A határozat elvi tartalma: Haszonélvezeti jogot az eladó adásvételi szerződéssel eladott ingatlanán nem alapíthat. A haszonélvezeti jog nem ruházható át. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.573/2015/8.szám A Kúria a Szabó és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február
- napján kelt 12.K.32.443/2014/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 12.K.32.443/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A Budapest (...) kerület belterület (...) hrsz-ú ingatlan egy (...) m2-es társasházi lakás, mely természetben a Budapest (...) címen fekszik. Az ingatlan 1/2-1/2 részét egy perben nem álló személytől és az ingatlan haszonélvezőjétől megvásárolta a felperes és a felperes perben nem álló kiskorú gyermeke. Az adásvételi szerződés szerint a felperes megvásárolta gyermeke tulajdoni illetőségének haszonélvezeti jogát is. A tulajdonjog és a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez a tulajdonos eladó a bejegyzési engedélyt megadta. A felperes és gyermeke
- március 28-án kérte a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Az alperes
- augusztus 8-i 31042/1/
- számú határozatával helybenhagyta elsőfokú szervének a tulajdonjogot bejegyző, a haszonélvezeti jog bejegyzését elutasító határozatát. Döntését az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §-ára,
- §-ának
(3)bekezdése
- a)és
- f)pontjára, 49. §-ának
(1)bekezdésére, valamint a Ptk.
- §-ára alapította. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak megváltoztatását és az ingatlanra haszonélvezeti jogának bejegyzését, illetőleg a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy a gyermeke nevén álló ingatlan illetőségen fennálló haszonélvezeti jogát az eladótól önállóan vette meg, a haszonélvezeti jog ilyenkénti jog bejegyzésének ekként akadálya a szerződésben foglaltaknak megfelelően nem volt. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Indokolása szerint ahhoz, hogy az eladó haszonélvezeti jogot értékesíthessen, először saját ingatlanán kell azt alapítani a felperes javára. Azonban az eladó a felperes javára nem alapított haszonélvezeti jogot. A kiskorú ingatlanára ugyanakkor nem alapíthatott haszonélvezeti jogot. A kiskorú ingatlanán alapítandó haszonélvezeti jogot tekintve az eladó hozzájárulása a bejegyzést nem teszi lehetővé. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezésével a keresetének megfelelő döntés hozatalát, és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a haszonélvezeti jog alapításának részletes szabályait a Ptk. nem tartalmazza. A szerződés álláspontja szerint a benne foglaltak értelmében az egyes ügyletek között tartalmilag olyan sorrendet hozott létre, amely sorrend alapján nem volt akadálya haszonélvezeti joga bejegyzésének gyermeke illetőségén. A haszonélvezeti jog alapítása álláspontja szerint a gyermek tulajdonszerzését szükségszerűen megelőzte. Hivatkozott a Ptk.
- §-ába foglalt szerződési szabadság elvére, valamint a Ptk.
- §ára. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy az eladó az eladott ingatlana egyik tulajdoni illetőségére alapíthat-e egyúttal haszonélvezeti jogot bárki javára. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében helyes következtetésre jutott, amikor akadályát látta egy adásvételi szerződéssel egyidejűleg az egyik vevő ingatlan illetőségére haszonélvezeti jog alapításának. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint haszonélvezeti jogot szerződéssel is lehet alapítani ugyan, azonban jelen ügyben mint a közigazgatási és munkaügyi bíróság helyesen megállapította, az eladó nem a saját tulajdonán alapított visszterhesen haszonélvezeti jogot. A tulajdonjog átruházásával egyidejűleg arról történt rendelkezés, hogy a felperes megvásárolja a holtig tartó haszonélvezeti jogot a gyermeke tulajdonába kerülő 1/2-ed illetőség tekintetében. Amennyiben a felperes által állított módon a felek azt kívánták volna elérni, hogy az eladó alapítson haszonélvezeti jogot visszterhesen, akkor ezt az okiratnak tükröznie kellett volna. Az okirat azonban erre vonatkozóan rendelkezést nem tartalmazott. A felperesnek nem az eladó tulajdonjogán keletkezett a haszonélvezeti joga, amely lehetőséget teremtett volna arra, hogy az ingatlan az általa kívánt módon kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, és a kiskorú gyermek szerezte volna meg haszonélvezeti joggal terhelten az ingatlant. Az eladó nem járulhatott hozzá a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez sem, mert csak olyan jog bejegyzéséhez járulhatott hozzá, mely jog őt megillette és amellyel ő rendelkezett. Az eladó azonban nem rendelkezett haszonélvezeti joggal, aminek értékesítését egyébként sem tehette volna meg a Ptk. tiltó rendelkezésére tekintettel. A felperes abban tévedett, hogy a haszonélvezet alapítását a haszonélvezeti jog, mint a tulajdonjog részjogosítványának értékesítésével azonosnak tekintette. Jelen ügyben a felperes nem értékesíthetett haszonélvezeti jogot, mert nem alapított haszonélvezeti jogot a saját tulajdonában álló ingatlanán, más ingatlanán pedig nem volt jogosult haszonélvezeti jog alapítására. Tévedett a felperes abban is, amikor a szerződés természetes sorrendjével kapcsolatban adja elő fejtegetését. A szerződést az ingatlan-nyilvántartási hatóság ugyanis nem jogosult értelmezni, úgy köteles elfogadni, ahogy azt a kérelmező benyújtotta. Ha a szerződés nem tartalmazott bejegyezhető jogot, mint jelen ügyben sem tartalmazott a szerződés ilyet, az ingatlanügyi hatóság a szerződésben foglaltakkal ellentétes kérelemnek nem tehetett eleget. A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni az alperes Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeit. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- december
- Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő