Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.158/2015/6/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Janitsáry Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Janitsáry Iván ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Kelemen, Mészáros, Sándor & Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Sándor István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 33.P.23.074/2014/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes ... napján az ... által sugárzott ... című műsorban elhangzott valótlan állítás miatt előterjesztett sajtó-helyreigazítás elrendelésére irányuló keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül bruttó 30.000 forint perköltséget. Felhívta a felperest, hogy a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága külön felhívására fizessen meg az államnak 36.000 forint illetéket. Határozatának indokolásában ismertette a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdésében, a 343. §
(1)bekezdésében; az Alaptörvény IX. cikkének
(1),
(2),
(3)bekezdésében; az Smtv. 4. §
(1),
(2),
(3)bekezdésében, a
- §-ában, a
- §
(1)-
(2)bekezdésében írt szabályokat; a PK 12, 13, 14,
- számú állásfoglalás rendelkezéseit; az Alkotmánybíróság 30/
- (V. 26.) AB számú és a 36/
- (VI. 24.) AB számú határozatának indokolásában foglaltakat. Az alperes által előterjesztett permegszüntetési kérelem kapcsán kifejtette, hogy a perbeli legitimáció kérdése a sajtó-helyreigazítási eljárásban anyagi jogi kérdés, ezért hiánya csak a kereset érdemi elutasítását eredményezheti. Az e-mailben megküldött helyreigazítás iránti kérelem és az arra adott válasz nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §ában előírt írásbeli formának, ezért az eljárásjogi határidők az írásban megküldött kérelem kézhezvételétől számítandók, így a kereset nem késett el. Az érdemi, keresetet elutasító döntését akként indokolta, hogy a perben a felperes alapvetően azt sérelmezte, hogy az alperesi műsor a frankfurti ... versenyről akként számolt be, hogy az fodrász világbajnokság, és ...t világbajnoknak nevezte, holott a nemzetközi fodrász világbajnokság csak és kizárólag az ... és a felperes Magyarország egyedüli világbajnoka. Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ügy megítélése szempontjából azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy van-e annak lényegi jelentősége, hogy melyik verseny nevezhető világbajnokságnak, illetve van-e relevanciája annak, hogy az alperesi műsorban a ...-versenyt világbajnokságként tüntetik fel. Ebből a szempontból lényeges az, hogy az átlag televíziónéző miként értékeli az elhangzottakat. Meggyőződése szerint a felperes kereshetőségi joga csak abban az esetben lett volna megállapítható, ha az általános társadalmi köztudatban az ... az a világbajnokság, amely mellett semmilyen másik verseny nem nevezhető világbajnokságnak. Kétségtelen, hogy a szakma jeles képviselői az ...-ot tekintik világbajnokságnak és nem a frankfurti ... versenyt, ugyanakkor a perbeli műsor nem a szakma részére, hanem a nagyközönség számára adott tájékoztatást a ... nemzetközi versenyről és a magyar győztesről. A műsorból kiderül, hogy a ... verseny nemzetközi verseny, és való tény, hogy azt ... kategóriában ... nyerte meg. Annak nincs jelentősége, hogy a versenyt világbajnokságnak, ...t pedig világbajnoknak nevezte a műsorvezető. Az átlagnéző nem tud különbséget tenni világbajnokság és világverseny között, ezért még csak tévedésnek sem tekinthető a két szinonim megnevezés használata. A felperest, aki kétséget kizáróan világbajnoki címet szerzett az ... versenyén, ... évben Chicagoban, nem érintik az alperesi közlések, ezért a közlemény tekintetében a felperest sajtó-helyreigazítási jog nem illeti meg. A műsorszám egészéből egyértelműen kiderült, hogy az alperes a ... versenyről és annak győzteséről számolt be. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte annak megváltoztatását, és a keresetnek megfelelő döntés meghozatalát. Előadta, hogy ő Magyarország egyetlen fodrász világbajnoka, ehhez képest az alperesi műsor ezt állította egy másik magyar fodrászról is, a vonatkozó állítások valótlanok. A valótlan állítás sérti a személyiségi jogát, mert azzal egyben azt is állítja, hogy ő maga nem világbajnok, így kereshetőségi joga fennáll. Annak tényét, hogy ő Magyarország első és egyetlen világbajnoka, okirattal alátámasztotta. Téves az a következtetés, hogy több verseny is nevezhető világbajnokságnak, az ítélet indokolásából nem is derül ki, hogy mire alapította ez irányú álláspontját a bíróság. A világbajnokság alapvető ismérve, hogy abból csak egy van. A bíróságnak fel kellett volna hívnia arra, hogy a fodrász világbajnoksággal kapcsolatos közfelfogást bizonyítsa, bár a kereshetőségi jog megítélése körében az ... világbajnoksággal kapcsolatos közfelfogásnak nincs is jelentősége. A sérelmezett közlések elbírálása során nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közlések a személyes és szakmai megítélését, elismertségét és jóhírét rombolták. Vitatta, hogy a világbajnokság és a nemzetközi verseny szinonim fogalmak lennének. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, a felperes sem az elsőfokú eljárás során, sem a fellebbezésében előadottakkal nem bizonyította, hogy a fodrász szakma vonatkozásában az ... verseny az egyetlen és kizárólagos világbajnokság, ezen kívül semmilyen más verseny sem nevezhető világbajnokságnak, és erről a világ fodrászai között nem folyik semmilyen szakmai vita. Vitatta a felperes azon fellebbezési hivatkozását, hogy világbajnokság csak a felperes által megjelölt világbajnokság lehet, tekintettel arra, hogy az alperes igazolta az eljárás során, hogy a ... verseny is világbajnokságnak minősül, illetve a szakmán belül ezzel kapcsolatban vita van. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperest a közlemény tekintetében sajtó-helyreigazítási jog nem illeti meg, kereshetőségi joga nincsen. Vitatta továbbá a felperes fellebbezésében foglalt azon állítását, mely szerint az alperesi műsorszám a felperes első helyezését, teljesítményét vitatta volna el, illetve devalválta volna. Hangsúlyozottan hivatkozott arra, az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperesi műsorszámból egyértelműen kiderül, az a ... versenyről és annak magyar első helyezettjéről szól, a közlemény a felperest nem érinti. Végezetül kifejtette, hogy a felperes helyreigazítás iránti kérelmében megjelölt „tévesen állította" megfogalmazás nem felel meg az Smtv.
- §-ában rögzített helyreigazítási közlemény tartalmának. A fellebbezési tárgyaláson a felperes jogi képviselője az írásban előterjesztett fellebbezést változatlanul fenntartotta. Előadta, hogy az elsőfokú eljárásban tanúként meghallgatott személyek mind különböző szakmai szervezetek nevében nyilatkoztak. Az elsőfokú bíróság ítéletében írt „világverseny" szó nem szerepelt az alperesi műsorban. Cáfolta, hogy azt állította volna, az alperes kijelentésével elvitatta a felperes elsőségét, ugyanakkor a kijelentés sérti a felperes személyiségi jogait. A felperest ismerőseivel és ügyfeleivel szemben hátrányosan érintették az alperes által szerkesztett műsorban elhangzott kijelentések. Végezetül kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem tartotta be a Pp.
- §
(1)bekezdésében a tárgyalás kitűzésére meghatározott határidőt. Az alperes jogi képviselője az írásban előterjesztett fellebbezési ellenkérelmet változatlanul fenntartotta. Előadta, elméleti alapon lehetséges, hogy egy területen csak egy világbajnokság létezhet, ugyanakkor ezzel ellentétes példaként említette a profi bokszot, ahol négy világszervezet hirdet világbajnokot, illetve a szépségversenyeket, ahol szintén több világbajnokot avatnak. Az alperes közlése kifejezetten erre a versenyre vonatkozott, és a műsorban megjelent személyt csak mint e versenynek a győztesekét aposztrofálta. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálata során az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta. Egyetértett az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntésével, ezért az elsőfokú határozatot a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése értelmében ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló iratok, valamint a felek előadásai alapján úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság helyesen utasította el a felperes keresetét a kereshetőségi jog hiánya miatt. Nyilvánvaló, a felperesre mint Magyarország egyetlen fodrász világbajnokára nézve sértő, hogy az alperesi műsorban más személyt is fodrász világbajnokként jellemeztek. Ugyanakkor a médiatartalmakat a sajtó-helyreigazítási perben a Kúria PK 12. számú állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően, azok egészét értékelve kell vizsgálni azt, hogy a sérelmes műsorban a felperesre nézve valósultak-e meg a felperes által sérelmesnek tartott közlések. Ezzel egybehangzóan az Smtv. hivatkozott 12. §
(1)bekezdése egyértelműen akként rendelkezik, hogy a médiatartalom szolgáltatótól az igényelhet helyreigazítást, akiről valamely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel. A perbeli esetben a sérelmezett alperesi műsorszám az átlagnéző számára is egyértelműen megállapíthatóan a frankfurti ... versenyről és annak magyar győzteséről tudósított, abban a felperest nem említették meg, illetve a felperesre utalást nem tettek. A műsorszám kétséget kizáróan nem kifejezetten a fodrász-szakma képviselőinek szólt, így a sajtó-helyreigazítási per eldöntése és az alperesi műsor jogsértő jellegének megítélése szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a fodrász-szakma szereplői mely világversenyt tekintik a hivatalos fodrász-világbajnokságnak. A felperes által kifogásolt közlések a felperes személyével kapcsolatban nem tartalmaznak valótlan tényállítást, illetve nem tüntetnek fel való tényeket hamis színben, így azok helyreigazítása iránt sajtó-helyreigazítási per indítására a felperes az Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján nem jogosult. A felperes azon hivatkozásával kapcsolatban, melyben sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a tárgyalás kitűzésekor nem tartotta be Pp. 346. §
(1)bekezdésben meghatározott határidőt, a Fővárosi Ítélőtábla a következőket jegyzi meg. Tény, hogy a Pp. a sajtó-helyreigazítás iránti perek esetében a másodfokú bíróság részére az ügy tárgyalására az iratok beérkezésétől számított nyolc napos határidőt állapít meg, ugyanakkor a bírósági ügyteherre és a sajtó-helyreigazítás iránti perek jelentős számára tekintettel közelebbi - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő - időpontra határnap kitűzésére nem volt lehetőség. A perköltségviselés tárgyában a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, így köteles az alperes másodfokú eljárás során felmerült perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése és 4/A §-a alapján, mérlegeléssel állapított meg. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett - az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontján, valamint a 46. §
(1)bekezdése alapján meghatározott összegű - fellebbezési illeték megfizetésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján a felperes köteles. Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró