A határozat elvi tartalma: A vagyongyarapodás miatt alkalmazott adóbecslés készpénzforgalmi szemléletű módszerében a bankszámlára történt készpénzbefizetés az adózó készpénzkiadása. Az iratbetekintési jog megsértésére vonatkozó keresetrész elbírálása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.35.143/2015/7.szám A Kúria a dr. Rédei Gábor ügyvéd által képviselt felperes nevefelperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adó ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- november
- napján kelt 3.K.31.230/2014/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán alulírott napon, tárgyalás alapján meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.31.230/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg felhívásra 3.500.000 (hárommillió felülvizsgálati eljárási illetéket. az államnak ötszázezer) - külön forint Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Felperes
- évben 408.000,-Ft,
- évben 791.629,-Ft munkaviszonyból származó jövedelmet szerepeltetett személyi jövedelemadó (a továbbiakban: Szja) bevallásaiban. Ugyanebben a két évben gépjárművet vásárolt, társaságot alapított, valamint készpénzbefizetéseket teljesített különböző számlákra. ... BudaCash Brókerház Zrt.-nél vezetett értékpapír számlájára (a továbbiakban: számla) felperes
- május 31-én 50.000.000,-Ft,
- október 7-én 28.000.000,-Ft összegű készpénzt fizetett. A Nemzeti Adó és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2009-
- évekre Szja és százalékos egészségügyi hozzájárulás (a továbbiakban: Eho) adónemben bevallások utólagos ellenőrzését végezte a felperesnél. Felperes
- augusztus 28-án és október 12-én tett nyilatkozatai szerint a fenti készpénz befizetések forrását ... bocsátotta rendelkezésére. Az elsőfokú hatóság 3051763519 számú határozatával felperest Szja adónemben 26.172.423,-Ft, Eho adónemben 17.653.716,Ft adóhiány, valamint 32.863.079,-Ft adóbírság és 10.719.489,-Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Indokolásában az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 109.§
(1)és
(3)bekezdéseire hivatkozott azzal, hogy a számlára eszközölt befizetések felperesnek olyan készpénzkiadásai voltak, melyek a becslési eljárást megalapozták, a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést felperes hitelt érdemlő adatokkal nem igazolta. Alperes
- december
- napján kelt 2889244807 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a becslés feltételei nem álltak fenn, alperes tényállás tisztázási kötelezettségét megsértette, döntése ellentétes a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7.§
(1)bekezdés c) pontjával. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy felperes az alperes többszöri felhívása ellenére nem igazolta, hogy a számlára teljesített befizetésekkel nem sajátjaként rendelkezett, a ...dal kapcsolatos tények tisztázása nem vezetett eredményre, ezért felperes tárgyidőszaki Szja bevallásaira is figyelemmel az Art. 109.§-át alperes jogszerűen alkalmazta; eljárási jogait felperes gyakorolhatta, a bizonyítás lehetőségétől nem volt elzárva. Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az Art. 97.§, 108-109.§, 130.§ és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§, 52-53.§, 58.§ egyes rendelkezéseit. Előadta, hogy alperes a tényállást nem tisztázta, mert a ...nál folytatott kapcsolódó vizsgálat során hozott határozatokat felperes nem ismerhette meg, alperes döntése továbbá az Szja tv. 7.§
(1)bekezdés c) pont és 9.§
(2)bekezdés a) pontjával, valamint - a jogalkotói indokolást nézve - az Art. 130.§-ával is ellentétes. Nézete szerint a ...nál folytatott kapcsolódó vizsgálat iratait az 1/
- KMJE határozat értelmében számára megismerhetővé kellett volna tenni, melynek elmaradása érdemi védekezését akadályozta. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) 275.§
(2)bekezdésének megfelelően kizárólag a felülvizsgálati kérelemmel meghatározott körben vizsgálata felül. A Kúria elöljáróban rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság eljárását nem az Art. és a Ket., hanem a Pp. rendelkezései szabályozzák, ezért az elsőfokú bíróság az Art. 97.§, illetve a Ket. 50.§, 52-53.§, 58.§ rendelkezéseit eleve nem sérthette meg, felperes a felülvizsgálati kérelmében ugyanakkor a Pp. bizonyíték mérlegelésre, és indokolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseinek megsértését nem állította. Az Art. 109.§
(1)bekezdése alapján ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. A
(3)bekezdésének első mondata értelmében a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Az Szja tv. 7.§
(1)bekezdés c) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt), továbbá a magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban - hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik - a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni. A 9.§
(2)bekezdés a) pont értelmében a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette). Az Art. 109.§ szerinti adóbecslés feltételeinek fennállása esetén a becslés módszerében lényegtelenek az Szja tv. 7.§
(1)bekezdés c) pont és 9.§
(2)bekezdés a) pont rendelkezései, mert a becslés éppen a bevétel (jövedelem) jogcím, eredet szerinti azonosíthatatlanságának következménye. Az Szja tv. felperes által kiemelt rendelkezéseinek becslés során történő következetes érvényesítése egyebekben az Art. 97.§
(6)bekezdésének második mondata folytán sem törvényi követelmény. Az alperes által alkalmazott, a következetes bírói gyakorlattal támogatott módszernek (készpénz szemléletű kronologikus mérleg módszer), az Art. 109.§
(1)bekezdésének megfelelő adóalap számításához adekvát, logikailag is helyes eleme, hogy a bankszámlára történő adózói készpénzbefizetés adózói készpénzkiadásként kerül tételezésre, mellyel szemben az Art. 109.§
(3)bekezdése alapján ellenbizonyításnak van helye. A felperes alaptalanul állította, hogy védekezéshez és jogorvoslathoz való jogát sértette az elsőfokú bíróság azáltal, hogy a Kiss-Fekete Rolandnál folytatott ellenőrzés teljes iratanyagát - felperes számára is betekinthetően - nem tette a per tárgyává. Az elsőfokú adóhatóság az Art. 100.§
(4)bekezdésének eleget tett, felperesnek az Art. 100.§
(3)bekezdésében írt iratbetekintési joga pedig nem sérült. Iratbetekintési jogának gyakorlása esetén felperes a közigazgatási eljárásban is meggyőződhetett volna arról, hogy javára értékelhető megállapítása nem volt az említett személlyel folytatott ellenőrzésnek. Az iratbetekintésre vonatkozó felülvizsgálati érvelés azonban ettől függetlenül is súlytalan volt, mert felperes a ...dal kötött olyan konkrét, térben és időben azonosítható jogügyletre a perben maga sem hivatkozott, mely az Art. 109.§
(3)bekezdéséből eredő bizonyítási terhet érintette volna, illetve amely az Art. 108.§
(9)bekezdésének alkalmazását egyáltalán megalapozta volna. Felperes által konkretizált jogügylet hiányában pedig az Art. 130.§-ára történt hivatkozásnak sem lehetett érdemi jelentősége. A felülvizsgálati kérelemben kiemelt jogszabályhelyeket az elsőfokú bíróság nem sértett meg, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A jogtanácsos által képviselt alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Kúria a Pp. 79.§
(1)bekezdését alkalmazva 400.000 forintban állapította meg, melynek megfizetésére a Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint a felperest kötelezte. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdésben maximált felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a Kúria felperest a a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Huber Gábor s.k.