A határozat elvi tartalma: A másodfokú nyilvános ülés akkor is megtartható a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében, ha ő, vagy a védő kéri a nyilvános ülés elhalasztását. KÚRIA Bfv.I.1197/2015/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t : A zsarolás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Járásbíróság 3.B.292/2013/
- számú ítéletét, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.302/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nagykanizsai Járásbíróság a
- április
- napján kihirdetett 3.B.292/2013/
- számú ítéletével I.rendű terheltet bűnösnek mondta folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. Ezért őt három év szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani, és a terhelt legkorábban a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése, legkevesebb három hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá százezer forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről. A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a
- november
- napján jogerős Bf.302/2014/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A bűncselekmény minősítéséből a folytatólagos elkövetést mellőzte, egyben megállapította, hogy a terhelt mely időtartamban volt előzetes fogvatartásban. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja alapján. Az indítványozó szerint a másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék törvénysértően tartotta meg a nyilvános ülést a terhelt távollétében. Jogszabályi hivatkozással fejtette ki, hogy a nyilvános ülésre is a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az I. rendű terhelt egészségi állapota miatt nem tudott a nyilvános ülésen megjelenni, ugyanakkor előzetesen bejelentette, hogy azon részt kíván venni, ezért a másodfokú bíróság törvénysértően utasította el a védő halasztást célzó indítványát és tartotta meg - a terhelt távollétében - a nyilvános ülést. A védő vélekedése szerint az Alaptörvény, és számos eseti döntés is azt támasztja alá, hogy az eljárás alá vont személyt az eljárás minden szakaszában megilleti a védelemhez való jog, amelyet a másodfokú bíróság korlátozott a fellebbviteli eljárásban. Indítványozta ezért, hogy a Kúria elsődlegesen helyezze hatályon kívül a másodfokú bíróság ítéletét, és utasítsa a bíróságot új eljárásra. Másodlagosan a Kúria az ügyben tűzzön ki tárgyalást, és igazságügyi orvosszakértő kirendelésével folytasson le bizonyítást. A Legfőbb Ügyészség BF.1278/2015/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - figyelemmel arra, hogy az eljárt bíróságok abszolút eljárási szabálysértést nem vétettek alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. Utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is megtarthatja. Ebből következően eltérés van a másodfokú tárgyalásra és nyilvános ülésre vonatkozó eljárási szabályok között, melyből következően abban az esetben is megtartható a nyilvános ülés, ha a terhelt egyébként a részvételi szándékát előzetesen bejelentette. Végül a minősítés változás indítványozása nem azonos a vád megváltoztatásával, tekintettel arra, hogy a tárgyalás elnapolására csak az elsőfokú eljárásban van lehetőség, ugyanis a másodfokú bírósági eljárás tárgya már nem a vád, hanem az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata. A Legfőbb Ügyészség átiratára tett írásbeli észrevételében az indítványozó a felülvizsgálati indítványban foglaltakat alapvetően fenntartotta. A Szegedi Ítélőtábla eseti ügyben hozott döntésére hivatkozott, amelyben a terhelt kérelmére a másodfokú bíróság a nyilvános ülést elhalasztotta. Azért nem került sor orvosi igazolás becsatolására, mert a terhelt egészségi állapotában a változás a nyilvános ülést megelőző napon történt. Továbbra is indítványozta tárgyalás tartását, és azon szakértő kirendelését. A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta el. Ennek során - a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványban nem hivatkozott egyéb - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A fenti eljárási szabálysértés a másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék eljárásában nem valósult meg. Az iratokból kitűnően a Zalaegerszegi Törvényszék a fellebbezés elbírálására
- június
- napján tűzött ki tanácsülést. Az erről szóló értesítést a terhelt élettársa, valamint védőjének meghatalmazottja szabályszerűen átvette. Ezt követően a bíróságra
- július 9-én érkezett beadványában a védő kérte nyilvános ülés, illetve tárgyalás kitűzését. A Zalaegerszegi Törvényszék a
- július
- napján meghozott Bf.302/2014/
- számú végzésével
- november
- napjára az ügyben nyilvános ülést tűzött ki, melyre szóló idézést a terhelt hozzátartozója
- július
- napján, míg védője
- augusztus
- napján átvette.Az I. rendű terhelt idézése a másodfokú bíróság nyilvános ülésére szabályszerű volt. A terhelt
- november 18-án érkeztetett beadványában bejelentette, hogy a védekezését személyesen kívánja előterjeszteni, ezért a nyilvános ülésen részt kíván venni. A
- november
- napján a nyilvános ülésen a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a
- sorszámú jegyzőkönyv szerint távolmaradását előzetesen nem mentette ki. A védő a nyilvános ülésen jelentette be, hogy az I. rendű terhelt lába - az előző napon elszenvedett baleset miatt - be van gipszelve, orvosi kezelés alatt áll, ezért nem tudott megjelenni. Egyben kérte a nyilvános ülés elhalasztását, és az írásban előterjesztett bizonyítási indítványában foglaltak elrendelését. A másodfokú bíróság I. számú, jegyzőkönyvbe foglalt végzésével a bizonyítási indítványt, valamint a nyilvános ülés elhalasztására irányuló indítványt elutasította, és ügydöntő határozatot hozott. A Be.
- §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. A felhívott törvényhely
(3)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a vádlottat, valamint kötelező védelem esetén a védőt, valamint a pótmagánvádló jogi képviselőjét a nyilvános ülésre idézi, a fogva lévő vádlott előállítása iránt - idézésével egyidejűleg intézkedik. A Be. 362. §
(1)bekezdése alapján a nyilvános ülés előkészítésére és megtartására a tárgyalásra (
- §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azonban - szemben az indítványozó érvelésével - nem azt jelenti, hogy a terhelt távollétében, illetve erre irányuló kérelme ellenére a nyilvános ülés ne lenne megtartható. A fenti törvényhely által külön is megjelölt
- § ugyanis a másodfokú tárgyalás lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, és nem hivatkozik a Be.
- §-ára, amely a tárgyalásra idézendő illetőleg értesítendő személyekre vonatkozik. Erre figyelemmel pedig az idézésre, értesítésre, és a jelenlétre vonatkozóan a másodfokú nyilvános ülés nem azonos a másodfokú tárgyalással. Fentieket támasztja alá a Be.
- §
(3)bekezdése, amely nem hagy kétséget afelől, hogy a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, és ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. Az pedig a másodfokú bíróság döntési jogkörébe tartozik - miként a Zalaegerszegi Törvényszék is eszerint járt el -, hogy maga döntsön arról, hogy a terhelt meghallgatása szükséges-e, vagy sem. Ez utóbbi esetben a terhelt távollétében nincs akadálya a nyilvános ülés megtartásának. Mindezt alátámasztja a felhívott törvényhely
(4)bekezdése, mely szerint a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ebből következően a Legfőbb Ügyészség indítványára tett védői észrevételben foglaltakkal szemben nincs jelentősége annak, hogy a terhelt előzetesen nem csatolt be orvosi igazolást, mivel annak - az előzőekre figyelemmel - sem a nyilvános ülés előtt, sem utólag helye nincs. A másodfokú bíróság meghallgatását, ezért törvényesen járt el. nem tartotta szükségesnek a a Be. 362. §
(3)bekezdése terhelt alapján A Legfőbb Ügyészség átiratában okszerűen hivatkozott a 3/
- (XI. 3.) BK véleményre, amely leszögezi, hogy a Be.
- §
(1)és
(3)bekezdése, illetőleg 364. §
(1)bekezdése szerint a vádlott szabályszerű idézése nélkül a másodfokú nyilvános ülés vagy tárgyalás a távollétében nem tartható meg, ezért a nyilvános ülés és a tárgyalás esetében egyaránt a vádlott idézésének szabályszerűségét vizsgálni kell. Mindebből pedig az is következik, hogy a terhelt távollétében a nyilvános ülés akkor is megtartható, ha részvételi szándékát egyébként előzetesen bejelentette. Jelenlétének biztosítása, illetve e célból a nyilvános ülés elhalasztása vagy elnapolása kizárólag a bíróság döntésétől függ. A Kúria a teljesség kedvéért utalni kíván arra, hogy a felülvizsgálati indítványban foglalt eseti döntések a védő érvelésével ellentétes álláspont kialakítására adnak alapot. A BH 2013.209., valamint a BH 2013.333. számú eseti döntések ugyanis arra vonatkoznak, amikor a másodfokú bíróság a fogva lévő terhelt távollétében tartja meg nyilvános ülését, amely esetben valóban megvalósulhat a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. A döntések és indokolásaik azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a nyilvános ülés vádlott távollétében történő megtartását a törvény megengedi abban az esetben, ha idézése szabályszerű volt, és a nyilvános ülésen az állapítható meg, hogy a meghallgatása nem szükséges. Ilyen esetben a fellebbezés elbírálható. Mindebből az is következik, hogy ugyan az Alaptörvény XXVIII. Cikk
(3)bekezdése szerint a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában valóban megilleti a védelem joga, ez azonban nem sérül abban az esetben, ha a másodfokú bíróság a Be. 362. §
(3)bekezdése szerint eljárva úgy tartja meg a terhelt távollétében a nyilvános ülést, hogy a terhelt egyébként bejelentette, hogy azon részt kíván venni. A védelemhez való jog az ellenérdekű fél előadásaira és indítványaira közvetlen reagálást, a személyes jelenlétében megnyilvánuló meggyőző erőt biztosító tárgyalási részvétel útján való hatékony gyakorlást biztosítja. Ez elsődlegesen a tárgyalásra vonatkozik. A védelemhez való jog, mint alapvető jog a büntetőügyek másodfokú bíróság által történő elbírálása során is érvényes. Ezen rendelkezések alól egyértelmű kivételt tartalmaz a Be. idézett 362. §
(3)bekezdése, amelyre figyelemmel a másodfokú bíróság eldöntheti, hogy a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében tartja meg az eljárási cselekményt. A védelem által hivatkozott döntésekből, és a törvény helyes értelmezéséből egyértelműen levezethető, hogy másodfokú nyilvános ülés esetében kizárólag a fogva lévő terheltnek van lehetősége dönteni arról, hogy a nyilvános ülésre történő előállítását nem kéri. Amennyiben a terhelt szabadlábon védekezik, azonban szabályszerű idézésre a nyilvános ülésen nem jelenik meg, már nincs joga arra, hogy a nyilvános ülés elhalasztását vagy elnapolását kényszerítse ki. Mindebből következően, a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében a másodfokú eljárásban a nyilvános ülés megtartható, szemben a másodfokú tárgyalásra és a harmadfokú nyilvános ülésre vonatkozó szigorúbb szabályozással (BH 2014.207.). A felülvizsgálati indítvány tévesen hivatkozott arra, hogy a Zala Megyei Főügyészség minősítés-változtatására vonatkozó indítványára figyelemmel sem lett volna megtartható a terhelt távollétében a nyilvános ülés. Felülvizsgálati indítványában a védő hivatkozott arra is, hogy a Zala Megyei Főügyészség eltérő minősítésre tett indítványa már önmagában is elengedő ok lett volna a nyilvános ülés elhalasztására. A Kúria - e körben osztva a Legfőbb Ügyészség álláspontját - utal arra, hogy a minősítésbeli változtatás indítványozása nem azonos a vád megváltoztatásával. Erre ugyanis kizárólag az elsőfokú bírósági eljárásban van törvényes lehetőség. A Be. 310. §
(2)bekezdése alapján a vád megváltoztatása esetén a bíróság a tárgyalást elnapolhatja, ha azt az ügyész, vagy - a védelem előkészítése érdekében - a vádlott, illetőleg a védő indítványozza. Mindebből következően tehát, a tárgyalás elnapolására vád megváltoztatása esetén kizárólag az elsőfokú bíróság eljárásában van lehetőség. Ez sem kötelezettség szemben a vád kiterjesztésével - a bíróság számára, hanem mérlegelés kérdése, hogy a bíróság a napolás felől határoz-e, vagy sem. A Kúria a teljesség kedvéért megjegyzi, hogy a Be. 310. §
(2)bekezdése alapvetően arról az esetről rendelkezik, amikor a terhelt és a védője közvetlenül az ügyész nyilatkozatát követően szembesül azzal, hogy időre van szüksége a védelem előkészítése érdekében. Jelen esetben a másodfokon eljáró főügyészség indítványát mind a terhelt, mind a védő időben megkapta, azaz lehetősége volt arra, hogy a nyilvános ülésre, és a minősítés esetleges változtatására felkészüljön. Elsődleges jelentősége annak van, hogy másodfokú eljárásban az ügyész már nem rendelkezik a váddal, tekintettel arra, hogy a fellebbviteli eljárás tárgya nem a vád, hanem az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata. Erre figyelemmel nem tartalmaz a törvény rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a másodfokú bíróságnak kötelezettsége lenne ilyen esetben a nyilvános ülés elhalasztásáról rendelkezni. Az indítványban hivatkozott, Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján többek között akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A felülvizsgálati indítvány, illetőleg a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevétel nem a törvénysértő minősítést, hanem a bizonyítási indítvány elutasítását sérelmezi, illetve a bizonyítékok hiányosságára, valamint igazságügyi orvosszakértő kirendelésének igényére utal. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára történő hivatkozás alapvetően a bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységét támadta, a felülvizsgálati indítvány ebben a részében a törvényben kizárt. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható. Mindez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatnak nem tárgya a bíróság ténymegállapítása, hanem csak jogkövetkeztetése. Ez pedig az irányadó tényállás alapul vételével vizsgálható. Mindebből következően, a felülvizsgálati indítványban nem vitatható a tényállás megalapozottsága, és nincs mód a tényállás esetleges hiányosságainak kiküszöbölésére. Nem támadható ezért a bíróság ténymegállapító tevékenysége, és a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem. A Kúria a teljesség kedvéért megjegyzi, hogy a védő indítványával ellentétben nincs törvényes lehetőség arra, hogy a Kúria az ügyben tárgyalást tűzzön ki, illetőleg azon bizonyítást vegyen fel. A Be. 420. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a Kúria tanácsülésen, vagy nyilvános ülésen bírálja el. A 424. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt, ebben az esetben az indítványról nyilvános ülésen határoz. A fenti rendelkezések tehát nem hagynak kétséget afelől, hogy a Kúriának nincs törvényes lehetősége arra, hogy a felülvizsgálati indítványt tárgyaláson bírálja el. A Be. 423. §-ának idézett
(1)bekezdéséből pedig egyértelműen következik, hogy mivel a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, semmilyen bizonyítás e rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem folytatható. A Kúria - mivel a felülvizsgálati indítványban foglaltakon túlmenően olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, melynek vizsgálatára a Be. 423. §-a alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. A végzés ellen fellebbezésnek a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatnak pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Elek Balázs s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő