Gfv.30191/2015/1 – Kúria

(1),

1. V. tv.
2. §,
3. IV. Tv.
4. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.191/2015/6.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Kovács Andrea Zsuzsanna Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kovács Andrea Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Horváth Tamás Lajos ügyvéd által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a Szegedi Törvényszék előtt 6.G.40.239/
5. számon indult és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.392/2014/
6. számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság
7. sorszámú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 120.800 (százhúszezer-nyolcszáz)Ft másodfokú felülvizsgálati eljárási együttes költséget. az és Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Szegedi Törvényszék Cégbírósága (a továbbiakban: Cégbíróság) a Kúria Gfv.VII.30.233/2012/
8. számú ítélete alapján,
9. sorszámú,
10. szeptember 5-én kelt végzésével J H ügyvezetői minőségét
11. július 26-ával a cégjegyzékből törölte, a felperest a fenti nappal, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetőként bejegyezte. Ezt követően, a
12. szeptember 5-én meghozott
13. sorszámú végzésével a felperest mint ügyvezetőt
14. október 19-i hatállyal a cégjegyzékből szintén törölte, figyelemmel a
15. október 19-én megtartott taggyűlésen hozott, a felperest ügyvezetői tisztségéből visszahívó 5/2011.(X.19.) számú alperesi taggyűlési határozatra. A felperes keresetében a cégbíróság
16. sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, J H ügyvezetői tisztsége
17. július 26-án megszűnt, így a
18. októberi taggyűlést nevezett személy jogszerűen nem hívhatta össze, azon nem születhetett a támadott végzést megalapozó határozat. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kifejtette, a felperes a gazdasági társaságokról szóló
19. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
20. §

(1)bekezdése alapján a

1. október 19-i taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújthatott volna be, a Gt.
2. §

(3)bekezdésében rögzített 90 napos jogvesztő határidőn belül. Ezt azonban elmulasztotta. E helyett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
2. §-a alapján a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt nyújtott be keresetet. Ez a per azonban nem szolgálhat a Gt.-ben meghatározott jogvesztő határidő elmulasztása jogkövetkezményeinek elhárítására. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta továbbá, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben egyébként is csak olyan jogszabálysértések vizsgálhatók, amelyeket a cégbíróságnak a Ctv. szabályai szerint folyó bejegyzési eljárásban észlelnie kell, illetve lehet. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a cégbíróság
3. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte és elrendelte a felperes ügyvezetőkénti bejegyzését a cégjegyzékbe. Kifejtette, az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Ctv.
4. §-a, illetve a Gt.
5. §-a alapján indított perek egymáshoz való viszonyát. Az a személy, aki bár jogosult lett volna a Gt.
6. §-a alapján a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereset előterjesztésére, a Ctv.
7. §-ára hivatkozással is jogosult lehet a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kezdeményezni. A másodfokú bíróság egyetértett ugyanakkor az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Ctv.
8. §-a alapján folyó perben csak az vizsgálható, hogy a cégbíróság a bejegyzési eljárás során az eljárására irányadó szabályok betartásával járt-e el. Olyan hiányosság miatt nem lehet a keresetnek helytadni, amelyet a cégbíróság figyelemmel az eljárási szabályokra nem észlelhetett. Az ítélőtábla azonban úgy ítélte, a perbeli esetben észlelni kellett volna, hogy a
9. október 19-i taggyűlést nem az alperes ügyvezetője hívta össze, hiszen J H ügyvezetői megbízatása
10. július 26-án megszűnt és e tény cégjegyzéki bejegyzésére
11. szeptember 5-én már sor került. Végül rámutatott a másodfokú bíróság arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete tévesen tartalmazza, hogy J H ügyvezetői tisztsége
12. október 24-én szűnt meg, így jogi következtetése sem lehet helytálló. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a perben eljárt első, vagy másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ctv.
13. §

(1)bekezdésében, illetve 46. §

(1)bekezdésében foglaltakat sérti. Kifejtette, a Ctv.

1. §-a alapján indult perben csak az vizsgálható, amire a cégbíróság hatásköre, a változásbejegyzési eljárás során kiterjedt. Ha a változásbejegyzési kérelmet a Ctv.
2. §-a alapján terjesztették elő, csak azon mellékletek vizsgálhatók, amelynek csatolását a Ctv.
3. és
4. sz. melléklete előírja. Az alperes nem vitatta egyébként azt az elsőfokú bírósági álláspontot, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per nem szolgálhat a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló per jogvesztő határidejének elmulasztása miatt bekövetkezett hátrányos jogkövetkezmények elhárítására. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Mellékelte az ítélőtáblához címzett,
5. május 26-án kelt beadványát, amelyben a jogerős ítélet kijavítása, kiegészítése iránt terjesztett elő kérelmet. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, figyelemmel a Pp.
6. §

(2)bekezdésében írtakra, és azt az alábbi indokolás mellett jogszabálysértőnek találta. A Kúria osztotta a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy a felperes a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt, az adott tényállás mellett jogosult volt keresetet előterjeszteni. Ez a jogi lehetősége annak ellenére fennállt, hogy a társasági határozat felülvizsgálata iránt, jogvesztő határidőn belül keresetet nem terjesztett elő. A társasági határozat felülvizsgálatára, illetve a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perek szabályai lényegüket tekintve eltérnek. Nem azonos a kereset benyújtására jogosultak köre, a perindításra nyitva álló jogvesztő határidő időtartama, számítása, eltér az előterjeszthető petitum és a peres eljárásban vizsgálható jogszabálysértések köre. Az adott tényállás mellett, a felperes mint az alperes visszahívott ügyvezetője mind a Gt. 45. §-a alapján, mind a Ctv. 65. §-a alapján rendelkezett kereshetőségi joggal. A Ctv. 45. §-ának

(2)bekezdése ugyanis tételesen feljogosítja a vezető tisztségviselőt a legfőbb szerv határozatának keresettel történő megtámadására. Ez a jog - a jogszabály céljának megfelelő értelmezése szerint - az érintett határozattal visszahívott vezető tisztségviselőt is megilleti az adott a határozattal szemben. A Ctv. 65. §-a

(1)bekezdése alapján a felperes ugyancsak jogosult volt kereset előterjesztésére, mivel a támadott végzés reá rendelkezést tartalmazott, ügyvezetői minőségének, képviseleti jogának cégjegyzékből törléséről szólt. A Kúria megállapította azt is, hogy keresetét a Ctv. 65. §

(2)bekezdésben meghatározott jogvesztő határidőn belül nyújtotta be. A Kúria utal arra is, a Gt.

1. §-a alapján folyó perben minden olyan körülmény megvizsgálható, amely miatt a meghozott társasági határozat jogszabályba, illetve társasági szerződésbe ütközik. Ezzel szemben, a Ctv.
2. §-a szerinti perben kizárólag arra terjed ki a bíróság vizsgálati jogköre, hogy a cégbíróság a reá irányadó eljárási szabályoknak megfelelően járt-e el. Ebből következően, a Gt.
3. §-a szerinti peres eljárásban a felperes többek között hivatkozhatott volna arra, hogy a társaság legfőbb szervét nem arra jogosult személy hívta össze. A Ctv.
4. §-a alapján indult perben, ugyanakkor azt kell eldönteni, hogy a cégbíróságnak észlelnie kellett-e, észlelnie lehetett-e a
5. október 19-én megtartott taggyűlés jogszerű vagy jogszerűtlen összehívását. A Ctv.
6. §

(1)bekezdése értelmében a cégbíróság a változásbejegyzési eljárás során annak megvizsgálására jogosult és köteles, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az

1. és
2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Az ügyvezető törlésére irányuló változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak feladata az erről szóló határozat, okirat, taggyűlési jegyzőkönyv jogszerűségének vizsgálata, egyéb, a perbeli jogvita eldöntése szempontjából nem releváns mellékletek mellett, figyelemmel a Ctv.
3. számú melléklete I. pontjának 1c. pontjában írtakra. Amennyiben a legfőbb szerv határozatából, illetve az azt tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy arra jogosult személy hívta-e össze a taggyűlést, - hiszen ez a Gt.
4. §

(1)bekezdése szerint a jegyzőkönyvnek nem kötelező tartalmi eleme - e körülmény nem vizsgálható még akkor sem, ha a cégbíróság rendelkezésére áll olyan - a Ctv.

1. és
2. számú mellékletében fel nem sorolt - okirat, amelyből erre következtetni lehetne. A Ctv. ugyanis tételesen meghatározza, milyen okiratok csatolása kötelező, megjelölve ezzel a cégbíróság hatáskörének kereteit, terjedelmét. Ha azon felül, további adatokat tartalmazó okiratokat csatol a bejegyzést kérő, annak vizsgálata nem tartozik a cégbíróság feladatkörébe, hatáskörébe. Az abban foglaltak nem használhatók fel az adatváltozás bejegyzéséről szóló kérelemről való döntés meghozatala során. Úgy kell tekinteni, mintha azt a cégbírósághoz nem nyújtották volna be. A jogalkotó ugyanis a cégeljárás gyors befejezését tartotta szem előtt, az ebből eredő jogsérelem orvoslásának rendjét is erre tekintettel határozta meg. Mindebből követően, a Kúria megítélése szerint a cégbíróság az adott tényállás mellett nem követett el eljárási szabálysértést, amikor a felperest mint ügyvezetőt törölte a cégjegyzékből és nem észlelte, hogy a döntése olyan taggyűlési határozaton alapszik, amely arra nem jogosult által összehívott taggyűlésen került meghozatalra. A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte a Pp.
3. §

(4)bekezdése alkalmazásával és az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, ezért a bíróság kötelezte a felperest, hogy fizesse meg az alperesnek a másodfokú eljárásban, illetve a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit. Ezek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján, a 4/A. § alkalmazásával, ÁFA-val növelten állapította meg. Az összeg meghatározásakor figyelemmel volt arra is, hogy az alperes 70.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket lerótt. Budapest, 2016. február 4. Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró