglaltak, azt számszerûsítette. Továbbá álláspontja szerint ugyan meghatalmazással rendelkezett, azonban õ ennek ellenére nem volt köteles az adóbevallások elkészítésére, illetõleg a benyújtására, erre az ügyvezetõnek lett volna kötelessége. A vádlott védekezését a törvényszék az alábbiak miatt nem fogadta el. Okirati bizonyítékok, így különösen a cégnyilvántartás adatai, a közhitelű nyilvántartások adatai szerint megállapítható, a vádlott testvére, az időközben elhunyt ... , mint beltag és …, mint kültag
64. január
65. napján hozta létre a ...t, melyet a Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság
66. február
67. napján jegyzett be a cégnyilvántartásba. Kétségtelen tény, hogy ... vezető tisztségviselő, a társaság önálló képviseletre jogosult beltagja
68. május
69. napján meghatalmazta testvérét, ... vádlottat, hogy a ... . ügyeiben jogszerűen eljárjon. A meghatalmazás szerint ... jogosult volt a hivatalos szervek előtti képviseletre, valamint jogosult volt szerződést és számlát aláírni. Ezen meghatalmazás alapján a vádlott végezte a ... vezetését és tényleges irányítását. A meghatalmazás visszavonásig volt érvényes, melyre nem került sor. Mindezeket alátámasztotta és megerősítette ... nyomozás során tett vallomása, melyet a törvényszék felolvasott és a tárgyalás anyagává tett, mivel a tanú elhunyt. A cégadatok, az adóbevallások tartalma, és ... könyvelő vallomása alapján megállapítható, hogy a ...t. az ÁFA-körbe az általános szabályok szerint jelentkezett be, könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvviteli szabályai szerint volt köteles eleget tenni. Általános forgalmi adó tekintetében
70. évben negyedéves,
71. évben éves bevallásra volt kötelezett. A .... gazdasági tevékenysége ezekben az években faáru és cement kereskedelem volt, amelyek szlovák eredetûek voltak. ... tanú megerősítette egyrészt, hogy a vádlott vezette a céget, valamint elmondta, hogy a gazdasági társaságnak nagy forgalma volt és a könyvelést mindig a kapott anyagból végezte. Elmondta azt is, hogy eleinte folyamatosan tudott könyvelni, a késõbbiek során azonban már akadozott a számlák hozzá való eljutása.
72. I. negyedévére tudott adóbevallást adni, ezt követõen már a cég adóbevallást nem adott. Az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott iratok szerint tény, hogy a ... közösségi adószámmal nem rendelkezett, hanem az árut külföldről részére más társaságok szerezték be. A társaság 2007-
73. évre vonatkozóan iratanyaggal nem rendelkezik, olyan dokumentumok, nyilvántartások, melyek a tényleges üzleti tevékenységet alátámasztanák nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a cég nem vitatottan
74. és
75. években folyamatosan végzett kereskedelmi, értékesítési tevékenységet. Tényként állapítható meg az is, hogy az értékesített árukról számlákat állított ki, melynek ellenértéke a partnerek részéről általában készpénzben, kisebb részben - a banki adatok szerint - bankszámlán keresztül, átutalással került kiegyenlítésre. A törvényszék beszerezte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 340/
76. bü. számú ügyiratot. Az iratból egyértelműen kiderül, hogy miért és hogyan indult büntetőeljárás a vádlott ellen, ami az eljárás tárgyát képezi. A 340/
77. bü. iratban rendelkezésre állnak a bűnjeljegyzékek, melyben tételesen fel van sorolva, hogy milyen iratokat foglalt le a nyomozóhatóság. Ebből megállapítható, hogy a nyomozóhatóság számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt tett feljelentést a NAVnál. ... vádlott többször hivatkozott arra, hogy a nyomozóhatóságnál tűntek el a Bt. iratai, viszont a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság pontosan azért tett feljelentést, mert nem voltak meg a ... könyvelési iratai. Azaz kizárható, hogy a nyomozóhatóságnál „tűntek el” azok az iratok, amire a vádlott hivatkozott, mivel megállapítást nyert, hogy a ... 2007-
78. évi könyvelési iratai egy része már ekkor hiányzott, és hiányzott könyvelési iratokat sem a bt kültagja, sem a könyvelést végző ... a hatóság részére átadni nem tudta. Ezen okirati bizonyíték pedig cáfolja a vádlotti védekezés azon részét, miszerint a beszerzési számlák mindaddig megvoltak, amíg a nyomozóhatóság le nem foglalta az iratokat. Az is megállapítható, hogy a gazdasági társaság végzett tevékenységet, erről bizonylatok is kerültek kiállításra, amelynek egy részét a vádlott eljuttatta a könyvelőnek, más részét pedig nem bocsátotta a könyvelő rendelkezésére, ezért a könyvelést elkészíteni sem tudta. A ... . az általános forgalmi adó tekintetében
79. évben negyedéves bevallásra,
80. évben éves bevallásra volt kötelezett.
81. évre csupán az I. negyedévre nyújtott be általános forgalmi adó bevallást, II-III. és IV. negyedévekre vonatkozóan ÁFA bevallást nem nyújtott be,
82. évre vonatkozóan pedig ÁFA bevallást nem nyújtott be. Mindezek alapján megállapítható, hogy … vádlott nem teljesítette jogszabályi kötelezettségét, amiért felel, annak ellenére, hogy volt könyvelője, hiszen mind az adóbevallásért, mind a könyvelés szabályosságáért az ügyvezető, illetve a meghatalmazás alapján eljáró, önálló képviseletre jogosult köteles eljárni. A törvényszék tényként állapította meg - az adóhatóság által a ... székhelyén végzett helyszíni ellenőrzés során elkészült iratok tartalma alapján-, hogy a cég a székhelyén nem található, ezért a társaság ... adószámát, az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
83. augusztus
84. kezdőnappal, a ... ügyszámú határozatával felfüggesztette, majd az ... számú,
85. november
86. napján jogerős határozatával a társaság adószámának törlését rendelte el. Tény azonban az okiratok alapján az is, hogy a ... . - függetlenül attól, hogy az adószám felfüggesztésének időtartama alatt a felfüggesztéssel érintett adómegállapítási időszakban az adólevonási jogát nem gyakorolhatta volna - a felfüggesztésének időszakában is, és az adószám törlését követően is folytatta gazdasági tevékenységét és felszámított forgalmi adót tartalmazó termék-értékesítésről, és egy esetben alvállalkozói teljesítésről készpénzfizetési számlákat bocsátott ki. A büntetőeljárás keretében 67 vevőpartner vált ismertté, akiknek 2.824.555.000.- Ft értékben állított ki a vádlott termékértékesítésről és alvállalkozói teljesítésről főként készpénzfizetési számlákat. Tanúkat is kihallgatott a törvényszék. ... tanú adminisztratív feladatokat látott el a ... -nél, a számlákkal kapcsolatban nem tudott nyilatkozni. ... tanú üzletkötő és értékesítő volt a Bt-ben. Vallomása szerint is a céget a vádlott irányította meghatalmazással. A tanú feladata a rendelésfelvétel volt. Elmondta azt is, hogy számlát állított ki, és a kapott pénzzel a vádlottnak valamennyi esetben elszámolt. ... tanú elmondta, hogy Tüzép telepére a vádlott többször faanyagot és cementet szállított, 2009-ig gazdasági állt kapcsolatban is állt ...val és a ... -vel. Elmondása szerint számlát mindig kapott és rendszerint készpénzzel fizetett. A vádlott és védőjének indítványára kihallgatta a törvényszék ...t és ...t is, akik érdemben nem nyilatkoztak. Az adóhiány mértékét illetően igazságügyi adó-és könyvszakértői bizonyításra került sor. A törvényszék a nyomozó hatóság által kirendelt ...né igazságügyi könyvszakértőt írásbeli szakvéleményén túl, a tárgyalásra megidézte és szóban nyilatkoztatta. A törvényszék nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a vádlott által hivatkozott beszerzési számlákat beszerezze. Azonban ezek a beszerzési számlák nem kerültek elő. Ekörben az igazságügyi könyvszakértői vélemény kiegészítésére is sor került, és ismételten meghallgatta a törvényszék a szakértőt. A szakértő szóbeli nyilatkozata alapján megállapította a törvényszék, hogy függetlenül attól megvannak-e a beszerzési számlák az értékesítésről, a meglévő számlák alapján az adót be kell vallani, meg kell állapítani és meg kell fizetni. Egyébként is töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy az adólevonási jog nem jár automatikusan, az, ha valamely gazdasági esemény megtörtént, önmagában még nem jogosít fel az adólevonási jog gyakorlására. Mindezekre tekintettel a törvényszék Göröcs Sándorné igazságügyi adó - és könyvszakértői véleményét, annak kiegészítését és a szakértő tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatát maradéktalanul elfogadva, a történeti tényállásban írtak szerint számszerűsítette a már korábban részletesen ismertetett adóhiányok összegét. Azaz a ... 2007-
87. évben mindösszesen 440.488.000.- forint összeggel csökkentette jogosulatlanul az állami költségvetés adóbevételét. Az előzőekben ismertetett bizonyítékok mérlegelése révén megállapított tényállás jogi értékelése során a törvényszék a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe: A
88. december
89. napjáig hatályos általános forgalmi adóról szóló többször módosított
90. évi LXXIV. törvény
91. §

(1)bekezdése szerint az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés, illetve részteljesítés időpontjában keletkezik. A 40.§

(1)bekezdés értelmében az adót termék-értékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti. A

(6)bekezdés szerint pedig függetlenül az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. A bizonylatban szereplő, vagy annak adatiból kiszámítható adó összegét az adóbevallás készítésére kötelezett kibocsátó önadózás keretében vallja be, ha az adóbevallás készítésére nem kötelezett kibocsátó esetében az adó összegét az állami adóhatóság határozattal állapítja meg. Jelen esetben a ... az általános forgalmi adó vonatkozásban

1. évben negyedéves bevallásra volt kötelezett. ... vádlott, a társaság képviselőjeként
2. évre csak az első negyedévre nyújtott be általános forgalmi adó bevallást. A
3. január 1-től hatályos az általános forgalmi adóról szóló
4. évi CXXVII. törvény 55-56.§-ai az adófizetési kötelezettség keletkezesével, illetve a fizetendő adó megállapításával kapcsolatban az alábbiakat tartalmazzák. 55.§

(1)bekezdés szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). A

(2)bekezdés értelmében az

(1)bekezdéshez fűződő joghatás be áll abban az esetben is, ha a teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás-nyújtójaként szereplő személyre/szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette. 56.§értelmében a fizetendő adót, ha a törvény másként nem rendelkezik, a teljesítéskor kell megállapítani. A ... az általános forgalmi adó vonatkozásában 2008. évben éves bevallásra volt kötelezett. A vádlott a társaság képviselőjeként azonban 2008. évre vonatkozóan ÁFA-bevallást nem nyújtott be. A 2007. december 31. napjáig hatályos általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény az adólevonási joggal kapcsolatban az alábbi előírásokat tartalmazza. A 32.§

(1)bekezdés szerint a 34.§ szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás során egy másik adóalany, ideértve átalakulás esetén annak jogelődjét is, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany rá áthárított. Az adólevonás jog gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei vannak. Személyi feltételét a törvény 34.§

(1)bekezdése rögzíti: az adólevonási jogot kizárólag az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki nyilvántartását az egyszeres vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti.

(2)bekezdés: az adóalany nem gyakorolhatja adólevonási jogát arra a termékbeszerzésre és szolgáltatás igénybevételre, melyre nem a tételes költség elszámolás szabályait alkalmazza. Az az adóalanya, akinek/amelynek adószámát az adóhatóság jogerősen törölte nem gyakorolhatja adólevonási jogát az adószám felfüggesztéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének napja és az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja közötti időszakban teljesített termékbeszerzésre és szolgáltatás igénybevételére. Jelen esetben a vádlott által képviselt .... - függetlenül attól, hogy az adószám felfüggesztésének időtartama alatt a felfüggesztéssel érintett adómegállapítási időszakban az adólevonási jogát nem gyakorolhatta volna - a felfüggesztésének időszakában is, és az adószám törlését követően is folytatta gazdasági tevékenységét és felszámított forgalmi adót tartalmazó termék-értékesítésről, és egy esetben alvállalkozói teljesítésről készpénzfizetési számlákat bocsátott ki. A törvény 35. §

(1)bekezdése megfogalmazza az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételét, azaz az adólevonási jog, ha az adózás rendjéről szóló törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az előzetes felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló számla, egyszerűsített számla, amely számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenni. Függetlenül attól azonban, hogy megvannak-e a beszerzési számlák az értékesítésről, a meglévő számlák alapján az adót be kell vallani, meg kell állapítani és meg kell fizetni. A 2008. január 1-től hatályos az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 119.§

(1)bekezdése szerint az adólevonási jog akkor keletkezik- ha a törvény másként nem rendelkezik - amikor az elõzetesen felszámított adónak megfelelõ fizetendõ adót meg kell állapítani. A törvény 120.§ a) pontja szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany, illetve minőségében a terméket, szolgáltatást adóköteles termék értékesítése, szolgálgatás-nyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az által fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termékbeszerzésért és szolgálgatás igénybevételéhez kapcsolódóan másik adóalanyra áthárított. Az adólevonási jog tárgyi feltételei: A 127.§

(1)bekezdése szerint pedig az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeként írja elő, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon: a nevére szóló az ügyelet teljesítését tanúsító számla. ... vádlott tehát tisztában volt azzal, hogy áfa-köteles tevékenységet folytat. Ennek ellenére azonban egy éven keresztül egyáltalán nem, egy negyedévre vonatkozóan pedig alacsonyabb összegben nyújtott be áfabevallást. A vádlott tudatában volt azzal, hogy adót fizetni, adót bevallani, könyvelést vezetni szükséges, ennek ellenére nem teljesítette ezen kötelezettségét, illetőleg gondoskodni kellett volna arról, hogy a bevallás megtörténjen, azonban vádlott ez irányban semmilyen módon nem intézkedtek. Mindebből az következtetés vonható le, hogy a vádlott, mint a ... t. képviselője az általános forgalmi adó szempontjából jelentős tények, adatok valótlan előadásával, illetve elhallgatásával A ... 2007-2008. évben mindösszesen 440.488.000.- forint összeggel csökkentette jogosulatlanul az állami költségvetés adóbevételét. Mindezek alapján a törvényszék ... vádlottat – mivel az elkövetéskori jogszabály kedvezőbb a vádlottra nézve - 2 rb. az 1978. évi IV. törvény 310.§

(1)bekezdése ütköző és a

(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettében (2007-2008-as adóév, Áfa adónem) és 1 rb. az

1. évi IV. törvény 276.§-ába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek. A folytatólagosság nem állapítható meg, mivel a cég
2. évben negyedéves áfabevalló volt. A rövid időköz nincs meg, mivel a 2008-as áfabevallást
3. február 20-ig kellett volna teljesíteni. A magánokirat-hamisítás azzal valósult meg, hogy a vádlott valótlan tartalmú adóbevallást nyújtott be
4. I. negyedévére, mivel egy jogviszonyhoz kapcsolódik az okirat-hamisítás, ezért ennél sem állapítható meg a folytatólagosság. A ... a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A számvitel olyan szabályok, módszerek, eljárások rendszerbe foglalt összessége, ami tartalmazza a könyvvezetést, a bizonylatolást, leltározási kötelezettséget, az értékelést, valamint a beszámolást. A számviteli szabályozást – egyéb szabályok mellett – a számvitelről szóló
5. évi C. törvény tartalmazza. Jelen esetben a Bt.
6. és
7. üzleti éveire vonatkozó beszámolási, könyvvezetési, a bizonylat megõrzési, a beszámolók nyilvánosságra hozatala és a közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, ezáltal megsértette a
8. évi C. törvény alábbi elõírásait: A 4.§

(1)és

(2)bekezdés értelmében a gazdálkodó és működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az üzleti év könyveinek zárását követően az e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. Az

(1)bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. A 12.§ szerint a beszámolót a számviteli törvényben előírtak szerint, a számviteli alapelvek (valódiság, teljesség, világosság, összemérés, stb.) figyelembevételével, kettős könyvvitellel alátámasztottan kell elkészíteni. A 159.§ értelmében a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésébe, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. A 169.§

(1)-

(2)bekezdés alapján a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A 153.§

(1)és a 154.§

(1)bekezdései szerint a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. A vádlott a számviteli törvény által előírt kötelezettségét nem teljesítette, amiért felel annak ellenére, hogy volt könyvelője is, hiszen mind az adóbevallásért, mind a könyvelés szabályosságáért az ügyvezető, illetve a meghatalmazás alapján eljáró, önálló képviseletre jogosult köteles eljárni. A ... 2007-2008. évi könyvelési iratainak jelentős része hiányzik, a társaság könyvelést folyamatosan nem végzett, a tényleges üzleti tevékenységet alátámasztó dokumentumok és nyilvántartások nem állnak rendelkezésre. A vádlott azáltal, hogy a gazdasági társaság nem rendelkezett megfelelő könyveléssel, valamint a 2007-2008. év üzleti éveire vonatkozó beszámoló készítési, könyvvezetési kötelezettségének megszegésével, a bizonylati rend megsértésével a gazdasági társaság vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsította. Mindezekből a törvényszék arra a következtetésre jutott, ... vádlott 2007. és 2008-as év tekintetében elkövette az 1 rb. az 1978. évi IV. törvény 289.§

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjába ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő számvitel rendje megsértésnek bűntettét. A törvényszék a büntetés kiszabása során az alábbi bűnösségi körülményeket értékelte: Enyhítő körülményként értékelte a törvényszék a jelentős időmúlást, azt, hogy a vádlott idősebb korú, és enyhítő a nagyon rossz egészségi állapota. Súlyosító körülményként értékelte a törvényszék a vádlott többszörösen büntetett előéletét, és azt, hogy a jelen bűncselekményeket több felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hatálya alatt követte el. Mindezen bűnösségi körülményekre tekintettel a törvényszék úgy ítélte meg a vádlottal szemben a büntetési célok elérése érdekében az 1978. évi IV. törvény 85.§

(1)bekezdése alapján halmazati büntetésül a rendelkező részben írt mértékű, az

1. évi IV. törvény 43.§ a) pontja szerinti börtönbüntetés indokolt és szükséges. A törvényszék az
2. évi IV. törvény 77/B.§

(1)bekezdés a) pont és 77/C.§

(1)bekezdés a) pontja alapján 440.488.000.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Mivel a vádlott előélete és jelen cselekménye alapján méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen a törvényszék az

1. évi IV. törvény 62-63.§-a értelmében a a rendelkező részben írt mértékben eltiltotta annak gyakorlásától. Mivel a vádlott jelen bűncselekményeit Budapesti II-III. Kerületi Bíróság 1.B.III.384/2006/
2. számú jogerős ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap – végrehajtásában 3 (három) év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés a Szentendrei Városi Bíróság B.205/
3. számú, illetve a Bf.303/2006/
4. számú jogerős ítéletével kiszabott 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés, a Szentendrei Városi Bíróság 4.B.444/2004/
5. számú jogerős ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés, a Salgótarjáni Városi Bíróság 4.B.190/2007/
6. számú jogerős ítéletével kiszabott 8 hónap – végrehajtásában 2 (kettő) év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.B.80.063/2007/
7. számú jogerős ítéletével kiszabott 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés próbaidejének hatálya alatt követte el, ezért a törvényszék az
8. évi IV. törvény 91/A.§

(1)bekezdés c) pontja alapján ezen szabadságvesztések végrehajtását elrendelte. A lefoglalással kapcsolatos rendelkezés a Be. 155.§

(1)és

(2)bekezdésén, míg a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.338.§

(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,

1. szeptember
2. De La Casse Gáborné sk. ülnök Dr. Dóczi Márta sk. a tanácsa elnöke, az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is Szűcs Istvánné sk. ülnök