A határozat elvi tartalma: A jövedéki termék birtokosának kell tekinteni annak szállítóját is. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.35.155/2015/11.szám A Kúria a dr. Nádas Ferenc ügyvéd által képviselt felperes nevefelperesnek a ... ezredes által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vámés Pénzügyőri Főigazgatósága alperes elleni jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 12.K.27.418/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi 12.K.27.418/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 2.836.600,- (kettőmillió-nyolcszázhatezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú jövedéki hatóság járőrei
- szeptember
- napján az M7-es autópálya velencei pihenőhelyénél jövedéki ellenőrzés alá vonták a felperes által vezetett gépjárművet, melynek rakterében 3 darab nagyméretű fakalodát találtak. A felnyitást követően megállapítást nyert, hogy azokban összesen 32.008 csomag magyar adójegy nélküli dohánygyártmány került elhelyezésre. Az elsőfokú hatóság határozatában megállapította, hogy a felperes adózás alól elvont jövedéki termék birtoklásával és szállításával jövedéki törvénysértést követett el, ezért 28.366.254,- forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte azzal, hogy a jövedéki adó és általános forgalmi adó kivetését mellőzte. Döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 4.§
(1)bekezdés a) pontjára, 114.§
(1),
(2)és
(3)bekezdésére valamint 116/A.§-ára alapította. Indokolása szerint a felperes adózás alól elvont jövedéki terméket birtokolt, szállított, felelőssége objektív, vele szemben bírságot kellett kiszabni. A felperesi fellebbezés folytán eljárt alperes a
- szeptember
- napján kelt
- iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, a jövedéki eljárásban speciális, szigorú felelősségi szabályok érvényesülnek. Az objektív felelősség talaján állva nincs szükség a szándékosság, gondatlanság, jó- vagy rosszhiszeműség vizsgálatára. Ez a rendszer a Jöt. szerinti tényállások bekövetkezte esetén kimentésre nem ad lehetőséget. Az elsőfokú hatóság helyesen állapította, miszerint a megtalált jövedéki termékek birtokosának a felperest kell tekinteni, aki ezzel a Jöt. alanyává vált, így jövedéki bírság megfizetésére köteles. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a Jöt. 4.§ a) pontját, 114.§
(1)bekezdés b) pontját,
(2)bekezdés b) pontját, a Polgári Törvénykönyvről szól 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban. Ptk.) 187.§
(1)bekezdését, valamint több felsőbírósági döntést. Érvelése szerint a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a lefoglalt cigarettákat nem birtokolta a jövedéki ellenőrzés időpontjában, a terméket szállító ugyanis a Jöt. 4.§ a) pontja értelmében a szállítás tényével birtokosnak minősül. A felperes előadásával ellentétben a szállított áru felett a tényleges hatalmat megszerezte, azt fuvarozásra átvette, ezért az adózatlan jövedéki termék birtokosaként a felelősségét alappal nem vitathatja. Fuvarozást végző személyként megvizsgálhatta volna a fuvarozási feltételek betartását, ezzel a jogosultságával azonban nem élt. Az alperes helyesen minősítette a felperest jövedéki terméket szállító és egyéb módon birtokoló személynek, ezt az okfejtést alátámasztja az egységes bírói gyakorlat is. A jövedéki törvénysértésért a felelősség objektív, az adózatlan jövedéki terméket birtokló felperessel szemben a szankció kiszabására jogszerűen került sor. A felelősséget nem érinti az, hogy a jövedéki termékeknek más, ismeretlen személy volt a tulajdonosa, illetve azok elrejtéséről a felperesnek nem volt tudomása. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helytadás iránt. Hangsúlyozta, a bíróság a bizonyítás alapján megállapított tényekből téves jogi következtetés levonására alkalmas tényállást és ítélkezési gyakorlatot vett figyelembe döntése alapjául. A kereset elutasítása nincs összhangban a jogszabályok rendelkezéseivel. A felperesi nyilatkozatokat, és benyújtott dokumentumokat a tárgyalás anyagává tette, azonban határozata meghozatalakor azokat figyelmen kívül hagyta. A KGD 2003. 106. számú jogeset tényállása alapvető kérdésben eltér a perbelitől, így az jelen ügyben nem alkalmazható. A Ptk. Nagykommentárjában írtakra is figyelemmel nem a felperes szándékos vagy gondatlan magatartásának vizsgálata, hanem a tudattartalma dönti el a birtoklás kérdését, a személyi és tárgyi körülményekből lehet csak megítélni, hogy a hatalomban tartás létrejöhetett-e. Így szükséges vizsgálni, adott helyzetben felismerhette-e, vagy volt-e reális lehetősége annak felismerésére, hogy a dohánygyártmány birtokosa. A felperes nem győződhetett meg az általa fuvarozott áru milyenségéről, a rakományában idegen dolgot helyeztek el, ezt nem volt képes átfogni. Ezért a Jöt. 114.§-ának alkalmazása a perbeli tényállásra figyelemmel jogszabálysértő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A legfelsőbb bírói fórum a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(1)bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. A Kúria elsődlegesen rögzíti, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§
(1)bekezdésére figyelemmel a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelésre alapozhat meg, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati bíróság nem tárt fel. A Kúria mindenben osztja a jogerős ítéletben foglaltakat, a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel az alábbiakat fejti ki. A Jöt. 1.§
(4)bekezdése szerint szabadforgalomban csak a jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették. A 4.§ a) pontja értelmében a Jöt. rendelkezéseit a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokló jogi személyre, jogi személyiség nélkül egyéb szervezetre és természetes személyre kell alkalmazni. A Jöt. 114.§
(1)bekezdés b) pontja alapján jövedéki bírságot fizet az a természetes személy, aki olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet import jövedéki termék esetén nem vámkezeltek. A 114.§
(2)bekezdés b) pontja szerint az
(1)bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát nem tudják bizonyítani. A Kfv.VI.35.291/2009/5. számú ítéletben is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtokos személyét elsősorban az a tényleges helyzet határozza meg, amelyet az ellenőrzés során feltárnak, és nem szükséges a birtokos felelőssége megállapításához, az annak vizsgálata, miszerint a birtokos személy tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. Azaz a birtoklás létrejöhet annak tudata, és a birtoklási akarat nélkül is. A felperes csak akkor mentesülhetett volna a Jöt.-ben megfogalmazott objektív felelősségi szabályok, tehát a bírságfizetési kötelezettség alól, ha bizonyította volna, hogy a jövedéki terméknek nem igazi birtokosa. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa mindenben egyetért a Legfelsőbb Bíróságnak az egységes gyakorlatot tükröző fenti ítéletében foglaltakkal, az abban írtaktól nem kíván eltérni. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a felperes szállítóként az adójegy nélküli cigaretta birtokosának minősül, és mivel azok származását, adózott voltát nem tudta igazolni, így a Jöt. 114.§
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdés b) pontja alapján jövedéki bírság fizetésére köteles. A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275.§
(3)alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. bekezdését Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmét nem ügyvéd vagy jogtanácsos nyújtotta be, ezért részére felülvizsgálati perköltség nem jár. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes köteles megfizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése, és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapulvételével az állam javára. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Huber Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Sugár Tamás s.k.