← Magyarország

Gf.40489/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.489/2015/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Harsányi István Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű felperes nevefelperes leánykori neve(1171 Budapest, Postakürt u. 5.) II. rendű, III. rendű és IV. rendű felpereseknek a Dr. Házy Béla Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék

  1. július
  2. napján kelt 2.G.40.236/2013/
  3. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 20.000,(Húszezer) Ft + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperesi gazdasági társaságot a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cg. 13-09... cégjegyzékszámon tartja nyilván. Az alperes társasági szerződése szerint dr. K. Á. a per korábbi I. rendű felperese és a II. rendű felperes közös tulajdonú üzletrésze 13,93 %, a III. rendű felperes üzletrésze 4,36 %, a IV. rendű felperes üzletrésze 10.17 %, összesen 28,46 % szavazati jogot biztosított a felpereseknek. A volt I. rendű felperes és a II. rendű felperes közös tulajdonú üzletrészének képviselője az I. rendű felperes volt. A közös tulajdonú üzletrész akként szűnt meg, hogy a volt I. rendű felperes a II. rendű felperesnek ajándékozta az üzletrészhányadát. Az alperes ügyvezetői D. I. és Dné V. G. E.. A társasági szerződés 11.
  4. pontja szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a törzstőke 60%-a képviselve van. A 11.
  5. pont alapján a taggyűlés határozatait a taggyűlésen jelenlévő tagok szavazatainak 75%-ával hozza meg (3/4-es határozatok). A felperesek a
  6. június 11-én tartandó taggyűlésen való képviseletre dr. ... ügyvédet az alábbi szerint meghatalmazták. Dr. K. Á. és I.rendű felperes neve(a korábbi I. rendű és a II. rendű felperes) – mint az alperes tulajdonosai – meghatalmazzák dr. ... ügyvédet, hogy a társaság
  7. június
  8. napján 09:00 órakor tartandó taggyűlésen tulajdonosi jogaikat és szavazati jogukat képviselje. A meghatalmazás kiterjed a megismételt taggyűlésen való képviseletre is. Az eredeti keltezés szerint Miskolcon,
  9. június 01-én kelt a meghatalmazás. A keltezésből a Miskolc helységnevet áthúzták, Gyömrőt írtak fölé, azzal, hogy a javítást dr. ... ügyvéd végezte. A meghatalmazáson dr. K. Á. és I.rendű felperes nevemeghatalmazók, továbbá két tanú a III. rendű felperes felesége, dr. T. Zs. és a III. rendű felperes aláírása szerepel. A meghatalmazott jogi képviselő is aláírta a meghatalmazást. A korábbi I. rendű és a II. rendű felperes Gyömrőn, az idősek házában tulajdonosként írta alá azt a meghatalmazást, amelyen a keltezés helyén a javított Gyömrő szerepel. A meghatalmazáson szereplő korábbi I. rendű felperesi aláírás a korábbi I. rendű felperestől származik. Az aláíráskor a korábbi I. rendű felperes, a II. rendű felperes, a III. rendű felperes és a III. rendű felperes felesége volt jelen. A III. rendű felperes és felesége, dr. T. Zs. a két okirati tanú. Dr. II.rendű felperes neve(III. rendű felperes) – mint az alperes tulajdonosa – meghatalmazza dr. ... ügyvédet, hogy a társaság
  10. június
  11. napján 09:00 órakor tartandó taggyűlésen tulajdonosi jogát és szavazati jogát képviselje. A meghatalmazás kiterjed a megismételt taggyűlésen való képviseletre is. Az eredeti keltezés szerint Miskolcon,
  12. június 11-én kelt a meghatalmazás. A keltezésből a Miskolc helységnevet áthúzták, Vácot írtak fölé, azzal, hogy a javítást dr. ... ügyvéd végezte. A meghatalmazáson dr. II.rendű felperes nevealáírása, továbbá két tanú, a III. rendű felperes felesége és a IV. rendű felperes aláírása szerepel. A meghatalmazott jogi képviselő is aláírta a meghatalmazást. A III. rendű felperes a meghatalmazást Vácott írta alá
