Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.376/2015/5-II. A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kanter György ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Loványi Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző neve) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szállítmányozási díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt 8.G.44.271/2014/
- számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek - a felperes árajánlatában foglaltakkal egyező tartalommal -
- október 4-én szállítmányozási szerződést kötöttek, amely szerint a felperesnek 6 db 180 kg súlyú elektromos kerékpár ...ból történő szállítását kellett megszerveznie azzal, hogy az alperes utasítása szerint a kerékpárokat állítva kell szállítani. A díjat 330 euró + 2.544 forint útadó + áfa összegben határozták meg. A felperes mint szállítmányozó a R. C.-t bízta meg a küldemény továbbításával a vele kötött keretszerződés alapján. A felperes
- október 4-én megküldte a továbbítandó küldemények elnevezését, mennyiségét, súlyát, a darabszámot, és a perbeli küldemény tekintetében a
- október 10-i kiszolgáltatási idő mellett felhívta a figyelmet, hogy a kerékpárok állva szállítandók. A R. C. megbízásából ...ról ...be a ... Kft. végezte a fuvarozást, a kerékpárok átvételére fenntartás nélkül került sor ...ben és továbbításra gyűjtőforgalomban ...ba a címzettnek. A kerékpárokat a gyűjtőforgalomban a felperes felhívására nem állítva, hanem fekve szállították, a csomagoláson sérüléseket tapasztalt a címzett, ezért a 6 db elektromos kerékpár átvételét
- október 10-én megtagadta a szakszerűtlen, fektetve történő szállítás és a csomagolás jól látható sérülése miatt. A küldemény átvételének megtagadásáról a R. C. értesítette a felperest, aki az alperestől kért további utasítást. Az alperes rendelkezése alapján a felperes megszervezte a küldemény visszaszállítását. A felperes
- október 10-én állította ki a 126.963 forint szállítmányozási díjról a számláját. A felperes a R. C. felé felszólamlást küldött e-mailben
- október 16-án, hivatkozva az utasítása ellenére történt fektetve szállításra, a csomagoláson az ezzel kapcsolatos jelzésekre. Az alperes a visszaszállított küldeményt
- október 21-én átvette a szállítólevélen rögzített azon fenntartással, hogy a csomagolás sérülten érkezett. A felperes az áru visszaszállításának 82.626 forint összegű díjáról
- november 7-én állított ki számlát. A felperes
- december 2-án küldött e-mailben kérte az alperestől a kárigénnyel kapcsolatos okmányok megküldését. Az alperes a
- december 2-i e-mailben arra hivatkozott, hogy hibás teljesítés miatt a szállítás díját nem fizeti meg, a kárigény mértékéről számlát állít ki, melynek összege egyenlő lesz a felperes fuvarköltségével. A felperes
- március 24-én küldött e-mailben kérte, hogy az alperes a kárigényét a jogszabályoknak megfelelően rendezze. A felperes
- május 26-án ismételten felhívta az alperest a kárigényét alátámasztó okmányok megküldésére. Az alperes a
- január 20-án kelt levelében a felperessel kötött szállítmányozási szerződéstől elállt, hivatkozott a Ptk.
- §
(1)bekezdés b) pontjára, a 308/C. §-ára, valamint a 320. §
(1)bekezdésére és a 319. §
(3)bekezdésére. Kifejtette azon álláspontját, hogy a felperes hibás teljesítésére tekintettel a szállítmányozási díjról kiállított két számla ellenértékének a megfizetésére nem került sor. Az alperes munkavállalója, Sz. I.,
- március 30-án kelt nyilatkozata szerint a
- október 21én visszaszállított 6 db elektromos kerékpár hibáit kijavította. A javítás során megállapítható volt, hogy a sérülések a nem szabályszerű, fektetve történt szállítás következményeként keletkeztek. A fizetési meghagyásból ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes a keresetében az alperest 209.589 forint szállítmányozási díj, ebből 126.963 forint után
- november 29-től, 82.626 forint után
- december 8-tól a kifizetésig a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamat, a 301/A. §
(3)bekezdése szerint 24.063 forint behajtási költség, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni a Ptk. 201. §
(1)bekezdése és a Ptk.
- §-a alapján. Arra hivatkozott, hogy az alperes megbízása alapján szállítmányozóként az áru gyűjtőforgalomban történő kiszállítását megszervezte, a fuvarozást a R. C. útján bonyolította le. A címzett a küldemény átvételét megtagadta és az alperes utasítása szerint az visszaszállításra került a részére. Álláspontja szerint, mint szállítmányozót a fuvar meghiúsulásában, az átvétel megtagadásában felelősség nem terhelte. Az árukárral kapcsolatban jegyzőkönyv felvételére nem került sor, a fényképfelvételekből az árukár nem állapítható meg, a gyűjtőforgalomban történt szállítás és az esetlegesen bekövetkezett árukár között okozati összefüggés nincs. Amennyiben a felperest fuvarozói felelősség terhelné, ezzel kapcsolatban hivatkozott a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" szóló, Genfben az
- évi május hó
- napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló
- évi
- törvényerejű rendelet (CMR)
- cikk
- pontjára és arra, hogy a fuvarozó által okozott kárt az alperes nem bizonyította. A felperest szállítmányozói tevékenysége körében sem terheli felelősség, figyelemmel a felek szerződésének részét képező Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek
- §
- pontjára. Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben marasztalását kérte. A felperesi felelősséggel kapcsolatban hivatkozott a Ptk.
- §
(1)bekezdésére, a 305. §
(1)bekezdésére, a
- §-ra, az
- §
(1)bekezdésére és az 515. §
(1)és
(2)bekezdésére. Állítása szerint a felek között egyezség jött létre, több alkalommal egyeztetett a felperessel a szállítmányozási díj, illetve a kárigény rendezésével kapcsolatban. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a szerződéstől a Ptk. 306. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján elállt, figyelemmel a Ptk. 308/C. §-ában foglaltakra, amit jelen perben mint szavatossági igényt kifogásként kívánt érvényesíteni. A felperes vitatta az egyezség létrejöttét, az alperes szavatossági igényére alapított elállását a teljesült szállítmányozási szerződés tekintetében értelmezhetetlennek tartotta. A Fővárosi Törvényszék a
- április 16-án kelt 8.G.44.271/2014/
- számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 209.589 forintot, és 126.963 forintnak
- november
- napjától, 82.626 forintnak
- december
- napjától a megfizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékű kamatát, 24.063 forint behajtási költségátalányt, 112.790 forint perköltséget. Határozata indokolásában megállapította, hogy a peres felek között a Ptk.
- §-ában szabályozott szállítmányozási szerződés jött létre, amelynek részét képezte a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek. A felperes az alperes utasítása alapján a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak szerint kötötte meg a fuvarozási szerződést, mert a R. C.-vel közölte, hogy az árut állva kell szállítani. A felperest a Ptk. 520. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján szállítmányozóként fuvarozói felelősség nem terheli, az alperes a kárát, annak mértékét és a javítás költségét nem igazolta. A felperest szállítmányozói felelősség sem terheli, mivel a szállítmányozási szerződés részét képező Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek
- §
- pontja szerint a szállítmányozó csak akkor felel a szerződéssel okozott kárért, ha vétkesen járt el, nem felel azokért a károkért, amelyeket az általa igénybe vett fuvarozók, közvetett szállítmányozók okoznak, kivéve, ha ezek kiválasztásánál nem a szállítmányozótól elvárható gondossággal járt el. A felperest a rendelkezésre álló iratok alapján a fuvarozó kiválasztása során mulasztás nem terheli, ezért a felelősségét ezen az alapon sem tudta az elsőfokú bíróság megállapítani. A felperest a Ptk.
- §-a alapján mint szállítmányozót ugyancsak nem terheli felelősség, mert a R. C. felé
- október 16-án az alperesi kárigényt bejelentette, azonban kárfelvételi jegyzőkönyv hiányában nem nyert bizonyítást a kerékpárok sérülésének a mértéke, a fényképfelvételeken csak a csomagolás sérülése látható. Az alperes nem bizonyította azt az állítását, hogy a felperest megillető szállítmányozási díj fizetése alól mentesülne a kárigényének a beszámításával, melyet alátámaszt a
- május 26-án a felperes részéről küldött levél a kárigényének érvényesítéséhez szükséges okmányok benyújtása tárgyában. A szállítmányozási szerződés teljesítése a küldemény továbbításának a megszervezésével, így a fuvarozási szerződés megkötésével, a felperes részéről teljesedésbe ment, az alperes rendelkezése alapján a küldeményt a fuvarozóval visszaszállíttatta és az alperes kárigénye tekintetében felszólamlással élt. A felperes teljesítése szerződésszerű volt, amely a szerződést megszüntette, az ezt követően az alperes részéről
- január 20-án kelt elállás már nem gyakorolható, mivel a teljesítés befejeződött. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság az alperes kárigényét elutasította és a Ptk.
- §-a alapján kötelezte a szállítmányozási díj megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban az abból levont jogi következtetése helytelen. A perbeli szerződés teljesítésekor a szolgáltatás nem felelt meg a felek szerződésében meghatározott azon tulajdonságnak, hogy a kerékpárokat állva kell szállítani, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdésében rögzített hibás teljesítés fennáll. Hibás teljesítés esetén a jogosultat szavatossági jogok illetik meg. A szavatossági jogok fennállásának a hibás teljesítés az egyetlen feltétele, ebből következően nem feltétele a hibás teljesítéssel okozott kár megléte. Álláspontja szerint ezért helytelen az elsőfokú bíróságnak az a következtetése, hogy a perbeli kerékpárokat ért sérülés bizonyítása hiányában a felperes helytállási kötelezettsége nem állapítható meg. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és az alperes perköltség fizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy az alperes a fellebbezésében kifejezetten elismerte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg. Az alperes az elsőfokú bíróság eljárásával kapcsolatban jogszabálysértésre nem tudott hivatkozni, mivel ilyen nem is volt. Az alperes a fellebbezésében kizárólag arra hivatkozott, hogy szavatossági jogai közül az elállási jogát kívánta gyakorolni, valójában azonban a perben egy kártérítési igényt akart beszámítással érvényesíteni úgy, hogy a felperesi kereseti követeléssel azonos összegben határozta meg az őt ért kár mértékét. Ezzel kapcsolatban ismételten rámutatott az alábbiakra. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felek által kötött szállítmányozási szerződés alapján a felperes mint szállítmányozó nem felel az általa megbízott fuvarozók által okozott esetleges károkért, ezért a felperes a perbeli esetben akkor sem felelne, amennyiben az alperes bizonyította volna bármely károsodás bekövetkezését. Abban az esetben is, amennyiben a felperessel szemben bármely okból felmerülne a kártérítési felelősség, az alperes a felperes többszöri, a pert megelőző felszólítása ellenére sem a károsodás mértékét, sem annak a bekövetkezését nem bizonyította a perben, ezért az előterjesztett kártérítési igénye beszámítása egyébként is teljesen alkalmatlan lett volna. A szerződés teljesedésbe ment, ezért az azt követő elállás jogilag értelmezhetetlen. Amennyiben az alperes elállása jogszerű lett volna, önmagában az elállás mint szavatossági jog gyakorlása beszámításra nem lenne alkalmas a jelen perben, mivel annak összegszerűsége nem állapítható meg. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Az alperes fellebbezésére tekintettel kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes a
- január 20-án kelt elállási nyilatkozata alapján a szavatossági jogait gyakorolhatja-e. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes szerződésszerűen teljesített, az árut a címzetthez elszállította, aki a szállítmány átvételét kizárólag az egyik kerékpár csomagolásának sérülése miatt tagadta meg. A szerződés teljesítése a szerződést megszüntette, ezért - ahogy arra az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában maga is helyesen hivatkozott - ezt követően elállási jog gyakorlására nincs törvényes lehetőség. A Ptk.
- §
(1)bekezdésének b) pontja a teljesítéshez fűződő érdek megszűnéséhez köti a szerződéstől történő elállást, azaz még nem teljesített szerződéshez. A szerződésszerű teljesítés jelen esetben az előbbi jogszabályi rendelkezésre tekintettel kizárja a szavatossági jog gyakorlását. A felperes fellebbezési ellenkérelmére tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a perbeli esetben a csomagolás sérülése nem a gyűjtőforgalomban történt szállítással összefüggésben keletkezett, ezért nem áll fenn a felperes felelőssége a Ptk. 520. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján. Ezen túlmenően az alperes a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján fennálló bizonyítási kötelezettsége ellenére nem bizonyította, hogy a felperes a szerződést hibásan teljesítette, mivel a rendelkezésre álló iratok azt igazolják, hogy a felperes mint szállítmányozó az alperes utasításának megfelelően kötötte meg a fuvarozási szerződést, amelyben külön felhívta a figyelmet a kerékpárok állva történő szállításának szükségességére. A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - annak helytálló indokaira tekintettel - helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kell megfizetnie a felperes részére a másodfokú eljárással összefüggésben felmerült ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyvédi munkadíj mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján a felperes és a jogi képviselője között létrejött megbízási szerződésben foglaltakra tekintettel állapította meg. Budapest,
- év szeptember hó
- napján . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Kurucz Zsuzsánnas.k. előadó bíró . Pusztai Anita s.k bíró