A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év január hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Balassagyarmati Törvényszék 7.B.23/2014/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott lakóhelye: - szám. A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Balassagyarmati Törvényszék a
- év november hó
- napján kihirdetett 7.B.23/2014/
- számú ítéletével a vádlottat garázdaság bűntette (Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdés d/ pont) és testi sértés bűntette (Btk. 164. §
(1)és
(3)bekezdés) miatt - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 2 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnjelekről, azok lefoglalását megszüntette és részben megsemmisíteni, részben kiadni rendelte azokat. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a büntetés súlyosítása végett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.150/2015/
- számú átiratában kifejtette, hogy a törvényszék a perrendi szabályokat megtartotta, az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, mérlegeléséről részletesen számot adott. Mindemellett a fellebbviteli főügyészség mellőzendőnek tartotta, az 1-es és 2-es tanú vallomásainak akkénti feltüntetését, hogy arra az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállást alapozta, figyelemmel arra, hogy a cselekményről érdemben sem a nyomozás, sem a tárgyalás során nem tudtak nyilatkozni. A tényállást egyebekben megalapozottnak tartotta, melyből okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére és a cselekményt is törvényesen minősítette. A vádlott többszörös visszaesői minősége jogszabályi megjelölését pontosítandónak tartotta, továbbá mellőzendőnek a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárásnál a Btk.
- §
(4)bekezdés d/ pontjában foglalt okot. A bűnösségi körülményeket helyesen vette számba az elsőfokú bíróság, azt annyiban tartotta kiegészítendőnek, hogy a vádlott különös visszaeső is, továbbá a vádlott beismerő vallomása csak csekély súllyal értékelhető. A vádlottal szemben kiszabott büntetést nem tartotta megfelelőnek, a büntetés céljainak eléréséhez a megemelt büntetési tételkeret mellett a középmértéket elérő büntetés kiszabása szükséges. Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Balassagyarmati Törvényszék ítéletét változtassa meg, a kiszabott szabadságvesztés tartamát emelje fel, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. Az ügyész bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem vesz részt. A vádlott védője a nyilvános ülésen kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a bűnösségi körülményeket, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlott új lakcímét közölte, illetve utolsó szó jogán megbánásának adott hangot. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi perorvoslat alapján eljárva a Be. 348. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Balassagyarmati Törvényszék ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék eljárásában a perrendi szabályokat megtartotta, az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelte és a részletesen számot adott arról, hogy a tényállást miért a vádlott beismerő vallomására, illetve a sértett nyomozás során tett vallomására, illetve a további tanúvallomásokra, az igazságügyi orvosszakértői véleményre és az egyéb bizonyítékokra alapította. A fellebbviteli főügyészség által jelzettekkel egyezően, az ítélőtábla is megállapította, hogy az 1-es és 2-es tanúk érdemben nem tudtak nyilatkozni az ügyről, ezért vallomásaiknak a tényállást megalapozó bizonyítékok közötti feltüntetése szükségtelen. Az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállás megalapozott, azt mindössze a személyi részében kell a vádlott új erkölcsi bizonyítványa alapján, a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja értelmében pontosítani: - A Fővárosi Törvényszék a
- év szeptember hó
- napján kelt és
- év szeptember hó
- napján jogerős 14.B.692/2014/
- számú ítéletével életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt 2 év 9 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott jelenleg ezen büntetését tölti. - Az ítélet
- oldalán a I/
- pontban a másodfokú bíróság megnevezése helyesen Fővárosi Ítélőtábla. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, mentes a Be.
- §
(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól, megalapozott és irányadó a másodfokú eljárásban, a felülbírálat alapját képezi. A törvényszék az irányadó tényállásból okszerűen következetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a cselekményeket is. Az elsőfokú bíróság által a minősítés körében kifejtettekkel az ítélőtábla egyetértett, annak kiegészítése szükségtelen. Az elbíráláskor hatályos büntető törvény, a 2012. évi C. törvény alkalmazása ugyancsak helytálló. A vádlott valóban többszörös visszaeső, annak pontos jogszabályhelye - ahogyan arra a fellebbviteli főügyészség utalt átiratában - a Btk. 459. §
(1)bekezdés 31/b. pontja. A bűnösségi körülményeket helyesen sorolta fel az elsőfokú bíróság, azt mindössze annyiban kell kiegészíteni, hogy a vádlott egyben különös visszaeső is. Az időközben bekövetkezett további időmúlás ezen enyhítő körülmény nyomatékát növeli. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékével, amely az elkövetett cselekmények tárgyi súlyához, a vádlott személyében rejlő társdalomra veszélyességhez és a bűnösségi körülményekhez kellően igazodott, függetlenül attól, hogy az a középmértéket nem érte el. A másodfokú eljárásban a vádlott közölte a pontos címét, így azt az ítélőtábla feltüntette a rendelkező részben. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Balassagyarmati Törvényszék ítéletét a Be. 371. §
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Budapest,
- év január hó
- napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró . Vincze Piroska s.k. bíró A Balassagyarmati Törvényszék 7.B.23/2014/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.59/2015/
- számú végzésével a vádlottal szemben a mai napon jogerős és végrehajtható. Budapest,
- év január hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő