Pfv.21169/2015/5 – Kúria

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. III. Tv.
2. §

(1)Pfv.V.21.169/2015/

1. A Kúria a dr. Petz László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Lohn Balázs ügyvéd által képviselt alperes ellen 7.200.000 forint tervezői díj megfizetése iránt a Nyíregyházi Törvényszéken 13.G.1514-040031 szám alatt folyamatban volt és a Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.559/2014/
2. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 595.000 (Ötszázkilencvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes és a perben nem szereplő ... között
3. május 11-én tervezési keretszerződés jött létre az oktatókórház tömbkórháza építési engedélyezési és kivitelezési terveinek elkészítésére, valamint a tervezési művezetésre. A tervek orvostechnológiai és orvosi gázterv fejezetének elkészítéséhez az alperes alvállalkozóként a felperest vette igénybe. Az engedélyezési terv elkészítésében való közreműködésért járó 7.200.000 forint alvállalkozói díjat azonban az alperes nem fizette meg a felperes részére. A felperes keresetében 7.200.000 forint alvállalkozói járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. díj és Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a felperes hiányosan és hibásan teljesített, a hibák és hiányosságok kiküszöbölését a ... Kft. közreműködésével végezte el. Beszámítási kifogást is előterjesztett, amelyben 5.000.000 forint megfizetésére tartott igényt. Előadta, hogy ügyvezetője 5.000.000 forint ellenében hozzájárult ahhoz, hogy a felperes tervezőként tüntesse fel őt egy olyan közbeszerzési pályázat során, amelyen a tényleges tervező nem vehetett részt. Ezt a követelést az ügyvezető utóbb rá engedményezte. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 5.950.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes ... igazságügyi szakértő szakvéleményéből kitűnően hibásan teljesítette az alvállalkozási szerződést, a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében pedig az alperes 1.250.000 forint értékben indokoltan vette igénybe a ... Kft-t. A felperes ezért alvállalkozói díj címén a 7.200.000 forint és az 1.250.000 forint különbözetére, 5.950.000 forint megfizetésére tarthat igényt. Az alperes beszámítási kifogását a bíróság nem találta megalapozottnak, megállapítása szerint ugyanis ... ügyvezető nem engedményezte az alperesre a felperessel szembeni követelését, hanem csupán megbízta az igény perbeli érvényesítésével. Más személy követelésének perbizomány keretében történő érvényesítésére viszont nincs törvényes lehetőség. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezésének megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan pedig a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi IV. törvény (Ptk.)
5. §

(1)és

(4)bekezdését és

1. §-át, valamint a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (Pp.)
3. §

(1)bekezdését és 206. §

(1)bekezdését. Érvelése értelmében a perben eljárt igazságügyi szakértő szakvéleményében pontosan meghatározta, hogy a felperes a vállalt feladatai közül melyeket teljesített, illetve szolgáltatásának milyen hiányosságai vannak. A részletesen megindokolt, aggálytalan szakvéleményt a bíróság a döntése meghozatala során szerinte tévesen mellőzte. Megjegyezte, hogy a felperes által el nem végzett munkák értéke nem azonos a ... Kft. későbbi szolgáltatásának ellenértékével; azt helyesen a szakértő által megállapított készültségi fok alapján kellett volna meghatározni. A ... Kft. által nyújtott szolgáltatás díja egyébként kitűnik a közte és a gazdasági társaság között létrejött szerződésből, így e vonatkozásban szakértői bizonyítás lefolytatására nem is volt szükség. Kifogásolta, hogy a bíróság az írásbeli szerződésben foglaltakat a döntése meghozatala során nem vette figyelembe. A beszámítási kifogással érvényesített követelése kapcsán pedig állította, hogy ügyvezetője és a felperes között érvényes szerződés jött létre, a szerződésből eredő követelését pedig ügyvezetője - amint azt a rendelkezésre álló bizonyítékok szerinte alátámasztják - rá engedményezte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. E jogszabályi rendelkezés megsértése akkor következik be, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény a felperes által el nem végzett munkák, illetőleg a készültségi fok meghatározása körében nem áll összhangban a perben keletkezett egyéb bizonyítékokkal. A rendelkezésre álló okiratok szerint ugyanis a felperes az orvostechnológia megvalósítási költségeinek számításait és az orvosi gáz műszaki leírását is elkészítette és átadta az oktatókórház főigazgatójának, illetve az alperesnek. Az igazságügyi szakértő emellett a készültségi fokra vonatkozó megállapítását a szükséges számításokkal sem támasztotta alá. A szakvélemény ellentmondásait és hiányosságait a szakértő felhívás ellenére sem küszöbölte ki, és e vonatkozásban - az elsőfokú bíróságnak a ... számú jegyzőkönyvben foglalt részletes tájékoztatása ellenére - az alperes sem indítványozott további szakértői bizonyítást. A bíróság ezért a készültségi fokra, a felperes által el nem végzett munkák körére vonatkozó szakértői megállapításokat jogszabálysértés nélkül mellőzte. Nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat a bíróság azzal sem, hogy a hibás teljesítés miatt a felperest megillető alvállalkozói díj összegét egyéb bizonyíték hiányában a ... Kft. szolgáltatásának értékével csökkentette. Nem tévedett akkor sem, amikor ennek az értéknek a meghatározása során a

1. június 02-i és
2. augusztus 31-i keltezésű okiratokat figyelmen kívül hagyta. Az alperes ügyvezetőjének és a ... Kft. képviselőjének nyilatkozatából kitűnően ugyanis az alperes és a ... Kft. a társaság közreműködésével kapcsolatban nem kötöttek szerződést egymással; az együttműködés szívességből, baráti segítségként indult, és csak a munkavégzés közben merült fel, hogy a ... Kft. szolgáltatását utóbb ellentételezik, konkrét díjmegállapodás azonban a felek között ekkor sem jött létre. A csupán a megismételt elsőfokú eljárásban, az alperesnek az ebben a körben őt terhelő bizonyítási kötelezettségére történt tájékoztatást követően csatolt, a szerződő felek képviselőinek korábbi nyilatkozatával ellentétes tartalmú okiratok tehát nyilvánvalóan utólagosan készültek, nem a felek tényleges megállapodását rögzítik. Az okiratoknak a bizonyítékok körében való figyelembevételére mindezekre tekintettel nem kerülhetett sor. Helytállóan ítélte alaptalannak a bíróság az alperes beszámítási kifogását is. Az alperes ügyvezetője ugyanis maga adta elő az elsőfokú eljárás során (.... számú jegyzőkönyv), hogy hozzájárult ahhoz, hogy nevének felhasználásával induljanak egy közbeszerzési pályázaton, ennek díjazásáról azonban nem állapodtak meg, a követelés 5.000.000 forintos értékét utólag határozta meg arra figyelemmel, hogy szerinte neve, önéletrajza és referenciái felhasználásának átengedése ennyit ér. A lényeges kérdésekben való megállapodás hiányában tehát az ügyvezető és a felperes között szerződés a Ptk.
3. §

(2)bekezdése értelmében nem jött létre, de egy ilyen tartalmú, a közbeszerzési szabályok kikerülése érdekében kötött megállapodás a Ptk. 200. §

(2)bekezdése alapján egyébként is, létrejötte esetében is a tilos szerződések körébe tartozna és így semmisnek minősülne. A követelés az alperes ügyvezetőjét mindezekre figyelemmel nem illeti meg, így annak engedményezésére sem kerülhetett sor. Ettől függetlenül a bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy a

1. május 09-én kelt megállapodás, mivel a per befejezését követő elszámolási kötelezettséget ír elő, tartalma alapján nem a követelés átruházására, hanem perlési megbízásra irányult. A perbizományt viszont a magyar polgári eljárásjog - a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően - nem ismeri el. A beszámítási kifogás mindezekre tekintettel nem foghatott helyt. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban megtérítést költsége nem merült fel, így erről a Kúriának nem rendelkeznie. igénylő kellett Az alperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam javára, külön felhívásra megfizetni. Budapest,

1. január
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró