Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.419/2007/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Tatár László ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) felperesnek a Dr. Halmos Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében - mely perbe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Donát Ebert európai közösségi jogász (címe) által képviselt Felperesi beavatkozó (címe) - a Baranya Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 8.P.21.413/2006/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek és a beavatkozónak 15 napon belül egyenként 12.000-12.000 (tizenkettőezer-tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.02-10-060214/
- és
- sorszámú változásbejegyző végzéseit hatályon kívül helyezte, és felhívta a cégbíróságot, hogy ezen végzéseivel törölt cégadatokat a cégnyilvántartásba jegyezze vissza, illetve e végzésekkel bejegyezett cégjogi változásokat a cégnyilvántartásból törölje, és törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból eljárva hívja fel az alperest a fenti változásbejegyző határozatok hatályon kívül helyezése következtében szükségessé vált intézkedések megtételére, a törvényes cégműködés helyreállítása érdekében. Döntését azzal indokolta, hogy az alperes
- július 10-én és
- szeptember 22-én megtartott közgyűléseinek összehívása nem volt szabályszerű, mert a közgyűlést dr. H. P. ügyvéd hívta össze, akinek erre jogosultsága sem a Gt. rendelkezései, sem meghatalmazása nem volt, a társaságnak pedig sem a
- július 10-i, sem a
- szeptember 22-i közgyűlés összehívásakor nem volt szabályszerűen megválasztott igazgatósága. Nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság a felperes kereshetőségi joga hiányára alapított alperesi védekezést, e körben kifejtette, hogy a felperes kereshetőségi jogát a Ctv.
- §
(2)bekezdése teremti meg azzal, hogy a perindításra a törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezőjét is feljogosítja. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésében az elsőfokú eljárásban már előadottakkal egyezően arra hivatkozott, hogy a felperes az alperesnek már nem részvényese, a törvényességi felügyeleti kérelem benyújtását követően részvényesi jogosultsága a Pécsi Ítélőtábla forgatmánypótló ítélete folytán megszűnt, ezért álláspontja szerint megszűnt a felperes kereshetőségi joga is. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a helyesen megállapított tényállásból helyes jogi következtetést is vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokra figyelemmel a Pp. 253. §
(2)és a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben utal arra a másodfokú bíróság, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.140/2007/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezve a Baranya Megyei Bíróság 8.P.21.232/2006/
- számú ítéletét helybenhagyta, és kifejtette azt, hogy a részvényes perbeli legitimációjára nem hat ki, ha a per időtartama alatt részvényesi joga megszűnik. E pert a felperes, mint részvényes indította a
- július 10-i és
- szeptember 22-i közgyűlésen meghozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt az
- évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 47.§ /1/ bekezdése alapján. A jelen perben a felperes perindítási jogát az elsőfokú bíróság által helyesen felhívottak szerint a Ctv. kifejezett rendelkezése alapozza meg, a felperesnek a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához való jogosultsága nem kérdőjelezhető meg, e tárgyban a Pécsi Ítélőtábla már több, a peres felek között folyamatban volt peres illetőleg nemperes eljárásban is állást foglalt. A részvényesi jogosultság időközbeni megszűnése pedig - tekintettel a Legfelsőbb Bíróság fentebb kifejtett jogi álláspontjára - a felperes kereshetőségi jogát nem befolyásolja. Mint ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság a fentebb már idézett határozatában is kifejtette, a július 10-i, illetve szeptember 22-i közgyűlések összehívása nem volt szabályszerű, azt arra nem jogosult személy hívta össze, ugyanis a perbeli jogvita elbírálására az elsőfokú bíróság által helyesen alkalmazni rendelt régi Gt..
- §
(3)bekezdése nem ad lehetőséget arra, hogy az arra jogosult személy helyett meghatalmazott hívja össze a közgyűlést, ezért dr. H. P. ügyvéd sem a T. I. C., sem pedig az alperesnek a
- július 10-i közgyűlésén megválasztott új vezérigazgatója meghatalmazása alapján nem volt jogosultsága a közgyűlés összehívására. Alaptalanul sérelmezte az alperes a beavatkozás megengedését a C. T. Inc. részére, a beavatkozó jogi érdekeltségét az elsőfokú eljárás során megfelelően valószínűsítette, az alperes által e körben a fellebbezésben felvetett kérdések eldöntése nem tartozik e per tárgyához. A fellebbezés alaptalan volt, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a sikertelenül fellebbező alperes köteles a felperes részére másodfokú perköltség megfizetésére. P é c s,
- március
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Veszeley Józsefné s.k. bíró