A határozat elvi tartalma: Ha az engedményezésről a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után joghatályosan csak az új jogosult részére teljesíthet. Pfv.V.21.343/2015/
- A Kúria a ... jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Hetzer István ügyvéd által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt a Kaposvári Törvényszéken 2.G.40.072/
- szám alatt folyamatban volt és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.001/2015/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 500.000 (Ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes a ... kistérségi járóbeteg-ellátás fejlesztésére az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt megvalósításához orvostechnikai eszközök beszerzése is szükséges volt. Az ennek érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként az alperes
- január 04-én szállítási szerződést kötött a ... Zrt-vel, valamint a ... Kft-vel (akkori nevén: ... Kft-vel) egy ... típusú röntgenkészülék és egy ... típusú ... rendszer leszállítására. A berendezések együttes vételárát a szerződésben 104.250.000 forintban határozták meg. A szállítási szerződés teljesítése érdekében a ... Kft.
- április 06-án 59.875.000 forint vételáron megvásárolt a felperes jogelődjétől (a továbbiakban: felperes) egy ... röntgen berendezést és egy ... rendszert. A vételárat akként egyenlítette ki, hogy 59.875.000 forint erejéig a felperesre engedményezte az alperessel kötött szállítási szerződésből eredő vételárkövetelését. Az engedményezésről a ... Kft. és a felperes
- április 06-án közösen értesítették az alperest. A felperes a berendezéseket
- június 06-án leszállította a ... Kft részére, a társaság pedig
- június 08-án átadta azokat az alperesnek. Ezt követően a ... Kft. 104.250.000 forint vételárról
- augusztus 07-i fizetési határidővel számlát állított ki az alperes részére. Egyidejűleg tájékoztatta az alperest, hogy a teljes vételárkövetelését a perben nem szereplő ... Zrt. részére engedményezte. Az alperes az értesítés alapján
- június 20-án a számlában szereplő vételár 10 %-át mint önrészt átutalta a ... Zrt-nek. A vételár fennmaradó részét a közbeszerzési eljárásban közreműködő szervezet, a ... Kft. az alperes részére megítélt támogatásból
- szeptember 13-án szintén a ... Zrt. részére utalta át. A felperes keresetében 59.875.000 forint hátralékos járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. vételár és Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az alperest 59.875.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint a ... Kft. megfelelően értesítette az alperest, hogy a vele szembeni követelését 59.875.000 forint erejéig a felperes részére engedményezte. Az alperes ezért a kötelem megszüntetésének hatályával csak az engedményes felperes részére teljesíthetett. Az engedményezőnek az átruházott követelés feletti rendelkezési joga megszűnt, így a követelést másra jogszerűen ismételten nem ruházhatta át. Az alperes azzal, hogy a ... Kft. újabb rendelkezése alapján harmadik személy részére teljesített, a kétszeres teljesítés veszélyének tette ki magát. Az újabb engedményes részére történő teljesítés ugyanis a felperes részére engedményezett követelés erejéig nem szüntette meg fizetési kötelezettségét, így a felperes a perben megalapozottan tartott igényt a tartozás megfizetésére. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(4)bekezdését, a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény
- §-át,
- §-át,
- §
(2)bekezdését és 28. §
(1)bekezdés a) pontját, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §
(1)bekezdését. Érvelése szerint a ... Kft. és a felperes által a részére megküldött,
- április 06-án kelt engedményezései értesítés nem jelölte meg az engedményezés tárgyát és címzettje sem ő, hanem polgármestere volt, így az értesítéshez joghatások nem fűződhettek. Mindezzel szerinte nyilvánvalóan a ... Kft. is tisztában volt, hiszen a későbbiekben egy újabb, formailag és tartalmilag is szabályszerű értesítést küldött a számára, amely szerint a követelést a ... Zrt-re engedményezte. E szabályszerű értesítés alapján jogszerűen teljesített az új jogosult részére, így a vételár megfizetésére ismételten nem kötelezhető. Megjegyezte, hogy a felperes nem igazolta az engedményezés szerinti teljesítés megtörténtét sem. Állította, hogy a ... Kft. a közbeszerzés szabályait megszegve nem azt a berendezést szállította le a részére, amelyet előzőleg megrendelt, erről pedig a felperesnek is tudnia kellett. Felülvizsgálati kérelméhez az alperes okiratokat mellékelt, és kérelmét a felülvizsgálati eljárás során újabb beadványában kiegészítette. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(5)bekezdése szerint nem lehet megváltoztatni, így a felülvizsgálati határidő elteltét követően a kérelem kiegészítésére sem kerülhet sor. A felülvizsgálati eljárás során előterjesztett újabb alperesi beadványnak az eredeti felülvizsgálati kérelemben nem szereplő hivatkozásait ezért a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálata során nem vehette figyelembe. A felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §
(1)bekezdéséből kitűnően bizonyítás felvételének sincs helye, így okirati bizonyításra sem kerülhet sor. Az így elbírált felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A jogosult követelését a Ptk. 328. §
(1)bekezdése értelmében szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az engedményezéssel az engedményes a Ptk. 329. §
(1)bekezdése szerint a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményezésről a kötelezettet a Ptk. 328. §
(3)bekezdése alapján értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után a Ptk. 328. §
(4)bekezdéséből kitűnően csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet. A másodfokú bíróság a bizonyítékok helyes értékelésével, a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy az engedményező ... Kft. a
- április 06-án kelt - a felperessel közös - nyilatkozatával joghatályosan értesítette az alperest arról, hogy a vele szembeni vételárkövetelését 59.875.000 forint erejéig a felperesre engedményezte. Az alperes - polgármestere nyilatkozatából kitűnően - már az értesítés átvételekor is tisztában volt azzal, hogy az engedményezés a felperestől beszerzett orvostechnikai eszközök vételárára vonatkozik. Nyilvánvalóan nem volt kétséges az alperes számára az sem, hogy a követelés kötelezettje ő, nem pedig az őt képviselő polgármester mint természetes személy. Az értesítés átvételét követően ezért az alperes 59.875.000 forint vételártartozását joghatályosan a Ptk.
- §
(4)bekezdése értelmében csak a felperes részére teljesíthette. Az engedményezés megtörténtének igazolására a perbeli esetben nem volt szükség, ez ugyanis a Ptk. 328. §
(4)bekezdése szerint csak akkor merülhet fel, ha a kötelezettet az engedményezésről az engedményes értesíti. Az alperest viszont az engedményezésről nem vitásan az engedményező és az engedményes közösen értesítette. A felperes által megszerzett 59.875.000 forint összegű vételárkövetelést a régi jogosult, a ... Kft. érvényesen ismételten más személyre nem ruházhatta át. Az újabb engedményezési értesítéshez ezért - amint azzal az alperesnek is tisztában kellett lennie - joghatások nem fűződhettek; a második értesítésben megjelölt jogosult részére történt fizetés az alperes tartozását nem szüntethette meg. A Ptk. 329. §
(3)bekezdése lehetővé teszi, hogy a kötelezett az engedményessel szemben érvényesítse azokat a kifogásokat és beszámítsa azokat az ellenköveteléseket, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. Az alperes ezért a jelen perben hivatkozhatott volna a közte és a ... Kft., illetve a ... Zrt. között létrejött szállítási szerződés megszegésére, és érvényesíthette volna az ebből eredő igényeit, kifogásait. Ilyen kifogásokkal azonban az alperes a per során nem élt. A másodfokú bíróság mindezekre figyelemmel jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest vételártartozása megfizetésére. A felülvizsgálati kérelemben előadott egyéb hivatkozásoknak a jogvita elbírálása során nem volt jogi jelentősége. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Az alperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró