Pfv.VIII.20.225/2008/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kiss Ferenc Kálmán ügyvéd (1012 Budapest, Logodi u. 24.) által képviselt ................... felperesnek a dr. Lak Edit ügyvéd (1082 Budapest, Üllői u. 60-62.) által képviselt ................. alperes ellen a dr. Kovács Ildikó ügyvéd (1132 Budapest, Gyöngyház u. 2.) által képviselt ................. felperesi beavatkozó perbenállása mellett megtérítési igény iránt az Esztergomi Városi Bíróság előtt 1.P.20.422/
- számon megindított, és a KomáromEsztergom Megyei Bíróság
- november 14-én 1.Pf.20.877/2007/
- számon hozott közbenső ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi k ö z b e n s ő A Legfelsőbb fenntartja. Bíróság a í t é l e t e t: jogerős közbenső ítéletet hatályában Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek és a beavatkozónak 15 napon belül fizessen meg 5.000 - 5.000 (Ötezer-Ötezer) forint ÁFÁ-t is magába foglaló felülvizsgálati perköltséget. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperesi beavatkozó és az alperes
- december 31-én kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött az alperes tulajdonát képező .................. személygépkocsira
- január
- napjával kezdődő kockázatviseléssel és díjfizetéssel, csekkes díjfizetési móddal. Az első negyedévi díj megfizetésére a felperesi beavatkozó
- január 28-án
- február
- napjáig szóló halasztást adott az alperesnek. A befizetési csekket
- február
- napján küldte meg. A beavatkozó
- március 16-án kelt úgynevezett interlevelében arról tájékoztatta az alperest, hogy nyilvántartása szerint az alperesnek 8.262,- forint összegű díjhátraléka van, melynek 8 napon belül történő befizetésével a díjfizetése
- március 31-ig rendezetté válik. A levél tartalmazza azt is, hogy ha a biztosítás korábban egyéb okból megszűnt, a levél nem jelenti annak újbóli érvénybe helyezését. Az alperes a perbeli gépjárművel
- március 17-én közúti balesetet okozott, az abból eredő 1.894.213,- forint kárt a felperes térítette meg. Az alperes az első díjrészletet, 8.262,- forintot
- május 18-án fizette be a beavatkozónak, amit a beavatkozó visszautalt az alperes részére. A felperes a kártérítésként kifizetett összeg megtérítésére kérte keresetével az alperest kötelezni. A bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes
- március 17-én nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel, ezért az aznap történt biztosítási esemény folytán a .................... járművekben keletkezett károkért a felperessel szemben a megtérítési kötelezettsége fennáll. A közbenső ítélet jogi indokai szerint az alperes az első negyedévi biztosítási díj megfizetésére
- február
- napjáig kapott halasztást. Mivel eddig az időpontig a díjtartozását nem rendezte, a biztosítási szerződés a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdése, továbbá a 190/
- (VI.8) Korm. rendelet mellékletének
- §
(4)bekezdése alapján
- január
- napjával megszűnt. A beavatkozó
- március 16-án kelt levelét a bíróság nem értékelte további fizetési halasztás adásnak, mivel a levél nem felelt meg a Ptk.
- §
(2)bekezdésben írott feltételeknek. Ebből következően a felperes jogszerűen teljesített a károsultaknak a Kormányrendelet 8. §
(2)bekezdése alapján. A Rendelet 15. §
(7)bekezdése alapján pedig jogszerűen igényelte vissza az alperes károkozótól a károsultak követelésének kielégítésével kapcsolatban teljesített kártérítést. A másodfokú bíróság megállapította azt is, hogy a beavatkozó tévedésből küldte meg az alperesnek a
- március 16-i keltű levelét. A jogerős közbenső ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes az ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. Kifejtette, hogy a
- március 16-i keltű „interlevél" a díjfizetés határidejének további meghosszabbítására irányuló módosító ajánlatot tartalmazott, amit ő ráutaló magatartásával, azaz a díj megfizetésével elfogadott. Ez az értelmezés megfelel a Ptk.
- §a, továbbá - fogyasztói szerződésről lévén szó -
- §
(2)bekezdése rendelkezéseinek. Mivel a szerződés megszűnéséről a beavatkozónak a Bit. 107. §
(3)bekezdése alapján értesítenie kellett volna a biztosítottat, az említett levélben a jogviszony megszűnésére vonatkozó kitétel csak arra az esetre vonatkozhat, ha a biztosítási szerződés korábban érdekmúlással szűnt meg. A felperes és a beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a közbenső ítélet hatályában fenntartására irányult. A felperes hangsúlyozta, hogy a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését követően a szerződést a biztosítási díj utóbb történő megfizetése nem reaktiválhatja. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A beavatkozó és az alperes a kötelező felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott,
- január 1-én esedékes első díjfizetés határidejét
- február
- napjáig hosszabbította meg. A perben eljáró bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes eddig az időpontig bezárólag kérhette volna a díjfizetés további halasztását, illetve a beavatkozó eddig az időpontig rendelkezhetett volna a díjfizetési határidő további 30 nappal történő meghosszabbításáról. Mivel eddig az időpontig sem díjfizetésre, sem a további halasztásra irányuló megállapodásra nem került sor, a Ptk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott főszabálynak megfelelően a biztosítási szerződés megszűnt. Ebből következően a bíróság jogszabálysértés nélkül következtetett arra, hogy a beavatkozó
- március 16-i keltű levelének a jogvita érdeme szempontjából jogi relevanciája nem volt. Helyesen állapította meg a bíróság azt is, hogy a március 16-i keltű levél tartalma sem felelt meg a Ptk.
- §
(2)bekezdésében meghatározott követelményeknek. A megszűnt szerződés módosítása, reaktiválása nem lehetséges, amit egyébként a március 16-i keltű levél maga is rögzít. Ebből következően az alperes alaptalanul hivatkozott felülvizsgálati kérelmében a hivatkozott levél egyéb, számára kedvezőbb értelmezési lehetőségeire. A fentiekből következően helyesen foglalt állást a jogerős közbenső ítélet abban a kérdésben, hogy a káresemény bekövetkeztekor az alperes kötelező felelősségbiztosítási jogviszonnyal nem rendelkezett; A felperes jogszerűen térítette meg az alperes által okozott károkat és fordult vissza a 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet 15. §
(7)bekezdése alapján az alperessel szemben a kifizetett összegek megtérítése érdekében. A kifejtett indokokra tekintettel helyesen állapította meg azt is, hogy a beavatkozó részéről a szerződés megszűnéséről adandó értesítés elmulasztása a fenti, törvény erejénél megfogva beálló jogkövetkezményeket nem befolyásolta. Az ismertetett indokoknak megfelelően jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. hatályában fenntartotta. a Legfelsőbb Bíróság a §
(3)bekezdése alapján A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán az köteles a felperes és a beavatkozó jogi képviseleti alperes díjának megfelelő felülvizsgálati perköltség felülvizsgálati perköltsége viselésére. megfizetésére és saját Budapest, 2008. március 27. Dr. Horeczky Károly s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok