A határozat elvi tartalma: A borszőlő termőhelyének védelme szempontjából a termőhelyi kataszterbe tartozó ingatlanon a tényleges természeti állapotnak van jelentősége. Erdő telepítéséhez a hegyközség jóváhagyása szükséges, az enélkül végzett telepítés esetén kérhető az eredeti állapot helyreállítása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.380/2015/3.szám A Kúria a Dr. Forstóber Gábor ügyvéd (cím) által képviselt Felperes (cím) felperesnek a Dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.) alperes ellen erdészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január
- napján kelt 10.K.27.009/2014/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.009/2014/
- számú ítéletét - az indokolás pontosításával hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A ... helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) a felperesi hegyközség területén helyezkedik el, 2089 m2 kiterjedésű, melyet az ingatlan-nyilvántartás gyümölcsösként, szőlőként, útként tartott nyilván. A perbeli ingatlan tulajdonosa, Sz.J. (a továbbiakban: tulajdonos) a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságához fásítás létesítésére vonatkozó bejelentést tett a perbeli ingatlan és másik ingatlanok vonatkozásában, mely bejelentést az Igazgatóság
- november
- napján tudomásul vett. A perbeli ingatlan fehér akáccal történő beültetését megelőzően a tulajdonos nem kérte és nem is kapta meg a felperes előzetes hozzájárulását, azt a felperes utóbb sem adta ki. A Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága
- augusztus 3-án szakhatósági állásfoglalást adott ki, mely szerint a perbeli ingatlan kb. 0,2 hektáros területe fásított területnek minősül. A felperes kérelmet terjesztett elő az erdészeti hatóságnál a ... helyrajzi számú ingatlanon létesített akácültetvény, fásítás felszámolásának elrendelése iránt. Az erdészeti hatóság
- június
- napján tartott helyszíni szemlén megállapította, hogy az ingatlanon 4 sor, 1x1 méteres hálózatban ültetett akácos található. A tényállás tisztázása során az erdészeti hatóság nyilatkozattételre hívta fel a felperest, aki a fásítás fennmaradásához nem járult hozzá, ezért a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (az elsőfokú hatóság) XVIIIG-001/3328-9/
- számú határozatával elrendelte a fásítás felszámolását. A tulajdonos fellebbezése nyomán az elsőfokú hatóság saját hatáskörben,
- október
- napján kelt XVIII-G-001/332811/
- számú határozatával a korábbi határozatát visszavonta, és felszólította a telepítőt, illetőleg a tulajdonost arra, hogy a ... helyrajzi számú területen gondoskodjon a birtokhatáron túl nyúló akác koronarészek, illetve gyökérrészek felszámolásáról és ennek megtörténtét jelentse a területileg illetékes erdőfelügyelő felé
- május 31-éig. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes, mint másodfokú hatóság
- február
- napján kelt 04.4/3357-5/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Határozatának indokolása szerint az elsőfokú hatóság által megállapított tényállás helyes, a tulajdonos még az erdőről és az erdő védelméről szóló
- évi LXIV. törvény (a továbbiakban: régi Etv.) hatálya alatt, szabályosan, bejelentés mellett hajtott végre fásítást, így a felszámolás elrendelésének nincs helye. Az alperes a döntés jogalapjaként hivatkozott a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló
- évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Bortv.) 4.§
(2)bekezdésére, a régi Etv. 35.§-ára, 37-39.§-aira, valamint az erdőről és az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: új Etv.) 48.§
(3)bekezdésére. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, és az alperes határozatát az elsőfokú hatóság határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában - a perben kirendelt szakértő véleményét elfogadva - úgy foglalt állást, hogy a perbeli ingatlanon
- november 17-i bejelentést követően, de még az új Etv.
- július 10-ei hatályba lépését megelőzően erdőtelepítésre, vagy faültetvény létrehozására került sor, ezért tévesen állapította meg a hatóság, hogy fásítás történt. A fatelepítés idején hatályos szabályokat idézve rámutatott, hogy erdő telepítésére csak a hegyközség hozzájárulásával kerülhetett volna sor, a faültetvény létrehozása enélkül is megvalósulhatott. Az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt nem találta alkalmasnak arra, hogy az alapján eldöntse erdő telepítés vagy faültetvény létrehozása történt a perbeli ingatlanon. Ezért a megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy az eljáró közigazgatási szerveknek abban kell állást foglalniuk, hogy a tulajdonos
- július
- napját megelőzően végrehajtott fatelepítése erdőtelepítésnek vagy faültetvény létrehozásának minősül-e. Attól függően, hogy a fatelepítés minek minősült, meg kell határozniuk az irányadó eljárásjogi és anyagi jog rendelkezéseket, ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a fatelepítés jogszerűségének megítélése körében a fatelepítéskor irányadó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazniuk. Amennyiben arra az álláspontra helyezkednek, hogy a perbeli ingatlanon a tulajdonos
- július
- napját megelőzően végrehajtott fatelepítés erdőtelepítésnek minősül, úgy alkalmazniuk kell a Bortv. 4.§
(2)bekezdésének akkor hatályos rendelkezését, amely előírta hegyközség előzetes hozzájárulásának meglétét. Ez esetben ennek tükrében kell megítélniük azt, hogy a perbeli ingatlanon a tulajdonos
- július
- napján megelőzően végrehajtott fatelepítés fennmaradása jogszabályba ütközik-e, vagy sem az új Etv. rendelkezései alapján. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet jogsértő és megalapozatlan, tekintettel arra, hogy téves tényeket és álláspontot tartalmazó szakértői véleményen alapszik. Az alperes kifejtette, hogy a szakértői vélemény téves, amikor rögzíti, hogy az 1500 m2-t meghaladja a fával betelepített terület és ezért megfelel az erdőterület törvényi kritériumainak. A szakértő nem rendelkezett ugyanis információval arról, hogy egy termelési ciklusra, de legfeljebb 30 évre, illetve állami támogatás igénybevételével vagy anélkül került sor a telepítésre, ezért tévesen jelentette ki, szemben a régi Etv. 8.§
(1)bekezdés c) pontjával, hogy erdőterületnek minősül a betelepített terület. Hangsúlyozta, hogy a szakértő hivatkozott a régi Etv. 8.§
(3)bekezdésére is, miszerint az 5000 m2-nél kisebb és nem erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlannal körülvett erdőterület esetén a fásításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szakértői vélemény is tartalmazza, hogy a szomszédos földrészletek közül egyik sincs erdőművelési ágban nyilvántartva, a perbeli ingatlan 5000 m2-nél kisebb, ebből következően erre az esetre a régi Etv. 8.§
(3)bekezdését kellett volna figyelembe venni, és ez alapján megállapítható lett volna, hogy itt a fásításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az alperes hivatkozott a 29/1997.(IV.30.) FM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 53.§
(1)és
(2)bekezdéseire, amely a fásítás telepítését szabályozza. Az alperes kifejtette, hogy a perbeli ingatlanon telepített faállományra a fásítás szabályait kell alkalmazni, melynek telepítésekor szükséges bejelentést a telepítő megküldte a hatóságnak, a hatóság pedig záradékolta azt, a telepítésre tehát jogszerűen került sor, ezért a faállomány felszámolására a telepítő nem kötelezhető. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és a jogerős ítélet jogszerűségét a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. Az elsőfokú bíróság a releváns tényeket - szakértő bevonásával kellően tisztázta és döntését a vonatkozó jogszabályok alapján - az alábbi pontosítással - helyesen indokolta, az törvényes. A Kúria álláspontja szerint a felperesi kérelem teljesíthetősége körében két időpontnak és az ezekben az időpontokban hatályos szabályoknak van kiemelt jelentősége. Az ingatlan tulajdonosa
- november 17-én fásítás létesítésére tett bejelentést. Ezt követően, és a szakértői véleménnyel is visszaigazoltan, még az új Etv. hatályba lépése előtt megtörtént a telepítés. Az ingatlan tulajdonosának tevékenységét ezért a régi Etv. alapján lehet csak minősíteni. A perben kirendelt szakértő kétséget kizáróan megállapította, hogy a tárgyi ingatlan 2089 m2 területén a régi Etv.
- számú mellékletében felsorolt fafajból (fehér akácból, mint erdei fafajból) álló, 4 sorban lévő faállomány átlagos záródása meghaladja a 90%-t, mely okból az életközösséget a régi Etv. 5.§-a és a Vhr. 3.§
(1)bekezdése szerint erdőnek kell tekinteni. A perbeli területen csemeteültetéssel hozták létre a faállományt, így az egyéb paraméterek miatt is releváns a régi Etv. 8.§
(1)bekezdés b) pontjának és a Vhr. 4.§-ának rendelkezése, melyek az erdő jelleget igazolják. A Bortv. a borszőlő termőhelyének védelmére vonatkozó szabályozást tartalmaz a 4.§
(2)-
(3)bekezdésében, mivel a termőhelyi kataszterbe sorolt területen a borszőlő termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek vannak. E védelmi rendszer működése szempontjából a természetbeni állapotnak van jelentősége, nem pedig annak, hogy erdészeti igazgatási szempontból egy kisebb területű erdőre a fásítás szabályait kellett vagy sem alkalmazni. A telepítéskor hatályos Bortv. 4.§
(2)bekezdése értelmében az osztályba sorolt területeken erdő, gyümölcsös csak az illetékes hegyközség előzetes hozzájárulásával telepíthető. Figyelemmel arra, hogy a szakértő véleménye szerint is tényleges állapotát tekintve az ingatlan tulajdonosa erdőt telepített, ehhez a telepítéskor hatályos szabályok szerint meg kellett volna kérnie a felperes hozzájárulását. Itt jegyzi meg a Kúria, hogy az kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tárgyi területen fásítás nem történt, mivel a régi Etv. 6.§
(1)bekezdés a-c) pontjai szerinti fasor, facsoport, fás legelő feltételei nem álltak fenn. Az alperes azon érvelése, hogy a szakértőnek részletesen vizsgálnia kellett volna a régi Etv. 8.§
(1)bekezdés c) pontjában foglaltakat, nem foghat helyt. A szakértő a meglévő adatokból dolgozhatott, a további részletes vizsgálódáshoz elengedhetetlen adatok nem álltak rendelkezésre a perben. A Kúria álláspontja szerint a faültetvény létrehozására vonatkozó szakértői véleményt helyesen úgy kellett volna értelmezni, figyelemmel a régi Etv. 8.§
(1)bekezdésére, hogy erdőterület a faültetvény is, csak annak sajátos fajtája. Ezért a szakértő valamennyi megállapítása arra vezet, hogy ha az adott területen akár erdő, akár faültetvény létrehozása történt, ott ténylegesen erdő jött létre, ennek a Bortv. szempontjából azonos jelentősége volt. A Vhr. 5. §
(3)bekezdésének a fásításra vonatkozó szabályok alkalmazását előíró rendelkezéseinek jelen ügyben nincs jelentősége, mert itt a termőhelyi kataszterbe sorolt területen folytatott borszőlőtermesztés védelme miatt a tényleges állapot és nem az erdészeti igazgatás megengedőbb szabályozása bír relevanciával. Fentiek alapján tehát az ingatlan tulajdonosa erdőt telepített a tárgyi ingatlanra 2008. november 18-a és az új Etv. hatályba lépése között, mely okból tevékenységéhez kérnie kellett volna a hegyközség hozzájárulását, mely elmaradt. A felperesi kérelem előterjesztésekor, azaz 2012. május 20. napján a Bortv. 4.§
(3)bekezdése értelmében a hegybíró kérhette az eredeti állapot helyreállítását, ha a termőhelyi kataszterbe sorolt területen hozzájárulás nélkül erdő telepítésére került sor. Mivel az ingatlan tulajdonosa felperesi hozzájárulás nélkül telepített erdőt, ezért a felperesi kérelmet ennek figyelembe vételével kellett volna elbírálni. Mindezek alapján a Kúria az érdemben helyes, azonban iránymutatásában pontosítására szoruló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján. A fentiek tükrében az elsőfokú hatóságnak a megismételt eljárás során a Kúria által egyértelművé tett tényeket értékelve kell döntést hoznia a felperesi kérelem tárgyában. Az új eljárásban releváns tények: a tárgyi ingatlanon erdő telepítésére került sor a bejelentést követően, de még az új Etv.
- június 10-i hatályba lépése előtt, a felperesi hegyközség hozzájárulása nélkül. A felperesi kérelem elbírálására a
- május 20-án hatályos szabályok alapján kerülhet sor. A pervesztes alperes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az
- évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati illetéket az állam viseli. A felülvizsgálati eljárásban a felperesnek költsége nem merült fel, ezért az erről való rendelkezést mellőzte a Kúria. Budapest, 2015. december 9. Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró