A határozat elvi tartalma: I. A Kúria által elrendelt új eljárásban

elsőfokú bíróság a Kúria végzéséhez kötve van, e végzésben foglaltak

új eljárásban hozott jogerős ítélettel szemben kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban nem tehetők vitássá. II. A felülellenőrzés megkezdésének napja nem lehet

onos a korábbi ellenőrzés megkezdésének napjával. III.

ítélet rendelkező része és indokolása között fennálló logikai ellentmondás a jogerős bírósági határozat hatályon kívül helyezésével és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalával a felülvizsgálati eljárásban is orvosolható. Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.35.201/2015/

1. A Kúria a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt ... Kft. felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke alperes ellen adó ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. november
3. napján kelt 16.K.32.234/2014/
4. számú jogerős ítélete ellen

alperes által

1. sorszám alatt, felperes által
2. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta

alábbi í t é l e t e t A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.32.234/2014/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi,

alperes 3707849165 számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy a felperes terhére megállapított adóbírságot törli. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek - 15 napon belül - 200.000 (kétszázezer) forint perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 1.500.000 (egymillió- ötszázezer) forint kereseti és 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

alperes felülvizsgálati kérelme kapcsán felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. felmerült

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a

1. évben beszerzett összesen 30.161,28 tonna fekete és barnaszenet
2. évben

... Kft. (a továbbiakban: vevő) részére értékesítette (a továbbiakban: ügylet), mely után felperes energiaadót bevallásában nem tüntetett fel.

értékesítést megelőzően felperes a szenet bérelt telephelyen, szerződés alapján a ... Bt.-vel (a továbbiakban Bt.) kezeltette, feldolgoztatta. A Vám-és Pénzügyőrség Regionális Ellenőrzési Központ Székesfehérvár (a továbbiakban: REK) 2009. évre energiaadó adónemben folytatott bevallások utólagos ellenőrzése alapján hozott jogerős határozatában felperes javára 7.061.000 forint adókülönbözetet állapított meg, és 14.747 forint késedelmi pótlék fizetésére kötelezte felperest. Megállapította, hogy felperesnek energiakereskedőként

ügylet után adófizetési kötelezettsége keletkezett volna,

t

onban a vevő teljesítette, így a költségvetést nem érte kár.

adókülönbözet -

alábbiak szerint

1. augusztus 31-én megkezdett felülellenőrzést megelőzően - a felperesnek kiutalásra került. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala felülellenőrzés alapján hozott
2. számú határozatában (a továbbiakban elsőfokú határozat) a REK határozatát akként változtatta meg, hogy a felperest 61.530.000 forint energiaadó adókülönbözet, 30.565.000 forint adóbírság, 18.506.943 forint késedelmi pótlék, és 50.000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint felperes

energiaadóról szóló

1. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eatv.) 2.§
2. pontjára figyelemmel

ügyletben nem termelő volt, adófizetési kötelezettsége

Eatv. 3.§

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Felperes keresetében elsődlegesen

alperes határozatának megváltoztatását kérte

adókülönbözetre és jogkövetkezményeire kiterjedően. Hivatkozott arra is, hogy

adóbírság és a késedelmi pótlék megállapításakor

adóhatóság

adótöbbletet nem vette figyelembe, illetve nem élt

adóbírság mérséklésének lehetőségével.

elsőfokú bíróság 16.K.30.611/2012/8. számú jogerős ítéletében (a továbbiakban: ítélet 1.)

alperes határozatát

elsőfokú határozatra kiterjedően - a mulasztási bírságra ki nem terjedően hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyezett körben

adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja

volt, hogy felperes

ügyletben nem volt

Eatv.

1. §
2. pont szerinti energiakereskedő, ezért energiaadó-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.

alperes felülvizsgálati kérelme Kfv.VI.35.267/2013/5. számú végzésével

ítélet 1. felülvizsgálati kérelemmel nem alapján a támadott részét Kúria nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, és

elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy felperes

ügylettel érintett szénmennyiség tekintetében energiakereskedő, energiaadó fizetési kötelezettsége fennállt;

elsőfokú bíróságnak új eljárást

adóbírság és késedelmi pótlék körében előterjesztett kereseti kérelem elbírálása végett kell folytatnia.

új eljárásra a Kúria előírta a végzésében foglaltak figyelembe vételét.

új eljárásban felperes a keresetét fenntartotta, másodlagosan

adóbírságra és késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését, alperes a kereset elutasítását kérte.

elsőfokú bíróság 16.K.32.234/2014/6. számú ítéletében (a továbbiakban: ítélet 2.)

alperes határozatát

adóbírság és a késedelmi pótlék részében hatályon kívül helyezte, és e körben

alperest új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolásában - a keresetet elutasító rendelkezéshez kapcsoltan - megállapította, hogy a per főtárgya tekintetében a Kúria döntött, ahhoz a megismételt eljárásban

elsőfokú bíróság kötve volt.

adóbírság vonatkozásában

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 116.§

Art. 165.§

ellenőrzés megkezdésének napja a felülellenőrzéssel érintett döntést megelőző ellenőrzés kezdő napja, ezért - figyelemmel arra, hogy felperesnek akkor túlfizetése volt - a megismételt közigazgatási eljárásban

adóbírságot és a késedelmi pótlékot ennek figyelembe vételével kell kiszámítani.

elsőfokú bíróság

Art. 171.§

t is megállapította, hogy felperes a tőle elvárható körültekintéssel járt el, a felülellenőrzés nem értékelte

adóelkerülő magatartás, valamint

adókötelezettség alapeljárásban való megállapításának hiányát, különös tekintettel arra, hogy

ügylet utáni energiaadót a jogutód nélkül megszűnt vevő megfizette; a megismételt eljárásra ezért

adóbírság törlésének elrendelését is előírta

elsőfokú bíróság. Felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet 2. keresetet elutasító részének hatályon kívül helyezését, és jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan - ugyanebben a részben - hatályon kívül helyezés mellett

elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Kúria Kfv.VI.35.267/2013/5. számú végzésére tekintettel a tényállás nem került teljes körűen feltárásra, a Kúria tévesen állapította meg, hogy a szénfeldolgozást a Bt. végezte, mely miatt felperes

ügylet tekintetében nem volt

Eatv. szerinti termelő.

alperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet 2. hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen

elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan jogszabályoknak megfelelő új döntés hozatalát kérte. Előadta, hogy

ítélet 2. nem felel meg

Art. 170.§

adóbírság alapját nem csökkentheti. Álláspontja szerint

ítélet 2.

Art. 143.§-ával és a Pp. 339.§

adóbírság és a késedelmi pótlék tekintetében is új eljárásra kötelezett, melynek során alperes csak

adóbírság törléséről rendelkezhet.

adóbírság tekintetében ily módon alperes határozata ténylegesen megváltoztatásra került, mely miatt

új eljárás okafogyott. Vitatta

t is, hogy felperes javára szolgáló kivételes méltánylást érdemlő körülményként lehetne figyelembe venni a korábbi ellenőrzés megállapításait. A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott,

alperes felülvizsgálati kérelme

alábbiak szerint részben megalapozott. A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275.§

elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban nem folytathatott bizonyítást arra, hogy felperes termelőnek vagy kereskedőnek minősül-e, ellenkező esetben

elsőfokú bíróság a Kúria végzésében foglaltakkal ellentétesen járt volna el. Megjegyzi a Kúria, hogy felperes nem volt elzárva attól, hogy a megelőző felülvizsgálati eljárásban hivatkozza mindazokat a tényeket, melyekre

ítélet 2.-vel szembeni rendkívüli jogorvoslati kérelmét alapította.

Art. 165.§

adóhiányt megállapító határozatban hivatalból vagy kérelemre -

adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál

adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként.

adóhiány késedelmi pótléka

eredeti esedékességtől

ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel.

adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja nem csökkenthető

ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott,

esedékesség időpontjában túlfizetés összegével. más adóval kapcsolatban fennálló

Art. 166

.§-a alapján nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra

időszakra, amelyre

adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Art. 170.§

eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést

adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés

ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria elsőként a felülellenőrzés és a korábbi ellenőrzés egymáshoz való eljárásjogi viszonyát értelmezte. A felülellenőrzés

Art. 87.§

Art. 115.§

Art. 105.§, a 115.§

Art. 87.§

is, hogy

Art. a felülellenőrzésre vonatkozó határidőket,

ellenőrzés megindítását és befejezését sem szabályozza a 92-93.§ és 104.§ rendelkezéseihez képest speciálisan. A perben nem volt vitatott, hogy a felülellenőrzés 2011. augusztus 31-én történt megkezdésekor felperes adófolyószámlája nem mutatott olyan többletet, melyhez képest

Art. 170. §

elsőfokú bíróság jogszabály téves értelmezése folytán - emiatt

adóbírság tekintetében megalapozatlanul kötelezte új eljárásra

alperest.

elsőfokú bíróság fentiekből következően a késedelmi pótlék vonatkozásában egyrészt tévesen, másrészt relevancia hiányában hivatkozta

Art. 165.§

ítélet 2. indokolásában idézett ezen rendelkezések nem állnak logikai megfeleltetésben

zal a jogkérdéssel, melyet

elsőfokú bíróság

Art. 170.§

Art. 165.§

ítélet 2. új eljárásra kötelező rendelkezése. (Megjegyzi a Kúria, hogy

Art. 166

.§ második mondatát

elsőfokú bíróság nem idézte, és nem is értelmezte). A Kúria abban is osztotta

alperes álláspontját, hogy

ítélet 2. értelmében a megismételt eljárásban alperes

adóbírságról nem dönthetne, mert e körben

elsőfokú bíróság - tartalmában

alperes határozatát megváltoztatva mellőzte

adóbírság kiszabását. A jogerős ítélet 2. rendelkező részének adóbírságra vonatkozó része így annyiban kétségtelenül nem áll összhangban

ítéleti indokolással, amennyiben

elsőfokú bíróság két egymástól független jogalapon (Art. 170.§

Art. 171.§

alperes határozatának vonatkozó részét. A mérlegeléshez kapcsolt indokolás eredményével okszerűen csak a megváltoztatás (vagy új eljárásra kötelezés nélküli kasszáció) állhat szinkronban, ezért

adóbírság tekintetében új eljárásra kötelezésnek függetlenül

elsőfokú bíróság Art. 170. §

ítélet 2.

Art. 143.§

ítélet 2. e belső ellentmondására mégsem tekintett olyan, a felülvizsgálati eljárásban feloldhatatlan lényeges eljárási szabálysértésként, mely a Pp. 275.§

ítélet 2.-t

Art. 171.§

Art. 171.§

adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy

adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja

adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

adóbírság mérséklésénél

eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen

adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit,

adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. A Pp. 339/B.§-a értelmében mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta,

eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A Kúria megállapította, hogy

elsőfokú bíróság

Art. 171.§

adóbírság mellőzésének feltételi fennállnak. A felperestől elvárható körültekintés hiányára releváns bizonyíték nem merült fel,

adóhiány keletkezésének konkrét ügyre vonatkoztatott körülményeinek értékelése során pedig nem minősül sem iratellenesnek, sem kirívóan okszerűtlennek, hogy a felülellenőrzést megelőző ellenőrzés

ügylet adójogi értékelését már elvégezte, továbbá

sem, hogy -

alperes által sem vitatottan -

ügyletre tekintettel megállapított adóhiánnyal

onos összegű adót a vevő megfizette. A Kúria végezetül hangsúlyozza

t is, hogy a felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésre lehetőség nincs.

alperes felülvizsgálati eljárásban előadott álláspontjára a Kúria kiemeli, hogy

elsőfokú bíróság nem általában, hanem a konkrét ügyben megállapított tényállásra fókuszálva foglalt állást a korábbi ellenőrzést realizáló jogerős határozat relevanciájáról. A fentiek eredményeként a Kúria

elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a Pp. 275.§

adóbírság vonatkozásában - e téren

ítélet

1. indokolásában foglaltakkal adekvátan - akként változtatta meg, hogy a felperes terhére megállapított adóbírságot törölte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A Kúria - figyelemmel a Kfv.VI.35.267/2013/
2. számú végzésben megállapított költségekre is - a jogtanácsos által képviselt alperes elsőfokúés felülvizsgálati eljárásokban felmerült együttes perköltségét 200.000 forintban állapította meg, melynek megfizetésére - a Pp. 78.§

ítélet 1. elleni felülvizsgálati kérelme

adóhiány jogalapjára nézve megalapozott volt, ugyanakkor

t is, hogy

ítélet 2. vonatkozásában megalapozatlan felperesi felülvizsgálati kérelem mellett

alperes felülvizsgálati kérelme is csak részben - érdemben a késedelmi pótlékra kihatóan - volt megalapozott. A Kúria

illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42.§

Itv. 39.§

alperes felülvizsgálati kérelmével felmerült eljárási illetéket

IM rendelet 14.§-a folytán

állam viseli. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Huber Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró