A határozat elvi tartalma: A mérlegeléssel hozott ítélet felülvizsgálata eredményre nem vezet, ha a bíróság határozatát a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló iratszerű tényállásra alapította. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.552/2015/7.szám A Kúria a Szuchy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szuchy Róbert által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Nógrád Megyei Kormányhivatal I.r., a dr. Völgyesi András ügyvéd (...) II.r. alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március
- napján kelt 2.K.27.213/2014/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.213/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az III.r. alpereseknek külön-külön 30.000-30.000 (harmincezerharmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A (...) külterület (...) hrsz-ú kivett benzinkút megnevezésű (...) m2 területű ingatlan egy része a (...). számú főút négynyomúsítása beruházás nyomvonalán fekszik. A II.r. alperes emiatt kérte az ingatlan 770 m2-es részének kisajátítását. Az I.r. alperes megelőző ügyben hozott határozatával a területet 34.364.667 forint fejében kisajátította. A kártalanítás összege tartalmazta a kisajátításhoz kapcsolódó üzemszünet miatti, valamint a humán költségek megtérítését is. Elutasította e döntés ugyanakkor a visszamaradó terület egészének a tevékenység lehetetlenülése miatti kisajátítási kérelmet. Ez a határozat a bevételkiesésre és a humán költségekre vonatkozó részben, ezek összegszerűségét a II.r. alperes által támadva, bírósági felülvizsgálat alatt áll. A felperes időközben beadott további kérelme tárgyában hozott elutasító határozatot a felperes nem támadta, elfogadva ez utóbb beadott igényével kapcsolatban az idő előttiséggel kapcsolatban kifejtett határozati okfejtést. A felperes
- szeptember 10-én járulékos költség megtérítése iránt kérelmet terjesztett elő az I.r. alperesnél. Igénye szerint további 54.732.458 forint kártalanítás jár még neki, melyből 34.987.000 forintot tesz ki cégének értéke, és 19.835.458 forintot tett ki a
- június és december hónapja között jelentkező bevételkiesés. Az alperes
- október 6-án hozott NO-B/02/433-4/
- számú határozatával a kérelmet elutasította. Határozatából kitűnően a cégértéket és a bevételkiesést a felperes már korábban is érvényesítette és erről határozat született. A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet kérve annak megváltoztatását, és a II.r. alperes kártalanítás megfizetésére kötelezését, illetőleg a határozat hatályon kívül helyezését és az I.r. alperes új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy a benzinkutat nem működteti, kifejtette, hogy a tervezett útépítésből nem valósult meg semmi, és sérelmezte, hogy bizonytalan, mikor lesz lezárva az út, ami miatt a töltőállomást megfelelően nem tudná majd üzemeltetni. A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Ítélete indokolása szerint a felperes javára korábbi kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozatban üzemáttelepítés költsége már elszámolásra került, hivatkozott az ítélet indokolása arra is, hogy a felperes által állított bevételkiesés a benzinkút üzemeltetésének leállításából ered, mely leállítás kizárólag a felperes döntése volt. Utalt az ítélet indokolása arra is, hogy az útügyi korlátozás, már amennyiben majd lesz ilyen, nem a kisajátítási ügyre tartozó kérdés. Az OMV franchise-zal kapcsolatban korábban szintén döntés született. Utalt az ítélet arra is, hogy a felperes tevékenysége nem lehetetlenülhetett el, mert a korábbi döntés ezt a kérdést is vizsgálva csak az ingatlan részleges kisajátítását rendelte csak el. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy benzinkútja ténylegesen nem üzemel, ezért szükségképpen volt bevételkiesése. Állította továbbá, hogy a kút később sem üzemelhet majd, ezért tevékenysége ellehetetlenült. Jogszabálysértésként a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 21/A. §-ának
(1)és
(2)bekezdését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ának
(1)és
(4)bekezdését, a Pp. 177. §-ának
(1)és
(6)bekezdését, 182. §-ának
(3)bekezdését, valamint
- és
- §-át jelölte meg. Az I. és II.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmeiben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy a kisajátítással közvetlenül összefüggenek-e a felperes által kérelmében körülírt igények, és ennek megfelelően őt kártalanítás illeti meg, valamint, hogy a felperes által érvényesített igények közül van-e olyan, melyre vonatkozóan a kártalanítás megállapítását az e kérdéskörben korábban hozott közigazgatási határozati rendelkezés akadályozza. A Kstv. 21/A. §-a
(1)bekezdése értelmében a kisajátítási kártalanítás megfizetésére kötelezett - az ingatlan tulajdonjogának elvonásáért, az ingatlanon fennálló jogok megszűnéséért, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért járó kártalanításon felül - köteles megtéríteni a kisajátítással közvetlenül összefüggően a költözködés, az üzletszerű gazdasági tevékenységet, az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató személy vagy szervezet esetében az üzemáttelepítés, üzemátszervezés, a termelés kiesés, a tevékenységnek a kisajátítás miatti szüneteléséből adódó bevételkiesés, valamint az a) és b) pontokban foglaltakon túlmenően a kisajátítás okozta hátrányok kiküszöbölése miatt a kártalanításra jogosultnál a kisajátított ingatlan birtokba bocsátását követő legfeljebb 90 napon belül felmerült indokolt és igazolt költséget [az a)-c) pontokban szereplő költségek a továbbiakban együtt: járulékos költség]. E szakasz
(2)bekezdése értelmében a kisajátítási kártalanítás megfizetésére kötelezett kivételesen indokolt esetben 90 napon túl felmerült járulékos költség megtérítésére is kötelezhető, ha a kártalanításra jogosult igazolja, hogy a költségek önhibáján kívül merültek fel 90 napon túl. A költségek felmerülésének időpontja ebben az esetben sem lehet későbbi, mint a kisajátított ingatlan birtokba bocsátását követő
- hónap. E törvényhely megsértésére alapította a felperes előterjesztett igényeit. A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesi igényeket egyenként és részletesen megvizsgálva megállapította, hogy azok részben azért nem állnak fenn, mert azokat a felperes már korábban érvényesítette, és az igény érvényesítése során részben helyt adó, részben elutasító döntés született. Független ez a megállapítás attól, hogy a korábban érvényesített igények tárgyában hozott határozat felülvizsgálata tárgyában egy másik per van folyamatban, mert jelen per tárgyát az abban a másik ügyben érvényesített igények nem érinthetik. Helytállóan utalt a közigazgatási és munkaügyi bíróság arra is, hogy a jelenleg még meg nem valósult, és el sem kezdett útépítéssel kapcsolatban később esetleg felmerülő forgalmi rend változás nem érintheti jelenleg a felperes igényeit, a későbbiekben pedig nem kisajátítási kártalanítási igény formájában kaphat emiatt térítést a felperes, hanem adott esetben más jogcímen. Helytállóan utalt a bíróság arra is, hogy a felperes maga hagyott fel benzinkútja üzemeltetésével, annak ellenére, hogy az üzemeltetésnek akadálya nem volt. Emiatt a felperes igényekkel a II.r. alperessel szemben nem léphet fel, illetve amennyiben ezzel kapcsolatban jelentkezhettek jogos követelései, azok a korábbi határozatban rendezésre kerültek. Tekintettel arra, amire a bíróság ítéletének indokolásában rámutatott, hogy az ingatlanrész kisajátítására került csak sor, és a részkisajátításról szóló döntés igazságügyi szakértő véleményén alapult, megalapozatlan a felperesnek az ingatlanon végzett tevékenysége ellehetetlenülésére vonatkozó igénye is. Ezzel kapcsolatban a korábbi határozat egyébként is már tartalmazott rendelkezést. A bíróság ítéletét egyebekben a bizonyítékok mérlegelése alapján hozta. A bizonyítékok mérlegelésén [Pp.
- §
(1)bekezdés] alapuló jogerős ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése miatt iratellenes tényállás került megállapításra. Jelen ügyben a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, emiatt a felperes igénye ez okból is alaptalan volt. A kifejtettek miatt a Kúriának részletesen nem kellett foglalkoznia a felperes által felsorolt egyéb jogszabálysértések alaptalanságával. A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a felperes köteles megfizetni az I.r. és a II.r. alperes javára a Pp. 79. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeket. A felperes illetékfeljegyzési joga ellenére a felülvizsgálati eljárás illetékét előzetesen lerótta, ezért az illeték viseléséről a Kúriának rendelkezni nem kellett. Budapest, 2015. november 3. Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő