← Magyarország

Gf.40343/2015/6 – Fővárosi Ítélőtábla

... ÍTÉLŐTÁBLA 25.Gf.40.343/2015/6 A ... Ítélőtábla a ... által képviselt ... Zrt. (... – felperesnek – ... által képviselt alperes neve(....) alperes ellen jutalék megfizetése iránt a ... Törvényszék előtt folyamatba tett perében a

  1. március
  2. napján kelt 4.G.40.193/2012/
  3. számú ítélete ellen az alperes részéről
  4. szám alatt előterjesztett és 75., valamint Pf. 5.sorszám kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 1.714.500 (egymillióhétszáztizennégyezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget, külön felhívásra az állam részére 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) Ft fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában megállapította, hogy a felperes gépjárművek operatív lízingbe adásával foglalkozó társaságként az ügyfelei részére lízingbe adott járművekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítást és esetenként casco biztosítást köt. A felperes, mint flottakezelő ügyfél és az alperes, mint biztosítási alkusz
  5. június 19-én együttműködési megállapodást (a továbbiakban: Együttműködési Megállapodás) kötött, amely alapján az alperes feladata volt: – a III/
  6. pont alapján a felperes flottájára kötendő biztosítási keretszerződések kialakításakor a felperes külön megbízása alapján a felperes érdekeinek szem előtt tartásával való tárgyalás a biztosító társaságokkal. A tárgyalások eredményéről a felperes folyamatos tájékoztatása, illetve igény alapján a tárgyalásokba való bevonása. – a III/3.pont alapján a felperes közreműködésével és segítségével a biztosítási keretszerződések létrejöttéhez szükséges adminisztratív előkészítő munka elvégzése. – a III/
  7. pont alapján a felperes részéről a biztosítási konstrukció folyamatos, biztonságos működtetése érdekében az esetlegesen szükségessé váló változásokhoz döntés előkészítő munka elvégzése, a részére megküldött adatok alapján a szükséges biztosítási formanyomtatványok kitöltése és biztosítóhoz haladéktalan eljuttatása, illetve biztosítási szerződések megkötése. Az V/
  8. pont szerint az Együttműködési Megállapodás bármelyik fél által 90 napos határidővel írásban felmondható. A megállapodás bármely fél részéről történő felmondása esetén a biztosítási alkusz alperes köteles a felperes megbízása alapján általa kezelt vagy közvetített valamennyi szerződéssel kapcsolatosan a felperessel elszámolni. A VI/
  9. pont szerint az alperes az együttműködési megállapodásban vállalt feladatait térítésmentesen végzi a felperes részére, tevékenységéért díjazásra az
  10. évi XCVI. törvény alapján attól a biztosítótól jogosult, amely a biztosítási alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalta. A VI/
  11. pont rögzítette, hogy az Együttműködési Megállapodás a felek kölcsönös megállapodása alapján bármikor módosítható, kiegészíthető, bármilyen módosítás vagy kiegészítés azonban kizárólag írásos formában érvényes. A szerződés mellékletét képezte a felperes cégkivonata, az alperes cégkivonata, a felperes ügyvezetőjének aláírási címpéldánya, az alperes ügyvezetőjének aláírási címpéldánya és az alperes biztosítási alkuszi engedélye.
  12. július
  13. napján a felek között megbízási szerződés (a továbbiakban: Megbízási Szerződés) is létrejött, amelyben a megbízó az alperes, a megbízott pedig a felperes volt. A Megbízási Szerződés
  14. pontja szerint a felperes, mint megbízott, az alperes, mint megbízó nevében a kezelésében lévő gépjárműpark vonatkozásában biztosítási üzletszerzési, ügynöki, kockázat-felmérési, kárrendezésben való közreműködői, valamint állományápolási feladatokat végez, továbbá az ajánlati javaslatok elkészítésével közreműködik a biztosítási szerződések létrejöttében és fenntartásában. A
  15. pont szerint az alperes a felperes részére a felperes közvetítése és/vagy közreműködése által, következtében realizált bevételek után közvetítői, közreműködői jutalékot fizet, amelynek mértéke a
  16. pont szerint a Generáli-Providencia Casco biztosítása esetében, a kötési jutalék 9 %, a fenntartási jutalék 7.5 százalék, a Generáli-Providencia kötelező felelősségbiztosítás esetében a kötési jutalék 8 %, a fenntartási jutalék 5 %. A
  17. pont szerint a közreműködői jutalék kifizetésére a Generáli-Providencia Biztosító Rt.-től a megbízó számlájára beérkezett összeg beérkezésétől számított 8 munkanapon, de legkésőbb a tárgyhó 20-ig kerül sor a felperes által benyújtott számla alapján. A számlázható jutalék összegéről az alperes írásban értesíti a felperest. A
  18. pont szerint a megbízási szerződés határozatlan időtartamra szólóan jött létre, és ezt bármelyik fél 30 napra előre mondhatja fel. A szerződésre a Ptk., valamint az
  19. évi XCVI. törvényben foglaltak érvényesek. A megbízási szerződés alapján végzett alvállalkozói tevékenységre figyelemmel a felperest az alperes bejelentése alapján független biztosításközvetítőként a PSZÁF nyilvántartásba vette. Az Együttműködési Megállapodás alapján az alperes által letárgyalt feltételekkel a felperes közvetlenül kötötte meg a biztosítókkal a biztosítási szerződéseket és a felperes közvetlenül a biztosítók részére fizette a biztosítási díjakat. 2007 és 2010 évek között a felperes az ... ... Biztosító Zrt., az ... Biztosító Egyesület, az ... Ltd., valamint MÁV ÁBE biztosítókkal állt jogviszonyban. Az együttműködési megállapodás VI/
  20. pontja alapján az alperes a felperestől nem kapott ellenszolgáltatást a tevékenységéért. Az alperes 2007 és 2010 évek között az ... ... Biztosító Zrt.-től, az ... Biztosító Egyesülettől, az ... Ltd.-től volt jogosult alkuszi jutalékra, amelynek számítási alapját a felperes által a biztosító részére fizetett biztosítási díj képezte. A Megbízási Szerződés alapján az alperes a felperesnek közreműködéséért jutalékot fizetett, a Megbízási Szerződést e tekintetben többször módosították, kiterjesztve azt az ... ... Biztosító Zrt.vel, az ... Biztosító Egyesülettel, az ... Ltd.-vel kötött biztosítási szerződésekre. Az ... ... Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződések esetében a felperest megillető jutalék mértéke a felperes által megfizetett biztosítási díj 6 %-a volt. 2007 – 2.009 évben, 2010 évben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások esetében 13 %-os, a CASCO biztosítások esetében 7%-os mértékű volt. Az ... Ltd.-vel kötött biztosítási szerződések esetében a felperest megillető jutalék mértéke a felperes által megfizetett biztosítási díj 6%-a volt 2007-2009 évben, 2009 évben a casco biztosítások esetében a jutalék mértéke 7 % volt. Az ... Biztosító Egyesülettel kötött biztosítási szerződések esetében a felperest megillető jutalék mértéke az alperest megillető alkuszi jutalék 75 %-a volt 2007-2009 évben, és 87,5 % 2010 évben.
  21. év elején a felperesi cégnél adóellenőrzés volt, és felmerült, hogy nem jól művelik az ... Biztosító Egyesülettel kapcsolatos díjaknak és jutalékoknak a kezelését, az adóhatóság büntetést helyezett kilátásba, így ... Tibor és ... Károly azzal keresték meg ... Csaba alperesi ügyvezetőt, hogy kidolgoztak egy adótechnikát, amellyel elkerülhető a büntetés, és mi lenne ha, az ... Biztosító Egyesületnél lévő, a felperesi gépjárművekre vonatkozó biztosítási szerződéseket is az alperes kezelné visszamenőleges hatállyal, mint alkusz. Az alperes ezt a javaslatot elfogadta, melynek eredményeként megkötésre került
  22. június
  23. napján egy háromoldalú megállapodás a felperes, az alperes és az ... Biztosító Egyesület között. A felperes az ... Biztosító Egyesület részére a
  24. január 1-jétől fizetett jutalékot visszautalta, amelyet az ... Biztosító Egyesület az alperes, mint alkusz részére fizetett ki, az alperes pedig azt – felperessel kötött visszamenőleges hatályú megállapodásra tekintettel saját jutalékát levonva – a felperes felé átutalta. Az alperesi ügyvezető azonban felvetette, hogy az alperes a közreműködéséért ellentételezést kér, tekintettel arra, hogy tudomása szerint több száz millió Ft megtakarítása volt a felperesnek ebből a konstrukcióból az alperes közreműködéséből adódóan. Ekkor került felvetésre az alperes által az a javaslat, hogy vonják szorosabbra az együttműködésüket, így került sor ellentételezésként egy szerződés megkötésére
  25. március 9-i dátummal, amely a felek közötti Együttműködési Megállapodást és a Megbízási Szerződést egyaránt módosította (a továbbiakban: Szerződésmódosítás). A Szerződésmódosításban az alperes közvetett anyagi kompenzációban, díjban nem részesült, mivel direkt pénzbeli térítésre a felperesnek nem volt módja, azonban a szerződésmódosítás aláírásával az alperesnek további 5 évre biztos bevételt biztosított, amely ellentételezte a kötelességeket, költségeket és egy esetlegesen bekövetkező felmondás esetén anyagi kompenzációra tarthatott igényt. A Szerződésmódosítást az alperes nevében ... Csaba ügyvezető, míg a felperes nevében a ... Tibor pénzügyi igazgató és ... Orsolya HR igazgató – akik a cégnyilvántartás adatai szerint a felperes cégjegyzésére együttesen jogosultak – írta alá. A Szerződésmódosítás
  26. pontjában rögzítették a felek, hogy
  27. június
  28. napján Együttműködési Megállapodás, majd
  29. július
  30. napján Megbízási szerződés jött létre közöttük, amelynek alapján a felperes, mint megbízott, az alperes, mint megbízó nevében, a tulajdonában és/vagy kezelésében lévő gépjárműpark vonatkozásában biztosítási üzletszerzési, kárrendezésben való közreműködői, valamint állományápolási feladatok végzését vállalta el. A szerződést a felek a jutalék mértéke tekintetében módosították. A
  31. pontban a felek rögzítették, hogy az eddigi együttműködésükkel kölcsönösen elégedettek és kifejezik azon szándékukat, hogy erre tekintettel hosszútávon is együtt kívánnak működni a szerződés szerinti célok megvalósítása érdekében. Ezen hosszú távú együttműködés érdekében a felek megállapodnak abban, hogy a határozatlan időre kötött Együttműködési Megállapodást és a Megbízási Szerződést módosítják olyan képen, hogy azokat a jelen okirat aláírásától számított 5 év határozott időre kötik. Erre figyelemmel a felek csak a másik fél súlyos és ismételt szerződésszegése esetén jogosultak felmondani azonnali hatállyal ezen 5 éves határozott időtartam alatt a megbízási és/vagy együttműködési szerződést, míg a rendes felmondás esetét a felek kizárják. A
  32. pontban a felek megállapodtak abban is, hogy abban az esetben, ha a felperes idő előtt felmondja, akár az Együttműködési Megállapodást, akár a Megbízási Szerződést, úgy a Megbízási Szerződés alapján a felperes részére a felmondás bejelentésének évében nem jár jutalék, továbbá a felperes köteles visszafizetni a
  33. január 1-jére visszamenőlegesen az alperes által kifizetett jutalék 25 %-át az Együttműködési Megállapodás és/vagy a Megbízási Szerződés megszűnését követő 15 napon belül az alperes által készített elszámolás alapján. Ezt követően a felek közötti együttműködés folyamatos volt
  34. novemberéig. A szerződés fennállása alatt az alperes ... Károly – biztosítási manager – felperesi alkalmazottal tartotta a kapcsolatot. Az együttműködés időtartama alatt a felperes a MÁV flottájára vonatkozóan
  35. december 27., az E-on flottára vonatkozóan
  36. július 1., az ORFK. flottára vonatkozóan
  37. október
  38. napján bérleti szerződést kötött. A felperes
  39. decemberében pályáztatta a biztosítási alkuszi szolgáltatásokat, amely pályázaton három ajánlat közül választotta ki a 2010 évre biztosítási alkusz szolgáltatóját. Az alperes a pályázatában 2010 évre a casco biztosítás tekintetében 8% alkuszi jutalékból 1 százalékot tartott meg, és 7 százalékot ajánlott a felperesnek felperesi jutalékként. A pályázaton az alperes tette a legjobb ajánlatot, ezért a felperes az alperessel tovább folytatta az együttműködést. A felperes
  40. és
  41. év közötti időszakban a fennálló biztosítási szerződések és a megbízási szerződés alapján az alábbi biztosítási díjakat fizette meg a biztosítók felé, és ezen biztosítási díjak megfizetését követően az alperestől az alábbi jutalékokban részesült: A felperes az ... ... Biztosító Zrt. felé: –
  42. évben 588.320.558 Ft biztosítási díjat fizetett meg, annak 6 %-a, mint a felperesi jutalék 35.299.233 Ft. Az alperes a felperes részére ezzel szemben 25.693.986 Ft-ot fizetett meg. – 2008 évben 404.170.312 Ft biztosítási díjat fizetett,annak 6 %-a, mint felperesi jutalék 24.250.218 Ft. Az alperes ezzel szemben 17.
  43. 927 Ft-ot fizetett meg a felperes részére. – 2009 évben 657.029.920 Ft biztosítási díjat fizetett, a jutalék 6 %, azaz 39.421.796 Ft. Az alperes ezzel szemben 21.
  44. 322 Ft-ot fizetett meg a felperes részére. – 2010-ben kötelező gépjármű felelősségbiztosításra 384.538.808 Ft biztosítási díjat fizetett, ennek 13 %-os felperesi jutaléka 49.990.045 Ft, a cascóra 252.437.475 Ft biztosítási díjat fizetett, ennek 7 %-a 17.670.623 Ft, amelyet az alperes nem fizetett meg. Az ... Ltd. részére: – 2007 évben 830.136.759 Ft biztosítási díjat fizetett, ennek 6 %-a 49.808.206 Ft – 2008 évben 876.955.676 Ft biztosítási díjat fizetett, ennek 6 %-a 52.617.341 Ft – 2009 évben 873.
  45. 360 Ft biztosítási díjat fizetett, ennek 6 %-a 52.407.202 Ft. – 2010 évben cascora 825.575.239 Ft biztosítási díjat fizetett, ennek 7%-a a biztosítási felperesi jutalék, ami 57.790.267 Ft, amelyet az alperes nem fizetett meg. Az ... Biztosító Egyesület felé – 2007 évben 88.345.300 Ft biztosítási díjat fizetett, a biztosító által az alperesnek kifizetett alkuszi jutalék összege 34.778.870 Ft, a felperesi jutalék ennek 75%-a 26.084.153 Ft, amelyet az alperes megfizetett. – 2008 évben 111.376.800 Ft biztosítási díjat fizetett, a biztosító által az alperesnek kifizetett alkuszi jutalék 57.406.641 Ft, a felperesi jutalék ennek 75%-a 43.054.981 Ft, amelyet az alperes megfizetett. –
  46. évben 103.738.150 Ft biztosítási díjat fizetett, a biztosító által az alperesnek kifizetett alkuszi jutalék összege 53.238.280 Ft, a felperesi jutalék ennek 75 %-a 39.928.710 Ft, amelyet az alperes megfizetett. –
  47. január-július hónapokban 55.559.000 Ft biztosítási díjat fizetett, a biztosító által az alperesnek kifizetett alkuszi jutalék összege 28.087.810 Ft, melynek 87,5 százaléka 24.576.834 Ft, amelyet az alperes nem fizetett meg. A MÁV ÁBE részére: – 2008 évben 179.765.952 Ft-ot utalt át, és 2008 év őszi biztosítási díjat a MÁV ÁBE Biztosító csődje miatt már nem utalta át. ... István operációs igazgató, ... Gyula IT igazgató, mint a felperes együttes képviseleti joggal felruházott vezető tisztségviselői a felperes képviseletében
  48. november
  49. napján az Együttműködési Megállapodást annak V.1 pontjában rögzített feltételekkel, rendes felmondással felmondták, majd a korábban az alperes által végzett tevékenységgel a ... Kft. nevű céget bízták meg. Az alperes a Pesti Központi Kerületi Bíróságon előterjesztett kereseti kérelmében 7.397.360 Ft tőke és ezen tőke összeg után
  50. január
  51. napjától a kifizetés napjáig járó kamatai megtérítésére kérte kötelezni az ... Biztosító Egyesület. A keresetlevélben foglalt tényállás szerint az alperes biztosítási szolgáltatásokat közvetített az ... Biztosító részére a közöttük
  52. január
  53. napján létrejött szerződés alapján. A felek közötti szerződés
  54. pontja alapján az ... Biztosító Egyesület jutalékot vállalt fizetni az alperes részére, ezt követően került sor egy háromoldalú megállapodás megkötésére az alperes, mint alkusz, a biztosító és a felperes mint ügyfél között. Ezt követően a felperes és az ... Biztosító Egyesület között számtalan biztosítási szerződés jött létre, azonban a 2011-ben kiállított 7.397.360 Ft összegű jutalékát nem fizette ki a biztosító. A felperes módosított keresetében 195.060.955 Ft tőke, ezen tőkeösszegből – 9.605.247 Ft tőke után
  55. január
  56. napjától, – 18.438.388 Ft tőke után
  57. január
  58. napjától, – 18.094.744 Ft tőke után
  59. január
  60. napjától, – 149.740.716 Ft tőke után
  61. november
  62. napjától a kifizetés napjáig járó a Polgári Törvénykönyvről szóló
  63. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A perköltség körében a jogszabály szerinti ügyvédi munkadíjat, valamint 293.130 Ft készkiadás megtérítését is kérte. Keresete ténybeli alapjaként előadta, hogy a felperes gépjárművek operatív lízingbe adásával foglalkozik, a felperes által ügyfelei részére lízingbe adott járművekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítást és esetenként casco biztosítást köt. A felperes és az alperes között
  64. június 19-én létrejött Együttműködési Megállapodás alapján az alperes a biztosító társaságokkal letárgyalta a felperes flottájára kötendő biztosítási keretszerződéseket, elvégezte a keretszerződésekkel és az egyedi biztosításokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és folyamatosan tartotta a kapcsolatot a felperes és a biztosító társaságok között. Az alperes által letárgyalt feltételekkel a felperes közvetlenül kötötte meg a biztosítókkal a biztosítási szerződéseket és a felperes közvetlenül a biztosítók részére fizette meg a biztosítási díjakat. A 2007 és 2010 évek között a felperes az ... ... Biztosító Zrt.-t, az ... Biztosító Egyesület, az ... Ltd., valamint MÁV ÁBE biztosítókkal állt jogviszonyban. Az Együttműködési Megállapodás VI/1 pontja alapján az alperes a felperestől nem kapott ellenszolgáltatást a tevékenységéért. Az alperes attól a biztosítótól volt jogosult díjazásra, amely a biztosítási szolgáltatásokat nyújtotta a felperes részére (alkuszi jutalék). Az alkuszi jutalék a felperes által a biztosító részére fizetett biztosítási díj százalékában került meghatározásra az alperes és a biztosító külön megállapodásában. Az Együttműködési Megállapodással gyakorlatilag egyidejűleg a felek egy Megbízási Szerződést is kötöttek
  65. július
  66. napján. A Megbízási Szerződés alapján a felperes autó flottájával kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzésében, amelyek az Együttműködési Megállapodás alapján az alperes feladatát képezték, a felperes közreműködött. Ezért a közreműködéséért az alperes jutalékot fizetett a felperes részére (felperesi jutalék). A felperesi jutalék az alkuszi jutalékhoz hasonlóan a felperes által a biztosítók részére fizetett biztosítási díj meghatározott százaléka volt. A felek a felperesi jutalék tekintetében többször módosították a Megbízási Szerződést, hogy kiterjesszék a felperesi jutalékot további biztosítókra, illetve módosítsák a felperesi jutalék összegét. A felek megállapodása és egységes gyakorlata alapján a felperes jutalékra volt jogosult az ... Biztosító Egyesülettel, valamint a MÁV ÁBE biztosítóval kapcsolatosan is. Az ... ... Biztosító Zrt. és az ... Ltd. biztosítóknál kötött biztosítások után a felperes 2009 évig a biztosítási díj 6 százalékának, 2010 évben 7 százalékának, a kötelező felelősségbiztosítás esetén 13 százalékának megfelelő felperesi jutalékra volt jogosult. A felperesi jutalék összege az ... Biztosító Egyesület esetében 2009 évig az alkuszi jutalék 75 %-a, 2010 évben 87,5 százaléka, a MÁV ÁBE esetében pedig a biztosítási díj 6 %-a volt. Az ... ... Biztosító Zrt.-nél lévő casco biztosításokra alapított jutalékigény vonatkozásában előadta, hogy a MÁV, E-on és az ORFK flották vonatkozásában jutalék módosítás a felek között nem jött létre, az a felperes tevékenységével, gazdasági érdekével nincs összhangban. A jutalék módosítás bejelentésére vonatkozó iraton lévő ... Károly felperesi munkavállaló aláírása kizárólag azt tanúsítja, hogy az alperes által készített iratot a felperes átvette, ebből nem vonható le következtetés arra, hogy az irat a felperes szerződéses akaratát tükrözné. Az "átvettem" szöveg alatti aláírás nem minősülhet ilyen kifejezett egyértelmű nyilatkozatnak. E körben utalt arra is, hogy a felperes gépjármű-flottalízing szolgáltatást nyújt az ügyfeleinek, ezzel kapcsolatban vesz részt tendereken, mint pályázó. A megnyert tenderek esetében az ügyfél fizeti a biztosítási díjat a biztosító részére, a biztosítók ebből fizetnek alkuszi jutalékot az alperes részére, és az alperes ebből fizeti a felperesi jutalékot a felperes részére. Ha az alperes 0 % felperesi jutalékot fizet, az nem csökkenti az ügyfél által fizetendő, a biztosító által megállapított biztosítási díj összegét, ebben az esetben csak az alperesnél maradó alkuszi jutalék összege növekedne. A felperes hivatkozott arra, hogy 2009 decemberében pályáztatta a biztosítási alkuszi szolgáltatásokat, amely pályázaton három ajánlat közül választotta ki 2010 évre a biztosítási alkusz szolgáltatóját. A pályázaton az alperes tette a legjobb ajánlatot, ezért a felperes az alperessel folytatta az együttműködést. Az alperes 2010 évre a casco biztosítás tekintetében 8 % alkuszi jutalékból egy százalékot tartott meg, és 7 százalékot ajánlott a felperesnek felperesi jutalékként. Életszerűtlen azt feltételezni, hogy egy hónappal később ezt 0 %-a módosítják a felek a felperes hozzájárulásával. Amennyiben azonban a bíróság azt állapítaná meg, hogy a 0 %-os jutalék megállapodások létrejöttek, azokat a Ptk.
  67. §-ának

(4)bekezdése alapján megtámadja, mivel annak megkötésére a felperes az alperes megtévesztéssel vette rá. A felperes
  1. november
  2. napján felmondta az Együttműködési Megállapodást. A felmondás a Megbízási Szerződés hatályát nem érintette, tekintettel arra, hogy az Együttműködési Megállapodás és a Megbízási Szerződés jogilag egymástól független, külön álló szerződés. A felmondásban a felperes kérte, hogy az alperes számoljon el a 2010 évre eső felperesi jutalékkal, amelynek az alperes nem tett eleget. Tekintettel arra, hogy az alperes az elszámolást megtagadta, a felperes áttekintette a
  3. év óta kifizetett biztosítási díjakat és az alperes által a felperes részére kifizetett felperesi jutalék összegét. Az alperes 2007 évben 101.586.345 Ft,
  4. évben 113.088.249 Ft,
  5. évben 113.673.419 Ft összegű jutalékot fizetett ki, amely 2007 évben 9.605.247 Ft,
  6. évben 17.620.248 Ft,
  7. évben 18.094.444 Ft-tal kevesebb, mint amennyit ténylegesen kellett volna utalnia,
  8. évben jutalékot nem fizetett a felperes részére, így 149.740.716 Ft összegű jutalékkal tartozik. A
  9. március
  10. napján kelt Szerződésmódosítás körében a felperes előadta, hogy a felperesi irattárában nem lelhető fel, vitatta annak létrejöttét. Előadta, hogy a Szerződésmódosításról a felperes akkori vezérigazgatójának és operációs vezetőjének nem volt tudomása. A Szerződésmódosítást ... Tibor és a HR vezető ... Orsolya nem voltak jogosultak aláírni figyelemmel a felperes belső szabályzatára. A Szerződésmódosítás, amely szerint a határozott időtartamra a felek a rendes felmondás esetét kizárják érvénytelen, ez ugyanis a régi Ptk.
  11. §-ának
(1)bekezdésébe ütközik, mert a megbízó felmondási joga korlátozható, de nem zárható ki. A bírói gyakorlat szerint a korlátozás jelentheti felmondási ok, vagy felmondási idő kikötését, de a rendes felmondás nem zárható ki teljes mértékben. A felmondás kizárásának vizsgálata körében figyelembe kell venni a
  1. pont szabályait, amely egyoldalúan csak a felperes számára ír elő hátrányos jogkövetkezményt a
  2. pontba ütköző felmondás esetére az alperes számára nem, annak ellenére rendelkezik így a módosítás, hogy az együttműködési megállapodás felmondásával csak a felperesnek keletkezhet kára. Az alperes ugyanis nem eshet el semmilyen garantált, vagy előre látható haszontól a felperesi felmondás következtében. Utalt arra, hogy a felperes semmilyen kizárólagossági kötelezettséget nem vállalt, az Együttműködési Megállapodásban az alperessel szemben, annak felmondása nélkül is bármikor elkezdhetett volna más alkuszt használni az alperes mellett vagy helyett. Így a felmondási jog kizárása a régi Ptk.
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközik, a felmondás korlátozására vonatkozó joggal való visszaélést is megvalósítja, ezért a régi Ptk. 5. §
(1)bekezdésével is ellentétes. Ugyanakkor a megállapodás jó erkölcsbe is ütközik, így a Ptk. 200. §
(2)bekezdése alapján semmis. A felperes hivatkozott arra is, hogy amennyiben a bíróság mégis valósnak és hitelesnek fogadná el a csatolt iratot és érvényesnek találná a felmondás kizárására vonatkozó rendelkezéseket, a felek az állítólagos módosítást követő magatartása mutatja, hogy az írásban foglaltaktól eltérően értelmezték, illetve módosították az állítólagos módosítást. Az állítólagos módosítás alapján ugyanis a felek között 2012 évig tartó határozott időtartamú, rendes felmondással fel nem mondható szerződések álltak volna fenn, a felperes azonban a
  1. év során pályáztatta a biztosítási alkusz cégeket az alperes által ellátott feladatokra. A pályázaton az alperes két másik alkuszcég mellett jogfenntartás, megjegyzés, vagy határozott időtartamú, rendes felmondással fel nem mondható szerződésekre tett bármilyen utalás nélkül részt vett, és
  2. évre nyeresége jelentős, 50 %-os csökkenését eredményező ajánlatot tett, a felperes az ajánlatot elfogadta. A felek magatartása nem értelmezhető másként, mint úgy, hogy ráutaló magatartással módosították a korábbi megállapodásokat, illetve legkésőbb ezen időponttól úgy értelmezték a megállapodásukat, hogy annak
  3. és
  4. pontja ellenére az együttműködési megállapodás határozatlan időtartamú és a felperes által szabadon, indokolás nélkül megszüntethető. Hivatkozott arra is, hogy egyebekben ennek a módosításnak csak annyiban van jelentősége, hogy
  5. éve nem jár a felperesnek jutalék, míg az egyéb évekre vonatkozóan csak akkor, hogyha viszontkeresettel, vagy beszámítási kifogással élne az alperes, amellyel azonban nem élt. Kötbérjellegű kikötést tartalmaz a Szerződésmódosítás, azonban a régi Ptk.
  6. §
(1)bekezdése alapján csak felróhatóság esetén jár kötbér, tehát ha a felperes felmondási jogának kizárása érvényes is lenne, ennek megszegése a felperesnek nem felróható, tekintettel arra, hogy ezt a módosítást a felperes korábbi munkavállalói szabadságuk alatt a felperes belső szabályzatát megszegve írták alá, úgy, hogy a felperesi munkavállalóknak az állítólagos módosítás aláírására nem volt jogosultságuk. Megjegyezte, hogy életszerűtlen, hogy a felperes felmondta volna a szerződéseket, ha tudomása van az állítólagos módosításról és abban foglalt aránytalanul nagy összegű kötbérről, különösen életszerűtlen továbbá azt feltételezni, hogy a felperes, ha mégis tudott volna a módosításról, és ennek ellenére felmondta volna szerződéseket, akkor a felmondást nem az év elejére, az előző évi felperesi jutalék kifizetését követő időpontra időzítette volna. Hivatkozott arra is, hogy a túlzott mértékű kötbért mérsékelni kell, a 2007-
  1. évi felperesi jutalék-különbözet, mind a
  2. évi elmaradt felperesi jutalék esetében ezt figyelembe kell venni. Az alperes a felperesi jutalék, 25 %-a, tehát a teljes biztosítási díj 1,5 %-a visszafizetésére lenne jogosult három évre. Ez túlzott mértékű, mert önmagában meghaladja az alperes részére a szerződés módosítás szerinti határozott, öt éves időtartamból hátralévő két évre járó alperesi jutalékot. Ugyanígy az elmaradt
  3. évi felperesi jutalék a biztosítási díjak 7 %,-a, míg az alperesi jutalék a biztosítási díj 1 százaléka. Ez jelentősen meghaladja az alperes részére meghatározott 5 éves időtartamból hátralévő 2 évre járó alperesi jutalékot, amely 2 évre a biztosítási díj 1 %-a. A felperes keresete jogalapjaként elsődlegesen a régi Ptk.
  4. §
(1)bekezdésére, valamint a Megbízási Szerződés
  1. pontjára hivatkozott. Másodlagosan kérte – amennyiben a bíróság a felperesnek az ... Biztosító Egyesülettel megkötött biztosítási szerződéseire vonatkozó a felperes és az alperes közötti jutalék-megállapodás semmisségét megállapítja –, a bíróság a jutalékmegállapodást a Ptk.
  2. §
(2)bekezdése alapján nyilvánítsa a határozathozatalig hatályossá, és rendelkezzen az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatásként a korábban jutalékként megjelölt mértékű ellenszolgáltatásának a megtérítéséről, illetve harmadlagosan a régi Ptk. 361. §
(1)bekezdése alapján kötelezze az alperest ugyanezen összeg megfizetésére. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset jogalapját és összegszerűségét is vitatta, kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. A jogalap körében érvénytelenségi kifogást nem terjesztett elő, csak utalt arra, hogy az
  1. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján vizsgálni kell, hogy jogszerű volt-e a közreműködése a felperesnek, és az annak alapján kért, és részére 2007-től 2009-ig megfizetett, valamint a jelen perben kereseti kérelemként előterjesztett további mintegy 200 millió Ft felperesi jutalékra jogszerűen formál e igényt a felperes. Hivatkozott arra, hogy
  2. évben az ... ... Biztosító Zrt. esetében 25.693.986 Ft,
  3. évben 17.415.927 Ft,
  4. évben 21.327.322 Ft, az ... Ltd. esetében
  5. évben 49.808.206 Ft, 2008 évben 52.617.341 Ft, 2009 évben 52.407.202 Ft, az ... Biztosító Egyesület esetében
  6. évben 26.084.153 Ft,
  7. évben 43.054.981 Ft, 2009 évben 39.938.895 Ft került kifizetésre az alperes által a felperesnek jutalék címén. A felperes a felek közötti jogviszony kezdetétől az alkuszi megbízási szerződés megszűnéséig semminemű kifogással nem élt az elszámolással kapcsolatosan. A felek közötti jutalék megállapodás és a felperes könyvelése alapján a felperes adta meg előzetesen az általa számlázni kívánt és az alperes által a fentiek szerint megfizetett jutalék összegeket. A felperesnek azt az állítását, mely szerint a felperes az ... Biztosító Egyesülettel és MÁV ÁBE felé közvetített biztosítások alapján jutalék igényt terjeszthetne elő, vitatta az alábbiakra hivatkozással: A peres felek között a felperes kifejezett kérésére csak szóbeli megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy a felperes részére felperesi jutalék fizetendő az ... Biztosító Egyesülettel kötött biztosítások alapján, ugyanakkor a megállapodásnak része volt az is, hogy a felperesnek felperesi jutalék csak akkor jár, ha az alperes felé az ... Biztosító Egyesület maradéktalanul teljesíti valamennyi, vagyis nem csak az adott felperesi jutalékhoz kapcsolódó alkuszi jutalék megfizetésére vonatkozó fizetési kötelezettségét. E körben hivatkozott arra, hogy a meg nem fizetett alkuszi jutalék megfizetése érdekében az alperes keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az ... Biztosító Egyesület ellen. Kereseti kérelmében az alperes 7.397.360 Ft tőke és ezen tőkeösszeg után
  8. január
  9. napjától a kifizetés napjáig járó kamatai megtérítésére kérte kötelezni az alperes az ... Biztosító Egyesületet a
  10. január
  11. napján létrejött szerződés alapján. Az ... Biztosító Egyesület a szerződés
  12. pontja alapján jutalékot vállalt fizetni az alperes részére a felperes és az ... biztosító egyesület közötti biztosítási szerződések után. A felperes és az ... Biztosító Egyesület között számtalan biztosítási szerződés jött létre, az ... Biztosító Egyesület azonban az alperes 2011 évben kiállított számlájában foglalt 7.397..360 Ft összegű jutalékát nem fizette ki. Az alperesi hivatkozás szerint a peres felek között nem született olyan megállapodás, amely alapján a MÁV ÁBE felé közvetlenül közvetített biztosításokkal a felperest, felperesi jutalék illette volna meg. Vitatta továbbá, hogy a felperest az ... ... Biztosító Zrt. felé közvetített biztosítások alapján az általa megjelölt összegű jutalék illetné meg. Hivatkozott arra, hogy az ... ... Biztosító Zrt.-nél biztosított autóflottákra a felek megállapodása szerint a
  13. január 18-án kelt jutalék módosítás alapján a MÁV, az ORFK és az E-ON flották esetében a casco biztosítási szerződések utáni jutalék a szerződés időtartama alatt a megkötéstől a lejáratig 0 % volt. A 0 %-os jutalékra vonatkozó szóbeli megállapodások írásba foglalására a flottatenderek megnyerésekor került sor oly módon, hogy a vonatkozó okiratot az alperes elkészítette és aláírta, majd azt a felperes nevében ... Károly átvette és az aláírással és pecséttel igazolta. Az alperes hivatkozott a
  14. március
  15. napján kelt Szerződésmódosításra, amely értelmében, ha a felperes 5 éven belül rendes felmondással felmondja a peres felek közötti szerződések bármelyikét, akkor a felperest nem illeti meg a közvetítői jutalék abban az évben, amikor a szerződést felmondja, és ezen felül
  16. január
  17. napját követően a már átvett jutalék huszonöt százalékát köteles megfizetni az alperes részére. A felperes által is elismerten a felek között létrejött alkuszi szerződést, Együttműködési Megállapodást
  18. november
  19. napján rendes felmondással felmondta a felperes, így a megállapodás szerinti feltétel bekövetkezett, azaz a felperesnek
  20. évre jutalék nem jár. Hivatkozott arra, hogy a szerződés módosításból fakadó igényét megkísérelte érvényesíteni a felperessel szemben, ám az ennek érdekében indított pert a ... Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a 2.G.41.270/2011/
  21. számú végzésével megszüntette. A szerződésmódosítás keletkezési körülményei vonatkozásában előadta, hogy ezen szerződés módosítás megkötésére azért került sor, mert szívességet tett a felperes irányában, amelyért cserébe közvetett anyagi kompenzációban, díjban nem részesült, ugyanakkor a felek részéről egyetértés volt abban, hogy az alperes által vállalt és megtett szívességekért cserébe valamilyen formában térítést kapjon az alperes, ezért történt az, hogy a felperes akkori vezetősége és az alperes között egyeztetések voltak a kompenzáció formájáról és mértékéről. Mivel direkt pénzbeli térítésre a felperesnek nem volt módja, ezért a felek abban maradtak, hogy közösen megkeresik azt a megoldást, amely pénzbeli fizetési kötelezettséggel nem fog járni a felperes számára, az alperesnek viszont generálhat egy olyan bevételt, amely kompenzálja a szívességek nyújtása során őt ért kötelességeket. Így alakult ki a felek között az a megoldás, hogy az alperes alkuszi megbízási szerződését időtartama tekintetében módosították és határozott idejűre megváltoztatták, hiszen ezzel az alperes lehetőséget kapott egy hosszú együttműködésre, és egy esetlegesen bekövetkező felmondás esetén anyagi kompenzációra tarthatott igényt. Ezt követően a felperes elkészítette az okiratot és azt általa már aláírva eljuttatta az alperes részére. A módosítást a felperes oldalán aláíró személyek aláírási jogosultságának a felperes által felvett vizsgálata érdektelen, a Gt.
  22. §
(1)bekezdésének második mondata és a régi Ptk. 348. §
(1)bekezdése alapján ugyanis, még ha meg is szegtek valamilyen belső szabályzatot az az alperes terhére nem lenne-e értékelhető. Az alperes beszámítási kifogást nem terjesztett elő, azonban vitatta, hogy a módosítás alapján a felperes által fizetendő összeg csak kötbér lehet, ez minden alapot nélkülöző, önkényes szerződésértelmezés álláspontja szerint. Az, hogy a kötbér eltúlzott mértékű, irreleváns, mert a módosítás alapján a felperes által fizetendő összeg nem kötbér, de mivel nincs előterjesztett beszámítási kifogása a kötbérre, vagy bármilyen egyéb összegre, így ennek jelentősége a perben nincs. Vitatta, hogy a peres felek a Szerződésmódosítást a felperes előadása szerint ráutaló magatartással módosították volna, egyben utalt arra is, hogy arra csak írásban kerülhetett volna sor, figyelemmel arra, hogy a Szerződésmódosításra az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alperes vitatta, hogy a felperest a 0 %-os jutalék megállapodások megkötésekor megtévesztette, utalt arra is, hogy a Ptk. 236. §
(3)bekezdése jelen eljárásban ezen megállapodás vonatkozásában nem alkalmazható, ugyanis a felperes érvényesít igényt a perben, így érvénytelenségi kifogást nem terjeszthet elő. A megtámadási határidő már eltelt, így bizonyított megtévesztő magatartás esetén sem gyakorolható jelen perben a megtámadási jog. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 184.274.998 Ft tőkét és ezen tőkeösszegből – 9.605.247 Ft tőke után
  1. január
  2. napjától, – 6.834.291 Ft tőke után
  3. január
  4. napjától, – 18.094.744 Ft tőke után
  5. január
  6. napjától, – 149.740.716 Ft tőke után
  7. november
  8. napjától.
  9. június
  10. napjáig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 százalékkal növelt mértékével, míg
  11. július
  12. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt összegével megegyező mértékű kamatot, valamint 4.969.528 Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság döntése indokolásában megállapította, hogy a peres felek közötti Együttműködési Megállapodás alapján az alperes a Bit.
  13. §
(1)bekezdése szerinti alkuszként járt el, az Együttműködési Megállapodás így alkuszi megállapodásnak minősül. A felek közötti Megbízási Szerződésnek nevezett megállapodás alapján a felperes ezen alkuszi tevékenységben működött közre, amely tevékenységet a Bit. nem szabályozta a szerződés megkötésének időpontjában, így arra a felek közötti szerződés rendelkezéseire is figyelemmel a Ptk. szabályai voltak az irányadóak. A szerződés tartalma alapján a Ptk. 474. §-a szerinti megbízási szerződésnek minősül, arra, valamint annak módosítására nem volt irányadó az alperes által hivatkozott önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezései. A Ptk. 478. §
(1)bekezdése és a felek megállapodása alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a megbízási szerződés szerint jutalékra volt jogosult a felperes az alperestől. Megállapította, hogy a felperes által a MÁV ÁBE részére kifizetett biztosítási díjakról szóló és a perben csatolt banki igazolás, valamint a felperes által csatolt e-mail az alperesi vitatásra tekintettel nem bizonyította a felperes azon állítását, hogy a megbízási szerződés – amely kizárólag a GeneraliProvidencia Biztosító Rt.-re utal – a MÁV ÁBE-nél lévő szerződésekre is kiterjedt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt megállapítható az sem, hogy a MÁV ÁBE a felperes által megkötött biztosítási szerződések után az alperes részére alkuszi jutalékot fizetett, ezért a felperesnek MÁV ÁBE-nél lévő szerződésekre eső
  1. évre előterjesztett 10.785.957 Ft összegű jutalék iránti keresetét elutasította. Rögzítette, hogy a felperes nem vitatta, hogy a megbízási szerződés az ... Biztosító Egyesületnél fennálló biztosítási szerződésekre is kiterjedt, nem vitatta a felperes által megjelölt jutalék mértékét sem, azonban arra hivatkozott, hogy a felek között olyan szóbeli megállapodás született, hogy a felperesnek a felperesi jutalék csak akkor jár, ha az alperes felé az ... Biztosító Egyesület maradéktalanul teljesíti valamennyi, vagyis nem csak az adott felperesi jutalékhoz kapcsolódó alkuszi jutalék megfizetésére vonatkozó fizetési kötelezettségét. Megállapította, hogy az alperes a felperesi vitatásra tekintettel a bizonyítási kötelezettségének ebben a körben nem tett eleget, az alperes által csatolt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt előterjesztett keresetlevele nem volt alkalmas ezen állítása bizonyítására. Utalt arra, hogy az alperes által hivatkozott szóbeli megállapodás létrejöttének bizonyítottsága esetén sem volt a perben relevanciája. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság hivatalból észlelte a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján, hogy a felperes ... Biztosító Egyesületnél megkötött biztosítási szerződésekre vonatkozó a felperes és az alperes közötti jutalék megállapodása semmis az alábbiakra tekintettel: Az elsőfokú bíróság az alperesi ügyvezető személyes nyilatkozata, és a szerződés létrejöttének megállapítása esetén azt nem vitató felperesi nyilatkozat, valamint az alperesi előadást alátámasztó dr. ... Tamás Gyula tanúvallomása alapján megállapította, hogy az ... Biztosító Egyesület és a felperes között korábban létrejött kétoldalú jogviszonnyal kapcsolatosan 2007 első felében hátrányos adó következmények fenyegették a felperest. Ennek elkerülése érdekében 2007 első felében a felperes alkalmazottai kidolgoztak egy olyan megállapodást, mely szerint az alperest úgy vonják be alkuszként a felperes és az ... Biztosító Egyesület közötti jogviszonyba, mintha az alperes abban már
  2. január 1-től részt vett volna. Ennek érdekében a felperes alkalmazottai megállapodtak az alperessel, hogy az alperes a felperes által az ... Biztosító Egyesület részére
  3. január
  4. napjától visszautalt jutalékból, amely a valótlan tartalmú, visszamenőlegesen
  5. január 1-jétől hatályos alkuszi megállapodásra tekintettel az alperes részére került kiutalásra, a felperesi jutalékot átutalja a felperes részére a Megbízási Szerződés ezen jogviszonyra való kiterjesztésére tekintettel. Az alperes tudta, hogy az eljárás célja a valótlan tartalmú okirat adóellenőrzés során történő felhasználása az adóhatóság megtévesztése érdekében, amely magánokirat-hamisítás, és adócsalás bűncselekményben történő bűnsegédi magatartás. A háromoldalú megállapodás, mint bűncselekmény eredményeként létrejött valótlan tartalmú magánokirat semmis és az erre tekintettel kötött, erre épülő a felperes és alperes közötti jutalékfizetésre vonatkozó megállapodás is – osztva az alapszerződés sorsát – semmis a régi Ptk.
  6. §
(2)bekezdése alapján. Ez utóbbi szerződés az elsőfokú bíróság megítélése szerint jó erkölcsbe ütközik, mert az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti. Az elsőfokú bíróság a felek egyező előadása alapján megállapította, hogy a felperes a fenti megállapodások hatálya alatt biztosítási szerződéseket kötött az ... Biztosító Egyesülettel, amely szerződések vonatkozásában kifizetett biztosítási díjak összegszerűségét és az ez alapján a felperesnek a megbízási szerződésben felsorolt és elvégzett tevékenységéért a fenti semmis jutalék megállapodás alapján járó jutalék összegszerűségét. Figyelemmel arra, hogy az alperes által nem vitatottan elvégzett tevékenység irreverzibilis szolgáltatásnak minősül, így a szerződéskötéskori helyzetet visszaállítani nem lehetett, azaz a régi Ptk. 237. §
(1)bekezdésének alkalmazására nem volt lehetőség, az elsőfokú bíróság a felek közötti jutalék megállapodást a régi Ptk. 237. §-ának
(2)bekezdése alapján az ítélet meghozataláig hatályossá nyilvánította. Az alperest a felperes által elvégzett tevékenység után 2010 évre járó jutalék megfizetésére kötelezte a régi Ptk. 237. §
(2)bekezdése alapján, figyelemmel a
  1. március
  2. napján kelt szerződés semmisségére. Az elsőfokú bíróság a felperes által csatolt közvetett bizonyítékok, továbbá ... és ... tanúvallomásával szemben a beszerzett cégmásolat, valamint az alperes által nagyobb számban rendelkezésre bocsátott közvetlen bizonyítékok, ... Tibor, ... Orsolya, Dr. ... Tamás Gyula tanúk vallomása alapján azt állapította meg, hogy a
  3. március
  4. napjára dátumozott szerződésmódosítás a peres felek között létrejött. Az azt aláírók együttes cégjegyzési joggal rendelkeztek, a szerződésmódosításon szereplő aláírásokat saját aláírásukként elismerték, azonosították. Annak, hogy a felperes belső szabályzatai alapján ... Tibor és ... Orsolya szerződésmódosítás aláírására esetlegesen nem volt jogosult nem volt relevanciája, figyelemmel a régi Ptk.
  5. §
(2)bekezdésében foglaltakra, a felperes ugyanis nem bizonyította, hogy a képviseleti jog korlátozásáról az alperesnek tudomása volt, illetve arról tudomást szerezhetett. Dr. ... Réka tanú vallomása e körben nem volt értékelhető, tekintettel arra, hogy a szerződés keletkezésének időszakában még nem állt olyan jellegű jogviszonyban a felperessel, hogy a szerződésmódosítás létéről tudomással bírjon. ... Károly a fentebb megállapított, szerződésmódosítás létrejöttét eredményező adóelkerülés, adócsalás körében a tanúvallomást jogszerűen megtagadta, így a vallomása ezen Szerződésmódosítás létrejöttének a körülményeire nem terjedhetett ki, vallomása, e körben nem volt értékelhető, míg Brajer Gyula vallomását az elsőfokú bíróság – tekintettel arra, hogy a korábbi tárgyalási jegyzőkönyvek, peranyagok ismeretében tette – a bizonyítékok köréből kizárta. ... tanú vallomása körében az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a tanú vallomása szerint 2007 augusztusától állt munkaviszonyban a felperesnél, így a korábbi időszak történésére vallomást tenni nem tudott, az email-es kommunikáció hiánya, illetve az okirat felperesi irattárban való esetleges meg nem találhatósága és az erre irányuló tanúvallomás önmagában a megállapodás létre nem jöttét nem támasztották alá figyelemmel a lefolytatott bizonyítási eljárásra. A szerződésmódosítás érvénytelensége tekintetében az elsőfokú bíróság az alperesi ügyvezető személyes meghallgatása során tett nyilatkozata és az azt alátámasztó ... Károly, dr. ... Tamás Gyula tanúk vallomása alapján megállapította, hogy az alperes a semmis szerződéses konstrukcióban való közreműködésért cserébe kompenzációt kért, tekintettel arra, hogy tudomása szerint több százmillió Ft megtakarítása volt a felperesnek ebből a konstrukcióból az alperes közreműködéséből adódóan. Így került sor ellentételezésként a szerződésmódosítás megkötésére 2007. március 9-i dátummal, amely a felek közötti Együttműködési Megállapodást és a Megbízási Szerződést egyaránt módosította. Tekintettel arra azonban, hogy ezen szerződés a bűncselekményben, adóelkerülésben való közreműködés ellentételezése volt, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a régi Ptk. 200. §
(2)bekezdése alapján semmis, mivel nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző, hiszen az egy olyan jogellenes bűncselekményben való közreműködést megvalósító alperesi eljárás, mint szívesség ellentételezéseként, kompenzációjaként jött létre, az elsőfokú bíróság e körben tehát a felperes álláspontját osztotta. Semmis szerződésre jogot alapítani nem lehet, melyre tekintettel az alperes ezen szerződésre alapított védekezése – a felperes jogellenes felmondása miatt 2010 évre járó jutalék alaptalansága – nem foghat helyt. Rögzítette továbbá, hogy a szerződésmódosítás semmisségére tekintettel a szerződésmódosítás egyes részeinek, illetve egyes módosításának a vizsgálata szükségtelen volt, így az elsőfokú bíróság a felperes és az alperes felmondási jog, kötbér, ráutaló magatartással történő módosítás körében kifejtett hivatkozásait érdemben nem vizsgálta, ezért azok indokolását mellőzte. Rögzítette, hogy annak bizonyítása, hogy az ... ... Biztosító Zrt. esetében a MÁV, az ORFK, és az EON flották esetében a felek között 0 %-os jutalék megállapodás állt fenn az alperes bizonyítási kötelezettsége és terhe volt. Az alperes bizonyítási kötelezettsége körében csatolta a
  1. január
  2. napján és
  3. január 18án kelt ... Károly aláírásával ellátott iratokat, a
  4. január
  5. napján kelt ... által készített Memorandum elnevezésű jelentést, e-maileket, utalási részletezőket és
  6. évre vonatkozó részletes adatokat tartalmazó táblázatokat, az E-ON flottára vonatkozóan az ... ... Biztosító Zrt. munkatársa által a 2009 évre vonatkozó egyedi keretszerződésre utaló díjtételeket és 5%-os alkuszi jutalékra vonatkozó utalást tartalmazó e-mailt, tanúként kérte kihallgatni ... Károlyt, ... Tamást, dr. ... Rékát, dr. ... Tamás Gyulát, ... Áront, ... Viktort, indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze a felperest a vitatott flottákra vonatkozó bérleti szerződések teljes terjedelmében való csatolására. A felperes csatolta a MÁV, E-ON és ORFK flottákra kötött szerződések kivonatát, csatolta az alperes képviseletében eljáró ügyvédi iroda által a felperes anya cégének írt
  7. november 24-én kelt levelet, tanúként kérte kihallgatni ...t. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ... Viktor és ... Áron releváns tanúvallomást a perben nem tettek. Az alperes azon indítványát, hogy az elsőfokú bíróság a MÁV, az E-ON, ORFK vonatkozásában a flottakezelési szerződéseket teljes terjedelmében csatoltassa a felperessel mellőzte, figyelemmel arra, hogy a felek egyező nyilatkozata szerint, a felek közötti 0%-os jutalék megállapodásokra ezen szerződések alapján nem lehetett következtetni. Az elsőfokú bíróság az alperesnek a felperes által 2010 májusában kelt ... ... Biztosító Zrt.-vel kötött új keretszerződésének csatolására való kötelezése iránti indítványát mellőzte. Figyelemmel arra, hogy a MÁV, E-ON és ORFK flottaszerződések ezt jóval megelőző időpontban keletkeztek, és az alperes által hivatkozott, ezekre tekintettel kötött 0%-os jutalékmegállapodások alperes által megjelölt keletkezési dátuma is jóval megelőzi 2010 májusát. Az elsőfokú bíróság a felperes által csatolt szerződési kivonatok alapján megállapította, hogy az alperesi állítás szerinti 0%-os jutalék megállapodásokkal érintett flottákra vonatkozó bérleti szerződések korábban kerültek megkötésre, mint az alperes által csatolt
  8. január
  9. és
  10. január 18-án kelt jutalék módosítás megjelölésű iratok, egyéb okirati bizonyíték, amely az alperesi állításokat alátámasztotta volna nem volt. Az alperes által a megállapodás létrejötteként megjelölt okára, azaz a nyomott árajánlat megtételére vonatkozóan kizárólag ... Károly tanú vallomása állt rendelkezésre, amelyet az érintett időszakban vezérigazgatói pozíciót betöltő ... Tamás tanúvallomása az elsőfokú bíróság megítélése szerint nem támasztotta alá. Figyelemmel arra, hogy a tanú 0%-os jutalék megállapodás létét ugyan nem zárta ki, de a 0%-os jutalék megállapodásra nem emlékezett. Az alperesi állítást, egyebekben cáfolta az alperes képviseletében eljáró ügyvédi iroda által a felperes anya cégének írt
  11. november 24-én kelt levél, amelyben maga az alperes a felperesnek az általa fizetett jutalék mértékét 8% -1%-ban jelölte meg, valamint az alperes által csatolt,
  12. január
  13. és
  14. január 18-án kelt jutalékmódosítás megjelölésű iratok is. Ezen iratok keletkezésekor ugyanis az alperesi állítások szerint az érintett flották esetében a jutalék megállapodások már a korábbi években is fennálltak, azok utólagos bejelentésére, mint „módosítás" bejelentésére nem lett volna szükség, az életszerűtlen. Az elsőfokú bíróság e körben egyebekben osztotta a felperes azon álláspontját is, hogy a jutalék módosítás bejelentésére vonatkozó iraton lévő, ... Károly felperesi munkavállaló aláírása kizárólag azt tanúsította, hogy az alperes által készített iratot a felperes átvette, ebből nem vonható le következtetés, hogy az irat a felperes szerződéses akaratát tükrözi. Az „átvettem" szöveg alatti aláírás nem minősül ilyen kifejezett egyértelmű nyilatkozatnak. A felperes gépjárműflotta-lízing szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, a megnyert tenderek esetében az ügyfél fizeti a biztosítási díjat a biztosító részére, a biztosítók ebből fizetnek alkuszi jutalékot az alperes részére, és az alperes ebből fizeti a felperesi jutalékot a felperes részére. Ha az alperes 0%-os felperesi jutalékot fizet, az nem csökkenti az ügyfél által fizetendő a biztosító által megállapított biztosítási díj összegét, ebben az esetben csak az alperesnél maradó alkuszi jutalék összege növekszik. Azt, hogy ezen szerződésekre tekintettel az ... ... Biztosító Zrt.-vel egyedi biztosítási ajánlatok kerültek benyújtásra, és ez alapján egyedi biztosítási szerződések kerültek megkötésre a korábbi keretszerződéssel szemben az alperes nem bizonyította, ugyanis nem támasztotta alá kétséget kizáróan az alperesi állításokat az E-ON flottára vonatkozó egyedi keretszerződésre és 5%-os alkuszi jutalékra utaló e-mail, tekintettel annak keletkezési időpontjára, valamint arra, hogy az kizárólag az E-ON flottájára vonatkozott, továbbá, hogy a korábbi keretszerződés alapján fizetendő biztosítási díjak és jutalékok mértékére az alperes, még tényelőadásokat sem tett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az volt megállapítható, hogy a számlázáshoz szükséges adatokat a biztosítási manager, azaz ... Károly továbbította a pénzügyi osztály felé, aki a fentiek szerint az alperestől az alperes által csatolt
  15. január
  16. és
  17. január 18-án kelt jutalékmódosítás megjelölésű iratokat átvette, és ezek figyelembevételével készítette el a továbbítandó táblázatokat. A felek közötti Megbízási Szerződés, a csatolt e-mailek, így különösen a szerződések fennállása alatt keletkezett és felperes által
  18. szám alatt csatolt, valamint a felmondást követően ... Károly által az alperes részére írt email alapján megállapítható volt az is, hogy a számlázáshoz szükséges adatokat ... Károly az alperestől is beszerezte, amelyre – amennyiben a felperes kizárólag a saját számítógépes rendszeréből kinyert forgalmi adatok alapján állította ki a számlát – nem lett volna szükség. ... és ... Áron tanúvallomása alapján megállapította, hogy a pénzügyi osztály a ... Károly által megadott adatokat, a számlák kiállítását megelőzően nem ellenőrizte, így önmagában a felperesi számlák összegszerűsége,
  19. évi utalási értesítők, táblázatok az alperesi állítást nem bizonyították, míg a Memorandum nevű irat vonatkozásában az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy az tartalmából megállapíthatóan – a biztosítási managerrel folytatott beszélgetés alapján készült, így gyakorlatilag ... Károly tanú vallomásával egyenértékű. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte, hogy a ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg oly módon, hogy a felperes keresetét teljes egészében utasítsa el, és marasztalja a felperest perköltség megfizetésében. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében iratellenesen és megalapozatlanul állapította meg, hogy a
  20. március 9-i Szerződésmódosítás jó erkölcsbe ütközik, és ebből tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a megállapodás semmis. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értékelte tényállításként az alperesi ügyvezető által – saját állítása szerint is – következtetésként, feltételezésként előadottakat, és mindenféle jogalap nélkül tulajdonított bizonyító erőt „az azt nem vitató felperesi nyilatkozatnak"; ugyanakkor mellőzte az alperesi jogi képviselő pontosító nyilatkozatának értékelését. Tévesen lényegi jelentőséget tulajdonított Dr. ... Tamás nyilatkozatának, aki egyébként szintén „nagy valószínűséggel", és nem bizonyossággal tett nyilatkozatot az ÁFA nélküli továbbszámlázás ügyében – egyébiránt tévesen, amire adott esetben a bizonyítási eljárás során bizonyításra került volna, ha az elsőfokú bíróság a Pp.
  21. §
(3)alapján megfelelően kioktatta volna a feleket a perbeli bizonyítási kötelezettségekről. Álláspontja szerint erre azonban nem került sor, vagyis e körben az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat is megsértette. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak nem sikerült feltárnia
  1. március 9-i szerződésmódosítás tekintetében a szerződő feleknek a szerződés megkötésére irányuló motivációit. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta az alperest arról, hogy kinek a terhére esik a szerződési motiváció bizonyítatlansága. Álláspontja szerint az eset összes körülményeiből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a szerződésmódosítás egyértelmű előnyt jelentene az alperes oldalán. Hivatkozott dr. ... Tamás tanúvallomására, aki azt állította, hogy az alperes „nem kért semmit" ellentételezésként. Ezt meghaladóan a tanú kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a szerződésmódosítás nem egy kikötött ellentételezés volt, hanem számos alperes által a felperesnek tett szívesség alapján, önérdekből döntött úgy a felperes vezetősége, hogy szorosabban magához köti a neki többször értékes segítséget nyújtó alperest. Rögzítette, hogy az ... szerződés nem került visszadatálásra. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a jogviszonyt nem a szerződés elnevezése, hanem annak tényleges tartalma határozza meg, és ekként nem jogellenes az, hogy a felek közötti szolgáltatási jogviszonyt (amely valósan fennállt, és ami alapján az egyik fél biztosítási fedezetet nyújtott, míg a másik fél díjat fizetett) a felek annak valós tartalmára, a felek közötti tényleges szolgáltatásokra – ellenszolgáltatásokra tekintettel visszamenőlegesen biztosítási jogviszonynak minősítsenek. Kiemelte, hogy az alperes, ha nem is közvetlen kapcsolattartóként, de már
  2. január
  3. napjától eljárt a felperes javára a felperes és az ... Biztosító Egyesület közötti jogviszonyban. Hangsúlyozta, hogy a
  4. március 9-i szerződésmódosítás időben megelőzte a
  5. június 29-i háromoldalú ... szerződést. Az ... Biztosító Egyesülettel történő szerződéskötés ötlete,
  6. április 17-én merült fel először, a felperes először
  7. április 26-án ajánlotta csak az ... Biztosító Egyesület részére az alperest, ezt követően az ... Biztosító Egyesület
  8. május 23-án kereste meg először az alperest majd az ... Biztosító Egyesület,
  9. július 11-én küldte meg a peres feleknek a brókerszerződés tervezetét. Sérelmezte, hogy az elsőfokú ítéletből nem derült ki, hogy az adóhatóság részéről pontosan ki, mikor és milyen büntetést helyezett kilátásba, ami azért is lényeges, mert az Art. nem teszi lehetővé az adóhatóság számára, hogy konkrét esetben büntetés kilátásba helyezésével vegye rá az adózót a jogellenes helyzet megszüntetésére. Kiemelte, hogy az "adótehcnika" kidolgozása nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az adózó jogszerű módszert dolgoz ki adózási kötelezettségei bevallására és teljesítésére. Hangsúlyozta, hogy ha volt is adózással kapcsolatos célja a
  10. június 29-i szerződésnek, akkor az jogszerű, rendezett adózói helyzet létrehozása volt az érintett felek vonatkozásában, és alapvető célja nem a múltbéli már lezárult vizsgálatok befolyásolása, hanem a jövőbeli vizsgálatokra történő felkészülés volt. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta a szerződésmódosítás jó erkölcsbe ütköző voltát. Ezt meghaladóan álláspontja szerint amennyiben az elsőfokú bíróság a háromoldalú megállapodás érvényességét vizsgálta, úgy valamennyi szerződő félnek, vagyis az ... Biztosító Egyesületnek is perben kellett volna állnia. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében nem adott számot arról, hogy mely okiratot és milyen okból tekintett hamisnak és pontosan milyen bűncselekményt takar az adócsalás. Ezt meghaladóan nem vizsgálta, hogy az alperesi oldalon fennállt-e a szándékosság, miből kellett volna feltételeznie az alperesi ügyvezetőnek, hogy itt egy bűncselekményről van szó, és nem egy adóhatósági bírság bűncselekménynek nem minősülő eszközökkel történő elhárításáról. Az alperes csatolta Dévényi György igazságügyi adó és könyvszakértő magán-szakvéleményét abban a körben, hogy bűncselekmény elkövetése nem történt. Kérte a magánszakértői vélemény figyelembevételét figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésére az elsőfokú bíróság csak az ítéletében hivatkozott, így az ezen állítással szembeni nyilatkozattételre, bizonyításra az alperesnek csak az első fokú eljárást követően volt lehetősége. Ugyancsak iratellenesen és megalapozatlanul állapította meg álláspontja szerint az elsőfokú bíróság, hogy az ún. 0 %-os jutalék megállapodások érvényesen nem jöttek létre. Ennek alapvető oka, hogy az elsőfokú bíróság az életszerűségre hivatkozva levont következtetései nélkülözik mind a felperes, mind úgy általánosságban egy multinacionális cég működésének ismeretét, (hiszen az elsőfokú bíróság lényegében azt mondta ki, hogy egyetlen ember, ... Károly éveken keresztül óránál fogva vezette a felperes pénzügyi osztályát, kontrolling-csoportját, könyvvizsgálóit, valamint a cég pénzügyeit és gazdálkodását rendszeresen vizsgáló hazai és külföldi hivatalokat és egyéb szervezeteket, és a felperes azért nem érvényesített 101.907.897 Ft igényt az alperessel szemben). Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak az életszerűségre hivatkozva levont következtetései nélkülözik a gazdasági élet zárt tendereinek licitálási működési mechanizmusát, ami mind máig sok esetben a 0 %-os jutalék megállapodások létrejöttét eredményezi, mind a felperesnél, mind a többi biztosítási piaci szereplőnél. Hangsúlyozta, hogy a tényleges helyzet az volt, hogy a hivatkozott tenderek nem pusztán biztosításra vonatkoztak (hiszen akkor azon nem a felperes, hanem a biztosítók vettek volna részt), hanem komplex flottakezelésre, amelyben a teljes biztosítási díjat is magában foglaló díjösszeg természetesen csökkent azzal, hogy az alkuszi jutalék 0%-ban került megállapításra. Ebből következően a 0%-os jutalékú szerződéseknek is volt piaci racionalitása. Vitatta, hogy az ... Biztosító Egyesülettel kötött biztosítási szerződések esetében a felperest megillető jutalék mértéke 2010-ben az alperesi alkuszi jutalék 87,5 százaléka lett volna. Álláspontja szerint a felperesnek járó jutalék tekintetében az elsőfokú bíróságnak a semmisség fennállását hivatalból vizsgálnia kellett volna. Továbbá figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy a felperes a tevékenységét nem pusztán az alperes érdekében, hanem saját érdekében látta el, hiszen az érintett gépjárművek kizárólag az ő saját tulajdonú, illetve használatú gépjárművei voltak. Ebből következően a felperes pontosan azt a tevékenységet látta el az alperes által fizetendő díj ellenében, amelyet saját maga részére egyébként is elvégzett volna. A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte, hogy a ... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét hagyja helyben, és az alperest marasztalja perköltségben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűen értékelte. Kiemelte, hogy az alperesi ügyvezető személyes előadásában konzisztensen, nem "következtetésként, feltételezésként", hanem egyértelmű tényállításként adta elő, hogy a szerződésmódosítás annak ellentételezése volt, hogy az alperes visszadátumozta az ... biztosító egyesülettel kötött szerződését
  11. január 1-re, és elősegítette, hogy a felperes volt munkavállalói megkíséreljenek elkerülni egy esetleges hátrányos adókövetkezményt. Az alperes még azt is elismerte, mint hogy – kihasználva a felperes helyzetét – a visszadátumozott szerződés aláírásának a feltételéül szabta a szerződés módosítására vonatkozó igényének teljesítését: „Büntetést helyezett kilátásba az APEH, így ... Tibor és ... Károly engem megkerestek, hogy ők kidolgoztak egy adótechnikát, amellyel elkerülhető a büntetés és mi lenne, hogy ha az ... Biztosítót is én kezelném visszamenőleges hatállyal, mint alkusz. Én ezt a javaslatot elfogadtam, azonban felvetettem, hogy részemre is lenne ennek ellentételezése,..." „Abban állapodtunk meg, hogy a
  12. március 9-i szerződésmódosítás aláírását követően aláírásra kerül az ... Biztosítóval kapcsolatos háromoldalú megállapodás is. Én úgy vettem észre, hogy őket szorította az idő." Kiemelte, hogy dr. ... Tamás tanú valóban csak „nagy valószínűséggel” emlékezett az adójogi tényállással kapcsolatban a részletekre, azt azonban, hogy az alperes a kidolgozott adóelkerülési mechanizmusban való részvétel ellentételezéseként kérte a
  13. március 9-én kelt szerződésmódosítást teljes bizonyossággal állította. Hangsúlyozta, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a másodfokú bíróság csak akkor mérlegelheti felül az elsőfokú bizonyítás eredményét, ha az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat iratellenesen vagy okszerűtlenül mérlegelte. Okszerűség, logikai összefüggés hiányát megalapozó körülményekre a fellebbezés nem is utalt. Az elsőfokú bíróság indokolásának okszerűségét az alperesi ügyvezető és az alperesi tanú dr. ... Tamás nyilatkozatai akkor is megalapoznák, ha azokat következtetésként, illetve nagy valószínűséggel adták volna elő. Rögzítette, hogy az alperesi jogi képviselő fellebbezés által sérelmezetten nem értékelt "pontosító nyilatkozata" pedig nem bizonyítási eszköz, ezért annak a bizonyítékok körében történő értékelése nem értelmezhető. Mindazonáltal, ennek figyelembevételével együtt sem lenne okszerűtlen az első fokú ítélet. Álláspontja szerint az alperesi ellentételezést megvalósító
  14. március 9-én kelt szerződésmódosítás akkor is jó erkölcsbe ütköző lenne, ha az alperesi ügyvezető csak "feltételezte, következtette" volna, hogy a visszadátumozás célja az volt, hogy a felperes volt munkavállalói megkíséreljenek elkerülni egy esetleges hátrányos adókövetkezményt. A visszadátumozás ugyanis önmagában jogellenes, ezért ellentételezése jó erkölcsbe ütköző. Az adókövetkezmény felperes korábbi munkavállalói által történő "feltételezett, következtetett," elkerülésének elősegítése pedig szintén jó erkölcsbe ütköző, ezért ellentételezése is az. A 0 %-os jutalék megállapodások létrejötte tekintetében álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok összességének – így különösen az állítólagos megállapodások felperesi aláírása hiányának; a felperesi álláspontot alátámasztó
  15. november 24-én kelt alperesi levélnek, valamint a felek számlázással kapcsolatos eljárásának – okszerű, logikus mérlegelésére alapította az ítéletet. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat részletesen mérlegelte, és szükség esetén egymással is ütköztetett számos tanúvallomást, így pl. ... Károly és ... Tamás, valamint ... és ...t Áron vallomásait. Kiemelte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság részletesen – és a per alakulása során felvetett új kérdések tekintetében folyamatosan – tájékoztatta a feleket a bizonyítási teherről. Hivatkozott még arra, hogy a
  16. márciusi szerződésmódosítás hátterének bizonyítására az alperes bizonyítási indítványai alapján került sor, az elsőfokú bíróság az alperesi ügyvezető személyes előadása és az alperes által bejelentett tanúk vallomása alapján állapította meg a szerződéskötés körülményeit, illetőleg a szerződés hátterét. A felperes kérte az alperes fellebbezés kiegészítéséhez csatolt új bizonyítékainak mellőzését a másodfokú eljárásban. Álláspontja szerint az is az alperes perelhúzó, rosszhiszemű magatartására utal, hogy az alperes által csatolt szakértői vélemény 2014-ben kelt és a tárgyalás előtt két nappal küldte meg azt a felperes részére. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból alapvetően helytálló jogi következtetéseket vont le. A ... Ítélőtábla az elsőfokú ítélet
  17. oldal
  18. bekezdésében szereplő azon megállapítást, hogy „amely magánokirat-hamisítás, és adócsalás bűncselekményében történő bűnsegédi magatartás" mellőzi. A polgári ügyekben ítélkező bíróságnak nem feladata a különböző magatartások büntetőjogi megítélése, minősítése, az a büntetőügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Mellőzi továbbá ugyanezen bekezdés következő megállapítását „A háromoldalú megállapodás, mint bűncselekmény eredményeként létrejött valótlan tartalmú magánokirat semmis..." A fentieknek megfelelően a polgári bíróságnak nem feladata azon tény megítélése, hogy valamely háromoldalú megállapodás bűncselekmény-e. Ezt meghaladóan az ... Biztosító Egyesület nem volt peres fél, így a háromoldalú megállapodás semmisségének megállapítására sem volt jogi lehetőség, de arra nem is volt szükség a perben. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a
  19. március 9-én kelt szerződésmódosítás nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. Figyelemmel a szerződésmódosítás motivációjára nagyobb súllyal kellett értékelni a bizonyítékok körében a szerződésmódosításban résztvevők nyilatkozatait. Különösen nagy súllyal esett latba az alperesi törvényes képviselő nyilatkozata, aki tudatában volt annak, hogy a jogrendbe ütköző szívességet tesz a felperesnek, amelynek ellentételezéseként született meg a szerződésmódosítás. Az alperesi törvényes képviselő személyes előadását nem csak ... Károly tanú vallomása támasztotta alá, hanem azt részletesen magyarázta dr. ... Tamás Gyula tanúvallomás is. A tanú azt állította, hogy „Arra azonban határozottan emlékszem, hogy a Magiszterre vonatkozó szerződéseket átvettem, figyelemmel arra, hogy 2007-ben ezeket elő kellett venni, ugyanis folyt egy APEH vizsgálat a felperesnél, ahol az APEH kiszúrta, hogy az ...-mal fennálló szerződéses kapcsolatban, illetőleg ennek az ügyfél felé való továbbszámlázása ÁFA-val kellett, hogy történjen, nagy valószínűséggel a Leaseplan ezt ÁFA nélkül számlázta, holott ÁFÁ-san kellett volna az APEH szerint. Amennyiben azonban valóban ez volt a helyzet, akkor egy marha nagy adóbírságra számíthatott a felperes. Ezt követően nem tudom, hogy kinek, talán ... Tibornak vagy ... Áronnak támadt egy ötlete, hogy mi lenne, ha újrakötnénk ezt az ...-os szerződést, és kerüljön bevonásra a Magiszter brókercégként, mert ebben az esetben már ÁFA nélkül lehetne tovább számlázni a szolgáltatást. Ezt követően újra kötöttük az ...-os szerződést kicsit korábbi dátummal, amelyről az APEH-nek természetesen nem volt tudomása. Az APEH már a háromoldalú szerződés csomagot látta, nem pedig a kétoldalú szerződést. A kérdés az volt, hogy ki borítsa fel könyvelését erre a konstrukcióváltásra tekintettel, a Leaseplan vagy pedig a Magiszter. A Magiszter vállalta, tekintettel arra, hogy kis cég lévén neki ez kevesebb problémát jelentett, a menedzsment megkönnyebbült, de vártuk azt, hogy mi lesz az ellentételezés, amire a Magiszter igényt tart.". A számvitelről szóló
  20. évi C. törvény
  21. §
(2)bekezdése szerint az
(1)bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 16. §
(1)bekezdése szerint az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál – a
  1. és
  2. §-okban meghatározott eltérésekkel – a teljesítés, illetve a részteljesítés (a továbbiakban együtt: teljesítés) időpontjában keletkezik. Ugyanezen paragrafus
(2)bekezdése szerint ha e törvény rendelkezéseiből más nem következik, a teljesítés időpontjának megállapítására a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. §
(7)bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A meglévő adófizetési kötelezettség elkerülése érdekében a lezajlott gazdasági események valós tartalmától eltérő minősítése, annak elpalástolása, eltérő tartalommal való felruházása, a fentiek alapján a jogrendbe ütközik. A jogrendbe ütköző magatartás tanúsításáért (szívességért) adott ellenérték pedig nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. Ebben a körben a ... Ítélőtábla a fentiek alapján mellőzi az elsőfokú ítéletnek a bűncselekmény megállapítására vonatkozó megállapításait. Az elsőfokú bíróság a 0%-os jutalék tekintetében is okszerűen mérlegelte a bizonyítékokat és jutott arra a következtetésre, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a megállapodás létrejöttét. Helytállóan állapította meg, hogy a jutalék módosítás bejelentésére vonatkozó iraton lévő, ... Károly felperesi munkavállaló aláírása kizárólag azt tanúsította, hogy az alperes által készített iratot a felperes átvette, ebből nem vonható le következtetés, hogy a felperes szerződéses akaratát tükrözi. Az „átvettem" szöveg alatti aláírás nem minősülhet ilyen kifejezett egyértelmű nyilatkozatnak. Nem vitásan a felperes éveken keresztül ... Károly közreműködésével jutalék számláit 0 %-os jutalékkal állította ki. Erre azonban ... Károly eljárása miatt került sor. ... és ... Áron vallomása alapján megállapítható volt az is, hogy a pénzügyi osztály ... Károly által megadott adatokat, a számlák kiállítását megelőzően nem ellenőrizte, így önmagában a felperesi számlák összegszerűsége, 2009. évi utalási értesítők, táblázatok az alperesi állítást nem bizonyították. Az alperes jogi képviselője által 2010. november 24. napján kelt levelében a jutalék mértékét 8 % -1 %-ban jelölte meg a felperesi jutalékot. Az ... Biztosító Egyesülettel kapcsolatos jutalék mértékét az alperes az elsőfokú eljárásban nem vitatta, így arra a másodfokú eljárásban nincs lehetősége. Az alperes fellebbezéséhez csatolt okirati bizonyítékok a másodfokú eljárásban nem vehetők figyelembe, figyelemmel a Pp. 235. §
(1)bekezdésében írtakra, különös tekintettel arra, hogy ezen okirati bizonyítékoknak a fellebbező alperes már az első fokú határozat meghozatalát megelőzően birtokában kellett lennie. A fentiekre tekintettel a ... Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét - részben eltérő indokolással - helybenhagyta. Kötelezte az alaptalanul fellebbező felperest, hogy 1714.500 Ft ügyvédi munkadíjat mint másodfokú perköltséget fizessen meg a felperes részére. A felperesi jogi képviselő ügyvédi munkadíját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel a
(6)bekezdésben foglaltakra is. A feljegyzett 2.500.000 Ft fellebbezési illeték megfizetésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelettel 13.§
(2)bekezdése alapján kötelezte az alperest. Budapest,
  1. február
  2. Vargáné dr. Erdődi Ágnes sk. törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Gajdos István sk. törvényszéki bíró, előadó dr. Szabó Györgyi sk. törvényszéki bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.