Bfv.841/2015/6 – Kúria

(1)bek.) alkalmazása ad erre lehetőséget. KÚRIA Bfv.II.841/2015/6.szám A Kúria Budapesten, a

1. október
2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyamatban volt büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.1455/2013/
3. számú ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, az V. rendű terhelt terhére rótt, az
4. évi IV. Büntető törvény (korábbi Btk.)
5. §-ában meghatározott és aszerint minősülő társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt alkalmazott próbára bocsátás tartamát 1 (egy) évben határozza meg. A Győri Járásbíróság B.1455/2013/
6. számú ítéletének az V. rendű terheltre vonatkozó egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Győri Járásbíróság a
7. november
8. napján meghozott és kihirdetett B.1455/2013/
9. számú ítéletében az V. rendű terheltet társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége [
10. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 276.§] miatt 1 év 6 hónapra próbára bocsátotta. Kötelezte az V. rendű terheltet a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete az V. rendű terhelt vonatkozásában
11. november 18-án - kihirdetése napján - jogerőre emelkedett. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel.504/
12. szám alatt a Be.
13. §-a

(1)bekezdésének II/a) pontjában írt jogkörénél fogva az V. rendű terhelt javára nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §a

(1)bekezdésének b) pontjában foglalt okból. Az indítványban foglaltak szerint a Győri Járásbíróság ítélete intézkedést alkalmazó részében büntető anyagi jogi szabályt sért. Tévedett ugyanis a Győri Járásbíróság az V. rendű terhelttel szemben alkalmazott próbára bocsátás tartamának megállapításakor, mivel a korábbi Btk. 72. §

(5)bekezdése értelmében a próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot pedig években kell meghatározni. Ezért indítványozta, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárás keretében a Győri Járásbíróság B.1455/2013/6. számú ítéletét az V. rendű terhelt vonatkozásában változtassa meg oly módon, hogy a próbára bocsátás tartamát a korábbi Btk. 72. §

(5)bekezdése szerint években határozza meg. A Legfőbb Ügyészség BF.788/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - helytálló indokaira figyelemmel - fenntartotta és törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta. A Kúria a
2. évi CLXXXVI. törvény
3. §-ával
4. január 1-jei hatálybalépéssel módosított Be.
5. §-ának

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - kizáró rendelkezés hiányában - tanácsülésen bírálta el. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma alapján a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból ([e. 423. §

(4)és

(5)bekezdés] bírálta felül. Ennek során az V. rendű terhelttel szemben a próbára bocsátás próbaidejének tartamát megállapító rendelkezés miatt benyújtott felülvizsgálati indítványt érdemben alaposnak találta. A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen egyebek mellett akkor van helye, ha a vádlottal szemben a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az V. rendű terhelt javára felülvizsgálati indítványt benyújtó Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség ilyen szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a jogerős ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság határozata az V. rendű terhelt tekintetében a próbaidő tartamának meghatározása során [korábbi Btk. 72. §

(5)bek.] anyagi jogi rendelkezést sértett. A Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy a Győri Járásbíróság felülvizsgálattal megtámadott határozata megfelel az elkövetés idején hatályos 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) szabályainak, de sérti a korábbi Btk. 72. §-ának

(5)bekezdésében megfogalmazott rendelkezést. A Győri Járásbíróság az V. rendű terhelttel szemben is csak a Btk. 72. §-a

(1)és

(5)bekezdésének rendelkezése alapján alkalmazhatta volna a próbára bocsátást, melynek tartamát években - 1-3 évig terjedhet - kell meghatározni. Arra figyelemmel, hogy az elbíráláskor hatályos Btk. 65. §-ának

(1)és

(3)bekezdése ad lehetőséget arra, hogy a bíróság a próbaidő tartamát években, vagy években és hónapokban határozza meg, a Kúria a következőkre mutat rá. A

1. július 1-jével hatályba lépett (új) Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi C. törvény
3. §-ának

(2)bekezdése értelmében ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni, egyébként a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. A Btk.

1. §-a második fordulatára figyelemmel a "régi" és az "új" törvény teljes összevetésével kell megállapítani, hogy összhatásában melyik eredményez enyhébb elbírálást. Ekkor valamennyi bűncselekményre nézve vagy az elkövetéskor, vagy pedig az elbíráláskor hatályos jogszabályt egységesen kell alkalmazni, de a büntető anyagi jogi rendelkezések együttes (részben az elkövetéskor, részben az elbíráláskor hatályos rendelkezések), kombinatív alkalmazására nem kerülhet sor. A Btk.
2. §-ának

(2)bekezdése tekintetében a bírói gyakorlat az elbírálás időpontját nem a határozat meghozatalához, hanem annak jogerőre emelkedéséhez köti. Jelen ügyben az V. rendű terhelt által

1. június
2. napján elkövetett cselekményét
3. november
4. napján elbíráló ítélete kihirdetése napján -
5. november 18-án -, vagyis a
6. évi C. törvény - új Btk. -
7. július 1-jei hatályba lépését követően emelkedett jogerőre. A Kúria az elkövetéskor és elbíráláskor (határozat jogerőre emelkedésekor) hatályban lévő anyagi jogi rendelkezéseket összevetve megállapította, hogy az V. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény mind az elkövetéskori [korábbi Btk.
8. §], mind az elbíráláskori [Btk.
9. §] szabályok szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanakkor az elkövetéskori (korábbi) Btk.
10. §-ának

(1)bekezdése, illetőleg az elbíráláskori (új) Btk. 65. §-ának

(1)bekezdése is lehetőséget ad szabadságvesztés büntetés helyett intézkedés, nevezetesen próbára bocsátás alkalmazására. Miután az V. rendű terhelt tekintetében hozott határozat a Be. 259. §-ának

(1)és

(2)bekezdése alapján rövidített indokolással készült, ebből megállapíthatóan az eljáró bíróság az elkövetéskor hatályban lévő anyagi jogi rendelkezéseket alkalmazta, a határozat az V. rendű terhelt vonatkozásában próbára bocsátás intézkedést alkalmazó részében törvénysértővé vált, miután azt nem csak években, hanem évben és hónapban határozta meg. A Kúria ezért - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Be. 427. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a megtámadott határozatot az V. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, és a vele szemben alkalmazott próbára bocsátás tartamát az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 72. §-ának

(5)bekezdése szerint egy évben határozta meg. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat egyéb rendelkezéseit a felülvizsgálattal érintett terhelt vonatkozásában a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §

(3)bekezdés szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2015. október 29. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül tisztviselő SzP