A ...Törvényszék a ... (...) pártfogó ügyvéd által képviselt ... (... postán maradó küldeményként....) felperesnek - a…(....) ügyvéd által képviselt ….Börtön (....) alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint + Áfa perköltséget. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg: A felperes
- szeptember
- napjától -
- február
- napjáig töltötte a ...Börtönben a szabadságvesztés bűntetetését. Ezen időtartam alatt több zárkában is elhelyezésre került, így tartózkodott a
- számú nyolc fős zárkában, a
- számú nyolc fős zárkában,
- számú 6 fős zárkában,
- számú hát fős zárkában,
- számú nyolc fős zárkában, a
- számú két fős zárkában, a
- számú két fős zárkában, a
- számú hét fős zárkában, a
- számú hat fős zárkában, a
- számú egy fős zárkában, a
- számú hét fős zárkában, a
- számú hat fős zárkában. A
- számú zárkában a felperes
- szeptember 10-től
- február 6-ig, a
- számú zárkában
- február 6-tól egy hétig, a104.számú zárkában
- február 13-tól február 27-ig, a
- számú zárkában
- február 27-től
- június 10-ig, a
- számú zárkában csőtörés miatt az előbbi időszakban egy hétig, a
- számú zárkában
- június 10-től
- augusztus
- napjáig, ezen időtartam alatt a
- számú zárkában - festés miatt - két hétig, a
- számú zárkában
- augusztus 6-tól 2-3 hónapig, a
- számú - elkülönítő - zárkában 2 napot, a
- számú zárkában 17 napot, a
- számú és a
- számú zárkákban 2-2 hónapot tartózkodott. A
- számú zárka 69,61 köbméter légterű, 17,45 négyzetméter területű, az egy főre jutó négyzetméter 2,9, a légköbméter, 6,
- A
- számú zárka 17,05 négyzetméter területű, 38,7 légköbméter, az egy főre jutó négyzetméter 2,13, az egy főre jutó légköbméter 4,
- A
- számú zárka 17,81 négyzetméter nagyságú, 40,43 légköbméter, az egy főre jutó négyzetméter 2,96, az egy főre jutó légköbméter 6,
- A
- számú zárka 17,9 négyzetméter területű, 40,66 légköbméter, 2,55 négyzetméter az egy főre eső , 5,8 légköbméter esik egy főre. A
- számú zárka 21,14 négyzetméter területű, 49,47 légköbméter, egy főre jutó négyzetméter 2,62, az egy főre jutó légköbméter 6,
- A
- számú zárka 8,26 négyzetméter területű, 18,75 légköbméter, az egy főre jutó négyzetméter 4,13, az egy főre jutó légköbméter 9,
- A
- számú zárka 7,67 négyzetméter területű, 17,41 légköbméter, 3,83 az egy főre jutó négyzetméter, 8,7 az egy főre jutó légköbméter. A
- számú zárka 8,26 négyzetméter területű, 18,75 légköbméter 4,13 négyzetméter esik egy főre, 9,37 légköbméter egy főre. A
- számú zárka 17,52 négyzetméter területű, 39,77 légköbméter 2,5 négyzetméter esik egy főre, 5,68 légköbméter egy főre. A
- számú zárka 22,18 négyzetméter területű, 51,9 légköbméter, 3,69 négyzetméter esik egy főre, 8,65 légköbméter egy főre. A
- számú zárka 7,78 négyzetméter területű, 17,66 légköbméter, 2,5 négyzetméter, és 15,68 légköbméter esik egy főre. A
- számú zárka 78,78 négyzetméter területű, 17,66 légköbméter, 7,78 négyzetméter esik egy főre, és 17,66 légköbméter. A
- számú zárka 22,65 négyzetméter területű, 53 légköbméter, 3,23 négyzetméter esik egy főre, 7,57 köbméter egy főre. A
- számú zárka 17,81 négyzetméter területű, 40,43 köbméter, 2,96 négyzetméter esik egy főre, 6,7 légköbméter egy főre. Az illemhely minden zárkában szemérem függönnyel van, volt elválasztva. A felperes
- óta áll gondozás alatt a gyermek-, majd felnőtt ideggondozó intézetben, a távoli anamnézisében több, mint 10 alkalommal DOTE pszichiátria szerepel, personophatia, impulzus kontoll zavar miatt.
- október
- napján a ...Intézet nála Borderline személyiségzavart diagnosztizált. A felperes
- szeptember
- napján történt orvosi befogadása alkalmával a betegsége között a pszichiátriai gondozás feltüntetésre került. Az alperesi BV Intézetben történő tartózkodása során több alkalommal is fordult orvoshoz idegeskedés, feszültség tünetekkel, ezen alkalmakkor részére gyógyszer került felírásra. A
- április 5-i bejegyzés szerint a kiírt gyógyszerét nem tartja megfelelőnek, ezért nem kéri.
- június 16-án ismét pszichiáter vizsgálja, Haloperidol kerül részére felírásra.
- június 17-én jelzi, hogy gyógyszert nem kér, mert görcsöl tőle.
- október 22-én ismét pszichiáter látja, ...orvos, aki már más gyógyszert írt neki.
- november 28-án ismét pszichiáter vizsgálja őt, ismét más gyógyszer kerül fölírásra.
- augusztus 10-én ismét pszichiátriai panaszokkal fordul orvoshoz, ismét gyógyszert írnak neki.
- augusztus 15-én jelzi, hogy a pszichiáter orvos által kiírt 60 milligramm Tolvont nem akarja szedni. A ... Ítélőtábla 17.Pf.21.277/2014/4-II. számú végzésével a ...Törvényszéknek a felek között
- július
- napján meghozott 25.P.20.272/2013/
- számú ítéletét a fellebbezett részében a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat meghozatalára utasította. Utasításul írta elő az elsőfokú bíróság számára, hogy a megismételt eljárásban a felperes már előterjesztett bizonyítási indítványa alapján tisztázni kell azt, hogy
- szeptember 10 - és
- február
- napja közötti időtartamban a felperes mely időszakokban melyik zárkában tartózkodott. A felperessel egyidejűleg az egyes zárkákban hány elítélt tartózkodott még, mennyi volt az egyes zárkákban a ténylegesen egy elítéltre jutó légtér, és mozgástér, és milyen volt az illemhely kialakítása. A nem vagyoni kár összegszerűsége körében pedig tekintettel arra, hogy a 44.900.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítést az eredetileg előterjesztett kereseti kérelemben érvényesített valamennyi sérelem miatt igényelte a felperes. Tisztázni kell azt is, hogy a már csak fellebbezéssel érintett sérelmei miatt a felperes a nem vagyoni kárát milyen összegben határozza meg. Illetve a megismételt eljárásban a nem vagyoni kár jogalapjának fennállása esetén vizsgálni kell az alperes elévülési kifogását is. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az elhelyezési körülményekre vonatkozó szabályok megsértésével a felperes emberi méltósághoz, testi épséghez és egészséghez fűződő személyes jogát. Ennek következményeként a felperes azt kérte, hogy a törvényszék az alperest kötelezze 6.000.000,-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Előadása szerint testi, lelki problémákat okozott számára ezekben a zárkákban való elhelyezés, illetve az, hogy a WC nem megfelelően volt kialakítva, e miatt hányingere is volt. Előadása szerint a zárkákban nem tudott úgy mozogni, ahogyan szeretett volna nagyon szűk volt a hely, nem tudott senki úgy mozogni, ahogy szüksége lett volna rá, és ez nagyon sok feszültséget okozott a zárkában. A WC-től, ami csak egy függönnyel volt elválasztva, egy méterre volt az asztal, ahol enni lehetett, és előadása szerint, ha nem mozog az ember, akkor fájnak a csontjai, a dereka a lábai, ilyen tünetei voltak. Sokkalta idegesebb is mint volt, 1981 óta van a betegsége, 1998 óta fokozatosan le van százalékolva, biztos, hogy ez is rátetőzött arra, hogy rosszabbodik esetleg az állapota. Fájt a gyomra amikor ott volt, hányingere volt, hiszen ott volt a WC, ott végezték a dolgukat az emberek, és ott kellett egy méterre tőle enni. Amikor kijött, a gyomrára gyógyszert is szedett. Ez azóta van, hogy előjön, van, hogy nem, például a tárgyalásra jövet a buszon is rosszul volt. Illetve rosszul a van a tömegközlekedésen, valamint a bevásárlóközpontokban is, ott tehát, ahol zsúfoltság van. Előadása szerint az alperesi BV Intézet a szabadságvesztésének végrehajtása során nem tartotta be a jogszabályi előírásokat, ami miatt sérült az egészséges elhelyezéshez való emberi joga, emberi méltósága, illetve egészsége megromlott. A szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatosan az alperes nem tartotta be egyrészt a büntetések, és az intézkedések végrehajtásáról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet (Tvr.), másrészt a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/
- (VII.12) IM. rendelet (Imr.) szabályait. Álláspontja szerint az alperesi BV intézet felelőssége a törvényerejű rendelet 35.§-ának
(1)bekezdésén alapul. Álláspontja szerint a zárkában való elhelyezéssel kapcsolatosan az alperes megsértette a Tvr. 21.§
(1)bekezdésében, a 36.§
(1)bekezdés a.) pontjában, 46.§
(1)bekezdés a.) pontjában, az Imr. 36.§
(1)bekezdésében, 135.§
(2)bekezdésében, 137.§
(1)bekezdésében, és 152.§
(1)bekezdés d.) pontjában foglaltakat. Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a Pp.3.§
(3)bekezdésére és 164.§
(1)bekezdésére, előadva, hogy a kártérítés sikerességéhez a károsultnak azt kell bizonyítani, hogy kára következett be, a kárt a károkozó tevése, vagy mulasztása okozta, és a kár bekövetkezte, és a károkozó magatartása között okozati összefüggés áll fönn. Hivatkozott a 6/1996. IM. rendelet 135.§
(2)bekezdésére, mely alapján álláspontja szerint a felperes által számon kért paraméterek nem kötelező erejűek, azokat lehetőség szerint kell teljesíteni, ezen követelménynek pedig az intézet eleget tett. Megjegyezte, hogy a 137.§-ban jelölt egy főre eső terület a tényleges létszám függvénye is volt, ennek során nem az elméleti létszámot kell figyelembe venni, a felperes ugyanakkor az utóbbit vette alapul. Hivatkozott a Ptk. 339.§
(1)bekezdésére és arra, hogy az elítéltek elhelyezése és az egyes intézetek letöltésre kijelölése a Bv.tvr. 24.§ -a alapján az BVOP hatásköre. Az intézet nem rendelkezik olyan jogszabályi felhatalmazással, mely szerint a fogvatartottak befogadását megtagadhatja, vagyis minden jogerős elítéltet a szabadságveszés kezdő napján a kijelölt intézetnek be kell fogadnia. Hivatkozott e körben a BDT. 2011.2404. számú eseti döntésre, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetnek nincs mérlegelési joga az intézetbe beszállított elítéltek befogadása tárgyában, ezért a büntetés-végrehajtási intézet túltelítettsége miatt ellene kártérítési igény, felróhatóság hiányában, nem érvényesíthető. Álláspontja szerint mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a intézet minden tőle elvárhatót megtett a fogvatartott felperes elhelyezése körében, terhére felróhatóság nem állapítható meg. Hivatkozott arra, hogy a felperes beadványa semmilyen bekövetkezett kárt nem jelölt meg, ami igényét ugyancsak megalapozatlanná teszi. Megjegyezte, hogy a felperes által megjelölt sérelem a jogszerű fogvatartás tényéhez, és ahhoz kapcsolódó jogszerű következményekhez kötődik, amelyek kárigényt nem alapoznak meg, azokat ugyanis a felperes köteles volt tűrni. Megjegyezte, hogy a ... Megyei Főügyészség B. 2381/2010/2.B. számú jelenése szerint az alperesi intézetben az ellátásra vonatkozó jogszabályoknak, és nemzetközi ajánlásoknak megfelelően történt, a vizsgálat nem tárt föl olyan hiányosságot, amely intézkedést indokolt volna. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a kereset az alábbiak szerint nem megalapozott: A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek perbeli eladásai, köztük a felperes személyes előadása, az ügyben becsatolt iratok tartalma alapján állapította meg. Az ügyben alkalmazandó régi Ptk. 339.§
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A 349.§
(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A 75.§
(1)bekezdése szerint, a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A 76.§ szerint, a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti, különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértése. A 84.§
(1)bekezdés a.) pontja szerint, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, míg az e.) pont szerint kártérítést követelhet a polgárjogi felelősség szabályai szerint. A perbeli jogvita idején hatályos, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. Tvr. (Tvr) 35.§
(1)bekezdése szerint, a szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet ért kárért a polgári törvénykönyv szerint a BV szervezet felelős. A 21.§
(1)bekezdése szerint, a szabadságvesztés végrehajtása során, az elítélt emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, nem lehet őt kínzásnak alávetni, kegyetlen, embertelen megalázó bánásmódban részesíteni, rajta orvosi kísérletet vagy a beleegyezése nélkül tudományos vizsgálatot, vagy kísérletet végezni. A 36.§
(1)bekezdés a.) pontja szerint, az elítélt jogosult a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre. A 46.§
(1)bekezdés a.) pontja szerint az elítélt részére egészséges és kulturált elhelyezést kell biztosítani. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII.12) IM. rendelet (Imr.) 36.§
(1)bekezdése szerint, a fogvatartás biztonsága olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél az intézetben, illetve a büntetés-végrehajtási feladat teljesítése miatt az intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, szabadsága, a büntetés-végrehajtás anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított. A 135.§
(2)bekezdése szerint, a zárka az elítéltek elhelyezésére szolgáló olyan helyiség, amelynek ajtaja, ablaka, (a továbbiakban nyílászárók) a külön rendelkezésekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelel. A zárkában folyóvízzel ellátott mosdót, illetve - az ön, vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére kialakított zárka kivételével - elkülönített, lehetőség szerint önálló szellőzésű WC-ét kell létesíteni. A felperes befogadásakor hatályos 137.§
