A határozat elvi tartalma: Szakmailag nem értékelhető, hiányos, a szakértő személyes meghallgatásával sem tisztázható, önellentmondásos szakvéleményt a bíróság kirekesztheti a bizonyítékok közül. Ha a perben rendelkezésre áll egy másik - a per egyéb bizonyítékaival is összhangban álló - aggálytalan szakvélemény, a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzi szakértői testület kirendelését. Pfv.V.21.526/2015/
- A Kúria a dr. Kazinczy Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szentes Béla ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 12.G.40.674/
- szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Gf.40.172/2014/8/III. számú ítéletével befejezett perében - amely perbe az alperesek pernyertessége érdekében a ... beavatkozott - a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I.r. és a II.r. alperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 819.100 (Nyolcszáztizenkilencezeregyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes és a II.r. alperes beltagsága mellett működő I.r. alperes
- április 21-én, majd szeptember 02-án tervezési szerződést kötöttek a ... és a ... szám alatti összevont telkeken kialakított építési területen az ..., építési-engedélyezési, majd kivitelezési tervezési feladatainak elvégzésére. Az alperesi beavatkozó az I.r. alperes alvállalkozójaként az építészeti tervezést végezte. Az I.r. alperes a terveket részben hibásan teljesítette. A szolgáltatott terv javítható hibája volt, hogy a teremgarázs lejáró rámpája a meredek szög miatt nem volt használható, és a rámpa lekerekítése is hiányzott. A teremgarázs mozgássérültek részéről történő megközelítése csak a rámpán keresztül volt lehetséges, egyéb úton való megoldása elmaradt. A pincébe telepített szellőzőrendszer későbbi karbantartása a hozzáférés biztosítottsága hiányában nem volt megoldható. A lakó- és átmeneti otthon helyiségeiből az udvarra történő kijutás sem volt biztosított. A pinceszinten a használatot akadályozó vízbetörés volt tapasztalható. A tervek alapján a kivitelezést az azóta felszámolással megszűnt ... Kft. végezte. A kivitelezés során a szomszédos ingatlanban károk keletkeztek, emiatt több jogerős ítélet született, amelyekben a felperest elmarasztalták, a felperes 7.821.354 forintot fizetett ki a károsultak részére. A felperes módosított keresetében a tervezési szerződés hibás teljesítése miatt 1.000.000 forint értékcsökkenés és 4.000.000 forint javítási költség kártérítés jogcímén történő megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Ezen túl a szomszédos ingatlanban bekövetkezett károkra kifizetett kártérítés felének, 3.910.677 forintnak a megfizetésére is kérte kötelezni az alpereseket, 50 %os kármegosztás figyelembe vételével. A II.r. alperes marasztalását beltagi mögöttes felelősségre tekintettel kérte. Az I.r. és II.r. alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Vitatták a hibás teljesítést és a teljesítés valamint a felperes kára közötti okozati összefüggést is. Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében szintén a kereset elutasítását kérte, vitatta a tervezői felelősség fennállását. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket 720.000 forint és kamatai megfizetésére azzal, hogy a II.r. alperes teljesítésre csak az I.r. alperes vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelensége esetén köteles. Az ezt meghaladó keresetet elutasította, és a felperest kötelezte az alperesek és a beavatkozó részére perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet értelmében ... igazságügyi szakértő szakvéleményét - annak hiányos és aggályos volta miatt - figyelmen kívül kellett hagyni, ugyanakkor a tényállás alapjául figyelembe vehető volt az ... Kkt. aggálytalan szakvéleménye. Az egyéb perbeli bizonyítékok és az ... Kkt. szakvéleménye alapján a jogvita elbírálható volt, szakértői testület kirendelésére nem volt szükség. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a bíróság megsértette a Pp.
- §
(1)bekezdését és 183. §
(2)bekezdését, ugyanis ... szakértő és a bíróság által értékelt ... Kkt. szakvéleménye között feloldatlan ellentétek állnak fenn. Szerinte maradéktalanul teljesültek a szakértői testület kirendeléséhez szükséges törvényi feltételek, a bíróság megalapozatlanul, a Pp. 183. §
(2)bekezdését megsértve döntött arról, hogy az első szakvéleményt kizárva a bizonyítékok sorából, ítéletét kizárólag a második szakvéleményre alapítja, és bizonyítási indítványa ellenére nem rendel ki szakértői testületet. Ezzel a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása érdekében szükséges bizonyítást nem folytatta le. Az I.r. és a II.r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. Az alperesi beavatkozó a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A Pp. 163. §
(1)bekezdése a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása érdekében írja elő bizonyítás lefolytatásának kötelezettségét. E jogszabályi kötelezettségét a bíróság teljesítette, a felmerült bizonyítékokat - így az ... Kkt. szakvéleményét, a peres felek előadását, ... igazságügyi szakértő tárgyaláson tett nyilatkozatát, a becsatolt okiratokat, a felperes által beszerzett ... magánszakértői véleményét is - figyelembe véve, helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a ... igazságügyi szakértő által készített szakvélemény nem alkalmas a tényállás megalapozására. A bíróság okszerű, logikus következtetéssel jutott erre a megállapításra, figyelemmel arra, hogy ... szakértő a részére feltett kérdéseket maradéktalanul nem válaszolta meg, szakvéleményében - annak kiegészítését követően is - maradtak fenn hiányosságok, önellentmondások, melyek személyes meghallgatással sem voltak tisztázhatók, így az elsőfokú eljárásban még a felperes által is aggályosnak tartott szakértői vélemény ítélkezés alapjául nem szolgálhatott. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a szakértői testület kirendelésének Pp. 183. §
(2)bekezdése szerinti törvényi feltételei nem álltak fenn. A szakmailag nem értékelhető, hiányos, a szakértő személyes meghallgatásával sem tisztázható, önellentmondásos szakvéleményt a bíróság helytállóan rekesztette ki a bizonyítékok közül. A perben csak egy - a per egyéb bizonyítékaival is összhangban álló - aggálytalan szakvélemény állt rendelkezésre, így jogszabálysértés nélkül utasította el a bíróság a szakértői testület kirendelésére irányuló bizonyítási kérelmet. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az I.r. és a II.r. alperesek áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felperes illetékmentességére tekintettel a Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről az 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ára és 74. §
(3)bekezdésére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján határozott. Budapest,
- február
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Szűcs József s.k. bíró Dr. Gombos