  13. június 11-én. A feleségével együtt járt Vácott a IV. rendű felperesnél, hogy dr. ... ügyvédnek átadják a meghatalmazásokat. A III. rendű felperes felesége az autóban írta alá a meghatalmazást, nem ment fel a IV. rendű felpereshez. Amikor a III. rendű felperes felesége a meghatalmazást aláírta, a III. rendű felperes aláírása a meghatalmazáson még nem szerepelt. A III. rendű felperes a IV. rendű felperes irodájában írta alá az általa adott meghatalmazást a IV. rendű felperes jelenlétében, aki azt okirati tanúként aláírta. A meghatalmazott ügyvéd előtt aláírását a sajátjának ismerte el. III.rendű felperes neve(IV. rendű felperes) – mint az alperes tulajdonosa – meghatalmazza dr. ... ügyvédet, hogy a társaság
  14. június
  15. napján 09:00 órakor tartandó taggyűlésén tulajdonosi jogait és szavazati jogát képviselje. A meghatalmazás kiterjed a megismételt taggyűlésen való képviseletre is. Az eredeti keltezés szerint Miskolcon,
  16. június 11-én kelt a meghatalmazás. A keltezésből a Miskolc helységnevet áthúzták, Vácot írtak fölé, azzal, hogy a javítást dr. ... ügyvéd végezte. A meghatalmazáson III.rendű felperes nevealáírása, továbbá két tanú a III. rendű felperes és H. M. aláírása szerepel. A jogi képviselő is aláírta a meghatalmazást. A IV. rendű felperes által adott meghatalmazást a IV. rendű felperes a saját irodájában írta alá, a két okirati tanú a III. rendű felperes és a IV. rendű felperes egy kolléganője volt. A meghatalmazás IV. rendű felperes által történt aláírásakor mindketten jelen voltak. A
  17. június 11-i taggyűlésen dr. U. O. jegyzőkönyvvezető kérdésére a meghatalmazott ügyvéd elmondta, hogy Budapesten és Vácott történtek a meghatalmazások. A meghatalmazásokon szereplő Miskolc elírás, amit a meghatalmazott ügyvéd a taggyűlésen átjavított. A jegyzőkönyvvezető tájékoztatta a meghatalmazott ügyvédet, hogy a korábbi I. rendű felperes Gyömrőn egy otthonban tartózkodik, ezért álláspontja szerint a meghatalmazáson lévő aláírás nem I. rendű felperestől származik. A taggyűlési jegyzőkönyv rögzítette, hogy a taggyűlés 100 %-ban jelen van, a a taggyűlés határozatképes. A felperesek által leadható szavazatok a taggyűlés 29,93 %-át képviselték. A taggyűlés 1/
  18. (VI. 11.) számú határozata szerint a taggyűlés a
  19. évről szóló gazdasági beszámolót 70,07%-ban elfogadta, 29,93%-ban nemmel szavazott, tartózkodás nem volt. A 2/
  20. (VI. 11.) határozat szerint a taggyűlés a
  21. évről szóló felügyelőbizottsági jelentést 70,07%-ban elfogadta, 29,93%-ban nemmel szavazott, tartózkodás nem volt. A 3/
  22. (VI. 11.) határozat szerint a taggyűlés a
  23. évről szóló könyvvizsgálói jelentést 70,07%-ban elfogadta, tartózkodott 29,93%, nem szavazat nem volt. A 4/
  24. (VI. 11.) határozat szerint a taggyűlés a
  25. évi mérlegbeszámolót 70,07%-ban elfogadta, 29.93%-ban nemmel szavazott, tartózkodás nem volt. Közzétett adatok: 16.916.000,- Ft mérleg szerinti eredmény és 608.992.000,- Ft mérleg-főösszeg. A mérleg szerinti eredményt a társaság eredménytartalékba helyezi. A 8/
  26. (VI. 11.) határozat szerint a taggyűlés a
  27. évi termelési, értékesítési és eredménytervet irányadónak elfogadja, az ügyvezetők az aratáskori piaci körülmények ismeretében vezessék végig a módosításokat, a taggyűlés tudomásul veszi a cselekvési tervben előirányzatként megfogalmazott műszaki fejlesztéseket: az ügyvezető a hídmérleg építésénél a kivitelezőt válassza ki, és ha van rá lehetőség, pályázattal valósítsák meg a munkát. A malom tatarozását a városi pályázati lehetőségek kihasználásával készítse elő. A
  28. évi tervekkel kapcsolatos határozatot 70,07% elfogadta 29,93% tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül véleményezte a taggyűlés. A határozatok könyvébe a taggyűlésen elfogadott 1., 2., 3.,
  29. és
  30. sorszámú határozatok bejegyzésre kerültek. Az alperes a határozatok könyvébe az alábbi határozatokat is bejegyezte. 5/
  31. (VI. 11.) A felügyelőbizottság tagjait
  32. június 10-ig az alábbi személyek alkotják: G. Zné, (anyja neve: M. A. ), K. Gyné (anyja neve: F. M.), A. Á. (anyja neve: P. V.) A jelölteket egyenkénti szavazással 70,07% elfogadta. 29,93% nemmel szavazott. 6/
  33. (VI. 11.) D. I. ügyvezető részére havi 200.000,- Ft tiszteletdíj változatlanul hagyása mellett 600 km/hó saját gépkocsi-használatot állapít meg, és havi 8.000,- Ft étkezési utalvány felvételére is jogosult. 7/
  34. (VI. 11.) A taggyűlés Lné V. S. könyvvizsgálót
  35. június 10-ig újraválasztja a társaság könyvvizsgálójának. 7/B., (illetve egy másik változatban 8)/
  36. (VI. 11.) A taggyűlés az alábbi társasági szerződés módosításokat 70,07%-ban elfogadta, 29,93%-ban nemmel szavazott:
  38. A társaság az általa megvásárolt üzletrészeket – saját üzletrészek – nem köteles elidegeníteni. 9.
  39. Az üzletrész társaság vagy tag felé történő értékesítése esetén az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség. A társasági szerződés 11.
  40. törlése (szavazati arányok a törvény által előírt mértékre módosítása). A társasági szerződés 11,7.-nak sorszámozása
  41. 6.-ra módosult. A társasági szerződés 11.
  42. ponttal történő kiegészítése: taggyűlés megtartása, az összehívott taggyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt taggyűlés egy óra elteltével megtartható, és a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A taggyűlésen számozás nélkül fogadtak el egy határozatot: „A társaság felhatalmazza az ügyvezetőt, hogy évente az előző év elfogadott adózás utáni eredményének 50%-át fordíthatja saját üzletrész megvásárlására.” A taggyűlés az előterjesztést 70,7%-ban elfogadta, 29,93%-kal nemmel szavazott, tartózkodás nem volt. A 6/
  43. (VI. 11.) és a 7/
  44. (VI. 11.) határozatot a taggyűlésen jelenlévők – tehát a felperesek is – egyhangúlag megszavazták. Az alperes
  45. augusztus
  46. napján feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Váci Városi Rendőrkapitányságon, mivel a taggyűlés időpontjában az eljáró meghatalmazott – dr. ... – a keltezések helyszínét áthúzta és javította. Hivatkozott arra, hogy nagy valószínűséggel a meghatalmazások egyike sem került aláírásra azon a helyen, ahol a kiállított okirat keletkezett. Az okiratok tanúzása sem valós, hiszen a taggyűlésen nem volt jelen egyik tanúként feltüntetett személy sem. Dr. K. Á. meghatalmazása nem lehet valódi, mivel zárt intézetben tartózkodott, ezért hamisított, illetve valótlan tartalmú magánokiratok kerültek felhasználásra a taggyűlésen. A büntetőeljárás megszüntetésre került tekintettel arra, hogy a cselekmény nem minősül bűncselekménynek. A Váci Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya által beszerzett, M. G. igazságügyi írásszakértő által
  47. augusztus
  48. napján készített szakvélemény szerint a
  49. június 11-i keltezésű meghatalmazáson dr. K. Á. nevében készült névaláírás az
  50. október 01-jén született dr. K. Á.tól származik. A
  51. június hó 11-i határozatokon alapuló változásokat a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága a
  52. október 25-én hozott Cg. 13-09-.../169 számú végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe. A felperesek a keresetükben az alperes 1/
  53. (VI. 11.), 2/
  54. (VI. 11.), 3/
  55. (VI. 11.), 4/
  56. (VI. 11.) és a 8/
  57. (VI. 11.) taggyűlési határozatok, továbbá az
  58. valamint a
  59. napirendi pontoknál tárgyalt, a taggyűlésen sorszámozással el nem látott taggyűlési határozatok – amelyek az alperesi határozatok könyvébe
  60. és 7/B./
  61. (VI. 11.) szám alatt kerültek bejegyzésre – hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását kérték. Előadták, hogy a taggyűlés nem a jelenlévő tagok 75 %-os többségével hozta meg a határozatokat, tekintettel arra, hogy a felperesek által képviselt „nem” szavazatok aránya 29,93 % volt. Hangsúlyozták, hogy a meghatalmazások érvényességét nem érinti, hogy a keltezésen a helyszín kijavításra került. Álláspontjuk szerint a Pp.
  62. §

(1)bekezdés b) pontja sem a keltezés ideje, sem pedig a keltezés helye vonatkozásában nem tartalmaz előírást, ezért a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt feltételeknek a taggyűlésre szóló meghatalmazások megfeleltek. Hivatkoztak a Szolnoki Törvényszék 7.Pf.20.824/2013/
  1. számú ítéletére, amelynek indokolása tartalmazza, hogy a szerződést nem teszi érvénytelenné az, hogy a szerződés keltének helyét tévesen tüntették fel. Ha a szerződést ez a tény nem teszi érvénytelenné, akkor egy meghatalmazást sem tesz érvénytelenné ez a tény. A felperesek csatolták a korábbi I. rendű felperestől származó
  2. december
  3. napján Gödöllőn kelt nyilatkozatot, amely szerint a
  4. június
  5. napjára kitűzött taggyűlésre dr. ... ügyvédnek a meghatalmazást maga írta alá, és azt az aláírásakor és a nyilatkozat tételének időpontjában is joghatályosnak és szándékával egyezőnek tekintette. Dr. H. L. a gödöllői közjegyző helyettese, Sné dr. L. M. közjegyzőhelyettes tanúsította, hogy előtte személyesen megjelent dr. K. Á., aki a „Nyilatkozat” megjelölésű okiratot a közjegyző előtt saját kezűleg aláírta. A felperesek utaltak arra, hogy az alperes
  6. július
  7. napjára újabb taggyűlést hívott össze a
  8. június 11-i taggyűléssel azonos napirendi pontokkal, amely önmagában is elismerése annak, hogy a
  9. június 11-i határozatok jogszabályba és társasági szerződésbe ütköznek, különös tekintettel arra, hogy ismételten új határozatokat hozott az alperes a másodszor is napirendre tűzött kérdésekben. Az alperes a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte, utalt arra, hogy feljelentést tett a Btk.
  10. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. Előadta, hogy dr. ... egyik felperest sem képviselhette volna a taggyűlésen, a részvételi arány a taggyűlésen nem 100%-os, hanem 70,07%-os volt. A taggyűlés határozatképes volt, és a jelenlévők nyilvánvalóan 100%-os támogatása mellett hozta meg határozatait. Az alperes hivatkozott a
  11. évi IV. törvény ( továbbiakban : Gt.)
  12. §
(1)bekezdésében, valamint a Pp. 196. §
(1)bekezdésében foglaltakra és a jogszabályok idézésével állította, hogy csak a b) pontban foglaltak valamelyikének megvalósulása esetén válhatott a meghatalmazás érvényessé, amelyhez arra lett volna szükség, hogy
  1. június 11-én a taggyűlést megelőző időpontban egy helyszínen tartózkodjanak a tanúk. Az okiratok eredeti keltezésének helye: Miskolc, ahol sem a meghatalmazók sem a meghatalmazott nem voltak. Előadta, hogy a korábbi I. rendű alperes zárt intézetben tartózkodott, az intézet területét csak az intézményvezető előzetes engedélye alapján hagyhatta el. A látogatókról szoros és korrekt nyilvántartást vezettek. Az intézményvezető nyilatkozata szerint
  2. június 11-én látogatója a korábbi I. rendű felperesnek az intézmény nyilvántartása szerint nem volt. A III. rendű felperes meghatalmazása is formai hibában szenved. A meghatalmazást nem két okirati tanú együttes jelenlétében tette meg a III. rendű felperes, felesége a meghatalmazást a III. r. felperes aláírást megelőzően aláírta. Hivatkozott arra, hogy a felperesek az
  3. október 25-én meghozott pervezető végzésnek nem tettek eleget, mely szerint valószínűsíteniük kell, hogy érdekükben áll a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése. A
  4. június hó 11-i határozatokon alapuló változásokat a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága a
  5. október 25-én hozott Cg. 13-09-.../169 számú végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe. Az alperesi álláspont szerint a
  6. évi V. törvény (Ctv.)
  7. §
(1)bekezdése alapján a felpereseknek a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kellett volna kérniük. Mivel ez nem történt meg, a változások cégbírósági bejegyzése miatt a Gt.
  1. §-ára alapított kereset nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására, így a kereseti kérelem elutasításának van helye. Hivatkozott egy ítélőtáblai döntésre, amely szerint a létesítő okirat módosítása érvénytelensége megállapításának nincs helye a taggyűlés összehívásával, valamint a módosításokat a cégjegyzékbe bejegyző eljárással kapcsolatos kifogásokra alapítottan (Gt.
  2. §
(1)és
(3)bekezdés, Ctv. 70. §
(1)bekezdés, Ptk. 200. §
(2)bekezdés). Az indokolás rögzíti, hogy a Ctv.
  1. §-a alapján indított pert el kell határolni a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti pertől. Az alperes hivatkozott a BH 2004/
  2. számú eseti döntésre, amely szerint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindításának hiányában a bejegyzést elrendelő végzés meghozatalát megelőzően indult taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben előadottak érdemben nem bírálhatók el a taggyűlési határozaton alapuló változások bejegyzése miatt. Az alperes indítványozta a büntetőeljárás iratainak beszerzését, figyelemmel arra is, hogy annak megszüntetése polgárjogi értelemben nem jelenti azt, hogy a meghatalmazások érvényesek. Utalt továbbá arra, hogy a büntetőeljárásban dr. K. Á. úgy nyilatkozott, hogy a meghatalmazást nem ő írta alá. Indítványozta a polgári eljárásban is írásszakértő kirendelését. A Budapest Környéki Törvényszék a
  3. július 17-én kelt 2.G.40.236/2013/
  4. számú ítéletével az alperes 1., 2., 3., 4 és 8/
  5. (VI. 11.) taggyűlési határozatát, továbbá a
  6. VI.
  7. napján megtartott taggyűlésen az 5., valamint a
  8. napirendi pontoknál tárgyalt, a taggyűlésen sorszámozással el nem látott taggyűlési határozatokat, amelyek az alperesi határozatok könyvébe 5., valamint 7/B./
  9. (VI. 11.) szám alatt kerültek bejegyzésre, valamint a
  10. napirendi pont azon számozással el nem látott és a határozatok könyvébe sem bevezetett határozatát, mely szerint a társaság felhatalmazza az ügyvezetőt, hogy évente az előző év elfogadott adózás utáni eredményének 50%-át fordíthatja saját üzletrész megvásárlására, hatályon kívül helyezte; kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 74.100,- Ft perköltséget. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az eljárás során az alperes által vitássá tett felperesi meghatalmazások érvényességét volt szükséges vizsgálnia. Hivatkozott a Gt. 45.§
(1)bekezdésében, a 142. §
(1)bekezdésében foglaltakra, valamint a magánokirat érvényességi kelléke körében a Pp. 196. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. e)pontjaira, továbbá a Ptk. 222. §, a 223. §
(1)bekezdés, 207. §
(1)bekezdés és a
  1. §-ában foglaltakra. Osztotta a felperesek álláspontját a tekintetben, hogy a meghatalmazást, bár a Gt.
  2. §
(1)bekezdése szerint közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, a jogszabály nem határozza meg érvényességi kellékként a keltezést. A perben nem volt vitatott, hogy a meghatalmazást a meghatalmazott ügyvéd a taggyűlésen bemutatta és a keltezés dátumát a taggyűlésen javította át. Az I. rendű felperesi meghatalmazás vonatkozásában a büntetőeljárás során beszerzett igazságügyi szakértői véleményt elfogadta, amely kétséget kizáróan megállapította, hogy a taggyűlés megtartása előtt a meghatalmazást az I. rendű felperes írta alá. A III. rendű felperes meghatalmazásával kapcsolatban rögzítette, hogy az a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek nem felel meg. A felek előadásából megállapítható, hogy a III. rendű felperes felesége – mint okirati tanú – azt megelőzően írta alá a meghatalmazást, hogy azon a III. rendű felperes mint meghatalmazó aláírása szerepelt volna; ugyanakkor álláspontja szerint a Pp. 196. §
(1)bekezdés e) pontjában foglaltaknak a III. rendű felperes meghatalmazása megfelelt. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény ( továbbiakban: Ütv.) 27. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt követelményeknek is megfelelt a III. rendű felperes meghatalmazása. Tekintettel arra, hogy a 29,93%-os szavazati aránnyal rendelkező felpereseket dr. G. Cs. ügyvéd képviselhette a perbeli taggyűlésen, ezért az alperes társasági szerződésének 11.6. pontjában foglalt követelmény nem teljesült, azaz a taggyűlés a felperesek nemleges szavazata mellett 75%-os szavazattal nem hozhatta meg a határozatait; függetlenül attól, hogy a társasági szerződésben elfogadott 28,46%-os szavazati arányt, vagy a felek által a perben hivatkozott és az alperes által sem vitatott 29,93%-os szavazati arány figyelembevétele mellett sem valósult meg az a követelmény, hogy a taggyűlés 75%-os szavazati aránnyal érvényesen meghozhatta a határozatait. Hangsúlyozta, hogy az alperes által hivatkozott BH 2004/ 116. számú jogeset nem a jelen perre alkalmazandó és ugyancsak az alperes által hivatkozott, a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.480/2010/52. számú döntésében a pernek a társasági határozatnak létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása volt a tárgya, nem pedig a társasági határozat bírósági felülvizsgálata. Hangsúlyozta, hogy a felperes által előterjesztett kereseti kérelem a Gt. 45. §-ára alapított per, amely nem azonos a Ctv. 70. §
(1)bekezdésére alapított perrel. Tekintettel arra, hogy a Váci Rendőrkapitányság által kirendelt igazságügyi írásszakértő szakvéleményét aggálytalannak és a perben felhasználhatónak tartotta, ezért nem adott helyt az alperes azon további bizonyítási indítványának, mely szerint a polgári perben szükségszerű írásszakértő kirendelése. Az alperesnek a Hochstein Imre kihallgatására és a büntetőeljárás iratainak beszerzésére vonatkozó bizonyítási indítványát azért tartotta szükségtelennek és utasította el, mert a bíróságnak az álláspontja a meghatalmazás érvényességével kapcsolatban az alperesétől eltérő volt. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú ítélet anyagi jogi jogszabályt sért, álláspontja szerint a felperesek jogi képviselőjének az alperes
  1. június 11-ei taggyűlésre vonatkozó meghatalmazásai érvénytelenek voltak, az érvénytelen meghatalmazás pedig nem keletkeztet képviseleti jogot, ennél fogva a felpereseket úgy kell tekinteni, mint akik a szabályszerű meghívó ellenére nem vettek részt a taggyűlésen. Ismételten hangsúlyozta, hogy a taggyűlésen való képviseletre irányuló már aláírt és ellenjegyzett meghatalmazások keltezésének helyszínét a meghatalmazott jogi képviselő a taggyűlésen javítgatta át két alkalommal is. Nem volt vitatott, hogy sem a meghatalmazók, sem az okirati tanúk nem voltak jelen
  2. június 11-én Miskolcon, a meghatalmazások eredeti keltezési helyszínén. Az sem volt vitatott, hogy a felperesek ügyvédje, a meghatalmazott, a taggyűlésen szerzett tudomást arról, hogy dr. K. Á. I. rendű felperes Gyömrőn tartózkodik egy zárt intézetben. Ezt követően javította át a meghatalmazás keltének helyszínét Budapestről Gyömrőre a felperesek nevében eljáró ügyvéd. Álláspontja szerint a III. rendű felperes által adott meghatalmazás tartalmi hibában szenved, nem valósult meg a meghatalmazó, az okirati tanú és a meghatalmazott egyidejű jelenléte a meghatalmazás aláírásakor. Hangsúlyozta, hogy a „lex specilais derogat legi generáli” elve szerint a Gt.
  3. §
(1)bekezdésében foglalt követelményt kell figyelembe venni. A magánokiratok teljes bizonyító erejével kapcsolatban a Pp. 196. §
(1)bekezdése taxatíve határozza meg a formai kellékeket. Ezért az elsőfokú ítéletben hivatkozott Ptk.
  1. §-ában foglalt formai rendelkezéseknek megfelelő meghatalmazás nem elegendő a taggyűlésen való képviseleti joghoz. A volt I. rendű felperesi meghatalmazás tekintetében hangsúlyozta, hogy az eljáró ügyvéd nem tudta, hol tartózkodik a meghatalmazást adó ügyfele, nyilvánvaló, hogy az ügyvéd nem járt Gyömrőn a zárt intézményben, nem találkozott ügyfelével, az intézményvezetőnek az eljáráshoz csatolt nyilatkozata szerint a volt I. rendű felperesnek a meghatalmazás napján nem volt látogatója az intézményben, ezért az okirati tanúk sem lehettek jelen. A III. rendű felperes által adott meghatalmazás tekintetében elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elsőfokú bíróság az egyik meghatalmazást elfogadja és kijelenti, hogy arra a Pp.
  2. §
(1)bekezdései vonatkoznak, míg a másik meghatalmazás érvényességét a Ptk. általános rendelkezései alapján minősíti. Álláspontja szerint a meghatalmazás érvényességét az Ütv. 25. §
(1)bekezdése alapján sem lehet minősíteni. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget a teljes tényállás felderítési kötelezettségének, az írásszakértői vélemény beszerzésére, továbbá Hochstein Imre intézményvezető tanúmeghallgatására vonatkozó és az alperes által az eljárás során többször előterjesztett bizonyítási indítványát alaptalanul utasította el. Hangsúlyozta, hogy az alperesnek kifejezetten jó viszonya volt az időközben elhunyt I. rendű felperessel, aki a rendőrségi eljárás során kijelentette, hogy nem adott meghatalmazást a taggyűlésre az eljáró ügyvédnek, az alperes ezt a tényt folyamatosan bizonyítani kívánta, a bíróság azonban elzárta ettől a bizonyítási lehetőségtől. A büntetőeljárás során beszerzett írásszakértői véleményt aggályosnak tartotta, álláspontja szerint komoly szakmai kérdésekre és problémákra nem adott kielégítést, megnyugtató választ a szakértői vélemény. Az indítványozott tanúkihallgatást azért tartotta szükségesnek, mert a gyömrői zárt intézet vezetője írásban egyértelműen kijelentette, hogy az I. rendű felperesnek nem volt a taggyűlés napján, illetőleg a meghatalmazás napján látogatója. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott, a jogszabályok helyes értelmezésén és a tényállás megfelelő felderítésen alapul. Az alperes a fellebbezésében új tényt, új jogi érvelést nem terjesztett elő, az elsőfokú eljárásban elbírált korábbi előadásait ismétli. A meghatalmazások érvényessége egyértelműen és aggálytalanul megállapíthatóak, a meghatalmazásokra – figyelemmel a meghatalmazott személyre és a képviselet jellegére – az Ütv. 26. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazhatóak, amely feltételek szintén teljesültek. Az okiratot aláíró személyek a nyilatkozatok tartalmát megerősítették, az elhunyt I. rendű felperes vonatkozásában a nyomozati eljárás során beszerzett írásszakértői vélemény, továbbá az elhunyt tag közokirati formában tett megerősítő nyilatkozatával szemben az intézmény dolgozójának tanúkénti meghallgatása érdemi változtatást nem eredményez. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes fellebbezése nem alapos. Elsődlegesen rögzíti, hogy az alperes fellebbezése – tartalma szerint – az elsőfokú ítélet Pp. 252. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján történő hatályon kívül helyezésre és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítására irányult. A Pp. 252. §
(3)bekezdése szerint, ha a bizonyítási eljárásnak nagy terjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, anélkül azonban, hogy az
(1)és
(2)bekezdésben foglalt feltételek fennállanának, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között – hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, megalapozottan utasította el az alperes fellebbezésében is hivatkozott – a per során a büntető iratok beszerzésére, újabb igazságügyi írásszakértői vélemény beszerzésére, és Hochstein Imre tanú meghallgatására vonatkozó – további bizonyítási indítványait. A kereset elbírálásához a tényállást helyesen állapította meg, és a rendelkezésre álló bizonyítékok helyes, okszerű mérlegelésével, azokból helyes következtetést vont le, és helyezte hatályon kívül a perbeli taggyűlési határozatokat. Az ítélőtábla rámutat az alperes fellebbezése kapcsán arra, hogy a másodfokú eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy a korábbi I. rendű felperes és a III. rendű felperes által, az alperes 2013. június 11-én megtartott taggyűlésére, dr. ... ügyvéd részére adott meghatalmazások érvényesek-e, azok érvényességét az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította-e meg. Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy a Gt. 142. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a perbeli meghatalmazások érvényessége tekintetében azt kellett vizsgálni, hogy a vitatott meghatalmazások megfelelnek-e a Pp. 196. §
(1)bekezdésében foglat valamelyik feltételnek, azaz a teljes bizonyító erejű magánokirat érvényességi kellékei megállapíthatóak-e. A Pp. 196. §
(1)bekezdése felsorolja azokat a vagylagos feltételeket, amelyek közül bármelyik teljesülése esetén a magánokirat teljes bizonyító erejűnek tekinthető. Az elsőfokú bíróság a korábbi I. rendű felperes vonatkozásában helyesen állapította meg, hogy az általa adott meghatalmazás a Pp. 196. §
(1)bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeknek megfelel. A korábbi I. rendű felperes tekintetében – a rendelkezésre álló bizonyítékok, a meghatalmazáson szereplő aláírások, a meghatalmazó
  1. december 12-i nyilatkozata, amelyet a közjegyző tanúsítványba foglalt, a III. rendű felperes és a II. rendű felperes egyező előadása, miszerint a korábbi I. rendű felperesi meghatalmazó, az okirati tanúk, a korábbi I. rendű felperes aláírásakor jelen voltak, továbbá a korábbi I. rendű felperes vonatkozásában beszerzett igazságügyi szakértői vélemény – elegendőek a Pp.
  2. §
(1)bekezdésének b) pontjában foglalt érvényességi kellékek igazolására. Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a volt I. rendű felperes aláírását külön nyilatkozatban rögzítve közjegyző előtt is elismerte, aki személyazonosságát a közjegyző előtt igazolta, és a nyilatkozaton szereplő aláírásáról az igazságügyi szakértői vélemény megállapította, hogy az megegyezik a korábbi I. rendű felperes meghatalmazáson szereplő aláírásával. A III. rendű felperes meghatalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság szintén helyesen értékelte a tanúvallomásokat, és azokból helyes következtetést levonva állapította meg, hogy a meghatalmazás a Pp. 196. §
(1)bekezdésének e) pontjában foglaltaknak megfelel. A III. rendű felperes a IV. rendű felperes előtt írta alá a meghatalmazást, és a perben nem volt vitatott, hogy az ügyvéd előtt az aláírását saját aláírásként elismerte. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdés alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére a felperes részére, annak mértékét a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)-
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel állapította meg. Felhívja a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságát – az elsőfokú bíróság útján –, hogy jelen per befejezését a cégjegyzékbe jegyezze be. Budapest,
  1. év január hó
  2. napján . Mika Ágnes s.k. a tanács elnöke . Ócsai Beatrix s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Buglyó Gabriella s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.