(1)bekezdése szerint, a zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre legalább hat köbméter légtér, és férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson. (Az Alkotmánybíróság ezen szakaszt a 32/2014. (XI.3.) számú határozatával 2015. március 31-i hatállyal semmisítette meg.) A
(2)bekezdés szerint a mozgástér meghatározása szempontjából a zárka (lakóhelyiség) alapterületéből az azt csökkentő berendezési, felszerelési tárgyak által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni. A 152.§
(1)bekezdés d.) pontja szerint, az intézetben gondoskodni kell az elítéltek által használt helyiségek megfelelő szellőztetéséről. A kártérítési felelősség megállapításának - konjunktív - feltételei a következők: - jogellenesség - kár - a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggés Államigazgatási jogkörben okozott kártérítés megállapításánál további feltétel, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, vagy a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A törvényszék a felperest e körben tájékoztatta a Pp. 3.§
(3)bekezdése alapján arról, hogy őt terheli annak bizonyítása, hogy az alperes jogellenes magatartást tanúsított, hogy kára keletkezett és hogy a kár és a jogellenes magatartás között okozati összefüggés áll fenn. Az elhelyezés körében a törvényszék megállapítása szerint az alperes alappal hivatkozott arra - és a bírói gyakorlat is következetes ebben a körben - , hogy az alperesi BV intézetet befogadási kötelezettség terheli, tehát az elítéltet a szabadságvesztése letöltése kezdő napján be kell fogadnia, így ebből eredően a felperes irányába az alperes felelősséggel az elhelyezés körülményeit illetően nem tartozik. A 6/1196 (VII.12) IM. rendelet 12.§
(1)bekezdése szerint az intézet a befogadást megtagadhatja, ha a.) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak, b.) a szabadságvesztés végrehajtására előállított, átkísért, átszállított, vagy önként jelentkező személy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos. Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy az alperesi BV Intézetet a felperes vonatkozásában befogadási kötelezettség terhelte, a befogadás csak a fent megjelölt esetekben tagadhatta volna meg. A BV Intézet magatartása pedig nem lehet jogszabálysértő, ha rajta kívül álló okok miatt nem tud eleget tenni a 137.§
(1)bekezdésében meghatározott követelményeknek. Azt, hogy az elítéltnek melyik büntetés-végrehajtási intézetben kell a szabadságvesztését letöltenie, a BVOP határozza meg, erre az alperesi BV Intézetnek ráhatása nem volt, és a fentiek alapján köteles volt a felperest befogadni. A ... Ítélőtábla több, hasonló ügyben hozott ítéletében is rámutatott erre, pl. 9.Pf.20.888/2013/
- szám, 2.Pf.22.219/2012/
- szám, 17.Pf.20674/2014/
- stb. A felperesnek tehát nem tudta bizonyítani a perben , hogy az alperes felróható, jogellenes magatartást tanúsított volna, így a kártérítési felelősség első, konjunktív feltétele hiányzik, a felperes keresete nem foghat helyt. A felperes ezt meghaladóan, a WC kialakítását illetően - az őt ért hátrányok vonatkozásában sem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. A fent írtakra tekintettel a törvényszék nem adott helyt a felperes pszichológus szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványának sem. Mindezek alapján a törvényszék - az Ítélőtábla által előírt bizonyítási eljárás lefolytatását követően a rendelkező részben írtak szerint határozott. Tekintettel arra, hogy a felperes pervesztes lett, és a hatályon kívül helyezés folytán a teljes eljárás perköltsége felől jelen ítéletben kellett rendelkezni, a törvényszék a pertárgy értékhez igazodóan a felperest az alperes részére a rendelkező részben írt összegű perköltség megfizetésére kötelezte a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján. Az ügyvédi munkadíj megállapítása a 32/2003(VIII.28.) IM. rendelet 3.§-án alapul azzal, hogy az ügyvédi munkadíj megállapításánál a törvényszék figyelembe vette a per tárgyának értékét, az ügy bonyolultságát, illetve az alperesi képviselőnek a perben kifejtett tevékenységét is. A le nem rótt eljárási illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli a 6/1986(VI.26) IM. rendelet 13-14.§-ainak megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233.§
(1)bekezdésén alapul. ...,
- május hó
- napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő