Fővárosi Ítélőtábla 27.Gf.40.418/2015/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Dászkál és Schümeky Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Jádi Németh Ügyvédi Iroda által képviselt alperes meve (címe) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a..Törvényszék
- május
- napján kelt ....számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 44.450 (negyvennégyezernégyszázötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes társaságot a ...Törvényszék Cégbírósága Cg.....cégjegyzék számon tartja nyilván. Az alperes tagja a felperes 35%-os, valamint a L. társaság 65%-os tulajdoni hányaddal és szavazati joggal. Az alperes korábbi székhelye ... szám alatt volt. A székhelyhasználatra az alperes az ingatlan tulajdonosa által biztosított szívességi ingatlanhasználat alapján volt jogosult. A székhelyhasználatot 2011-ben a tulajdonos megvonta, az ingatlan kulcsait az alperes akkori képviselője (a felperes) a tulajdonosnak visszaadta. A törvényes működés helyreállítása érdekében
- december 30-ára az alperes taggyűlést hívott össze, amelynek egyik napirendi pontja a társaság új székhelyének meghatározása volt. A taggyűlés az
- sorszámú határozatával a társaság székhelyeként ....IV. emelet címet fogadta el. Az alperes a
- december 30-ai taggyűlésen hozott határozatok alapján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a ....Törvényszék Cégbíróságához. A cégbíróság a változásbejegyzési eljárást felfüggesztette. A felperes
- január 23-án keresetet terjesztett elő a
- december 30-ai taggyűlés határozatainak felülvizsgálata iránt, amelyet a bíróság ...... számon lajstromozott. E perben a bíróság
- február
- napján a 3-IV. sorszámú végzésével az alperes
- december
- napján tartott taggyűlésén meghozott határozatok végrehajtását felfüggesztette. A perben első fokon a bíróság
- május 25-én hozott ítéletet, amelyet a felperesi fellebbezés folytán a .... Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a ...... számú ítéletével helybenhagyott.
- január 18-án az alperes ügyvezetője taggyűlést hívott össze
- február 8-ára a társaság
- december 30-ai taggyűlésén hozott határozata szerinti új székhelyre. A taggyűlésnek a meghívó szerint két napirendi pontja volt: 1) a
- december 30-án meghozott 4/2011.12.
- számú taggyűlési határozat végrehajtása, az ebben a körben megteendő esetleges további lépések elhatározása, 2) egyebek. A taggyűlésen a felperest a perben eljáró jogi képviselő képviselte, aki tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a cég bejegyzett székhelye a taggyűlés időpontjában továbbra is .... címen található, mert az új székhelyet a cégbíróság a cégnyilvántartásba még nem jegyezte be, az új székhelyről hozott határozat felülvizsgálatát a .... számú folyamatban lévő perben az eljáró bíróság felfüggesztette. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a
- február 8-ai taggyűlést az új székhelyen csak a tagok egyhangú hozzájárulásával lehet megtartani, ehhez azonban a felperes nem járult hozzá. A
- február 8-ra összehívott taggyűlést megtartották, a taggyűlés meghozta az
- sorszámú taggyűlési határozatot, amely szerint „A taggyűlés hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben C. ellen L. többségi tag a jövőben kártérítési pert szándékozik indítani, úgy a társaság - az oldalán esetlegesen felmerült kárigény közvetlen érvényesítése végett - felperesi pertársként ezen perben jogosult részt venni". A
- napirendi pont tekintetében határozat nem született. A felperes
- március 9-én érkezett keresetében a taggyűlésen hozott határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, a taggyűlési határozat jogszabályba ütközik, mert a taggyűlést nem a társaság székhelyén tartották meg, illetve nem oda hívták össze, valamint arra, hogy a meghívóban szereplő napirend megfogalmazása törvénybe ütközik. Kifogásolta továbbá a jegyzőkönyvvezetés hiányát, illetve állította, hogy a taggyűlési határozat jogszabálysértő azért is, mert a kisebbség jogos érdekét sérti. Kérte az alperes perköltségben való marasztalását is. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a felperes keresetének elutasítását kérte. A per megszüntetése iránti kérelmét az elsőfokú bíróság külön végzésben elutasította. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 70.000 forint + ÁFA elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget. Megállapította, hogy az alperes a taggyűlést szabályszerűen hívta össze, a taggyűlési meghívó elküldése és időpontja között a Gt.144.§
(2)bekezdésében meghatározott 15 napos határidőt megtartották. Az alperes hitelt érdemlően, tértivevénnyel igazolta, hogy a taggyűlési meghívót a felperes és a felperes kézbesítési megbízottja részére is megküldte, a kézbesítési megbízott azt
- január 31-én átvette. A felperes maga is elismerte, hogy a meghívót elektronikus úton
- január 18-án megkapta. Megállapította azt is, hogy a taggyűlés összehívása a Gt.144.§
(1)bekezdésének megfelelően történt, mert a
- december 30-ai határozattal megválasztott új székhely a társaságot, illetve a társaság tagjait mindaddig köti, amíg a határozatot bíróság hatályon kívül nem helyezi, illetve végrehajtását fel nem függeszti. A székhelyváltozásról szóló határozatot a
- december 30-ai határozatok felülvizsgálata iránt előterjesztett kérelmet elbíráló bíróság valóban felfüggesztette, azonban ez az alperest csak a felfüggesztő végzés részére történt kézbesítésétől kötötte, amely
- március 13-án történt. Utalt arra is, hogy a Gt.146.§
(1)és
(2)bekezdésének megfelelően történt meg a taggyűlésről készült jegyzőkönyv elkészítése is. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése, valamint az alperes perköltségben való marasztalása érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az alperes már
- február 8-át, azaz a taggyűlést megelőzően értesült a
- december 31ei taggyűlésen hozott határozatok végrehajtásának felfüggesztéséről. Az erre vonatkozó végzést részére a felperes jogi képviselője faxon megküldte, illetve a taggyűlésen a felfüggesztő határozatot a felperes az alperes részére átadta. Hivatkozott arra, hogy tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a végrehajtás felfüggesztése ellenére azért tarthatta meg az alperes a taggyűlést, mert annak célja a törvényes működés helyreállítása volt, ilyen napirendi pont ugyanis a közgyűlési meghívóban nem szerepelt. Utalt arra, hogy a székhelytől eltérő, a meghívóban szereplő helyszín ellen a felperes jogi képviselője a taggyűlés előtt is tiltakozott, ezért a taggyűlés megtartása nem volt szabályszerű. Előadta, hogy a felfüggesztő végzés a felperes tekintetében a taggyűlés idején már hatályos volt, a felperes ugyanis azt az eljáró bíróság kezelő irodáján átvette. A felperes ezután felfüggesztés tényéről az alperest tájékoztatta, ezért joggal való visszaélés volt az alperes részéről a taggyűlés megtartása. Hivatkozott arra is, hogy a székhely megváltoztatásra vonatkozó taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztése a határozat felülvizsgálata iránt pert indított tagot védte, nem pedig az alperesi társaságot. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a
- december 31-ei taggyűlési határozatok végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó értesülése nem váltotta ki a Pp. szerinti joghatásokat, arra csak a hivatalos kézbesítés volt alkalmas a Pp.219.§
(1)bekezdés d) pontja alapján, amelyre nem vitatottan
- március
- napján került sor. Hivatkozott arra is, hogy a
- december 30-ai taggyűlési határozatok alapján előterjesztett változásbejegyzési kérelem alapján indult eljárás felfüggesztésére vonatkozó végzés
- február 8-án nem volt jogerős, a
- február 8-ai taggyűlésre a meghívó kiküldése szabályszerűen történt meg, illetőleg arra, hogy a .. Ítélőtábla .... számú másodfokú ítélete folytán jogerős ítélet szerint a
- december 30-ai székhelyváltozással kapcsolatos taggyűlési határozat nem volt jogszabálysértő. Előadta, hogy a
- február 8-ai taggyűlésen jegyzetek készültek, amely alapján később foglalták írásba a taggyűlési jegyzőkönyvet, amelyet az ügyvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő aláírt, ez a Gt. előírásainak megfelelően történt, illetve vitatta azt a fellebbezési állítást, hogy a keresettel támadott határozat alapján a kisebbség jogai sérültek volna. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által egyebekben helyesen megállapított tényállást az elsőfokú eljárás adatai alapján azzal egészíti ki, hogy a
- szeptember 30-ai taggyűlési határozatok végrehajtását az elsőfokú bíróság a
- február
- napján kelt .../3-IV. számú végzésével függesztette fel. Az így kiegészített tényállás alapján is helytálló érdemben az elsőfokú bíróság döntése. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a fellebbezésben megjelölt indokokkal érintett körben bírálta felül az alábbiak szerint: A taggyűlést az alperes ügyvezetője szabályszerűen hívta összeg a Gt.144.§
(1)bekezdése, valamint az alperes társasági szerződésének 8.
- pontja alapján. A társaság székhelye a taggyűlés összehívásakor,
- január 18-án ... IV. emelet volt. Ezt a székhelyet a
- december 31-ei taggyűlési határozat állapította meg, amely a társaságra és annak tagjaira mindaddig kötelező volt, amíg a végrehajtását a bíróság fel nem függesztette vagy a bíróság hatályon kívül nem helyezte (a Gt.45.§
(1)bekezdése szerint a keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs). Az ügyvezető ezért a taggyűlést csak az új székhelyre hívhatta össze. A .. Törvényszék a
- december 30-i taggyűlési határozatok végrehajtását csak a taggyűlés összehívása után
- február 7-én kelt végzésével függesztette fel. Ez a felfüggesztés azonban nem érinti az összehívás szabályszerűségét, ezért nem hivatkozhat a felperes a Gt.20.§
(3)bekezdésére, e szabály csak a nem szabályszerűen összehívott ülés megtartására irányadó. A taggyűlésnek a társaság székhelyére történő összehívásához nem szükséges a tagok írásos hozzájárulása. A
- február 8-ai taggyűlésen minden tag jelen volt, illetve képviseltette magát. A taggyűlés megtartása a meghívóban szereplő helyen ezért nem ütközött jogszabályba. A felperes a taggyűlésről értesült, a napirendet megkapta, nyilatkozatot tehetett, tagsági jogait gyakorolta, ezért ez okból sem jogszabálysértő a keresettel támadott határozat. A fentiek miatt nincs jelentősége annak, hogy a
- december 30-ai taggyűlési határozatok végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó végzésről az alperes mikor szerzett tudomást. A ...Törvényszék a .../8., a ... Ítélőtábla a .... számú ítéletében foglalkozott a felperesnek azzal a hivatkozásával, hogy az új székhelyet nem tartja megfelelőnek. Ez a jelen pernek nem tárgya, ezért azt a másodfokú bíróság nem is vizsgálta. A fenti indokokra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet, a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban megállapított perköltség 50%-ában határozta meg a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3),
(5)és
(6)bekezdése alapján. Pécs,
- január
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró