Győri Ítélőtábla Pf.III.20.205/2015/
- szám A Győri Ítélőtábla .. felperesnek a ... által képviselt alperes ellen egyesület megszűnésének megállapítása iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- szeptember
- napján kelt, 9.P.20.172/2015/
- számú ítéletével szemben a felperes részéről
- sorszám alatt bejelentett, és felperes neve (másodfokú eljárásban eljáró ügyészi szerv: egyéb érdekelt) által P.M.154/2015/
- számon fenntartott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy a Tatabányai Törvényszéken Pk.60.071/
- szám alatt nyilvántartott alperes neve elnevezésű alperes megszűnt. Az ítéletet az elsőfokú bíróság útján megküldeni rendeli a nyilvántartást vezető Tatabányai Törvényszék részére az alperesnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából történő törlése iránt. A feljegyzett 48.000,- (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította, és megállapította, hogy a feljegyzett 36.000,- Ft eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. Az irányadó tényállás szerint az alperest egyesületként a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett Pk.60.071/2002/
- számú végzésével vette nyilvántartásba. Az alperes elnöke "A", míg az elnökségi tagok "B", "C", "D", valamint "E". Az alperes alapszabálya szerint az egyesület célja: "Település"1 anyagi és szellemi gyarapodásának elősegítése - falunk kulturális életének élénkítése; - sport, szabadidő, egészséges életmóddal kapcsolatos programok szervezése; - a polgári erkölcs megerősítése; - környezetvédelem aktivizálása; - falunk idegenforgalmi lehetőségeinek kiszélesítése. Erkölcsi, szervezési támogatást nyújt a Baráti Kör közössége köré szerveződő nyugdíjasoknak, fiataloknak, családoknak és a Baráti Kör céljait magukénak valló más alapon szerveződő kreatív csoportoknak. A Baráti Kör más szervezetekkel is együttműködve segít ápolni, fejleszteni "Település"1 szellemi, kulturális értékeit. A Baráti Kör az országos Polgári Körök mozgalom részének tekinti magát. A Baráti Kör segíteni kívánja a régióban a többi polgári kör megalakulását, működését. A Baráti Kör fórumot kíván nyújtani a közéletben részt venni kívánó település 1-i polgároknak, ahol nézeteiket, gondolataikat, elképzeléseiket bármely témakörben megvitathatják. Az egyesületi álláspont kialakítása után a Baráti Kör a polgárok kezdeményezéseit felvállalja és segít azok érvényesítésében. A Baráti Kör kiemelt polgári értéknek tekinti az önálló, független gondolkozást, a nyílt véleménynyilvánítást, a nemzeti és a helyi hagyományok megőrzését, a helyi polgári társadalom erősödését. A Baráti Kör a helyi és regionális polgári érdekek határozott megjelenítésére jön létre. Az alperes működése egyrészt a tagok elöregedése, elköltözése, és passzivitása miatt, valamint a célok megvalósításához szükséges anyagi források hiánya miatt
- óta megszűnt, tagdíjfizetés nem történt, az alperesnek bankszámlája, vagyona nincs. "A", az alperes elnöke a felperes részére címezett levelében bejelentette, hogy a közgyűlés összehívására nincs módja, és a fenti körülmények miatt kérte a felperestől az alperesi egyesület megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések megtételét. "C" elnökségi tag a felpereshez címzett nyilatkozatában a fentieket megerősítette. A felperes keresetében a
- évi CLXXV. törvény (Ectv.) 11.§
(5)bekezdés ac) pontja alapján kérte az alperes megszűnésének megállapítását. Arra hivatkozott, hogy az alperes alapszabályában meghatározott célok megvalósítása a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen lehetetlenné vált, és újabb célok kitűzésére sincs lehetőség. Az alperes elnöke a kereset teljesítését maga is kérte, és akként nyilatkozott, hogy az alperesnek az adóhatóság tájékoztatása szerint tartozása nincsen. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet elutasító döntésének indokolásában kifejtette, hogy az alperesi alapszabályban meghatározott célok megvalósítása objektíve nem lehetetlenült el. Továbbra sem lehetetlen "Település"1 anyagi és szellemi gyarapodásának elősegítése, erkölcsi, szervezési támogatás nyújtása az alperes közössége köré szerveződő nyugdíjasok, fiatalok, családok és egyéb csoportok részére, úgyszintén nem lehetetlenült el más szervezetekkel együttműködve segíteni, fejleszteni "Település"1 szellemi, kulturális értékeit. Kifejtette, hogy az alperesi alapszabályban meghatározott egyéb célok megvalósítása sem lehetetlenült el. Utalt arra, hogy amennyiben az alperes működése az alapszabályának és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelne, az alapszabályában meghatározott célokat továbbra is szolgálni tudná. Végül kifejtette, hogy bár a perben felmerült adatok alapján az alperes működésének törvényességével kapcsolatban hiányosságok lehetnek, de a bíróság ezzel kapcsolatos intézkedéseinek megtételét az Ectv. 11.§
(3)bekezdése felperes neve keresetéhez köti. Mivel a felperes ilyen tartalmú keresetet nem terjesztett elő, ezért az elsőfokú bíróságnak az Ectv. 11.§
(3)bekezdése szerinti intézkedések megtételére nem volt lehetősége. A felperes fellebbezése az ítélet megváltoztatására, az alperes megszűnésének megállapítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a perben előadott tények, vagyis a huzamosabb ideje fennálló működésképtelenség, a vagyon hiánya, valamint a tagok teljes mértékű passzivitása, alátámasztják azt a tényt, hogy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált. Kifejtette, hogy az egyesületi célok kétségtelenül megvalósíthatók, de csak akkor, ha az egyesület vagyonnal, a szervezetet működtető tagokkal, tisztségviselőkkel rendelkezik. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntése úgy is értelmezhető, hogy az működési kényszert ír elő az egyesület részére, amely azonban teljes mértékben ellentétes az egyesülési jogból fakadó önkéntesség elvével. Álláspontja szerint az alperesnél személyi és tárgyi feltételek hiányában huzamosabb ideje nem biztosított az érdemi tevékenység végzése, és a jelenlegi körülmények sem teszik lehetővé a működés helyreállítását, a korábbi, illetve az esetleges új célok megvalósítását. Végül hivatkozott arra is, hogy az Ectv. 11.§
(3)bekezdésében megjelölt valamely kereseti kérelem előterjesztésére még másodlagosan sincs lehetősége. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha felperes neve az érdemi tevékenységet végző civil szervezet ellenőrzése során észlel a működést érintő olyan hiányosságot, amellyel kapcsolatosan indokolt bírói döntéssel biztosítani a működés törvényességének helyreállítását. Az alperes pedig semmilyen tevékenységet nem végez. A felperes által előterjesztett fellebbezést a másodfokú eljárás során eljáró egyéb érdekelt a P.M.154/2015/3. számú beadványában fenntartotta. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a fellebbezést az 1952. évi III. törvény (Pp.) 256/A.§
(1)bekezdés f) pontja, valamint a
(3)-
(4)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt az alábbi indokok alapján alaposnak ítélte. Az Ectv. 11.§
(5)bekezdés ac) pontja értelmében a bíróság felperes neve keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem tűztek ki. Helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az alperesi alapszabályban meghatározott célok megvalósítása objektíve nem lehetetlenült el. Kétségtelen, hogy az alperesi alapszabályban megfogalmazott egyesületi célok elvi szinten megvalósíthatók, ugyanakkor a célok megvalósításának feltétele - elfogadva a felperes ez irányú fellebbezési érvelését - egy tagsággal, anyagi forrásokkal rendelkező, működő szervezet. A peradatokból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes huzamosabb ideje nem végez tevékenységet, tagjai passzivitást mutatnak, vagyona nincs. Ezek a körülmények kétséget kizáróan lehetetlenné teszik az adott egyesületi célok megvalósítását, és az új célok kitűzését. Helytálló azon fellebbezési érvelés is, hogy az Ectv. 11.§
(3)bekezdésében foglalt valamely kereseti kérelem felperes által történő előterjesztésére nincs lehetőség. Az Ectv. 11.§
(3)bekezdése szerinti kereset előterjesztésére akkor kerülhet sor, amennyiben felperes neve egy érdemi tevékenységet végző civil szervezet ellenőrzése során észleli a működést érintő hiányosságot, és a civil szervezet felperes nevei felhívás ellenére sem állítja helyre működése törvényességét. Jelen esetben azonban egyértelműen megállapítható, hogy az alperes huzamosabb ideje nem működik. A fenti indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - az illetékviselésre vonatkozó rendelkezés változatlanul hagyása mellett megváltoztatta, és az Ectv. 11.§
(5)bekezdés ac) pontja alapján megállapította, hogy az alperes megszűnt, egyben a 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 43.§
(2)bekezdése alapján rendelkezett az ítéletnek a nyilvántartást vezető bíróság részére - az elsőfokú bíróság útján történő megküldéséről. A feljegyzett 48.000,- Ft összegű fellebbezési eljárási illeték viseléséről az ítélőtábla az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4.§-a, az 5.§
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontja, valamint a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. Győr, 2016. január 6. napján Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. Dr. Világi Erzsébet sk. Dr. Sarmon Hedvig sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: