Bfv.1499/2014/7 – Kúria

(7)bekezdése szerinti kézbesítési vélelmet megalapozó értesítések időpontjában nem volt fogva tartásban, és az idézés kétszeri "nem kereste" jelzéssel történt visszaérkeztére tekintettel idézése szabályszerűnek tekintendő. KÚRIA Bfv.II.1499/2014/7.szám A Kúria Budapesten, a

1. március
2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t : A lopás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 1.B.IV.3/2012/
3. számú és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 23.Bf.IV.5616/2013/
4. számú ítéleteit hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a
5. november
6. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 1.B.IV.3/2012/
7. számú ítéletében a terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett lopás vétségében (
8. évi IV. tv. 316.§

(2)bek. II. fordulat c) pont) állapította meg, amiért őt, mint többszörös visszaesőt 8 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt és védője által enyhítésért bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a

1. október
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 23.Bf.IV.5616/2013/
3. számú ítéletében a kerületi bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt cselekményét a
4. évi C. tv. 370.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. bb)és
2. bc)pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétségének minősítette. A terheltet, mint többszörös visszaesőt 8 hónap szabadságvesztésre ítéltnek tekintette, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülését a távollétében tartották meg. Előadta, hogy az ülés időpontjában más országban büntetést töltött 2013. augusztus 29. napjától 2014. július 18. napjáig. Már az elsőfokú tárgyaláson jelezte, hogy mindenképpen részt kíván venni a másodfokú tárgyaláson, ebben azonban fogva tartása megakadályozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1741/2014. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak. Az átiratban részletesen kifejtettek lényege szerint a terhelt az első fokú ítélet meghozatalakor fogva volt. Amikor a másodfokú bíróság a másodfokú nyilvános ülésre előállítása iránt intézkedett, a büntetés-végrehajtási intézet közölte, hogy a terhelt időközben szabadult. A másodfokú bíróság ezt követően a terheltet utolsó ismert lakcíméről idézte, a 2012. augusztus 21. és augusztus 27. napján megkísérelt kézbesítés nem vezetett eredményre és a terhelt a lakcímén hagyott postai A/3. jelű értesítés ellenére a tértivevényes küldeményért nem jelentkezett, azt nem kereste. A nyilvános ülés megtartását és a másodfokú határozat kézbesítését követően jelentette be a terhelt felesége, hogy férjét más országban fogva tartják. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya közlése szerint a terhelt 2013. augusztus 30. napjától 2013. október 21. napjáig előzetes letartóztatásban volt, majd október 21. napja óta büntetését tölti. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a terhelt idézése szabályszerű volt, ekként a másodfokú nyilvános ülés mivel a terhelt meghallgatása nem volt szükséges - megtartható, és a fellebbezés - a védő jelenlétére is figyelemmel - elbírálható volt. Minderre tekintettel a indítvánnyal támadott indítványozta. Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati határozat hatályában fenntartását A terhelt és védője észrevételt nem tett. legfőbb a ügyészi átiratban foglaltakra - . A terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be.420.§

(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be.423.§

(4)és

(5)bekezdése értelmében a terhelt által megjelölt okból, és ezen túlmenően a hivatalból vizsgálandó, a Be.416.§

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt további ún. abszolút eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot. Felülbírálata során a Kúria a terhelt által nem hivatkozott, az említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a terhelt felülvizsgálati indítványát pedig - maradéktalanul egyetértve a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettekkel - alaptalannak találta. A terhelt hivatkozása, vagyis az, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülését a távollétében tartották meg, a Be.416.§

(1)bekezdés c) pontjában és az ottani felsorolásban szereplő Be.373.§

(1)bekezdés II/d) pontjában foglaltakra figyelemmel akkor képez felülvizsgálati okot, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A Kúria a Legfőbb Ügyészség által iratszerűen hivatkozott adatok alapul vétele mellett megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság nyilvános ülését az eljárási törvény rendelkezéseivel összhangban tartotta meg a terhelt távollétében. Az elsőfokú eljárásban fogva tartásban volt terhelt másodfokú nyilvános ülésre történő előállítása iránti intézkedés a terhelt időközbeni szabadítására figyelemmel nem vezethetett eredményre. Az ezt követő lakcíméről történő idézést a terhelt nem vette át, a tértivevényes küldeményért a lakcímen hagyott értesítésre senki sem jelentkezett, az a másodfokú bíróságra „nem kereste" megjelöléssel érkezett vissza. A terhelt egyik értesítés hátrahagyása időpontjában sem volt fogva, ekként a Be.70.§

(7)bekezdése értelmében a neki megküldött idézést kézbesítettnek kell tekinteni, ekként a másodfokú bíróság nyilvános ülésének megtartására szabályszerű megidézése mellett került sor. Az e körben kialakított bírói gyakorlat szerint a másodfokú bíróság nyilvános ülésének a fogva lévő terhelt távollétében megtartása akkor eredményez hatályon kívül helyezés eredményező feltétlen eljárási szabálysértést, ha a terhelt idézése nem volt szabályszerű. A törvény megengedi a nyilvános ülés terhelt távollétében történő megtartását, ha idézése szabályszerű volt és a nyilvános ülésen megállapítható, hogy a fellebbezés a terhelt meghallgatása nélkül is elbírálható (Be.362.§

(3)bek., BH 2013.333.). A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan, mivel a másodfokú eljárásban hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem történt. Erre tekintettel a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a támadott határozatot a Be.426.§a értelmében hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2015. március 25. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Idzigné Dr. Novák Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné