GK.54 – Kúria

GK

1. szám * I. A tervező a tervezési hibákért a megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadta, és kivitelezés céljából továbbadta. A megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik. II. A műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azonban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégzi. A közös károkozásra vonatkozó szabályok (Ptk.
2. §) szerint az így keletkezett kár a tervező és a kivitelező között megosztható, de a megrendelővel szemben a felelősségük általában egyetemleges. III. A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma a GKT 29/1973., 67/
3. és 90/
4. számú állásfoglalásait, továbbá a GKT 3/
5. számú állásfoglalásának első mondatát nem tartja fenn. A megrendelő (építtető, beruházó) általában egyfelől a tervezővel a kiviteli tervek elkészítésére, másfelől a kivitelezővel a létesítménynek tervek szerinti kivitelezésére tervezési, illetőleg építési szerződéseket köt. Ebből következik, hogy a tervező és a kivitelező között közvetlen szerződéses kapcsolat nincs. Felmerült tehát az a kérdés, hogy a tervezési hiba ellenére megvalósított létesítmény esetén miként alakul a három fél egymással szembeni felelőssége. A kialakult gyakorlat szerint a megrendelő köteles a műszaki-gazdasági tervezési munkával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat, szakvéleményeket stb. a vállalkozó (kivitelező) rendelkezésére bocsátani, illetőleg a vállalkozó (kivitelező) kérésére a továbbtervezés szempontjából szükséges utasításokat megadni. A megrendelő azonban sem a tervezés sem a kivitelezés terén nem szükségképpen tekinthető szakembernek (szakvállalatnak), ezért a tervező által készített terveket azok megfelelősége szempontjából annak ellenére sem köteles vizsgálni, hogy azokat a tervezési szerződés teljesítéseként veszi át a tervezőtől. Nincs is olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a megrendelőnek (építtetőnek, beruházónak) a műszaki terveket jóvá kellene hagynia. A gazdálkodó szervezetek között létrejött szerződések körében ugyanakkor általánosan érvényesülő szabály az, hogy a szolgáltatás elfogadása nem mentesít a hibás teljesítés következményei alól (Ptk.
6. §), vagyis minden gazdálkodó szervezet önálló felelősséggel tartozik a saját tevékenységi körébe eső cselekményekért és mulasztásokért. Ha tehát a tervező a tervek átadásával teljesít is, a megrendelőnek azok kifogás nélküli elfogadása azonban a tervező hibás teljesítésével oksági kapcsolatban nem áll. Ezért a tervező a minőségileg hibás tervek elkészítése miatt a hibás teljesítés folytán fennálló felelősséggel tartozik a megrendelőjével szemben (Ptk.
7. §,
8. §). Más a helyzet a megrendelő és a kivitelező jogviszonyában. A megrendelő ugyanis a tervdokumentációt nem teljesítésként adja át a kivitelezőnek, hanem azért, hogy a kivitelező szolgáltatását (műszaki paraméterek, ellenérték stb. tekintetében) konkretizálja. Ezért a kivitelező a tervdokumentáció - mint szolgáltatás - hibája miatt a megrendelővel szemben szerződésszegési igényt nem érvényesíthet. A továbbiakban felmerül az a kérdés, hogy ha a kivitelezés megfelel ugyan a megrendelő által szolgáltatott terveknek, de a hibás műszaki tervezés miatt - a megrendelő és a kivitelező között létrejött szerződésben meghatározott teljesítési érdek nem valósulhat meg, miként alakul a kivitelező felelőssége a megrendelővel szemben, illetőleg a tervező felelőssége a kivitelezővel szemben. A vállalkozó (kivitelező) elvárható magatartása szempontjából figyelemmel kell lenni a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok [Ptk.
9. §