← Magyarország

Pf.20009/2008/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.009/2008/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Spiesz Zsuzsanna ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt kk. I.rendű felperes neve I. r. és II.rendű felperes neve II. r. (mindketten: I.rendű felperes címe szám alatti lakosok) felpereseknek,- a dr. Tóth Erika ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) II. r. alperes ellen kártérítés iránt indított perben a Baranya Megyei Bíróság
  2. október
  3. napján kelt 10.P.20.166/2007/
  4. sorszámú ítélete ellen II. r. alperes részéről
  5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatja, mellőzi a II.r. alperes első fokú perköltség viselésére kötelezését az I.r. felperes javára, és kötelezi I.r. felperest, hogy II.r. alperesnek fizessen meg 15 (tizenöt)nap alatt 180.000 (egyszáznyolcvanezer) forint első fokú és 12.000 (tizenkétezer) forint másodfokú perköltséget. A II.r. alperes által a Baranya Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának felhívására megfizetendő állam által előlegezett költség összegét 17.559 (tizenhétezerötszázötvenkilenc) forintra leszállítja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság
  6. sorszámú ítéletében kötelezte II. r. alperest, hogy I. r. felperesnek 120.000,- Ft perköltséget, az államnak 120.000,- Ft le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket és a Baranya Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának 62.711,- Ft előlegezett szakértői díjat fizessen meg. II. r. alperes kizárólag az elsőfokú ítélet perköltségről rendelkező része ellen nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását annyiban, hogy a bíróság az I. r. felperes javára megállapított perköltség megfizetésére kötelezését mellőzze, kötelezze az I. r. felperest 150.000,- Ft + ÁFA perköltség megfizetésére II. r. alperes javára. Kérte továbbá a Baranya Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának térítendő szakértői díj összegét 17.559,- Ft-ra leszállítani. Fellebbezésében úgy nyilatkozott, hogy fellebbezési kérelme nem érinti az illetékhivatalnak fizetendő 120.000,- Ft-os kötelezést és a II. r. felperes perköltségben történő marasztalását, illetve annak összegét. II.r. alperes kérelme indokaként előadta, hogy I. r. felperes - álláspontja szerint indokolatlanul magas összeget, 7 millió Ft nem vagyoni kár megfizetését kérte a már peren kívül megfizetett 3 millió Ft-on felül. Hivatkozott az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakra, - annak
  7. oldal
  8. bekezdésére,- amely megállapítja ugyan, hogy az I. r. felperes 28%-ban lett csupán pernyertes, a perköltséget azonban annak ellenére megítélte az I. r. felperesnek, hogy követelése eltúlzott volt. II. r. alperes álláspontja szerint neki, mint 72%-ban pernyertes félnek kellett volna 250.000,- Ft + ÁFA perköltséget megállapítani, és ezt az összeget lehetett volna csökkenteni az I. r. felperesnek megítélt 100.000,- Ft + ÁFA perköltséggel, a különbözet 150.000,- Ft + ÁFA perköltség II. r. alperes javára. A szakértői díj összegét azért kérte 62.711,- Ft-ról 17.559,- Ft-ra mérsékelni, mivel a II. r. alperest - 72%-os pernyertességére tekintettel - csak a megállapított 62.711,- Ft szakértői díj 28%-ára lehetett volna marasztalni. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A Pp. 78.§

(1)bekezdése, valamint a 81.§
(1)és
(2)bekezdései alapján rendelkezett az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről, amely az indokolás szerint az I. r. felperest képviselő ügyvéd munkadíjából, az eljárási illetékből és a szakértői díjból állt. A Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A Pp. 81.§-a alapján részleges pernyertesség esetén a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Pernyertesség és pervesztesség aránya lényegileg attól függ, hogy a felperes keresete, illetve az alperes viszontkeresete mennyiben volt megalapozott. A „pernyertesség aránya" nem egyszerűen a megítélt, illetve elutasított kereseti követelésnek a számtani arányosság szerinti egybevetését jelenti, hanem figyelembe kell venni azt is, hogy a pernyertes, illetve a pervesztes rész tárgyalása milyen költségeket okozott, és az egyes felek ténylegesen milyen költséget előlegeztek. (Legfelsőbb Bíróság Pf.III.20.077/1992., Pfv.VI.21.630/1993., BH 2001.485.) A Pp. 81.§
(2)bekezdése alapján, ha a per kártérítésre irányul, vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megállapításai bírói mérlegeléstől függ, az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére, ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan eltúlzottnak. A részleges pernyertesség körében - a Pp. 81.§
(2)bekezdésére tekintettel - tehát eltérő szabály érvényesül arra az esetre, ha a per kártérítése irányul vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek megállapítása bírói mérlegeléstől függ. Ilyenkor a perköltségről hozható döntést az is befolyásolja, hogy a felperesi követelés nyilvánvalóan eltúlzott volt e vagy sem. (BH
  1. 12/497., BH
  2. 6/238.) Arra vonatkozóan, hogy mit jelent a „nyilvánvalóan eltúlzott"-nak minősített követelés, minden perben egyedileg lehet csak állást foglalni. Jelen perbeli kereseti követelés 7.000.000 Ft megfizetésére irányult, amelyből a bíróság 2.000.000 Ft-ot megítélt, a fennmaradó 5.000.000 Ft vonatkozásában a felperes pervesztes lett. A követelés a megítélt összeg 3,5 szerese volt, vagyis a felperes követelése eltúlzottnak minősíthető. A fentiekre tekintettel a pervesztesség-pernyertesség aránya figyelembevételével kell a jelen perben a perköltség viseléséről rendelkezni. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint - amelyet fellebbezésében II. r. alperes is tényként fogadott el - I. r. felperes 28%-ban pernyertes, és 72%-ban pervesztes lett. A másodfokú bíróság a perbeli adatok mérlegelésével a felek által fizetendő és viselendő perköltség tekintetében az elsőfokú határozatot az alábbiak szerint változtatta meg: A pernyertesség-pervesztesség arányait figyelembe véve (72-28%), a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított 120.000 Ft összegű II. alperes által fizetendő és az I.r. felperest megillető perköltség megfizetésére kötelezést mellőzte. Kötelezte I.r. felperest, hogy fizessen meg II.r. alperesnek 150.000 Ft+ ÁFA elsőfokú perköltséget ügyvédi munkadíj címén, amelyet a 32/2003 (VIII.22) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontját figyelembe véve számított ki az alábbiak szerint: a per tárgyának értékét figyelembe véve a felperesi követelés 7.000.000 Ft, amelyből 2.000.000 Ft vonatkozásában felperesek pernyertesek lettek, 5.000.000 Ft vonatkozásában azonban pervesztesek. A felpereseket a 2.000.000 Ft tekintetében 100.000Ft+ÁFA ügyvédi munkadíj illetné meg az 5%-os arány figyelembevételével, a II.r. alperest pedig az 5.000.000 Ft 5%-a, azaz 250.000 Ft+ÁFA összeg illeti. A kettő különbözete (300.000 Ft-120.000 Ft) 180.000 Ft, amely a II.r. alperest illeti első fokú perköltség címén. A másodfokú bíróság helyt adott a II.r. alperes azon érvelésének, hogy a megelőlegezett szakértői díj tekintetében a pernyertesség-pervesztesség arányában kell dönteni, ezért a szakértőket megillető 62.711 Ft vonatkozásában a II.r. alperest terhelő állam által előlegezett költség összegét 17.559 Ft-ra leszállította. Az I. és II.r. felperesek a másodfokú eljárásban pervesztesek lettek, de személyes költségmentességükre tekintettel a fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26) IM.r. 14.§-a alapján az állam viseli. A II.r. alperes a másodfokú eljárásban pernyertes lett, ezért a bíróság az I.r. felperest kötelezte az ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség viselésére, amelynek mértékét a 32/2003.(VIII.22) IM r. 3.§
(2)és
(5)bekezdésére figyelemmel állapította meg. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása a Pp.256/A.§-ának b) pontján alapul. Pécs,
  1. április
  2. Dr. Juhász László s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Bálint s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.