Kfv.37178/2007/6 – Kúria

Kfv.IV.37.178/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bordás Mária ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nemes Dénes ügyvéd által képviselt Országos Tisztifőorvosi Hivatal alperes ellen háziorvosi működtetési jog engedélyezési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.301/2006/

1. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.301/2006/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Legfelsőbb Bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A M. alatti házi gyermekorvosi körzetre a felperes
4. február 26-án kapott alanyi jogon működtetési jogot. A felperes házi gyermekorvosi tevékenységét
5. augusztus 11-ig gyakorolta, ezt követően az M-i Önkormányzat a vele fennálló megbízási szerződést felmondta. A Megyei Orvosi Kamara
6. október 15-én működtetési jogot engedélyezett dr. K. K. házi gyermekorvos részére, a M. alatti
7. sz. gyermekkörzet telephelyen önálló házi gyermekorvosi tevékenység végzésére - betöltés jogcímén -,
8. március
9. napjától. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd
10. december 6-án határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperesi jogelőd határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A Bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Ítéletét a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/
11. /II. 25./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Korm. r./
12. § /1/ bekezdés b/ pontjára alapozta. Megállapította, hogy a felperes házi gyermekorvosi körzetében
13. augusztus 11-től nem végzett ellátást, arról az önkormányzat csak helyettesítés útján tudott gondoskodni, ezért a Korm. r.
14. § /3/ bekezdés d/ pontja alapján lehetővé vált a működtetési jog újból történő kiadása, anélkül, hogy a korábban működtetési jogot szerzett felperes működtetési joga megszüntetésre került volna. A megyei bíróság utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság
15. november 20-án kelt 83/B/
16. számú határozatával a Korm. r.
17. § /3/ bekezdés d/ pontjának alkotmányellenességét megállapította, és a határozat közzétételének napjával (
18. november 23.) azt megsemmisítette; határozatában azonban nem mondta ki, hogy a megsemmisített szabály a jelen ügyben nem alkalmazható. A Korm. r.
19. § /3/ bekezdés d/ pontja szerinti tartós betöltetlenség ugyanis fennállt, mert - az önkormányzat igazolása szerint - a körzetben
20. szeptember
21. napjától kezdődően az ellátási kötelezettség csak helyettesítéssel volt biztosítható. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint tévesen került megállapításra, hogy a felperes által ellátott háziorvosi körzet betöltetlen volt. Sérelmezte, hogy körzetében az új háziorvos helyettesként nyújtott ellátását, ami gyakorlatilag a működtetési jog megvásárlásának kijátszását valósította meg. Állította, hogy az alperesi jogelődnek vizsgálnia kellett volna, hogy a működtetési jog engedélyezéséhez csatolt önkormányzati határozat tartalma megfelel-e a valóságnak. Kifogásolta, hogy dr. K. K. úgy kapott működtetési jogot a felperes körzetében, hogy arról az Orvosi Kamara a felperest nem is értesítette. Álláspontja szerint dr. K. K-nak a működtetési jogot nem betöltés, hanem adásvétel címén kellett volna megkapnia, amelyhez a Korm. r.
22. § /3/ bekezdés a/ pontja szerint a felperessel - mint működtetési joggal rendelkező háziorvossal - a működtetési jog átadásáról szóló előszerződést kellett volna csatolnia. A felperes sérelmezte, hogy az M-i Önkormányzat csak utólag, 2002 őszén állapította meg, hogy a háziorvosi körzet 2002 tavaszán betöltetlen volt. Kifejtette, hogy a működtetési jog az orvos nagyobb anyagi biztonságát szolgálja azáltal, hogy ha az önkormányzat az orvost elbocsátja, az orvos nyugdíjba vonul vagy állást változtat, akkor működtetési jogát eladhassa. Elbocsátás, állásváltoztatás esetén a működtetési jog eladásából származó bevételből tud másik működtetési jogot venni, nyugdíjba vonulás esetén pedig a kapott pénzösszeg a nyugdíj kiegészítését szolgálja. Azáltal, hogy az új háziorvos a felperes működtetési jogát nem vásárolta meg, a felperes működtetési joga elveszítette ezen rendeltetését. Hangsúlyozta, hogy az alperesi jogelődnek meg kellett volna akadályoznia azt a gyakorlatot, hogy a korábbi háziorvos elbocsátása esetén a kiválasztott új háziorvost fél évig helyettesként alkalmazzák, majd a háziorvosi körzet betöltetlenségére hivatkozva - elkerüljék azt, hogy a működtetési jogért fizetni kelljen. A felperes előadta, hogy betöltés címén működtetési jog kiadására csak akkor van lehetőség, ha az önkormányzat új háziorvosi körzetet létesít, vagy meglévő kettéoszt; vagy, ha a működtetési jog folytatására jogosult házastárs, egyenes ági leszármazó a működtetési jog elidegenítésre irányuló jogával nem él, illetve ha az orvos meghal, és nincs a működtetési jog folytatására jogosult személy; a háziorvosi körzet tartós betöltetlensége tehát nem eredményezheti a háziorvos működtetési jogának megszűnését, önmagában a helyettesítés sem vezethet a működtetési jog megszűnéséhez. A felperes azt az álláspontját fejtette ki, hogy a Korm. r.
23. § /1/ bekezdés b/ pontjában meghatározott tartós betöltetlen háziorvosi körzet jogszabályi feltételei nem álltak fenn, mert dr. K. K-t már a
24. október 1-től számított hat hónapon belül véglegesen alkalmazta az önkormányzat, és a hat hónap lejártát megelőzően kérelmezte már dr. K. K. a működtetési jog engedélyezését is. Az elsőfokú hatóság szintén a hat hónap lejártát megelőzően,
25. március 18-án megadta az új működtetési jogot; az Orvosi Kamara eljárása így a jogbiztonságot és a jogállami elveket is sértette. Az alperesi jogelőd a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az önálló orvosi tevékenységről szóló
26. évi II. törvény /a továbbiakban: Öotv./
27. § /8/ bekezdése szerint a működtetési jog elidegenítésére irányuló jog a működtetési jog jogosultját is megilleti. Az Öotv.
28. § /7/ bekezdés a/ pontja szerint a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, a helyettesítés eseteit, valamint a működtetési jog átengedésére, továbbá a hitelnyújtás meghatározza. feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben A Pp. 339/A. §-a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A Korm. r.
29. § /1/ bekezdés b/ pontja szerint tartósan betöltetlen háziorvosi körzet az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet, ba/ amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, bb/ amelyben a helyettesítés kivételével az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel. A Korm. r.
30. § /3/ bekezdés d/ pontja szerint a működtetési jog engedélyezése során a működtetési jogra vonatkozó kérelemhez mellékelni kell tartósan betöltetlen, vagy újonnan létesített háziorvosi körzet esetén az önkormányzat képviselő-testületének határozatát a körzet tartósan betöltetlen jellegéről, illetve újonnan létesített háziorvosi körzet esetén az önkormányzat rendeletét az új háziorvosi körzet kialakításáról. A megyei bíróság jogerős ítéletének tényállásában megállapítottak szerint a felperes
31. augusztus
32. napjától házi gyermekorvosi körzetében nem nyújtott ellátást, amely ettől az időponttól csak helyettesítéssel volt megoldható. Ehhez mérten a megyei orvosi kamara
33. október 15-én kelt határozatával engedélyezett működtetési jogot dr. K. K. házi gyermekorvos részére. A felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben tehát a megyei orvosi kamara
34. október 15-i határozatáig teljesültek a Korm. r.
35. § /1/ bekezdés b/ pontjában meghatározott azon jogszabályi feltételek, amelyek alapján az M. alatti
36. számú gyermekkörzet tartósan betöltetlen háziorvosi körzetnek minősült. A határozathozatalt megelőzően rendelkezésre állt a Korm. r.
37. § /3/ bekezdés d/ pontjában meghatározott önkormányzati képviselőtestületi határozat is, a körzet tartósan betöltetlen jellegéről. Ily módon a megyei bíróság jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy az alperesi jogelőd jogszerűen döntött dr. K. K. házi gyermekorvos részére a működtetési jog engedélyezéséről. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a Pp. 339/A. §-a értelmében a jogszerűségi felülvizsgálat során az alperesi határozathozatal időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Az alperesi jogelőd határozatának meghozatalakor hatályos volt a Korm. r.
38. § /3/ bekezdés d/ pontja, azt az Alkotmánybíróság csak
39. november 23-án semmisítette meg; az alkotmánybírósági határozat indokolásában foglaltak szerint azonban a megsemmisítés mellett az Alkotmánybíróság nem mondta ki az alkotmányellenes jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának tilalmát, mert - álláspontja szerint - sem a jogbiztonság, sem az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke azt nem indokolta. Ezért a Korm. r.
40. § /3/ bekezdés d/ pontjának alkalmazásától a Legfelsőbb Bíróság sem tekinthetett el. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
41. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp.
42. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
43. § /1/ bekezdése és a 6/
44. /VI. 26./ IM rendelet
45. § /2/ bekezdése alapján a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Budapest,
46. március
47. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő