← Magyarország

Pf.21138/2014/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.138/2014/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Dora Péter ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (...) felperesnek, a Vas és Murányi Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Murányi Ernő ügyvéd) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. június
  3. napján kelt 5.P.20.089/2014/
  4. számú ítélete ellen az alperes
  5. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest a cégekkel, vállalkozásokkal
  6. január
  7. és
  8. október
  9. közötti időben kötött szerződések kiadására kötelezi, a felperes javára megállapított elsőfokú perköltséget 25.000 (Huszonötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjra leszállítja, egyebekben helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperes vacert@d....hu email címére elektronikus formában díj- és költségmentesen küldje meg a 2012.01.01-2013.10.31-e közötti időben kötött nettó 200.000 forinttól 5.000.000 forintig terjedő szerződések listáját, a szerződő partnerek neve, a szerződés dátuma, tárgya és összege feltüntetésével. Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 55.000 forint perköltséget. A le nem rótt 36.000 forint kereseti illetékről akként rendelkezett, hogy az az állam terhén marad. Az ítélet tényállása szerint a felperes
  10. november 19-én elektronikus úton közérdekű adatigénylési kérelemmel fordult az alpereshez. Az alperes
  11. december 3-án a kért adatok egy részét kiadta, a felperes további adatigénylési kérelmétől azonban a
  12. december 17-én kelt válaszában elzárkózott arra hivatkozással, hogy a hivatalos honlapján a kért adatok megtekinthetők. A felperes
  13. január 9-én keresetet nyújtott be, amelyben a
  14. január 1-
  15. október 31-e közötti időszakban a cégekkel, vállalkozásokkal kötött szerződések listáját kérte 200.000-5.000.000 forint összeghatárban, a szerződések dátumának, tárgyának, összegének és a szerződő partnerek nevének feltüntetésével, a lejárati időbeli hatály megjelölésével. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a kérelem az Infotv.
  16. §

(7)bekezdésébe ütközik, amely az ilyen jellegű kérelmeket a törvény más útjára, jelen esetben az Adatvédelmi Hivatalhoz utasítja. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta. Határozatát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §ának
(1)bekezdésére, 30. §-ának
(7)bekezdésére és 31. §-ának
(7)bekezdésére alapította. Megállapította, hogy a felperes által kért szerződések nem jelentik az alperes gazdálkodásának teljességét, így átfogó jellegű ellenőrzésnek sem minősülnek, ezért a kért adatok megismerése lehetséges és azokra nem a külön törvények rendelkezései irányadók. Minderre tekintettel nem osztotta az alperes álláspontját abban, hogy a felperes keresete az alperes gazdálkodásának átfogó ellenőrzését jelenti, ezért nem találta alkalmazhatónak az Infotv. 30. §-ának
(7)bekezdését. Erre tekintettel az alperest a felperes által kért közérdekű adatok közlésére kötelezte. A határozattal szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kereset teljesítése az Infotv-be ütközik, másfelől a kereset nem egyezik a felperes előzetes kérelmével. A fellebbezés idézte a felperes által
  1. november 19-én elektronikus levélben az alpereshez eljuttatott adatkérés szövegét, valamint a keresetlevélben megfogalmazott adatkérés iránti igényt és öt pontban kimutatta a két kérelem közötti eltéréseket, amelyből levezethetőnek látta, hogy az elektronikus levélben megfogalmazott kérések markánsan eltérnek a kereseti kérelemben szereplő adatigényléstől. Előadta, hogy a közérdekű adat kiadása iránti perben utóbb a keresetben nem lehet eltérni ez előzetes adatkiadási kérelem tartalmától, ezért az elsőfokú ítélet az Infotv.
  2. §-ának
(1)bekezdésébe ütközik. Előadta, hogy a felperes egy másik keresetlevelet is benyújtott a Fővárosi Törvényszékre, amely valamennyi, az alperesnél foglalkoztatott köztisztviselő adatainak és jövedelmének megismerésére irányul. E két keresetben együttesen egy átfogó ellenőrzés szándéka érhető tetten, a felperes nyilvánvalóan azért bontotta szét igényét, hogy ezzel elkerülje az Infotv. 30. §
(7)bekezdésének alkalmazását. Az átfogó ellenőrzés ugyanakkor nem jelent egyben teljes körű ellenőrzést, ezért azokat tévesen kezelte szinonimaként az elsőfokú ítélet. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A fellebbezés az alábbiak szerint, részben alapos. Az elsőfokú bíróság ítéleti döntésével és annak kifejtett indokaival a Fővárosi Ítélőtábla nagyobb részt egyetértett, azokhoz - elsősorban a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - az alábbiakat fűzi. A felperes közérdekű adat kiadása iránt nyújtotta be keresetét. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes által kért adatok közérdekű adatok, amelyeket az alperes kezel, ennek azonban nem adta jogi indokát, ezért az elsőfokú ítélet indokolását a másodfokú bíróság az alábbiakkal egészíti ki. Az Infotv.
  1. §-ának
  2. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A
  3. §
  4. pontja értelmében adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. Az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel ítélete indokolásában az Infotv.
  5. §-ának
(1)bekezdését, amely szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az alperes az adatok közérdekű voltát nem vitatta, azonban arra hivatkozott, hogy a felperes igénye a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adat megismerésére vonatkozik, ezáltal az Infotv. 30. §-ának
(7)bekezdésébe ütközik. Az Infotv. 30. §-ának
(7)bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók. Ha erre való hivatkozással az adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylő az
  1. § alapján a Hatóságnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a kért szerződések nem jelentik az alperes gazdálkodásának teljességét, így átfogó jellegű ellenőrzésnek sem minősülnek. A
  2. január 1-je és
  3. október 31-e közötti időszakban a cégekkel, vállalkozásokkal kötött nettó 200.000 forint és 5.000.000 forint értékhatár közötti szerződések listája ilyennek semmiképpen sem tekinthető, még akkor sem, amennyiben az tartalmazza a szerződő partnerek nevét, a szerződés dátumát, tárgyát és összegét. Nem válik átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzéssé a két per adatigénylésének egyesítésével sem, mert az alperes által hivatkozott másik peres eljárásban a felperes az alperesnél foglalkoztatott tisztviselőknek a
  4. évi CXCIX. törvény
  5. §-ában felsorolt, közérdekből nyilvános adatai kiadását kérte. Ezen adatok a jelen per tárgyát képező adatokkal együtt sem vezetnek az alperes gazdálkodásának átfogó ellenőrzésére. Alaptalanul hivatkozott a felperes a fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú ítélet az Infotv. rendelkezéseibe ütközik, mert a közérdekű adat kiadása iránti perben utóbb a keresetben nem lehet eltérni ez előzetes adatkiadási kérelem tartalmától. Az Infotv.
  6. §-ának
(1)bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §
(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint - ha a költségtérítést nem fizette meg - a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. A
(2)bekezdés értelmében a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. A
(3)bekezdés alapján a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összege miatt az igénylő a Hatóság vizsgálatának kezdeményezése érdekében a Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről, az 55. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti lezárásáról szóló vagy az 58. §
(3)bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A
(7)bekezdés szerint ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezi. Mindebből következően a bíróság a közérdekű adat megismerésére vonatkozóan az adatkezelőhöz a pert megelőzően intézett igény megalapozottságáról dönt, azonban ez nem zárja ki, hogy a felperes utóbb az eredeti kérelemhez képest szűkebb körben fogalmazza meg igényét a perben. Az alperes fellebbezésében kimutatott eltérések a kérelem szűkítését jelentik, erre pedig a felperesnek a fentiek értelmében lehetősége volt. A Fővárosi Ítélőtábla észlelte azonban, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen akkor, amikor valamennyi
  1. január 1-je és
  2. október 31-e közötti időben kötött nettó 200.000 forinttól 5.000.000 forintig terjedő szerződések listájának kiadására kötelezte az alperest annak ellenére, hogy a kereset a cégekkel, vállalkozásokkal kötött szerződések listájának kiadására irányult. Ez az eljárási szabálysértés azonban nem indokolja az elsőfokú eljárás megismétlését, mert az elsőfokú bíróság tévedése a másodfokú eljárásban korrigálható. Erre tekintettel az Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
  3. §-ának
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperest a cégekkel, vállalkozásokkal
  1. január
  2. és
  3. október
  4. közötti időben kötött szerződések kiadására kötelezte. A kereset leszállításának az elsőfokú perköltség megállapítására kihatása volt, erre alappal hivatkozott az alperes a fellebbezésében. A keresetleszállítás következtében a felperes az alperes javára fizetendő perköltség vonatkozásában nem tekinthető teljesen pernyertesnek, ezért nem a Pp.
  5. §-ának
(1)bekezdése, hanem 81. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles perköltséget fizetni az alperes a felperes javára, melynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel 25.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjra leszállította, míg egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A kis részben eredményesen fellebbező alperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó 81. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított, 10.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. A per tárgyi illetékmentességére tekintettel a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. ,
  1. február
  2. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.