B.73/2013/76 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés;

(2)bekezdés a) pont). Ezért őt a bíróság, mint visszaesőt 2 (kettõ) év 6 (hat) hónap börtönre, 3 (három) év közügyektõl eltiltásra és 5 (öt) év kiutasításra í t é l i. Megállapítja, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A Székesfehérvári Városi Bíróság 3.B.1400/2000/

1. számú ítélete kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot m e g s z ü n t e t i. Kötelezi a vádlottat 101.550.- (egyszázegyezer-ötszázötven) forint bűnügyi költség Magyar Állam javára történő megfizetésére. Indokolás: I. A vád A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség a
2. április hó
3. napján kelt Nyom. 233/2006/
4. számú vádiratában ... vádlott ellen a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdése szerint minősülő vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vádat, amelyet a vádlott, mint a Btk.

1. §
2. pontja szerinti visszaeső követett el. A vádirati tényállás a következő volt: „A vádlott a cselekményét a Székesfehérvári Városi Bíróság 3.B.1400/2000/
3. számú ítéletével kiszabott 8 év börtön letöltésének megkezdését követõen a feltételes szabadságra bocsátás idõtartama alatt, annak dacára követte el. ... a vádlott tulajdonában lévő ... ügyvezető igazgatójaként dolgozott 2006-ban. ... ellen a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon 86/
4. bü. számon nyomozás volt folyamatban zsarolás bűntette miatt. A nyomozás során
5. július 18-án ...t őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatását rendelték el és a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben helyezték el. ... őrizetbe vételét követően a vádlott több alkalommal találkozott ... édesanyjával, ... nével, ugyanis a ... birtokában volt ... bizonyos céges iratait szerette volna megszerezni tőle, de ...né ebben nem tudott neki segíteni. A vádlott ezen találkozások alkalmával biztosította ...et arról, hogy ő a fia barátja, segít neki és mellette áll.
6. augusztus 23-án 13 óra 36 perckor a vádlott felhívta a ... kapcsolási számú telefonjáról ...nét a ... hívószámú telefonján. A vádlott arról tájékoztatta ...nét, hogy tudomása van arról, hogy fiát, ...et 90 napra „lecsukták”, de arról biztosította őt, hogy van az ügyben megoldás, de ezt telefonban nem mondhatja el, így személyes találkozót beszéltek meg a ... téren lévő McDonald's parkolójába. A vádlott felhívta ...né figyelmét, hogy egyedül menjen és erről ne is szóljon senkinek. A vádlott és ...né rövidesen találkoztak a megbeszélt helyen, majd a vádlott elvette ... né táskáját, kikapcsoltatta a telefonját, majd a táskát és a telefont is abba az autóba dobta be, amellyel érkezett. Ezt követően a vádlott kinyitotta a jobb első ajtót és a jobb első ülésre mutatott, ahol egy nylon zacskóban nagyobb mennyiségű papírpénz volt. A vádlott azt állította, hogy a zacskóban 10.000.000.- Ft van, majd mindketten a gyorsétterembe mentek, ahol vettek egy kávét és a gyorsétterem kerthelyiségében leültek azt elfogyasztani. Itt a vádlott elmondta ...nének, hogy volt a rendőrségen, ahol megtudta, hogy ...et 4 évre fogják „lecsukni”, de ő tud egy megoldást. Közölte, hogy jelzáloggal terheltette meg a házat, melyre tekintettel 10.000.000.- Ft hitelt vette fel és a nyakláncait is elzálogosította, de szüksége lenne még 3 millió forintra, ugyanis ezt az összeget kell odaadni egy ... nevű rendőrnek, aki a fia szabadulását el tudja intézni. ...né nagyon meglepődött ezen az ajánlaton, de közölte, hogy nincs ennyi pénze, mire a vádlott azt ajánlotta, hogy kérjen kölcsön. Eközben a vádlott és ...né bementek a gyorsétterem épületébe, ahol ...né részére a vádlott visszaadta a telefonját és megengedte, hogy azt bekapcsolja. ...né 14 óra 20 perckor a ... kapcsolási számú telefonjáról felhívta barátnőjét, ...nét és készpénzben 3 millió forintot kért tőle kölcsön. ... a kérésre határozott választ nem tudott adni, majd ...né bontotta a vonalat. Ezt követően 14 óra 22 perckor ...né felhívta egy másik barátnőjét, ...t, de a hívás közben a vádlott már 4-et mutatott az ujjával, ami azt jelentette, hogy 4 millió forintot kellene ...nének kérnie. ... felvette a telefont és tőle ... né 4 millió forintot kért kölcsön. ... is kitérő választ adott a kérésre, abban állapodtak meg, hogy még számba kell venni a lehetőségeit. Ezt követően ...né bontotta a vonalat. ...né eljött a gyorsétteremből, majd átgondolta a helyzetét, úgy döntött, hogy nem fogja kifizetni a vádlottnak az általa kért pénzt. Még ezen a napon közölte ...néval és ...nal is, hogy a korábbi kérését tekintsék tárgytalannak. ...né ezen döntéséről a vádlottat nem tájékoztatta, így a vádlott még többször felkereste ...nét acélból, hogy próbáljon meg pénzt szerezni, például ... Audijának értékesítéséből. ... né a későbbiek folyamán sem adott pénzt a vádlottnak, de mivel tartott tőle, úgy tett, mint hogy ha a vádlott ajánlatát elfogadná, s csupán anyagi lehetőségei miatt nem teljesíti a kérését.” A Fővárosi Ítélőtábla a
7. július
8. napján kelt 1.Bkk.10.545/2007/
9. számú végzésével az ügy elbírálásából a Fejér Megyei Bíróságot kizárta, egyúttal az elsőfokú eljárás lefolytatására a Nógrád Megyei Bíróságot jelölte ki. A Nógrád Megyei Bíróság a
10. szeptember hó
11. napján kelt 4.B.185/2007/
12. számú végzésével megkereste az ügyészt bizonyítási eszközök felkutatása és megvizsgálása érdekében, a megkeresés teljesítéséig az eljárást felfüggesztette. A megyei bíróság az eljárás folytatását a
13. április
14. napján kelt
15. B. 185/2007/
16. számú végzésével rendelte el, a felfüggesztés utáni új ügyszám: 4.B.73/
17. A Nógrád Megyei Bíróság a büntetőügyben
18. október hó
19. napján (
20. sorsz. tjkv.),
21. március hó
22. napján (
23. sorsz. tjkv.), és
24. január hó
25. napján (
26. sorsz. tjkv.) tartott tárgyalást. A vádlott meghatalmazott védője
27. január
28. napján (
29. sorsz. alatt érkeztetett beadvány) bejelentette, hogy a vádlott
30. decemberében ismeretlen helyre távozott, majd másnap, (
31. sorsz. alatt érkeztetett beadvány) közölte azt is, hogy a vádlott élettársától származó információ szerint a vádlott a
32. december 15-e körüli időben ...ban közlekedési balesetben életét vesztette. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy a Nógrád Megyei Bíróság ügyészi indítvány alapján a
33. március hó
34. napján meghozott
35. sorszámú végzésével a büntetőeljárást felfüggesztette. Minthogy az ügyben nem merült fel olyan hitelérdemlő adat, amely szerint a vádlott bizonyíthatóan elhalálozott volna, a Balassagyarmati Törvényszék
36. október hó
37. napján a büntetőeljárás folytatását rendelte el, nemzetközi elfogatóparancsot, európai elfogatóparancsot, majd
38. november
39. napján belföldi elfogatóparancsot bocsátott ki. Minthogy az ügyész a
40. december hó
41. napján érkeztetett átiratában indítványozta, hogy a bíróság a tárgyalást ... vádlott távollétében tartsa meg, illetve folytassa le, a Balassagyarmati Törvényszék a Be. XXV. Fejezetében foglaltak szerint járt el. Az ügyész a végindítványában a vádat mind a tényállás, mind a jogi minősítés tekintetében változatlanul fenntartotta. II. A tényállás A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen a törvényszék a következő tényállást állapította meg: ... vádlott ... állampolgár; állítása szerint ...ban érettségizett és ...on gyógytornász szakképzettséget szerzett. Elmondása szerint házasságban él. Tartózkodási helye, jelenlegi foglalkozása és vagyoni viszonyai és személyi körülményei nem ismertek. Büntetve volt:
42. A Székesfehérvári Városi Bíróság a
43. április hó
44. napján kelt 3.B. 1400/2000/
45. számú ítéletével - amely a Veszprém Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 2.Bf.131/2012/
46. számú ítéletében megjelölt változtatásával
47. április hó
48. napján emelkedett jogerõre –, 4 rb. bûnszövetségben elkövetett zsarolás bûntette, jelentõs kárt okozó bûnszövetségben elkövetett csalás bûntette, nagyobb kárt okozó bûnszövetségben elkövetett csalás bûntette és 2 rb. csalás bûntette miatt 8 év börtönre és 8 év közügyektõl eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetését
49. december hó
50. napján töltötte volna ki, ám
51. december 14-én feltételes kedvezménnyel szabadult, a feltételes szabadság
52. december hó
53. napján telt volna le eredményesen.
54. A Székesfehérvári Városi Bíróság a
55. május hó
56. napján kelt és jogerõs 10.B.1265/2008/
57. számú ítéletével jelentõs értékre elkövetett lopás bûntette, 2 rb. személy elleni erõszakos (közveszélyt okozó) cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége, hamis közokirat készítésével elkövetett közokirathamisítás bûntette, zaklatás vétsége, termesztéssel csekély mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy ellen elkövetett könnyû testi sértés, könnyû testi sértés vétsége, termesztéssel csekély mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége, bódult állapotban elkövetett közúti jármûvezetés vétsége miatt 11 hónap börtönre és 2 év közügyektõl eltiltásra és 1 év „B” kategóriára szóló jármûvezetéstõl eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetését
58. december hó
59. napján töltötte volna ki, ám feltételes kedvezménnyel szabadult
60. november hó
61. napján; a feltételes szabadságának a tartama
62. november hó
63. napján telt volna le eredményesen. ... vádlott
64. évben a ... többségi tulajdonosa, ... pedig a kft. ügyvezető igazgatója volt. A vádlott és ... korábbi jó kapcsolata
65. nyarán megromlott, ennek hátterében egy nő ismerősükkel összefüggő konfliktus állt. ... ellen a Veszprémi Rendőrkapitányság 86/
66. bü. szám alatt büntetőeljárást indított, egyebek mellett azért, mert ...nek másfél millió forinttal tartozott ..., ám a tartozását ... nem rendezte, ezért ... bántalmazta őt. A nyomozás során,
67. július 18-án ...et őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatását rendelték el, és a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben helyezték el. ... vádlott
68. július 18-án terhelő tartalmú vallomást tett ... ellen, ám az eljárás során az nem volt tisztázható, hogy e terhelő tartalmú vallomásról ... és édesanyja, ... né pontosan mikor szerzett tudomást. ... őrizetbe vételét követően ... vádlott számos alkalommal folytatott telefonbeszélgetést ... édesanyjával, ...nével, e telefonbeszélgetések egy részét ...né kezdeményezte. Ebben az időszakban a vádlott és ...né néhány alkalommal találkozott is egymással. A telefonbeszélgetésekre, illetve a találkozásokra azért került sor, mert a vádlott a ... birtokában volt ... egyes céges iratait szerette volna megszerezni tőle, ebben azonban ...né nem tudott segíteni a vádlottnak; a vádlott továbbá ígéretet tett arra, hogy megpróbál közrejárni annak érdekében, hogy ... mielőbb rendezze a ... tekintetében fennálló tartozását, ennek fejében viszont megpróbálta megszerezni ... nétől a tartozást igazoló okiratokat. A gyógyszer és kábítószer függőségben szenvedő vádlott ezen alkalmakkor biztosította az előzetes letartóztatásban lévő fia miatt aggódó ...nét arról, hogy ő a fia jó barátja, segíteni fog neki és mellette áll. Ilyen előzmények után érkezett el
69. augusztus hó
70. napja. Ezen a napon 12 óra 59 perckor ...né a ... kapcsolási számú telefonjáról felhívta a vádlottat a ... hívószámú telefonján és vele néhány másodperces beszélgetést folytatott. A beszélgetés tartalma ma már nem tisztázható. 13 óra 36 perckor a vádlott hívta ...nét és a telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta őt, miszerint tudomása van arról, hogy fiát, „90 napra lecsukták”, ám biztosította őt arról, hogy „van az ügyben megoldás”, ám ez nem telefontéma, ezért személyes találkozót beszéltek meg … téren lévő McDonald's étterem parkolójába. A vádlott felhívta ...né figyelmét, hogy egyedül menjen és erről a találkozóról ne szóljon senkinek sem. A vádlott és ...né rövid idő múlva találkoztak a megbeszélt helyen, majd a vádlott elvette ...né táskáját, kikapcsoltatta a telefonját, majd a táskát és a telefont is a személygépkocsijában helyezte el. Ezt követően a vádlott kinyitotta személygépkocsi jobb első ajtaját, és jobb első ülésre mutatott, ahol egy nylonzacskóban nagyobb mennyiségű papírpénz volt. A vádlott azt állította, hogy a zacskóban 10.000.000.- Ft van elhelyezve. Ezt követően mindketten a gyorsétterembe mentek, ahol vettek egy kávét, és gyorsétterem kerthelyiségében leültek azt elfogyasztani. Ekkor a vádlott elmondta ...nének, hogy bement a rendőrségre, ahol megtudta, ...et 4 évre fogják „lecsukni”, ámde ő tud egy „megoldást”. Közölte, hogy jelzáloggal terheltette meg a házát, amelyre tekintettel 10.000.000.- Ft hitelt vett fel és a nyakláncait is elzálogosította, de szüksége lenne még 3 millió forintra, ugyanis ezt az összeget oda kell adni egy ... nevezetű rendőrnek, aki a fia, ... szabadulását „el tudja intézni”. ...né nagyon meglepődött és megdöbbent a vádlott ajánlatán, és közölte, hogy nincsen ennyi pénze. Erre a vádlott azt ajánlotta, hogy kérjen kölcsön valakitől. Ezután a vádlott és ...né bementek a gyorsétterem épületébe, ahol ...né részére a vádlott visszaadta a mobiltelefonját, és megengedte, hogy azt bekapcsolja. ...né 14 óra 20 perckor a ... kapcsolási számú telefonjáról felhívta barátnőjét, ...nét, és 3 millió forint készpénzt kért tőle kölcsön. ... erre a kérésre határozott választ nem tudott adni, Ezt követően, 14 óra 22 perckor ... né egy másik barátnőjét, ... t hívta fel, ámde hívás közben a vádlott már 4-et mutatott már az ujjával, amely azt jelentette, hogy 4 millió forintot kellene ... nének kérnie. Erre tekintettel ... né ...tól már 4 millió forintot kért kölcsön. ... is kitérő választ adott a kérésre, arra hivatkozással, hogy számba kell vennie a lehetőségeit. A vádlott és ...né beszélgetésének idején a vádlott alkalmazottja, ... a közelben tartózkodott, de tőlük két asztallal távolabb foglalt helyet és salátát evett. Miután ...né eljött a gyorsétteremből, átgondolta a helyzetét, úgy döntött, hogy nem fogja kifizetni a vádlottnak az általa kért pénzt, mivel úgy gondolta, hogy a vádlott a pénz átadása ellenében sem tudna semmit intézni, a vádlott valójában be akarja csapni őt. Ezért még ezen a napon közölte ...val és ...nal, hogy a korábbi kérését tekintsék tárgytalannak. Ámde ...né ezen döntéséről a vádlottat nem tájékoztatta, így a vádlott még több alkalommal kereste telefonon személyesen ...nét abból a célból, hogy próbáljon meg pénzt szerezni, például ... Audi típusú gépkocsijának az értékesítéséből. ...né a későbbiek során sem adott pénzt a vádlottnak, ám, mivel tartott a vádlottól, úgy tett, mintha a vádlott ajánlatát elfogadná és csupán anyagi lehetőségei miatt nem teljesíti a vádlott kérését. … nevezetû rendõr a rendõrség állományában nem teljesített szolgálatot
71. évben. III. A bizonyítékok értékelése Minthogy nem nyílt mód az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott tárgyalási kihallgatására, a törvényszék felolvasás útján tárgyalás anyagává tette a vádlott összes vallomását. A vádlott mindvégig tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A
72. február
73. napján a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségen a vádlott előadta, hogy ...et ismeri, ugyanis a cégében dolgozott és tulajdonos-társa is egyben a mai napig. Miután ... előzetes letartóztatásba került, többször kereste őt (mármint a vádlottat) ... anyja telefonon, és több alkalommal beszéltek is. A találkozások alkalmával általában jelen volt ... felesége, ... is, illetőleg esetenként ... , aki az ő (mármint a vádlott) cégében ügyvezető. ...né azért kereste őt meg, hogy próbáljon meg beszélni a sértettekkel, hogy ...nek adják vissza a pénzt, ám ő közölte, hogy erre nem hajlandó. Ő ugyanis a sértettekkel nem akarta felvenni a kapcsolatot és egyébként is terhelő vallomást tett ...re nézve. Egy alkalommal a piactéren lévő McDonald's étteremben találkoztak ...nével. Ennek a találkozónak, illetve beszélgetésnek az volt a célja, hogy megtudja, hol vannak azok az okiratok, amelyekben a sértettek elismerték a tartozás fennállását. Állítása szerint: „Én soha nem kértem sem ... anyjától, sem mástól pénzt, arra hivatkozással, hogy én a ... ügyét el tudom intézni, illetve, hogy őt az előzetesből ki tudom hozatni. Sem 3, sem 4 millió forintot nem kértem tőle, s egyáltalán más összeget sem. Ezt az egész ügyet úgy értékelem, hogy ... , ... né és ... szövetkeztek ellenem. Ennek az oka pedig az volt, hogy én terhelő vallomást tettem a rendőrségen ...re, s ezzel akarták megbosszulni a tettemet.” (nyom. iratok
74. oldal).
75. február 15-én a vádlott pedig azt adta elő a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségen, hogy „Én nem kerestem meg ...nét, hanem ő szeretett volna inkább velem beszélni. Ezután kerestem én fel őt a rendőrség kérésére, hogy megtudjam, hol vannak azok a papírok, amelyek a tartozást, illetve a követeléseket bizonyítják.” (Nyom. iratok
76. oldal). A Nógrád Megyei Bíróságon a
77. október
78. napján történt kihallgatása során sem ismerte el büntetőjogi felelősségét; állítása szerint: „a vádiratban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak”, minthogy ő nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, már csak azért sem, mert ő (mármint a vádlott) terhelő vallomást tett ...né fia, ... ellen. A cselekmény előzményeivel kapcsolatban elmondta, hogy ...et már 10 éve ismeri, minthogy 20 %-os tulajdonosrészben társtulajdonosa volt a cégének. Miután ...et letartóztatták, terhelő vallomást tett ...re, és ezt ...né számon kérte rajta. Ő azonban ezt tagadta, mert nem akarta ...nét „felkavarni”. Ő azért kereste ...nét, mert a cége papírjait igyekezett visszaszerezni. Ő (mármint a vádlott) nem kért pénzt ... nétől azért, hogy kiszabadítsa ...et; neki ez egyébként sem állt a módjában. Ugyanakkor a tárgyaláson előadta: „Én próbáltam nekik segíteni, ugyanis felkerestem egy ügyvédet, akinek én szóltam, hogy én tettem terhelő vallomást ... ellen. Szerettem volna ...nének segíteni, pénzt akartam adni az ügyvédnek, hogy vállalja el ...nek a képviseletét, azonban ők azt mondták, hogy ők ezt megoldják. Tudomásom szerint ... né napi kapcsolatban állt az ügyvéddel. Én ...nével csupán a cégem papírjai kapcsán beszéltem, hiszen a további könyveléshez szükségesek voltak ezek a papírok. Ígérgették, hogy meglesznek a papírok, később azonban a tudomásomra jutott, hogy ezek a papírok a rendőrségen voltak, majd ők átadták az ügyvédnek, ő pedig odaadta ...nének, aki továbbadta ...nak, aki eltüntette a papírokat, én emiatt feljelentést tettem. …
79. év augusztusát követően én nem kerestem ...nét, a pontos időre nem is emlékszem, ...val azonban személyesen is többször találkoztam és kerestem őt, arról azonban nem beszéltem, hogy az előzetesből ki lehetne hozni ...et.” ... és ...né azért is haragudott rá (mármint a vádlottra), mert „elszerette” ... egyik barátnőjét. (Nógrád Megyei Bíróság 4.B.73/2008/
80. számú tjkv. 3-
81. oldal). A vádlott a
82. január
83. napján a Nógrád Megyei Bíróságon megtartott tárgyaláson úgyszintén tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését; sőt: azt állította, hogy „ő mindig segítette” ...et és családját. Előadása szerint: „Aznap megkerestem ... anyját és a feleségét, beszéltem az ügyvédnővel és találkoztam velük a háznál, én és ... .” Ekkor elmondta ...nének, hogy a fia, ... bűncselekményt követett el. Szüksége volt a cége irataira, amelyet mindenképpen megpróbált visszaszerezni. ...né azt állította, hogy a cég iratai, ... feleségénél vannak, ám ... azt állította, hogy minden irat eltűnt. Véleménye szerint ... né azért haragszik rá, mert tudja, hogy a fia ellen terhelő vallomást tett. Azt elismerte, hogy találkozott ...nével és ez alkalommal ... is jelen volt, de állítása szerint „Az, hogy én kértem volna ... anyukájától pénzt, hogy kiszabadítsam azt az embert, aki ellen én tettem vallomást, az nem jön össze.” Elmondta a vádlott még azt is, hogy ő ebben az időben gyógyszert szedett, az idegállapota gyenge volt, ezért ... mindig vele volt. (4.B.73/2008/
84. sorsz. tjkv.
85. oldal). A vádlott a ...nével történt szembesítése során is tagadta, hogy ...nétől pénzt kért. /4.B.73/2008/
86. sorsz. tjkv. 21-
87. oldal). -.-.-.-.-....né
88. november hó
89. napján a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon az alábbi vallomást tette: „...A fiamat július 18-án elfogták, azóta elõzetes letartóztatásban van. Az én állapotom azóta kicsit megromlott, ami azt jelenti, hogy nehezen emlékszem vissza néha még arra is, ami az elõzõ nap történt. Ezért, amit fontosnak tartok, azokat a dolgokat felírom. Így történt, hogy készítettem elõször a saját magam részére mintegy naplót azzal kapcsolatban, hogy ... engem megkeresett, hogy el tudná intézni a fiam „ügyét”. … Megfordult a fejemben, hogy ezt a levelet átadom a fiam ügyében eljáró veszprémi nyomozónak, ... úrnak, ezért el kezdtem a levelet kijavítani. … Azonban meggondoltam magam, és így a levél nem lett teljes egészében kijavítva. A levelet kézzel írtam, majd a menyem, ... legépelte azt. Később,
90. szeptember 28-án kijött hozzám … házkutatásra, és több levél mellett elvitte ezt is. Ezt a feljegyzést én
91. szeptember 20-án készítettem, és
92. szeptember 28-án vitték el tőlem. Az igaz, hogy eközben a levelet ...nak átcímeztem és elkezdtem kijavítani, de nekem akkor sem az volt a célom, hogy akárkit feljelentsek, bejelentsek, csak azt szerettem volna, ha erről a szituációról az eljáró nyomozónak tudomása legyen. … Miután a fiamat elfogták, ...del több alkalommal is találkoztam, ezek között volt véletlen, illetve megbeszélt találkozó is. Ő elsősorban a fiammal közös cége, a ... cégiratait kérte tőlem, amiben én nem tudtam neki segíteni. Bár az csak később derült ki számomra, hogy ezeket a rendőrség lefoglalta. Ezen találkozások alkalmával engem biztosított arról, hogy a fiam jó barátja, segít nekem, mellettem áll. … Aztán elérkeztünk augusztus 23.-hoz. 13 óra körül felhívott engem … azzal, hogy tudja, hogy ...t lecsukták 90 napra, de van megoldás, ezt a szót használta, és ezt telefonba nem mondhatja el. Azt kérte, találkozzunk egy óra múlva a ... téri McDonald's parkolójában, de oda egyedül menjek és ne szóljak senkinek, még a menyemnek se. … Egy óra múlva találkoztunk, én egyedül mentem, ő is egyedül jött. … Amikor odaértem hozzá, elvette a válltáskámat és megkért, hogy kapcsoljam ki a telefonomat, majd ezt követően mindkettőt bedobta az autójába. Ezt követően kinyitotta az anyósülés melletti ajtót és ott mutatott nekem … egy nylon zacskóban nagyon sok pénzt. A pénz … részben kötegelve, részben szanaszét … volt. Ezt követően leültünk a „Meki” oldalában a kinti részre, ahol kávét ittunk. Itt elkezdte mondani, hogy mi is az a megoldás, amire gondolt. Nagyon gyorsan elkezdte mondani, hogy volt a rendőrségen, azt nem mondta, hogy melyiken, ahol megtudta, hogy a fiamat 4 évre fogják lecsukni, de ő tud egy megoldást. Közben a menyemet, ...t áztatta előttem, hogy ő egy rendőrnél „csicsergett”. Ez azt jelenti, hogy árulkodott a fiamra. Azt akarta mindenáron belém beszélni, hogy a ...ben nem bízhatok, ő egy áruló. Elmondta, hogy jelzálogot vett fel a házára, tízmillió forintot, zálogba adta a nyakláncait és kellene még 3 millió forint, mert ezt az összeget kell odaadni a rendőrnek, aki a fiam szabadulását el tudja intézni. Én teljesen le voltam döbbenve, mondtam, hogy nincs nekem ennyi pénzem. Ekkor azt kérte, hogy akkor kérjek kölcsön. … idõközben bementünk a „Meki” épületébe, mert ... azt mondta, hogy a tér be van kamerázva, menjünk be. Bent csatlakozott hozzánk ... is, akit ismertem. Nem tudom megmondani, hogy ki hozta be a táskámat, az biztos, hogy nem én voltam, bekapcsoltatta a telefonomat, és felhívtam két ismerõsömet, a sógornõmet, ...t, illetve ... barátnõmet. Elõször ...nét hívtam fel. Annyit mondtam neki, hogy szükségem lenne 3 millió forintra. Õ azt ígérte, hogy estére válaszol, de ennyi valószínûleg nem fog összejönni. Mondtam neki, hogy errõl senkinek ne szóljon semmit, még a férjének se szóljon. Ezután ...t hívtam, aki azt mondta, össze kell számolni, és majd visszaszól. Õt is kértem, hogy senkinek semmit ne mondjon. A második hívásnál ... már 4-et mutatott az ujjával. A telefonok után elmondtam ...nak, hogy este meg tudom neki mondani, hogy mit válaszoltak a barátnőim. Felvetődött bennem, hogy ugyanebben az ügyben ... is bent van. Mondtam az ...nak, hogy akkor a ...t is ki kell hozni, az mennyibe kerül? Ő azt mondta, hogy a barátom barátja, az én barátom. Én megígértettem vele, hogy ...t is kihozza. … ... az asztalnál ült végig, ő is hallott mindent. Úgy váltunk el egymástól, hogy este tudok neki válaszolni, s azt kérte, hogy továbbra se szóljak senkinek a beszélgetésünkről. Bennem kétségek merültek fel a beszélgetés végére. Elszólta magát a nyakláncával kapcsolatban, a ... szabadulásáért semmilyen plusz összeget nem kért, ezek gyanúsak voltak számomra. Felhívtam a ... ügyvédjét, ...t és megkérdeztem tőle a ...i ügyintézõ nevét. Ezt azért tettem, mert ... mondott egy nevet és meg akartam bizonyosodni, hogy igazat mondott-e. Azonban az ügyvéd úr még nem tudta az ügyintézõ nevét. Késõbb megbizonyosodtam, hogy az ... által említett név és az ügyintézõ neve nem azonos. … Ezt követõen felhívtam a két barátnõmet, akiktõl kölcsönkértem, és mondtam nekik, hogy nem kérem a pénzt, ne foglalkozzanak vele és ne is beszéljenek senkinek errõl. Este találkoztam ...vel, feljött hozzám. … Ezután felhívott az ... , aki a telefonon keresztül mérgesnek és fenyegetõnek tûnt, továbbra is azt erõltette, hogy szerezzem meg a pénzt valahogyan, mert baj lesz. … A telefonbeszélgetés után elmondtam ...nek mindent, amit az ...val aznap beszéltem és segítséget kértem tőle.” (Nyom. iratok 197-
93. oldal). Elmondta továbbá, hogy éjfélkor a vádlott lehívta az utcára, ahová egyedül ment le, minthogy a vádlott megtiltotta, hogy ... vele jöjjön. Az utcán folyó beszélgetés során a vádlott arról beszélt, hogy ... rossz idegállapotban van a börtönben, majd ismét felhívta őt arra, hogy szerezzen készpénzt, javasolta, hogy a nagy értékű személygépkocsijukat is értékesítsék, vegyenek fel a lakásra hitelt. A vádlott a beszélgetés során kitért arra is, hogy ...nak tartozása van ... felé, megígérte, hogy a pénzt, az 1,4 millió forintot visszaszerzi, ugyanakkor kérte, hogy a tartozással kapcsolatos papírt adja át a részére, ha ez megtörténik, akkor a vádlott 2 millió forintot fog átadni neki ( mármint ...nének). A beszélgetés során ... a közelben tartózkodott. Ekkor olyan benyomása volt neki, hogy a vádlott „nem teljesen tiszta”, minthogy mondandóját nehezen fogalmazta meg. Noha azzal váltak el, hogy „hagyják az egészet”, a néhány nappal később létrejött találkozó során a vádlott ismételten kérte a pénzt, azt állítva, hogy ő már „odaadta a 14 millió forintot, és ezt a pénzt uzsorakamatra kapta”. ...nének azt tanácsolta, hogy a fia Audiját értékesítse. Ekkor ...nében felmerült az a gondolat, hogy fiát a vádlott a börtönből nem tudja „kihozni”, csak azért kellene az autó értékesítéséből származó pénzt a vádlottnak átadni, hogy olyan vallomást tegyen, amely a fiának „nem árt”. (Nyom. iratok 201-
94. oldal). ...né a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségen tett tanúvallomásában elmondta, hogy „... nevű rendőrt említett ... a rendfokozatára már nem emlékszem, feltehetően mondta egyébként, talán magas rendfokozatot mondott, de nem emlékszem már pontosan. Azt mondta, hogy ez a személy rendőrtiszt, és rajta keresztül el tudja intézni, hogy a fiam szabadlábra kerüljön. Úgy állította be, hogy ez a rendőr tudja elintézni a fiam szabadlábra kerülését, és természetesen a pénz is neki kell.” (Nyom. iratok
95. oldal). ...né az általa fogalmazott naplóban a vádbeli nappal összefüggésben rögzítette, hogy a vádlott „elmondta, hogy tegnap (22-én) volt a rendőrségen és megtudta, hogy a ...t 4 (négy) évre fogják lecsukni, de ő tud egy megoldást. Ő a barátja a fiamnak, nagyon szereti és segíteni fog neki. Jelzálogot (hitelt) vett fel a házára (10 millió forintot), uzsorakamatra és én adjak hozzá 3 millió forintot. Ez a pár hónap múlva történő szabadulás ára.” A levél tartalmazza továbbá: „úgy döntöttem, hogy felhívom az ügyvédet, a legnagyobb tilalom ellenére, bár a lényeget nem mondtam el neki, csak az alábbiakra kérdeztem rá:
96. Ki a ...i ügyintézõ? Ezt nem tudtam még (ez azért fontos, mert a ... szerint, ... neki „csicsergett” és le akartam ellenõrizni, hogy valóban egy bizonyos úrról van-e szó, akit ... emlegetett).” (Nyom. iratok
97. oldal). ...né a Nógrád Megyei Bíróságon első alkalommal
98. március hó
99. napján tett tanúvallomást. A tanúvallomása keretében felolvasta az iratokhoz csatolt önvallomását. Az önvallomás - egyebek mellett - azt tartalmazza, hogy a vádlottal a fia elfogása után többször találkoztak, ezen alkalmakkor a vádlott gyógyszer vagy kábítószer hatása alatt állt. Ami a vádbeli napot illeti, a vádlott az étterem teraszán elmondta: „Információi vannak arról, hogy ...t 4 évre fogják lecsukni, de ő tud egy megoldást a szabadulásra, de ez pénzbe kerül. 3 vagy 4 millió forintot kért tőlem, nagyon zavart volt a viselkedése, nem közölte, hogy mire kell a pénz, annyit mondott, hogy ez a szabadulás ára. Többet nem mondott, nem részletezte, hogy milyen módon tudja ezt elintézni. Nehéz volt követni a mondandóját, csapongott, sűrűn témát váltott, többször ellentmondásba is keveredett önmagával. … Az egész beszélgetésből is azt szűrtem le, hogy a saját maga részére próbált pénzhez jutni, bármiféle kapcsolat nélkül, ezért elhatároztam, hogy semmiképpen nem adok neki pénzt. Erősen gesztikulált, hangosan beszélt, és hogy egy kicsit lecsillapítsam, a jelenlétében felhívtam két ismerősömet, hogy egy nem meghatározott célra pénzt kérjek.” ...né a tárgyaláson az elébe tárt nyomozati vallomásait fenntartotta. Kijelentette: „A … nevét mondták nekem. Én nem akartam kimondani, mert tudom, hogy ilyen tiszt nincs is, tudtam, hogy nem lehet igaz, ... mondta, de tudtam, hogy nem igaz. Azért nem is akartam senkinek elmondani, nem is akartam leírni, de hát mégis.” A tanú előadta továbbá: „A vádlott a fiam üzlettársa volt, kellemes, udvarias embernek ismertem meg. Azt is tudtam, hogy a viszonyuk
100. év körül - talán egy nőügy miatt - megromlott, de felém barátságosan közeledett, s így én is barátságos voltam vele.” Terhelő tartalmú tényállításait ...né a vádlott szemébe is mondta a szembesítés során. (Nógrád Megyei Bíróság 4.B.73/2008/
101. sorsz. tjkv. 3-
102. oldal). A Nógrád Megyei Bíróságon a
103. január hó
104. napján megtartott tárgyaláson, miután a felolvasásra került a „Drága fiam” kezdetű levél, a tanú kijelentette, ez az ő levele, ő diktálta és a menye (... ) gépelte le a levelet. A tanú tanácselnöki kérdésre kijelentette: „Azt hiszem,
106. 23-án a McDonald's parkolójában hallottam a ... nevet ...tõl. Ezt a nevet igyekeztem nagyon elkerülni, leírni, kimondani, megjegyezni. Mindent igyekeztem elfelejteni ezzel a névvel kapcsolatban, mert még soha nem éreztem annyira tisztán, hogy ez a név nincs, és attól féltem, hogy hogyha ez elhangzik egyszer, akkor valahol, valami elkezdõdik. Mondjuk a ...en keresik ...t, és közben talán nem is létezik, de talán egy létezõ ember, aki teljesen ártatlan ebben a dologban. Ez a levél a fiamnak készült, ebbe a ... nevet nem írtam bele, nehogy valakinek kárt okozzak. Miért kellett volna mindig, és mindenhol mondanom? Ezért nem szerepel a rendőrségi jegyzőkönyvben sem. Mindig ez élt bennem, hogy ezt a nevet elfelejteni, mert kellemetlenséget és bajt okozhatok vele. Talán a tudatosság vagy a kontroll, hogy nem mondok olyan nevet, hogy nehogy bajba kerüljön ez az ember, ha egyáltalán létezik, talán nem működött ez a kontrollom.
107. nyarán, amikor először találkoztunk, akkor hallottam ezt a nevet. A gyorsétteremben nem ketten beszélgettünk, volt egy harmadik társunk is, ... barátja, a neve valami ..., ő volt ott. ... hallhatta a beszélgetést, ha ráfigyelt ...re. Kint a teraszon ketten voltunk, azt hiszem, hogy bent csatlakozott hozzánk a ..., azt hiszem ... salátát evett, igen, szépen elvonulva evett, el volt foglalva a salátájával. Azt nem tudom, hogy figyelt-e a beszélgetésünkre, de nem folyt így bele, minthogy mi beszélgettünk. ... nem volt beszélgetőtárs általában, ha együtt voltunk. ... olyan távolságban ült tőlünk, hogy a távolság miatt hallhatta a beszélgetésünket.” (4.B.73/2008/
108. sorsz. tjkv. 17-
109. oldal). ... né tanú a vádlott kérdésére kijelentette, hogy arra már nem emlékszik, hogy a McDonald's étteremben vagy az étterem előtt hangzott el a részéről a vádiratban foglalt név, ám azt határozottan állította, hogy a vádlott nem „...t”, hanem „...t” mondott. (A fentiekben hivatkozott tjkv.
110. oldal). ...né
111. február hó
112. napján a Balassagyarmati Törvényszéken tanúvallomásában részletesen nyilatkozott a vádlottal folytatott egyes telefonbeszélgetéseiről; a törvényszék a tanú kihallgatása során a híváslisták adatait a tanú elé is tárta. (
113. sorsz. tjkv. 23-
114. oldal). A tanú a vádbeli cselekmény lényegét illetően előadta, hogy a vádbeli alkalommal a vádlott „részletekről nem beszélt”, a vádlott nem mondta el, hogy a pénzt kinek kell továbbadni (
115. sorsz. tjkv. 12-
116. oldal), majd elõadását megváltoztatva kijelentette: a vádlott mondhatta azt, hogy „egy rendõrnek kell odaadni a pénzt, és a vádlott mondott egy nevet is”. (
117. sorsz. tjkv.
118. oldal). Magyarázatként előadta, hogy a naplójában azért nem szerepel a rendőr neve, mert „amikor az ... megvádol valakit, annak a nevét nem írom le. Emlékszem erre a névre, de nem akarom megmondani a nevét. De mégis megmondom a nevét, azért mondhatom meg a nevét, mert valamilyen módon azt is kinyomoztam, hogy ez az ember nem létezik. Azt a nevet mondta nekem ... , hogy „... ”, a „...” nem biztos, de a „...” az biztos. Én valamelyik ügyvédemmel kinyomoztattam, hogy ez az ember egyáltalán nem létezik. Azután mertem én kimondani ezt a nevet, mert semmilyen irodára nincsen kiírva ez a név, ilyen ember nem létezik. Remélem, hogy nem tévedek. Amikor megtudtam, hogy ez az ember nem létezik, tehát nem vádolok meg senkit sem, utána nyugodtam meg és mertem kimondani ezt a nevet. (
119. sorsz. tjkv. 42-
120. oldal). A tanú a fenti előadásához hozzáfűzte, hogy a naplóban még a saját lánya nevét sem írta le, csupán azt rögzítette, hogy a vádlott „ismerősét” kereste meg. (
121. sorsz. tjkv.
122. oldal). Miután a
123. május
124. napján megtartott tárgyaláson a tanács elnöke ...né tanú elé tárta a 3.B.73/2013/
125. sorsz. tjkv.
126. oldaláról az első három bekezdésben rögzítetteket („Azt mondta, információi vannak arról, hogy a ...t 4 évre fogják lecsukni, de ő tud egy megoldást a szabadulásra, de ez pénzbe kerül. 3 vagy 4 millió forintot kért tőlem, nagyon zavart volt a viselkedése. Nem közölte, hogy mire kell a pénz, annyit mondott, hogy ez a szabadulás ára. Többet nem mondott, nem részletezte, hogy milyen módon tudja ezt elintézni”), valamint a Nógrád Megyei Bíróságon tett vallomásából a 4.B.73/2008/
127. sorsz. tjkv.
128. oldaláról az utolsó előtti bekezdésben rögzített vallomásrészt, a tanú kijelentette, hogy mindkét vallomást fenntartja. (
129. sosz. tjkv. 39-
130. oldal). A tanács elnöki, illetve ügyészi kérdésre pedig azt nyilatkozta, hogy a nyomozás során, vagyis a rendőrkapitányságon és a nyomozó ügyészségen tett vallomást tartja fenn, hiszen néhány hónappal a vádbeli cselekmény után
131. novemberében, illetőleg
132. évben nyilvánvalóan még jobban emlékezhetett az eseményekre. (
133. sorsz. tjkv. 49-
134. oldal). -.-.-.-.-.A fenti vallomások tartalmának részletezéséből kitűnik, hogy a vádlott és ...né ellentétes vallomást tett; a vádlott az eljárás során mindvégig tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A törvényszék az iménti gyökeres vallomásbeli ellentétek értékelésénél abból indult ki, hogy az ítélkezési tapasztalatok szerint a korrupciós cselekmények esetében a verbális kijelentések általában olyan körülmények között történnek, hogy nincsenek jelen a cselekményben részt nem vevő érdektelen tanúk, akik a kijelentéseket hallják. Emellett - a dolog természetéből adódóan - általában nem állnak rendelkezésre un. objektív bizonyítékok sem ebben a kérdésben. Ennélfogva, a korrupciós bűncselekményeket kimerítő kijelentések megtörténtére a vallomások tartalmának belső logikájából, és az ügyben szereplő személyek közötti érdekviszonyok lényegének a feltárásával lehet következtetést levonni. A fenti kiindulás alapján a törvényszék mindenekelőtt azt vette szemügyre, hogy ...né tanúnak fűződhetett-e bárminemű érdeke ahhoz, hogy valótlanul korrupciós bűncselekmény elkövetésével terhelje a vádlottat. Az ügy előzményeit illetően megállapítható, hogy ...né fia, ... és a vádlott üzlettársak, a ... tulajdonosai voltak. Az is leszögezhető - a vádlott, ... és ...né vallomása alapján –, hogy a közöttük fennálló jó kapcsolat megromlott - döntően egy nő ismerősük miatt. ... , ...né és a vádlott vallomásán túlmenően okirati bizonyítékokkal igazolt tény, hogy ... ellen büntetőeljárás indult, illetve
135. július 18-án őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A gyanúsítás tárgyát - egyebek mellett - az képezte, hogy ... mintegy másfél millió forinttal tartozott ...nek, tartozását azonban nem rendezte, emiatt ... bántalmazta ...t. ...né vallomásából kiderül, hogy őt érzelmileg rendkívüli mértékben megviselte a fia előzetes letartóztatása; és ilyen állapotban került kapcsolatba a vádlottal, aki - ...né megfogalmazása szerint - „lehengerlő” modorú férfi volt, és biztosította őt arról, hogy mellette áll és felajánlotta a segítségét. A beszerzett híváslisták, a vádlott vallomása és ...né tanúvallomása alapján igazolt tény, hogy a vádlott és ...né már a vádbeli cselekmény előtt is kapcsolatban álltak, gyakorta folytattak telefonbeszélgetéseket, és személyesen is találkoztak egymással. Híváslisták adataiból megállapítható, hogy ...né és a vádlott
136. augusztus hó
137. napjától szeptember hó
138. napjáig számos alkalommal folytattak egymással telefonbeszélgetést a ... (...né) és a ... (vádlott) telefonszámon.
139. augusztus
140. napján egy alkalommal, (ezt a hívást ...né kezdeményezte), augusztus
141. napján szintén egy alkalommal (ekkor a vádlott hívta ...nét), augusztus 12-én négy alkalommal (kétszer hívta ...né a vádlottat, kétszer pedig a vádlott hívta ...nét), augusztus 13-án egy alkalommal (ekkor ...né hívta a vádlottat), augusztus 14én két alkalommal (ekkor ...né hívta a vádlottat), augusztus 15-én két alkalommal (ekkor ...né hívta a vádlottat), augusztus 17-én öt alkalommal (négy alkalommal a vádlott hívta ...nét, egy alkalommal pedig ...né hívta a vádlottat), augusztus 23-án hét alkalommal (a vádlott ötször hívta ...nét, ...né pedig kétszer a vádlottat), augusztus 24én öt alkalommal (...né háromszor hívta a vádlottat, kétszer pedig a vádlott hívta ...nét), augusztus 25-én pedig három alkalommal beszéltek telefonon egymással. Ami pedig e beszélgetések tartalmát illeti, a vádlott, ...né és ... vallomása alapján megállapítható, hogy a vádlott a vonatkozó okiratok átadása ellenében ... tartozásának behajtása tekintetében is felajánlotta a segítséget, illetőleg megkereste ... nét annak érdekében, hogy fiánál lévő, a ... iratanyagát adja át részére. A tárgyalás anyagává tett bizonyítás anyagából kitűnik, hogy a vádlott
142. július
143. napján a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon terhelő tartalmú vallomást tett ... re (97/
144. bü. számú ügy; nyomozati iratok 253-
145. oldal). Nem lehetett a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megnyugtatóan tisztázni viszont azt, hogy vajon ... és ...né
146. júliusában-augusztusában tudomással bírt-e arról, hogy a vádlott terhelő vallomást tett ...re. A törvényszék megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ez nem zárható ki. (... állítása szerint ezt a terhelő vallomást az ügy előadója még a nyomozás befejezése előtt elé tárta, ám ennek az időpontja ma már tisztázhatatlan). Az egybehangzó személyi bizonyítékok (a vádlott, ...né, ... vallomása) alapján megállapítható, hogy a vádlott és ... között egy „nő ügyre” is visszavezethető konfliktusos helyzet fennállt annak ellenére, hogy a gyakorta gyógyszer és kábítószer hatása alatt álló, feltűnő viselkedésű, ...on közismert vádlott ...nét a támogatásáról biztosította. A vádlott gyógyszer és kábítószer függőségét nemcsak ...né és ... vallomása bizonyítja, hanem ezt a tényt a Nógrád Megyei Bíróságon a vádlott is elismerte. A kifejtetteket alapul véve, az érdekviszonyok fenti alakulása alapján a törvényszék megítélése szerint elviekben fennállt annak a lehetősége, hogy ...né az előzetes letartóztatásban lévő fia miatt haragos érzülettől eltelve, valótlanul bűncselekmény elkövetésével terhelje a vádlottat. A törvényszék tagjaiban azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kialakult az a belső meggyőződés, hogy ...né vallomása a valóságot tükrözi, ezért a tényállást ...né terhelő tartalmú vallomására alapította; az ő vallomását ugyanis számos bizonyíték kellőképpen megerősítette. A törvényszék mindenekelőtt ...né vallomásának tartalmát, belső logikáját vizsgálta: Kétségtelen, hogy a hosszadalmas büntetőeljárás során ...né vallomása nem volt minden tekintetben egybehangzó. Nem vitás, hogy az ítélkezési gyakorlatban általában nagyobb bizonyító erőt tulajdonítanak a következetes vallomásnak, ám figyelembe kell venni azt is, hogy az ingadozásmentes vallomás (pl. összebeszélés, kitanítás eredményeképpen) valótlan is lehet, másfelöl pedig a látszólag ingadozó, bizonytalan előadásra is lehet elfogadható magyarázat. A vallomásbeli eltérések esetén vizsgálni kell az eltérések okát, illetve azt, hogy a vallomástevő az egyes eltéréseket meg tudja-e kellően magyarázni. A személyi bizonyítékok vizsgálatánál alapvető mérlegelési elv, hogy a tanúvallomást (de akár a terhelt vallomását is) számos tényező torzíthatja, és a még objektíve valótlan vallomás sem, minden esetben szándékos ferdítés eredménye. A vallomásbeli eltérések származhatnak téves észlelésből és az időmúlás miatti természetes felejtésből is. A törvényszék megítélése szerint ...né terhelő tartalmú vallomásai feloldhatatlan belső logikai ellentmondásokat nem tartalmaznak, a tanú vallomásaiban mutatkozó eltérések lényegében az időmúlás miatt előálló pontatlan emlékezet, illetőleg az ügy sajátos érdekviszonyainak a következménye. Röviddel a vádbeli események után a Székesfehérvári Rendőrkapitányságon
147. novemberében ...né részletesen beszámolt az ügy előzményeiről, illetőleg a cselekmény konkrét lefolyásáról. Ez a vallomás tartalmát tekintve a lényegi elemeiben megegyezik az általa készített napló vonatkozó részével. A tanú egyezően adta elő a vádlottal létrejött találkozó előzményeit, a vádlott telefonhívását, és a McDanald's-ban történt találkozó részleteit, illetve a vádlott kérését, illetve ajánlatát. Kétségtelen, hogy sem az első nyomozati vallomásában, sem a naplóban nem rögzítette a tanú a vádlott által említett rendőr nevét. A nyomozati vallomásában arról számolt be a tanú, hogy egy rendőrnek kell átadnia a pénzt a fia szabadulása érdekében, illetőleg a szóban forgó naplóban már egy ügyintézőről tett említést. Ám mind a rendőrségi nyomozati vallomásából, mind pedig a naplóból kitűnik, hogy a vádlott egy konkrét nevet említett neki, hiszen a nyomozati vallomása azt tartalmazza, hogy „... mondott egy nevet”, és ezt ... útján le akarta ellenõriztetni. Lényegében ugyanerre utalt a tanú a naplójában is. Ebből a törvényszék arra következtetett, hogy a tanú vallomása ebben a kérdésben hiteles, a vádlott egy konkrét nevet említett a tanúnak, akinek át kell adni a 13 millió forintot. ...né vallomásaiból az is kitűnik, hogy ő valójában csak akkor közölte a „... ” nevet a nyomozó ügyészségen, amikor ... útján megbizonyosodott arról, hogy ilyen nevű rendőrtiszt a ...on nem teljesít szolgálatot. A vádlott tehát a tárgyaláson hiteltérdemlő és emberileg is elfogadható magyarázatot adott arra, hogy a nyomozás kezdetén miért nem nevezte meg azt a konkrét nevet, amelyet a vádbeli napon neki a vádlott mondott, mint a megvesztegetendő rendőr nevét. A tanú azt akarta elkerülni, hogy saját magának, illetőleg a vádlott által említett személynek bármiféle problémája legyen a vádlott előadásából, hiszen már röviddel a vádbeli találkozó megtörténte után sejtette, hogy a vádlott elmondása nem a valóságot tükrözi, és ennélfogva senkit sem akart kellemetlen helyzetbe hozni. A törvényszék megítélése szerint ...né cselekménykori lelkiállapotát, fia iránt érzett aggódását, életkorát és intellektusát figyelembe véve, ez a magatartás nagyon is elfogadható és emberileg is megmagyarázható. ...né meggyőzően számolt be arról, hogy miután megtudta ...től, hogy a vádlott által említett rendőr a Veszprémi Rendőrkapitányságon nem teljesít szolgálatot, vagyis a vádlott által említett személy fiktív személy, miért tárta fel az ügy minden részletét a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségen. Amint az ...né vallomásának részletezéséből is kitűnik, ...né a nyomozás során, illetve a Nógrád Megyei Bíróságon lényegében következetesen adta elő a vádbeli cselekmény részleteit. Kétségtelen, hogy a Balassagyarmati Törvényszéken foganatosított kihallgatásai során már nem tudott minden részletre visszaemlékezni, több esetben korrigálta saját tárgyalási nyilatkozatait, ámde a törvényszék megítélése szerint ez teljesen érthető: a vádbeli cselekmény óta olyan jelentős időmúlás következett be, amely az idős sértett emlékezetét már némileg elhomályosította. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a sértett a tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a Székesfehérvári Rendőrkapitányságon, illetőleg a nyomozó ügyészségen tett vallomását tartja fenn, hiszen akkor még - időben is közelebb az eseményekhez - még jobban emlékezhetett a cselekmény részleteire. Továbbmenőleg: a tanú az eljárás során többször is hangsúlyozta, hogy az egész ügy a család számára egy rossz emlék, hiszen a vádbeli cselekmény a fia, ... letartóztatásához kötődött és ennélfogva az egész cselekményt igyekeztek elfelejteni. ...né tanú vallomásának hiteltérdemlősége szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a Nógrád Megyei Bíróságon foganatosított vádlottal történt szembesítés során a terhelő tartalmú vallomását ...né fenntartotta, bár hangsúlyozta, hogy nem sokkal a vádlott ajánlatának elhangzása után már tudta, hogy a vádlott nyilatkozata nem lehet valós. ...né terhelő tartalmú vallomását megnyugtatóan alátámasztják rendelkezésre álló egyéb személyi és tárgyi bizonyítékok is. az ügyben ...né sógornője, ... tanú arról számolt be, hogy a vádbeli napon ...né őt felhívta, pénzt kért tőle, 3 millió forintot, ám nem jelölte meg azt, hogy mire kellene ez a pénz. Ő (mármint a tanú) erre a kérésre határozott választ adni nem tudott. Később pedig ...né visszahívta őt és közölte, hogy a kérése már tárgytalan. A telefonbeszélgetés tényét az objektív bizonyítékok is alátámasztják. A híváslista adataiból kitűnik, hogy ...né ...t a ...-ös számú telefonján hívta fel, az újabb hívás viszont a vádbeli napon 16 óra 05 perckor történt ...né ...-os számú vezetékes telefonjáról. ...né barátnője, ... tanú pedig arról adott számot, hogy a vádbeli napon felhívta őt ... né és kölcsönkért tőle egy nagyobb összeget. Előadása szerint nem ez volt az első alkalom, amikor kölcsönkért tőle a barátnője, de „ekkor egy rendkívül rémült, nagyon ijesztő telefonhívás volt a részéről”. (
148. sorsz. tjkv.
149. oldal). A vádbeli napon felhívta másodszor is ...né és ekkor elmondta, hogy már nincs a pénzre szüksége. ... tanú vallomásának hiteltérdemlőségét a híváslisták adatai szintén megerősítik. ... egyébként arról is beszámolt a tárgyaláson, hogy ...né később elmondta az ügy hátterét, elmesélte neki, hogy a fia akkor előzetes letartóztatásban volt, és a vádlott azt ígérte neki, hogy egy bizonyos pénz megfizetése esetén tud segíteni abban, hogy „ezen a helyzeten változtatni lehessen”. (
150. sorsz. tjkv.
151. oldal). Nem rontja le ...né vallomásának hiteltérdemlőségét ... tanú vallomása sem. ... a vádbeli időszakban a vádlott üzlettársa, illetőleg alkalmazottja volt, és a gyógyszer- és alkoholfüggőségben szenvedő vádlottat rendszeresen gépkocsival szállította. Egybehangzó volt ...né és ... vallomása abban a kérdésben, hogy a vádbeli napon ... is a McDonald's étteremben tartózkodott. ... a nyomozati vallomásában azt állította, hogy a beszélgetés során a vádlott és ...né közelében volt, a vádlott részére semmiféle pénzkérés nem hangzott el, hiszen a vádlott közelében tartózkodott és ez feltétlenül hallania kellett volna. ...né a nyomozás, illetőleg a Nógrád Megyei Bíróságon azt vallotta, hogy ... a McDonald's étteremben a közelükben ült, és a vádlott felhívását mindenképpen hallania kellett. A Balassagyarmati Törvényszéken ...né korábbi előadását megváltoztatva kijelentette, hogy ... valóban bent volt a McDonald's étteremben, ám nem az asztaluknál ült, hanem egy-két asztallal távolabb és salátát fogyasztott. ...nek a törvényszéken előadott nyilatkozata tartalmilag egybevágott ...né vallomásával, vagyis azt állította, hogy ő távolabb volt a beszélgetést folytató vádlottól, illetőleg ...nétől, így a beszélgetésük tartalmát nem hallhatta. A törvényszék ...nek és ...nének a törvényszék előtt tett vallomását fogadta el ítélkezési alapjául, minthogy ezek a nyilatkozatok egybehangzók voltak, vagyis mindketten azt állították, hogy ... „hallótávolságon kívül ült”, s így a beszélgetés tartalmát nem kellett feltétlenül hallania. ... az ügy előzményei szempontjából lényeges kérdésben is nyilatkozatot tett. Elmondta, hogy ...nek volt egy korábbi barátnője, aki később „összejött” a vádlottal. Ez a nő később ...ban egy autóbalesetben meghalt, emiatt megítélése szerint ... neheztelhetett a vádlottra. Véleménye szerint pedig ...né azért haragudhatott a vádlottra, mert a vádlott „börtönbe küldte” a fiát azzal, hogy terhelő tartalmú vallomást tett ...re. A törvényszék megítélése szerint az sem csökkenti ...né vallomásának bizonyító erejét, hogy egyes nyilatkozatai nem felelnek meg a híváslisták tartalmának, mint objektív bizonyítékoknak. A nyomozati iratok
152. oldalán lévő híváslista adataiból kitűnik, hogy
153. augusztus 23-án 12 óra 59 perckor ...né telefonjáról indítottak egy hívást a vádlott telefonjára és a beszélgetés tartama 53 másodperc volt. Ebből tehát megállapítható, hogy a vádbeli napon mintegy 1 órával a vádlott telefonhívása előtt ...né hívta a vádlottat telefonon. (
154. sorsz. tjkv.
155. oldal). Ennek a megtörténtét a tanú kétségbe vonta, sőt kijelentette, hogy ez nem történt meg. (
156. sorsz. tjkv.
157. oldal). A törvényszék megítélése szerint ...né azért nem emlékezhetett erre a beszélgetésre, mert ez nyilvánvalóan nem a vádbeli cselekménnyel állt összefüggésben, és ezt naplójában a későbbiek során sem rögzítette. Bár e beszélgetés célja és tartalma ma már nem tisztázható, a törvényszék megítélése szerint nem zárható ki, hogy ...né a vádlott által követelt iratanyaggal, illetőleg ... tartozásával összefüggésben hívta. A törvényszék megállapította, hogy a ...né által készített napló néhány megállapítása sem felel meg az objektív bizonyítékok tartalmának, mert egyes telefonbeszélgetések éppen fordítva történtek, vagyis nem a vádlott hívta ...nét, hanem ...né hívta telefonon a vádlottat. ...né előadta, hogy e telefonbeszélgetések alkalmával nyilvánvalóan a fiáról, ...ről volt szó. A törvényszék megítélése szerint ezen pontatlanságoknak az ügy megítélése szempontjából nincsen jelentősége, tekintettel arra is, hogy ...né elmondása szerint a szóban forgó napló, illetőleg az alapul szolgáló feljegyzés a kérdéses események után, a
158. szeptember 12-i rendőrségi kihallgatását követően került rögzítésre. A napló készítésének körülményeivel kapcsolatban ...né elmondta, hogy
159. augusztus
160. napját követően feljegyzéseket készített és a feljegyzései alapján
161. szeptember
162. napját követően diktálta le a naplót menyének, ...nak. Arra már nem tudott visszaemlékezni, hogy a naplót egyszerre vagy részletekben diktálta le. ...né vallomásának hitelérdemlőségét tanúvallomásában ... is megerősítette. ... ugyan az időmúlásra hivatkozással a tárgyaláson a cselekmény egyetlen részletére sem tudott visszaemlékezni, ezért a törvényszék tárgyalás anyagává tette ... nyomozati vallomását, és az elébe tárt nyomozati vallomásra ... azt nyilatkozta, hogy azt mindenben fenntartja. ... a nyomozás során elmondta, hogy a vádbeli cselekményről készítettek egy feljegyzést napi bontásban, amely rögzíti az eseményeket annak érdekében, hogy a későbbiekben ...nek is el tudják a dolgokat mondani. Ezt a feljegyzést alapvetően ... né írta, illetőleg diktálta. A vádbeli cselekménnyel kapcsolatban elmondta, hogy „Augusztus 23-án… felmentem ... nénihez. Láttam rajta, hogy valami bántja, foglalkoztatja, ideges és feszült volt. Hosszas kérdezgetés után mondta el, hogy aznap találkozott ...del, a ... téri McDonald's-nál. ... elmondta neki, hogy kölcsönt vett fel a házára, eladta az ékszereit azért, hogy segítsen ...nek a mielőbbi szabadlábra kerülésben. Mondandójának a lényege az volt, hogy el tudja intézni, hogy ... ne éveket, hanem csak hónapokat üljön. Azonban szüksége lenne még a család segítségére is, hogy a kapcsolatai révén el tudja intézni ... szabadulását. Ezért azt kérte tőle, hogy valahonnan szerezzen pénzt. De a beszélgetés során többször is elszólta magát, az összeg nagyságáról, illetve a nyakláncára vonatkozóan is, így anyósomnak gyanús lett a dolog. … Még aznap éjszaka ott voltam anyósomnál, amikor ... felhívta az anyósomat a telefonján, hogy ott van a ház előtt, menjen le. ...Miután ... néni feljött, elmondta, hogy ... először készpénzt kért, itt a ... lakásának eladásából származó összegre gondolt. Erre ... néni mondta, hogy nincs jogosultsága ahhoz a pénzhez hozzányúlni. A következő az volt, hogy ... írassa át az autóját ...re, illetve, hogy ismerősön keresztül szerezzen pénzt. A következő dolog, amit kért, ... adott kölcsön ...nak, és a tartozás elismeréséről szóló papírokat kérte, azzal, hogy ő ezt majd rendezi. … Tudtuk, hogy ...et kihallgatták ... ügyében, és valószínűleg ki is fogják még hallgatni, és nem akartuk, hogy elmérgesedjen a helyzet, de azt sem akartuk, hogy ... pénzét kicsalja tőlünk. Azt sem tudtuk tulajdonképpen, hogy mit akar, mire kell neki a pénzt. Mindketten féltünk és tartottunk ...től.” (Nyomozati iratok
163. oldal). ...né terhelő tartalmú vallomását támasztja alá ... tanú előadása is. ... (...né leánya, illetve ... testvére) a tárgyaláson is fenntartott nyomozati vallomásában arról számolt be, hogy kapott a vádlottól egy SMS-t és az SMS fogadásának napján, az SMS után 12 órával telefonon felhívta őt a vádlott és felhívta arra, hogy „az öccse ügyében” az édesanyja „kérjen tőle segítséget”. Bár a vádlott „nem fogalmazott ilyen konkrét módon”, de a beszélgetésnek ez volt a lényege, és őt gyakorlatilag postásként próbálta felhasználni. A tanú előadta, hogy ő csak később tudta meg, hogy a vádlott pénzt kért az édesanyjától azért, hogy az öccse ügyében „valamit csináljon”; ő korábban erről „semmit sem tudott”, erről a dologról csak az édesanyja elmondásából szerzett tudomást (
164. sorsz. tjkv. 60-
165. oldal). ... tanú előadta, hogy ő a vádbeli időszakban előzetes letartóztatásban volt. Bár a vádlottal volt egy közös cégük és abból a cégből „kirakta” őt a vádlott, ő a vádlottra nem haragudott (
166. sorsz. tjkv.
167. oldal). A vádbeli cselekményről, arról, hogy a vádlott megkereste az édesanyját, ő a hozzátartozói, az édesanyja és a felesége elmondásából szerzett tudomást az egyes telefonbeszélgetések kapcsán. Előadta, hogy ő a vádlott terhelő tartalmú vallomásáról oly módon szerzett tudomást, hogy azt az ügy előadója elé tárta (
168. sorsz. tjkv.
169. oldal). A tanú elismerte, hogy az ellene folyó büntetőeljárás során az előzetes letartóztatás fenntartásáról szóló végzés ellen fellebbezést terjesztett elő és a
170. március
171. napján kelt fellebbezésében a következőket rögzítette: „... kirakott a közös cégünkből, annak ügyvezetőségét is elvette tőlem, holott azt én alapítottam, és futtattam fel soksok munkával, és kapcsolati tőkével. ... hónapokon keresztül pénzt, több millió forintot, az autóm ő nevére történő átíratását követelte a családomtól azért, hogy ne tegyen rám terhelőt és elintézze, elsimítsa az ügyeimet. Magánnyomozást folytatott ellenem, kilátásba helye, hogy olyan terhelőt tesz rám, hogy sose jövök ki.” (
172. sorsz. tjkv. 26-
173. oldal). A tanú arra a kérdésre, hogy a vádlott azért kérte a pénzt családtagjaitól, hogy ne tegyen rá (mármint ... re) terhelő vallomást, előadta, hogy már nem emlékszik, hogy erről honnan szerzett tudomást, „talán a telefonbeszélgetések során szerezhettem erről terhelő vallomást. De azt tudom, hogy a ... terhelő vallomást tett rám ebben a bűnügyben.” A törvényszék megítélése szerint ... fellebbezésének imént idézett indokolása nem teszi kétségessé ... né terhelő tartalmú vallomásának hitelérdemlőségét az alábbiak miatt: • A szóban forgó terhelõ tartamú vallomást a vádlott már
174. július 18-án megtette. Ez a terhelõ tartalmú vallomás még az elõtt megszületett ... ügyében, mielõtt a vádbeli felhívást ... édesanyja felé
175. augusztus 23-án megtette volna. • ...né kifejezetten cáfolta, hogy a vádlott a vádbeli napon a pénzt annak érdekében kérte volna, hogy visszavonja a fiára tett terhelõ vallomását (
176. sorsz. tjkv.
177. oldal). • Azt, hogy ... tanú fellebbezésének indokolásában pontatlanul fogalmazott, maga ... is igazolja. ... a nyomozás során
178. november 15-én a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon tett vallomásában ugyanis azt vallotta, hogy „telefonon történt beszélgetésünk során édesanyám sírva mesélte, hogy ... megkereste, hogy tizenegynéhány millió forintot kellene fizetni egy ...i rendőrnek, hogy az ügyemet elintézze, mert különben 4 évet fogok kapni, biztos, neki mondták a rendőrök. Én azonnal mondtam anyukámnak, hogy ez átverés, semmiképpen se fizessen neki. (Nyomozati iratok
179. oldal). A ...né által készített naplóban, illetőleg ...né vallomásában utalás történt arra, hogy a vádbeli cselekményt követően ...né megkereste fia ügyvédjét annak kiderítése érdekében, hogy ki az a ...i „ügyintéző”, akire a vádlott hivatkozott. ... ebben az időszakban ügyvédjelölt volt és ... helyetteseként járt el. Bár ...né vallomását alapul véve, mindketten tudomással bírhattak olyan tényekről, amelyek az ügy elbírálása szempontjából lényeges, nem nyílt mód a tanúkénti kihallgatásukra, hiszen a Be.
180. §

(1)bekezdésének b) pontja értelmében nem hallgatható ki a védő tanúként arra, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségben közölt. Ezért a törvényszék ... és ... tanúkénti kihallgatását mellőzte. A törvényszék a tényállás hiánytalan felderítése érdekében hivatalból hallgatta ki ...i rendőrtisztet, aki ... büntető ügyében az ügy előadója volt. ... tanúvallomásában előadta:

1. szeptember
2. napján ő hallgatta ki tanúként ... nét, ...né tanúvallomását hiánytalanul rögzítette; ... né nem tett arra utalást, hogy a vádlott ... rövid időn belül történő szabadlábra kerülése érdekében pénzt kért volna tőle (mármint ...nétől). A tanú 8 év távlatából már nem tudta pontosan megjelölni azt, vajon milyen célt szolgált a
3. szeptember
4. napján a ...né lakásán foganatosított házkutatás; emlékezete szerint ez a házkutatás a „bizonyítékok szélesítését” szolgálhatta. A védő perbeszédében arra hivatkozott: figyelemmel arra, hogy a levélben ...né arra hivatkozott, hogy „ő nem akar feljelenteni senkit”, ám az első verzió szerint a levelet mégis ...nak címezte, a tanúnak „tudatos és szándékos elgondolása volt”, hogy ezt a levelet ... tudomására hozza, és ennélfogva a házkutatásnak is voltaképpen a szóban forgó levél megtalálása volt a célja. A törvényszék megítélése szerint a védő érvelése nem egyéb, mint puszta feltételezés, azt megfelelő bizonyíték nem támasztja alá. ...né ugyan a büntetőeljárás során többször hangsúlyozta, hogy ő „nem akart feljelenteni senkit”, és azt is elismerte, hogy a vádbeli cselekmény megtörténte után valóban gondolt arra, hogy a levelet ... tudomására hozza, mégsem vonható le az a következtetés, hogy a házkutatásnak e levél megtalálása volt a célja. ...né ugyanis elfogadhatóan megindokolta, hogy félt a vádlottól, és a fia előzetes letartóztatása nagyon megviselte. A levél megírásával az volt a célja, hogy az előzetes letartóztatásban lévő fiát, mintegy informálja, ám felmerült benne az a gondolat is, ahogy a levelet az ügy előadójának a tudomására hozza. Az idős tanú lelkiállapotát figyelembe véve, ez a bizonytalansága, határozatlansága nagyon is érthető és emberileg megmagyarázható. Mindezekből az adatokból nem lehet arra a kétséget kizáró következtetésre eljutni, hogy ... már a házkutatás megtörténte előtt tudomással bírt a levél létezéséről és a házkutatás, illetőleg a lefoglalás célja valójában a szóban forgó levél megtalálása volt. A fentieket összegezve: A kifejtett indokok alapján a törvényszék a vádlott vallomását elvetve, a vádlott terhére szóló, lényegében a váddal egyező tényállást ...né vallomására, és az azt alátámasztó bizonyítási adatok, ... , ... , ..., ..., ... tanúvallomására, a híváslisták adataira, illetve a
5. szeptember 28-án lefoglalt, ... né által írt levél (napló) adatai alapján állapította meg. IV. Jogi indokolás A törvényszék a megállapított tényállás alapján következtetést vont le a vádlott bűnösségére és a vádlott tényállásban leírt cselekményét az
6. évi IV. törvény
7. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontjának I. fordulata szerint minősülő és büntetendő vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősítette. A törvényszék a „régi Btk”, vagyis az

1. évi IV. törvény alkalmazásával bírálta el a vádlott cselekményét, minthogy az új Btk, az
2. évi C. törvény nem biztosítana kedvezőbb elbírálást a vádlott részére; ugyanis mindkét törvény alapján ki kellene zárni a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből, illetve a
3. évi C. törvény alapján alkalmazni kellene a vádlott vonatkozásában a középmértékes büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést. (
4. augusztusában a középmérték alkalmazására vonatkozó büntetéskiszabási rendelkezés nem volt hatályban). A jogi minősítéssel kapcsolatban a következőket kell kiemelni: Az
5. évi IV. törvény
6. §-a értelmében a befolyással üzérkedés bűntettét az követi el, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad. Az idézett §

(2)bekezdésének a) pontja értelmében súlyosabban büntetendő a cselekmény akkor , ha az elkövető azt állítja, vagy azt a látszatot kelni, hogy hivatalos személyt megveszteget. Az elkövető arra hivatkozással kéri a jogtalan előnyt, hogy hivatalos személyt befolyásol. A befolyásolás tudatos ráhatása hivatalos személyre annak érdekében, hogy ne kizárólag a jogszabályok és az adott ügyben megállapítható tényállás alapján járjon el, hanem a befolyással üzérkedőre, annak ügyfelére tekintettel, más szempontok alapján az utóbbi javára döntsön. A befolyásolásra hivatkozásnak nem kell feltétlenül kifejezettnek, ám a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie. Az elkövető befolyása, amelyre hivatkozik, lehet valóságos, de lehet akár színlelt is. A tényállásszerűség szempontjából a lényeg az, hogy az „ügyfél” az elkövetési magatartás kifejtésekor valóságosnak hiszi. A bűncselekmény az előny kérésével már a befejezettség stádiumába jut. A hivatkozott törvény

