Kbf.5/2015/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész valamennyi vádlott terhére, bűnösségük megállapítása és velük szemben büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. Mellékelte fellebbezésének írásbeli indokolását, melyben fellebbezés irányát megváltoztatva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács megalapozatlanul hozott felmentő ítéletet a vádlottakkal szemben, mivel nem értékelte azon bizonyítékokat, hogy az ..., vagy a magyar regisztrációs rendszerben az adott személy átkelési regisztrációja hiányzik. Kiemelte, hogy amennyiben az utas harmadik országbeli állampolgárként Magyarország területét elhagyja, akkor a magyar határregisztrációs rendszerben kilépő regisztrációként kell szerepeljen, és amennyiben ... belép, akkor belépő irányú regisztrációval rendelkezik. Életszerűtlennek találta azt a megállapítást, hogy az ... állampolgárok a magyar oldalt az ún. zöldhatáron is átléphették. Véleménye szerint ennek ellentmond az ... állampolgárok tanúvallomása, akik előadták, hogy vagy kerékpárral, vagy gyalogosan lépték át az államhatárt. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, mivel elutasította az ... állampolgárok tárgyaláson történő kihallgatására tett indítványát. Mivel az elsőfokú bíróság ítélete ki nem küszöbölhető megalapozatlanságban szenved, álláspontja szerint nem mellőzhető az ítélet hatályon kívül helyezése. A vádlottak és védőik az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1207/2014/1. számú átiratában az indokolt ügyészi fellebbezést kiegészítéssel és pontosítással tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ügyfelderítési kötelezettségének nem teljes körűen tett eleget, ugyanis nem látta megállapíthatónak azt a vádirati megállapítást, hogy a vádban írt ... állampolgárok ki-, illetve belépését Magyarország területére a HERR1+ rendszerben nem rögzítették. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ellenőrzés nélkül fogadta el a vádlottak védekezését. Mivel a vádlottak védekezése a tárgyaláson változott meg, ezért nem értett egyet azzal az első bírói állásponttal sem, hogy nincs szükség a nyomozás során kihallgatott ... tanúk tárgyaláson történő meghallgatására. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a Be. 351. §

(2)bekezdés b./ pontja alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanságban szenved, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be. 376. §

(1)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A másodfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség jelenlévő képviselője átiratában foglaltakat változatlanul fenntartotta. Indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. I.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, helyszíni szemlét is tartott, ami igazolta védence őszinte vallomását, hogy nem történt bűncselekmény. Védence mindig szabályszerűen látta el a szolgálatát, a vádbeli időszakban pedig az ...-magyar határon lévő kerítés olyan rossz állapotban volt, ami lehetővé tette a zöldhatáron történő határátlépést. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vádbeli időszakban térfigyelő kamera sem volt elhelyezve a határátkelőhelyen. II., III. és VI.r. vádlottak védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Érvelése szerint minden vádlott szolgálatban kötelességszegéssel van vádolva, mely bűncselekmény esetén azt kell vizsgálni, hogy megszegték-e a szolgálatukra vonatkozó szabályokat. Az eljárás során joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán történt-e bűncselekmény, ha igen, az összefüggésbe hozható-e a vádlottakkal. Ezért álláspontja szerint azt kellett volna vizsgálni, hogy az ... állampolgárok - akik egyébként kishatár átlépővel rendelkeztek - határátlépése idején kik voltak szolgálatban, a szolgálatba lépők vajon megszegték-e a szolgálatukra vonatkozó szabályokat és az jelentős hátrány veszélyével járt-e a szolgálatra. Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, mely szerint nincs elegendő információ ennek megállapítására. Saját véleménye szerint a rendelkezésre álló adatok még a vádlottak meggyanúsításához is kevesek voltak. Nem értett egyet azzal az ügyészi állásponttal, hogy az ... állampolgárok tanúként történő ismételt meghallgatása előre vinné-e az ügyet. IV. és V.r. vádlottak védője a felmentő ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint a vádlottak konzekvens vallomást tettek, mely szerint nem emlékeztek a történtekre, és téves az az az ügyészi álláspont, hogy védekezésükön változtattak volna. Álláspontja szerint életszerű, hogy a ki-, és belépő ... állampolgárok csak a magyar regisztrációt akarták elkerülni, mivel ez érdekükben állt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ... tanúk is úgy nyilatkoztak, hogy pontosan nem emlékeznek arra, hogy miként történt a határátlépésük. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy valószerűtlen, hogy ismételt kihallgatásuk során elismernék, hogy szabálytalanul lépték át a magyar-... határt. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján valamennyi vádlott tekintetében teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta. A szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, amely során kihallgatta a vádlottakat, illetve tanúként tanú1-t, valamint a vádiratban tett ügyészi indítványnak megfelelően ismertette a nyomozás során kihallgatott ... tanúk vallomását. Ismertette továbbá a releváns bűnügyi iratokat, valamint helyszíni tárgyalás során helyszíni szemlét tartott. A vádlottak nem ismerték el bűnösségüket, úgy nyilatkoztak, hogy mindig betartották a szolgálatukra vonatkozó előírásokat, valamint, hogy nem emlékeznek a vádban megjelölt ... állampolgárok határátlépéseire. Az elsőfokú bíróság a vádlottak vallomását összevetette a rendelkezésére álló egyéb bizonyítékokkal, amely során megállapította, hogy nem kizárt, hogy az ... állampolgárok regisztrációja azért nem szerepel a magyar nyilvántartásban, mert lehetőségük volt annak kikerülésére. Az elsőfokú bíróság álláspontját részletesen megindokolta. Az általa megállapított tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak terhére rótt cselekmény nem bizonyítható, ezért valamennyi vádlottat a Be. 6. §

(3)bekezdés b./ pontjára figyelemmel felmentette az ellenük szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt emelt vád alól. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a vádlottak személyi körülményeiben bekövetkezett változással szorul kiegészítésre. A Be. 352. §

(1)bekezdés a./ pontja alapján a vádlottak tárgyaláson tett nyilatkozatára figyelemmel a következőkkel egészíti ki a tényállást. „III.r. vádlott egy gyermek eltartásáról köteles gondoskodni. IV.r. vádlott egy gyermek eltartására köteles. VI.r. vádlott szolgálati viszonya a ... Határrendészeti Kirendeltség vezetőjének 315-61/363-

1. számú parancsa alapján
2. november 30-án közös megegyezéssel megszűnt. Azóta saját kereskedő céggel rendelkezik, jövedelme nem ismert.” Az előzőekben írt kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be.
3. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa így fogadta el felülbírálata alapjául. A másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló ügyészi indítványt nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács, szemben az ügyészi állásponttal, ügyfelderítési kötelezettségének, valamint indoklási kötelezettségének is eleget tett. A 2013. augusztus 09-én kelt vádirati indítványnak megfelelően a bíróság a Be. 217. §

(1)bekezdés h./ pontja alapján felolvasással tette a bizonyítás részévé az ... állampolgárok vallomását. Ítéletének

1. oldal utolsó bekezdésétől a
2. oldal
3. bekezdéséig pedig megindokolta, hogy miért utasítja el az ... állampolgárok tárgyalásra történő idézését és tanúkénti kihallgatását. A másodfokú bíróság álláspontja szerint arra helyesen hivatkozott a katonai ügyész, hogy nem lehet állást foglalni előre abban a kérdésben, hogy a tanúk kihallgatása milyen bizonyítékokat szolgáltatna, tévedett tehát az elsőfokú katonai tanács, amikor ezzel kapcsolatban állást foglalt. Ugyanakkor a másodfokú bíróság is egyetértett azzal, hogy az eltelt időre is figyelemmel az indítványozott bizonyítástól nem várható olyan eredmény, amely előre vinné a büntetőügyet és hozzájárulna annak magasabb szintű felderítéséhez. A másodfokú bíróság továbbá megjegyzi, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tájékoztatása szerint az indítványozott tanúk közül tanú2, valamint tanú3 kiutasításra került Magyarország területéről, míg tanú4 és tanú5 vonatkozásában ilyen információ nem áll rendelkezésre. A másodfokú bíróság ugyanakkor egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ítéleti bizonyossággal nem lehet megállapítani a vádlottak bűnösségét szolgálatban kötelességszegés bűntettében, mivel nem kizárt, hogy nem a vádlottak kötelességszegő magatartása miatt következett be, hogy a vádba nevesített ... állampolgárok magyar, illetve ... oldalon történő regisztrációja nem fedte egymást. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság jogi indokolásával. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet valamennyi vádlott tekintetében helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.
4. §

(1),

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. január
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete I.r.., II.r., III.r., IV.r., V.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában jogerős. Budapest,
3. január
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke