PK
- szám * A bíróság a kártérítés módjának megállapításánál nincs kötve a felek kérelméhez, ebben a vonatkozásban tehát a kereseti kérelemhez kötöttség nem érvényesül. A jogellenes károkozónak az általa okozott kárt - hacsak az elvárhatóság bizonyításával nem tudja magát kimenteni - a károsult részére meg kell térítenie. A bíróság a felelős személyt a kár egy részének megtérítése alól csak a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdésében megállapított feltételek esetén, tehát kivételesen mentesítheti. A kártérítési kötelezettség azt jelenti, hogy a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. Ez a cél kétféle módon érhető el, mégpedig vagy az eredeti állapot helyreállítása, vagy pedig a kár megtérítése útján. A Ptk. 355. §-ának
(1)-
(3)bekezdésében foglalt rendelkezések a felelősségnek ezt a két módját szabályozzák, elsődleges módnak azonban az eredeti állapot helyreállítását tekintik. A kárért felelős személy tehát elsősorban az eredeti állapot helyreállítására köteles, míg kártérítésre a 355. §
(1)bekezdése értelmében csak akkor kötelezhető, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja. A kár megtérítése történhet pénzben vagy természetben. Ha az eredeti állapot helyreállítására az előbb említett okból nem kerülhet sor, a kártérítés elsődleges módja a pénzbeli megtérítés, míg a természetben való megtérítés kivételes. Ez ugyanis a Ptk. 355. §-ának
(2)bekezdése szerint csak akkor alkalmazható, ha a körülmények a kártérítésnek ezt a módját indokolják. A törvény szövege szerint a kárnak természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként rendelkezésre áll. Bármilyen módon történjék is azonban a felelősségre vonás, az csak akkor válik teljessé, ha a károsult olyan helyzetbe jut, amilyenben a károkozás előtt volt. A Ptk. felelősségi rendszerének az a célja, hogy a károsultat a károsodás előtti helyzetbe hozza, abban a kérdésben azonban, hogy ez a cél milyen eszközökkel érhető el, a döntés jogát már a bíróságra bízza. A károsultnak tehát a Ptk. 355. §-ának
(1)-
(3)bekezdésében szabályozott módozatok között nincs választási joga, legalábbis olyan értelemben, hogy ehhez a bíróság kötve volna. Minthogy a felelősség elsődleges módja az eredeti állapot helyreállítása, ezt követő sorrendben pedig a kárnak pénzbeli megtérítése, a bíróságnak akkor is vizsgálnia kell a Ptk. 355. §-ának
(1)bekezdése alkalmazhatóságának feltételeit, ha a károsult a kártérítésnek a 355. §
(2)és
(3)bekezdésében megállapított módját kéri alkalmazni. A bíróság tehát a Ptk. 355. §-a
(2)és
(3)bekezdésében károsult által kért alkalmazása helyett a 355. §
(1)bekezdését - és fordítva - is alkalmazhatja. A 355. §
(2)és
(3)bekezdésének alkalmazása körében pedig a pénzbeli kártérítés helyett a természetbeni kártérítést - és fordítva - választhatja anélkül, hogy e tekintetben a felek kérelméhez a Pp.
- §-a alapján kötve volna. A károsult és a felelős személy viszonyának, valamint az eset körülményeinek és a törvényben előírt szempontoknak a figyelembevételével azt a kártérítési módot kell alkalmazni, amely a teljes jóvátétel elvének gyakorlati érvényesülését a legcsekélyebb sérelemmel és a legeredményesebben biztosítja. * Az állásfoglalást a Kúria Polgári Kollégiuma az 1/
- PJE határozat értelmében az új Ptk. eltérő rendelkezése miatt nem tartotta irányadónak az új Ptk. alkalmazása körében.