(2)bekezdésének a) pontja szerinti minősített esetnek két fordulata van; az első fordulat esetében az elkövető kifejezetten közli az „ügyfelével”, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni. A megállapított tényállás lényege szerint 2006. augusztus 23-án a vádlott elmondta ... nének: bement a rendőrségre és ott megtudta, hogy fiát, ...et 4 évre fogják „lecsukni” ámde ő tud egy megoldást. Közölte, hogy jelzáloggal terheltette meg a házát, amelyre tekintettel 10 millió forint hitelt vett fel, és nyakláncait is elzálogosította, ámde szüksége lenne még 3 millió forintra, ugyanis ezt az összeget oda kell adni egy ... nevezetű rendőrnek, aki a fia, ...szabadulását „el tudja intézni”. ...né nagyon meglepődött és megdöbbent a vádlott ajánlatán, és közölte, hogy nincsen ennyi pénze; erre a vádlott azt ajánlotta, hogy kérjen kölcsön valakitől. ...né röviddel ezután két barátnőjét is felhívta telefonon és az egyiktől 3 millió forint készpénzt, a másiktól pedig 4 millió forint készpénzt kért kölcsön. A vádbeli időszakban ... nevezetű rendőr a rendőrség állományában nem teljesített szolgálatot. A vádlott a fentiekben részletezett magatartásával maradéktalanul kimerítette a szóban forgó bűncselekmény minősített esetének tényállási elemeit. A vád tárgyát képező bűncselekmény megállapításához ugyanis nem szükséges, hogy az általa jelzett kapcsolattal, megvesztegetési lehetőséggel az elkövető ténylegesen is rendelkezzen. Elégséges a bűncselekmény kimerítéséhez pusztán annak elhangzása, hogy az általa kért előnyt, jelen estben a 3, illetőleg 4 millió forintot, hivatalos személy megvesztegetése miatt, annak érdekében kéri az elkövető. A tényállásból éppen az derül ki, hogy a vádlott egy olyan rendőr, név szerint ... megvesztegetése érdekében kérte ...nétől a 3, illetőleg a 4 millió forintot, aki fia, ... szabadulását el tudja intézni. A törvényszék megítélése szerint nem befolyásolja a cselekmény tényállásszerűségét az, hogy a vádlott befolyása, amelyre hivatkozott, színlelt volt, sőt: ... nevezetű rendőrtiszt a rendőrség állományában nem teljesített szolgálatot. Minthogy a vádlott ...nével kifejezetten közölte, hogy rendőr foglalkozású személyt, névszerint ... fog megvesztegetni, a cselekvőségével a szóban forgó tényállás

(2)bekezdésének I. fordulatát valósította meg. A fent kifejtetek szerint tehát a vádlott cselekménye tényállásszerű, maradéktalanul kimeríti az 1978. évi IV. törvény 256.§-ának

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés

(1)fordulata szerint minősülő vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettét. -.-.-.-.-.A törvényszék a büntetés kiszabása során a következő büntetés-kiszabási tényezőket értékelte: Súlyosító körülményként vette számba a vádlott büntetett előéletét, visszaesői minőségét, illetve azt, hogy a vádbeli cselekményt feltételes szabadság tartama alatt követte el. Nagy nyomatékkal értékelte enyhítő körülményként azt, hogy a büntetőeljárás jelentős mértékben elhúzódott. A fentiekben felsorolt büntetéskiszabási tényezőket értékelve, igen nagy nyomatékot tulajdonítva a jelentős időmúlásnak, a törvényszék a vádlottat az 1978. évi IV. törvény 40. §-a

(1)bekezdésében meghatározott és a rendelkező részben megjelölt tartalmú szabadságvesztésre ítélte; a szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk.

1. §-ának a) pontja értelmében börtön. Időszerű elbírálás esetén a törvényszék megítélése szerint jóval súlyosabb, a középmérték tartományába eső börtönbüntetést kellett volna kiszabni a súlyosan kifogásolható életvitelű büntetett előéletű vádlottal szemben. Az elbírált cselekmény tárgyi súlya és a vádlott büntetett előélete folytán méltatlannak mutatkozik a közügyekben való részvételre. Ezért a törvényszék az
2. évi IV. törvény
3. § és
4. §-ának

(1)bekezdése alkalmazásával - a főbüntetéshez igazodó mértékben eltiltotta őt a közügyek gyakorlásától. Minthogy a cselekmény jellege folytán a ... állampolgárságú vádlott ...on való tartózkodása nem kívánatos, a törvényszék az 1978. évi IV. törvény 61. §-ának

(1)bekezdése alapján kiutasításra ítélte. A kiutasítás tartamát a hivatkozott §

(3)és

(4)bekezdése alapján állapította meg. A törvényszék az 1978. évi IV. törvény 47. §-a

(4)bekezdésének a) pontja alapján kizárta a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből; a korábbi elítélése kapcsán alkalmazott feltételes szabadság megszüntetésével összefüggő rendelkezés az 1978. évi IV. törvény 48. §-a

(4)bekezdésének II. fordulatán alapul. Minthogy a törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki a terhére rótt bűncselekmény elkövetésében, a Be. 338. §

(1)bekezdésének rendelkezése értelmében kötelezni kellett őt a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség Magyar Állam javára történő megfizetésére. Balassagyarmat,

1. október hó
2. napján Dr. Kovács István sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dudásné Rózenberg Aranka és Nemszilaj Katalin ülnökök helyett is.