A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÕBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.873/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- évi március hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Szolnoki Városi Bíróság 4.B.543/2005/
- számú ítéletét és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 1.Bf.645/2005/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3600 forint bűnügyi költséget az állam viseli. /háromezer-hatszáz/ E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s 1/ A Szolnoki Városi Bíróság
- június
- napján hozott 4.B.543/2005/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét halált okozó ittas járművezetés bűntettében állapította meg, ezért őt 5 év börtönre, 6 év közügyektől eltiltásra és 10 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt korábban két ízben állt bíróság előtt, 1997-ben ittas járművezetés vétsége miatt pénzbüntetésre és járművezetéstől eltiltásra ítélték. A vádbeli időben „A" kategóriára szóló jogosítvánnyal rendelkezett. Pizzafutárként használta. dolgozott, ehhez főnöke személygépkocsiját
- február
- napján kora reggel egy város belterületén belterületén a főúton haladt. Az általa használt sáv 2,8 méter széles jó minőségű, felfestett jelekkel ellátott aszfaltút sótól nedves, jeges, csúszós volt. A terhelt az autót minimum 66-75 km-es sebességgel vezette, miközben - az egész éjszakai folyamatos italozás után, kialvatlanul - 2,41-2,51 ezrelékes, közepes-súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt. Az általa használt jármű fékrendszere, kormányműve és gumiabroncsai hibásak voltak, a jármű jelentős műszaki hibái miatt a közúti forgalomban való részvételre lényegében alkalmatlan volt. Az ítéleti tényállás szerint a kormánykerék holtjátéka a megengedettnél nagyobb volt, az első futóművek csapszegeinek holtjátéka ugyancsak meghaladta a megengedett mértéket, a járművön háromféle gumiabroncs volt, amelyek profilmélysége kevesebb volt az előírtnál, az első kerekeken kialakuló fékerő közötti különbség pedig a megengedett érték duplája volt. A terhelt járművével megcsúszott, uralmát a jármű felett elvesztette és az úttest jobboldalán lévő buszmegálló felé sodródott. Itt várakozott a sértett, akit a terhelt 41-46 km-es sebességgel haladva elütött. A gépkocsi kidöntött két jelzőtáblát és átszakította a ház kerítését is, majd megállt. A sértett az ütközés következtében rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett el, ezek következtében életét a helyszínen elvesztette. A terhelt az ítélet jogi értékelése szerint a KRESZ 4.§
(1)bekezdés b/ és c/ pontjában, az
(5)bekezdés
(1)bekezdés b/ pontjában, a 25.§
(1)bekezdésében és a 26.§
(1)bekezdés a/ pont IV. tételében foglalt rendelkezéseket sértette meg. Ittas állapotában, a megengedett sebességet meghaladva vezette járművét a csúszós, síkos úton. A jármű olyan műszaki hibákban szenvedett, amelyek korábban a folyamatos elhasználódás során alakultak ki, ezért a terheltnek e vezetést jelentősen befolyásoló hibákat már korábban észlelnie kellett. Különösen észlelhető volt a gumiabroncsok állapota, továbbá a futóműhiba, melynek következtében a jármű kerekei szabálytalan mozgást végeztek, a fékberendezés hibája folytán pedig észlelhetők voltak a kerekekre gyakorolt fékerő különbségei is. Mindezek a vezetés közben jól észlelhető hibák közre hatottak a balesetben. A másodfokon eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
- október
- napján hozott 1.Bf.645/2005/
- számú jogerős végzésében az elsőfokú határozatot helybenhagyta. 2/ A jogerős bírói határozatok ellen a terhelt anyagi jogsértésre hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben azonban részben a tényállás felderítetlenségére, részben a gépkocsi műszaki hibáiért való jogi felelősség eltérő értékelésére hivatkozva az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Indítványának indokolásában kifejtette, hogy a nyomozás során véleményt készítő igazságügyi műszaki szakértő a tárgyaláson tett nyilatkozatában olyan állításokat is tett, melyeket a bíróság nem vett figyelembe, a szakvélemény ellentmondásait nem tárta fel, ezért a gépkocsi olyan műszaki hibáival összefüggésben is megállapította felelősségét, melyeket már a szakvélemény is kizárt az észlelhetőség köréből. Hivatkozott arra, hogy a gépkocsinak konstrukciós hibája is volt, márpedig az ebből eredő következményekért felelőssége nyilvánvalóan nem állapítható meg. Anyagi jogsértésként értékelte, hogy a bíróság nem a gépkocsi tulajdonosának, állandó üzembentartójának rótta fel a balesetben közreható műszaki hibákat. Hangsúlyozta, hogy a gépkocsit csak megbízás alapján használta, annak állapotáért nem volt felelős, vélekedése szerint a helyes jogértelmezés mellett e felelősség a tulajdonos és a használó közt legalábbis megoszlik. Álláspontja szerint a kiszabott büntetés súlyossága visszavezethető arra, hogy a műszaki hibákért való felelősséget a bíróság teljes körűen reáhárította. A Legfőbb Ügyészség BF.2452/
- számú átiratában megállapította, hogy a terhelt az ítélet tényállását támadja, amely egyértelműen rögzítette, hogy a jármű balesetben közreható műszaki hibáit a terhelt figyelmen kívül hagyta. Az ítéleti tényállás támadása a felülvizsgálati eljárásban kizárt, ezért a Legfőbb Ügyészség a terhelt indítványának tanácsülésen történő elutasítását indítványozta. 3/ A Legfelsőbb Bíróság a Be. 423.§
(1)bekezdésében foglalt eljárásjogi tilalomra tekintettel érdemben nem vizsgálta a terheltnek a lefolytatott bizonyítással összefüggő és az ítéleti ténymegállapításokat érintő kifogásait. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet tényállása irányadó. Büntetőjogi felelősségének megállapításával összefüggésben sérelmezte a terhelt, hogy az általa is elismert ittas állapotban történt gépjárművezetés mellett a bíróság olyan, a baleset következményeiben közreható szabálysértéseket is a terhére rótt, amelyekért felelőssége nem áll fenn, de legalábbis nem kizárólagos. A gépkocsi baleseti okként számba vett műszaki hibáiért vélekedése szerint ugyanis a jármű üzembentartója (tulajdonosa) felel, ezért azoknak a baleset halálos eredményében való közrehatása nem róható a terhére. A KRESZ. 3.§
(1)bekezdés a/ pontja értelmében a „aki a közúti forgalomban részt vesz, köteles a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani." A forgalomban résztvevő járművezető felelősségi köre kiterjed tehát minden, a közúti közlekedés rendjével összefüggő jogszabályi előírás betartására. A KRESZ. 5.§-ában rögzített előírások a járművezetőknek a használt járművel összefüggő kötelezettségeit pontosabban is megjelölik: az 5.§
(1)bekezdés b/ pontja szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amely a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel." A Kresz.5.§
(2)bekezdése értelmében pedig „a vezető, mielőtt a járművel elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését) - az adott körülmények között indokolt módon ellenőrizni." A
(3)bekezdés b/ pontja értelmében: „ha a jármű az
(1)bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, a vezető a járművel nem indulhat el. „ Nem kétséges tehát, hogy a jármű mindenkori vezetője teljes körű felelősséggel tartozik mindazokért a műszaki hibákból eredő következményekért, amelyek észlelésére a vezetés megkezdése előtt lehetősége volt, illetőleg amelyek a kötelező műszaki ellenőrzés körébe esnek. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványban sérelmezett bírói határozatokat a Be. 426.§ alapján hatályában fenntartotta. A bűnügyi költségekre vonatkozó ítéleti rendelkezés a
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul. Be. 429.§ A Be. 418.§
(3)bekezdése akként rendelkezik, hogy minden jogosult csak egy ízben terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, ezért annak megismétlésére eltérő indokkal sincs lehetőség. Budapest,
- március
- Dr. Szabó Győző s.k. a tanács elnöke, Dr. Schäfer Annamária s.k. előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok AIné