Győri Ítélőtábla Gf.II.20.152/2015/6/I. A Győri Ítélőtábla dr. Nemes Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kaestner József ügyvéd által képviselt I.r., a jogtanácsos által képviselt „II.r. és a Világi-Hajdú Ügyvédi Iroda által képviselt III.r. alperessel szemben tulajdonjog megállapításai és járulékai iránt iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- július
- napján kelt 9.G.40.001/2014/
- szám alatti ítélete ellen a felperes által
- szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az I.r. alperesnek 254.000,(Kettőszázötvennégyezer) Ft másodfokú perköltséget Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az "A" (MGTSZ) tagjai a
- december
- napján megtartott közgyűlésen határoztak az MGTSZ részleges átalakulásáról, annak során a felperes kiválás útján megalakításáról. A kiválás útján létrejött felperes "B" Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt., valamint a maradó "A" Mezőgazdasági, Beszerző, Értékesítő, Szolgáltató és Termelő Szövetkezet I.r. alperes között
- december
- napján jött létre vagyonmegosztási szerződés. Eszerint a vagyon megosztását követően a felperes a termelőszövetkezet vagyonából 434.013.000 forinttal, míg az I.r. alperes 36.255.000 forinttal részesedett. A szerződésben kikötötték, hogy a
- október 31-i fordulónappal elkészített vagyonleltár-tervezet szerinti vagyonból a részvénytársaság vagyonába kerül mindaz a vagyon, amit a maradó szövetkezet vagyonának felsorolása nem tartalmaz. Az átalakulással létrejövő felperes részvénytársaság 105.540.866 forint értékben nyilvántartott ingatlanvagyona részletes kimutatását a szerződés I. számú melléklete tartalmazta. Aszerint - több más ingatlan mellett - a felperes tulajdonába kerül a település 1-i ...
- hrsz-ú víztároló halastó 433.300 forint nettó értéken. A vagyonmegosztási szerződés IV. számú melléklete tartalmazta az I.r. alperes tulajdonában kerülő ingatlanok felsorolását. Az I.r. alperes ezen ingatlanokra a tulajdonjoga bejegyzését jogutódlás címén
- március
- napján kérte a földhivataltól. A felperes
- augusztus
- napjára hívott össze közgyűlést a közös tulajdonban álló település 1-i ...
- hrsz-ú ingatlan tulajdonközössége megszüntetésére. A jegyző
- január
- napán kelt határozatával engedélyezett telekalakítás, illetve a telekalakítási terv szerint a ...
- hrsz-ú 22 hektár 1.307 négyzetméter területű ingatlant a ...2.... hrsz.-ok alatti 23 földrészletre osztották fel. A telekalakítási terv (vázrajz) a ...2... és ...2... hrsz-ú földrészleteket víztározóként tüntette fel, a tulajdonosát azonban nem jelölte meg. A Település 2i Körzeti Földhivatal a felperes által hozzá benyújtott okiratok (a közgyűlési határozat, a telekalakítási terv és a telekalakítási engedély) alapján a
- szeptember
- napján kelt 36.603/2003.2000.10.
- számú határozatával a ...2... és ...2.... hrsz-ú ingatlanokra a "A" MGTSZ tulajdonjogát jegyezte be eredeti felvétel jogcímén. A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján, ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerezte a település 1-i ...2.... és ...2.... hrsz-ú ingatlanok tulajdonjogát, kérte egyben a földhivatal megkeresését tulajdonjoga megjegyzésére. Másodlagosan - a tulajdoni kereset alaptalansága esetére - jogalap nélküli gazdagodás (Ptk. 361. §
(1)bekezdés) jogcímén 19.460.871 forint megfizetésére kérte kötelezni az I.r. alperest. A felperes a II-III.r. alperest tulajdoni keresete tűrésére kérte kötelezni. A keresetét arra alapította, hogy a
- évi vagyonfelmérés alatt szerzett arról tudomást, hogy az átalakulás során a tulajdonába kerülő víztározó nem csupán a vagyonmegosztási szerződés I. számú mellékletében megjelölt ...
- hrsz. alatt, hanem további három (a ...2...., ...2... és ...3...) hrsz. alatt van nyilvántartva az ingatlannyilvántartásban. A ...2... és ...2.... hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartás szerint az I.r. alperes jogutódlás címén. Az átalakulás során a vagyonmegosztási szerződés megkötésekor a feleket az a szándék vezette, hogy a víztározó egésze a felperes tulajdonába kerüljön. Ezt a szándékot támasztja alá, hogy a víztározót üzemeltető "A" Horgász Egyesület üzemeltetési szabályzata szerint a víztározó a felperes tulajdonában van. Megítélése szerint a tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igény nem kötelmi igény, hanem tulajdoni igény, amely a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint nem évül el. A felperes nem átruházással, származékos szerzésmóddal, hanem átalakulással szerzett tulajdonjogot a tulajdonos jogelőd általános jogutódjaként. Ettől eltérő álláspont elfoglalása esetén az elévülés mindaddig nyugodott (Ptk. 326. §
(2)bekezdés) amíg a felperes 2012-ben tudomást nem szerzett arról, hogy a halastó egészét nem jegyezték be a nevére az ingatlannyilvántartásba. Ezentúl a tulajdonosi részjogosítványok átadása, a gyakorlása folyamatos lehetővé tétele az elévülést megszakítja, mert ez a tulajdonszerzési igény elismerését jelenti. Az I.r. alperes pedig a víztározót a felperes birtokába adta, és a birtoklását folyamatosan lehetővé tette. Az I.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az átalakulás nem minősül ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésnek, ezért a felperes tulajdonjoga keletkezéséhez a Ptk. 117. §
(3)bekezdése szerint erre irányuló szerződés, valamint ingatlannyilvántartási bejegyzés is szükséges. Elévülési kifogást terjesztett elő, mivel a bejegyzési igény kötelmi igény. A felperes követelésének elévülése az átalakulás fordulónapján,
- október
- napján kezdődött és a követelés a keresetlevél benyújtásáig a
- évben elévült. Álláspontja szerint sem az elévülés nyugvására, sem megszakadására nem került sor. Az átalakulási vagyonmegosztást követően ugyanis felperes vállalta az ingatlannyilvántartási helyzet rendezését, a tulajdonában kerülő ingatlanok tulajdonjoga bejegyzését. Az ezzel kapcsolatos ügyintézési mulasztás menthető oknak nem minősül. A Ptk.
- §
(1)bekezdése felsorolja az elévülést megszakító jogi tényeket, az ingatlanok birtoklása pedig nem minősül ilyennek. A konkrét esetben a víztározó ingatlanai birtokosa a horgászegyesület volt, amely az üzemeltetésre
- februárjában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött haszonbérleti szerződést. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest az alperesek részére perköltség fizetésére. Határozata indokolásában elsődlegesen úgy ítélte meg, hogy a felperes a perben sikerrel bizonyította a vagyonmegosztási szerződésben jelentkező azon ügyleti akaratot, hogy a felek a víztározó teljes területe felperesi tulajdonba adására szerződtek. Ennek során a felek azon közös téves feltevésben voltak, hogy a ...
- hrsz-ú ingatlannak a víztározó teljes területe felel meg. Kiemelte a bíróság, hogy a vagyonmegosztás fő szabálya az volt, hogy mindaz a vagyon, amelyet az I.r. alperes vagyonaként nem nevesítettek, a felperes tulajdonába kerül. Az I.r. alperes tulajdonába maradó vagyonelemként pedig a víztározó ingatlana nem került nevesítésre. Ugyanakkor a törvényszék egyetértett az I.r. alperes elévülési kifogásával, azzal, hogy a felperes tulajdonjoga bejegyzése iránt igény elévülése
- december
- napján kezdődött és az a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint elévült. A vagyonmegosztási szerződés ugyanis kötelmi megállapodás, így az abból eredő igényekre vonatkozik az elévülés. Egyetértett azzal az I.r. alperesi érveléssel is, hogy a felperes nem menthető okból, hanem a terhére felróható okból nem érvényesítette az elévülési időn belül a követelését. (Ptk. 326. §
(2)bekezdés) Az átalakulás során ugyanis a lényegesen több vagyonnal rendelkező felperes feladataként jelölték meg, hogy a tulajdonváltozást az ingatlan-nyilvántartáson átvezettesse. A szétválást követően azonban a felperes illetve az I.r. alperes elmulasztotta az ingatlannyilvántartásban felderíteni azt, hogy a víztározó mely helyrajzi számokon szerepel. Mindez nem egyeztethető össze a szükséges gondosság követelményével. A bíróság a felperes folyamatos birtoklásra vonatkozó előadását elbirtoklására hivatkozásnak tekintette. Rámutatott, hogy a Ptk. 127. §
(1)bekezdése (helyesen: 121. §
(1)bekezdése) szerint a kereset elbirtoklás címén sem alapos, mivel a vagyonmegosztási szerződés aláírásától,
- december 29-étől a 15 éves elbirtoklási idő még nem telt el. A másodlagos, jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett keresetet amiatt utasította el, mert ez a követelés szintén elévült. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének való helytadás, míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen egyetértett a törvényszék ítélete azon megállapításával, hogy a vagyonmegosztás során a felek nyilvánvaló és közös akarata volt, hogy a víztározó egészét a felperes részvénytársaságnak juttassák, függetlenül attól, hogy azt több helyrajzi szám alatt tartották nyilván. Fenntartotta azon kereseti érvelését, hogy a felperes a tulajdonjogát nem átruházással, származékos szerzésmóddal, hanem átalakulással, kiválással szerezte meg. Így az átalakuláskor hatályban volt, a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (Gt.)
- §
(1)bekezdéséből következően a jogelőd "A" MGTSZ víztározón fennállt tulajdonjoga a felperest illeti meg. Ez a tulajdoni igény a Ptk. 115. §
(1)bekezdése szerint nem évül el, mivel már fennálló tulajdonjog védelme megóvására szolgál. Amennyiben a másodfokú bíróság a felperes követelését kötelmi igénynek tekintené, fenntartotta, hogy a követelése a Ptk. 326. §
(2)bekezdés alapján nyugodott, illetve az elévülés a Ptk. 327. §
(1)bekezdése szerint megszakadt. Követelését menthető okból amiatt nem érvényesítette, mert csak a per megindítását megelőzően jutott tudomására az a tény, hogy halastó egésze nem került az ingatlan-nyilvántartásba a felperes nevére bejegyzésre. Ezt támasztja alá a fellebbezéshez csatolt, a körzeti földhivataltól származó
- február
- napján kelt tájékoztatás is. Eszerint a ...2... hrsz-ú ingatlan a ...
- hrsz-ú ingatlan megosztásával jött létre. Hivatkozott az átalakulás során jogi képviselőként eljáró "C" tanú vallomására, amely szerint a ...
- és ...3 hrsz-ú ingatlanok esetében is csak a
- évben rendeződött az ingatlan-nyilvántartási helyzet. A felperes amiatt sem kérhette korábban az I.r. alperessel szemben tulajdonjoga bejegyzését, mert a vagyonmegosztási szerződés aláírásakor a ...2... és ...2... hrsz-ú ingatlanokra az I.r. alperes tulajdonjoga be sem volt jegyezve. Így nem értelmezhető a törvényszék ítéletének azon megállapítása, hogy a felperesnek az ingatlan-nyilvántartási helyzetről tudomása kellett, hogy legyen, mivel a földhivatali határozatokat megkapta. A vagyonmegosztási szerződés aláírásakor ugyanis a ...2.... és ...2... hrsz-ú ingatlanokat még ki sem alakították. Az elévülés amiatt sem következett be, mert a részleges jogutódlást követően a felperes a perbeli ingatlanok birtokába lépett és azokat jelenleg is birtokban tartja. Az ingatlanok folyamatos birtoklása, használata, terheinek viselése az elévülés megszakadását eredményezte és az mindaddig fennállt, amíg az I.r. alperes a szerződés jogcímét, az átruházás érvényességét vitatva az ingatlan birtokát vissza nem követelte. Az I. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból érdemben jogkövetkeztetésre jutva utasította el a keresetet, ezért a fellebbezés nem alapos. helytálló A felperes a fellebbezésében arra tényszerűen hivatkozott, hogy a szövetkezetekről szóló
- évi I. tv. (Szvt.) és a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. tv. (Gt.) hatálya alatt, az Szvt.
- §-a, 88/A. §-a és a
- § alapján alkalmazandó Gt.
- §
(1)bekezdése alapján részleges átalakulással jött létre. A részleges átalakulás során a jogelőd MGTSZ egyes tagjai úgy döntöttek, hogy nem lépnek be az átalakulás során létrejövő felperesbe, a szövetkezetet tovább kívánták működtetni (Szvt. 88/A. §
(1)bekezdés), és így a kivált tagok részvételével - a Gt. 78. §
(4)bekezdése megfelelő alkalmazásával - a szövetkezeti vagyon egy részének felhasználásával új gazdasági társaság, a felperes jött létre. Az MGTSZ vagyona felosztásáról a felperes és az I.r. alperes között
- december
- napján megkötött kötelmi szerződés, a vagyonmegosztási szerződés rendelkezett. Ezt a szerződést nem a felperes, hanem az I.r. alperes és a törvényszék minősítette helyesen úgy, hogy az abban illetve a I. számú mellékletében felsorolt vagyontárgyakat a felperes származékos szerződésmóddal, részleges átalakulás (kiválás) jogcímén szerezte meg. A vagyonmegosztási szerződésben (a mellékletben) szereplő ingatlanok (és így:a víztározó ingatlanai) tulajdonjoga megszerzéséhez azonban - csak úgy, mint az ingatlan tulajdonjoga átruházással megszerzéséhez - a tulajdonjog átszállására irányuló szerződésen vagy más jogcímén felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. (Ptk.
- §
(3)bekezdés, BH.2009/276.) A vagyonmegosztási szerződés önmagában tehát csak kötelmi jogi jogcímet teremtett a keresettel igényelt víztározó ingatlanai tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésére. A bejegyzési igény tehát a fellebbezés érvelésével szemben nem tulajdoni, hanem elévülő kötelmi igény. (BH.2000/396.) Helyesen a Ptk. 115. §
(1)bekezdése szerint el nem évülő tulajdoni igény már meglévő tulajdonjog fennállást feltételezi. (BH.2007/118.) Arra pedig, hogy az igényelt ...2.. és ...2.. hrsz-ú ingatlanokon a felperesnek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoga lett volna, a felperes maga sem hivatkozott. Ezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság az I.r. alperes elévülési kifogását, valamint a felperes elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó érvelését helyesen vizsgálta. Ennek során helyesen állapította meg azt is, hogy a felperes tulajdonjoga bejegyzésére irányuló kötelmi igény elévülése 2000. december 29-én, a vagyonmegosztási szerződés megkötésekor kezdődött. (Ptk. 326. §
(1)bekezdés) Az elévülés nyugvása megítélésénél azonban figyelmen kívül maradt a felperes elsőfokú eljárás során
- február
- napján G.40.039/2012/
- szám alatt benyújtott beadványa és annak egyes mellékletei. Ezek szerint a felperes
- augusztus
- napjára „közgyűlést" (helyesen: tulajdonostársi ülést) hívott össze az osztatlan közös tulajdonban álló, település 1-i ...
- hrsz-ú ingatlan tulajdonjoga megosztására. A felperes kezdeményezésére a tulajdonostársak ülése határozata alapján telekalakítási vázrajz, telekalakítási terv készült, a felperes kérelmére a telekalakítást (telekfelosztást) a jegyző a
- január
- napján kelt határozatával jóváhagyta. Mind a telekalakítási engedély, mint pedig a telekalakítási vázrajzhoz tartozó területkimutatás tartalmazta és víztározó művelési ágúként jelölte meg a ...2... és ...2... hrsz-ú ingatlanokat. Mindezekből következően a felperes a vagyonmegosztási szerződés megkötését követően már a
- évben tudomással bírt arról, hogy a vagyonmegosztás során kifejezetten a részére átadott ...
- hrsz-ú ingatlan nem foglalja magába a víztározó egészét, annak egy része a ...
- hrsz-ú ingatlanhoz tartozik. Tudomással bírt tehát ekkor már arról is, hogy a vagyonmegosztási szerződésen túl a víztározó egésze tulajdonjoga megszerzéséhez a ...
- hrsz-ú ingatlan megosztása és az ingatlan víztározóra eső, megosztott részeire a tulajdonjoga bejegyzése is szükséges. Emiatt az általa kezdeményezett telekalakítás során keletkezett iratokat a megosztott ...
- hrsz-ú ingatlan megosztás utáni ingatlanai bejegyzése iránt a körzeti földhivatalhoz benyújtotta. A bejegyzési kérelemről a Település 2i Körzeti Földhivatal
- szeptember
- napján hozta meg a 36603/2003.2000.10.
- számú határozatát, a ...2,..hrsz-ú ingatlanokra az "A" MGTSZ tulajdonjogát bejegyezve. A felperes tulajdonjoga bejegyzési igénye a ...2., ...2 ... hrsz-ú ingatlanokra a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem földhivatalhoz benyújtásától a földhivatali határozat meghozataláig a Ptk.
- §
(2)bekezdése szerint nyugodott, mivel mindeddig a felperes okkal bízhatott abban, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az ugyan kétségtelen, hogy - a földhivatali határozatra vezetett értesítési lista szerint - a felperesnek az ingatlanügyi hatóság nem küldte meg az ingatlanokra az "A" MGTSZ tulajdonjogát bejegyző határozatát. A felperesnek azonban - az általában elvárható gondosság zsinórmértéke (Ptk. 4. §
(4)bekezdés) szerint - a
- évben már el kellett volna járnia a földhivatalnál azt tudakolva, hogy milyen határozat született az általa már 2001-ben kezdeményezett telekmegosztásról. A követelése érvényesítése menthető akadálya tehát a
- évben megszűnt, így az attól számított egy éven belül (Ptk.
- §
(2)bekezdés) a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó igényét érvényesítenie kellett volna. A követelés bíróság előtti érvényesítésére azonban csak
- június
- napján került sor, addig pedig - a törvényszék helyes megállapítása szerint - a követelés elévült. A felperes az arra vonatkozó érvelésével, hogy a tulajdonosi részjogosítványok átadása, a gyakorlás folyamatos lehetővé tétele az elévülést megszakítja - a törvényszék értelmezésével szemben - nem az ingatlanok elbirtoklására (Ptk.
- §
(1)bekezdés) kívánt hivatkozni. Valójában arra a bírósági gyakorlatra, amely szerint az ingatlan átruházására irányuló kötelmi szerződés megkötését követően a vevő által az ingatlan folyamatos birtoklása, használata, terheinek viselése az elévülés megszakadását eredményezi; ez az állapot pedig mindaddig fennáll, amíg az eladó a szerződés érvényességét vitatva az ingatlan birtokát vissza nem követeli. (BH.2005/61. szám) Az ítélőtábla az említett eseti döntésben megjelenő jogi állásponttal szemben az I.r. alperes érvelésével értett egyet, amely szerint az elévülést megszakító jogi tényeket felsoroló Ptk. 327. §
(1)bekezdése nem minősíti ilyennek az ingatlan folyamatos birtoklását. A 327. §
(1)bekezdése az elévülés megszakadása jogkövetkezményét csak egyes egyoldalú nyilatkozatokhoz (megintés, elismerés), a felek kétoldalú nyilatkozatához (szerződésmódosítás, egyezség) illetve a követelés bírói úton érvényesítéséhez fűzi. Emiatt a felperes állított birtoklása nem vezetett az elévülés megszakadásához. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján maga köteles viselni a másodfokú eljárás során felmerült, lerótt fellebbezési illetékből- és ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Viselni köteles továbbá az alperes ugyanilyen kiadását. Az alperes jogi képviseletével felmerülő másodfokú perköltséget az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az Áfá-val növelt 254.000 forintban határozta meg. G y ő r ,
- január
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Zámbó Tamás sk. bíró