A határozat elvi tartalma: I. A megállapításra irányuló kereset konjunktív feltételeinek hiánya esetén a keresetet el kell utasítani. II. A bírón kívül a tárgyalóteremben tartózkodó igazságügyi dolgozó miatt nem állapítható meg az, hogy az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva és nem egyesbíró járt el az ügyben. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.804/2015/6.szám A Kúria a felülvizsgálati eljárásban dr. B. Németh László ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt I.r. és dr. Mihály Róbert ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 23.P.89.964/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 61.Pf.639.393/2014/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az I.r. alperesnél végrehajtás indult a felperes ellen, amelynek során az I.r. alperes megkereste az önálló bírósági végrehajtó II.r. alperest a végrehajtás foganatosítása végett. A II.r. alperes által kibocsátott letiltó végzés alapján a felperes nyugdíjából 33%-ot levontak. A felperes a többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek jogalap nélkül gazdagodtak, mert az I.r. alperes nem tartotta be az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (Art.)
- §-ának
(2)bekezdésében foglaltakat akkor, amikor az adóvégrehajtás végett a II.r. alperest megkereste. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes arra hivatkozott, hogy a felperes igénye tekintetében a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései nem alkalmazhatók, továbbá nem gazdagodott a felperes által megjelölt végrehajtási eljárásban befolyt összegekkel, ezért a kereset alaptalan. A II.r. alperes álláspontja szerint a felperes ténylegesen az adótartozásként végrehajtott összeg visszafizetését kéri, igényére nem a Ptk. szabályai az irányadók, a Ptk.
- §-a alkalmazásának nincs helye. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a megállapítási kereset előterjesztése jogalap nélküli gazdagodás megállapítása tekintetében fogalmilag kizárt, a kereset konjunktív feltételeinek fennállását a felperes felhívás ellenére nem bizonyította, ezért az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást jól állapította meg és helytálló az erre alapított érdemi döntése is. A másodfokú bíróság szerint a felperesnek a fellebbezésben felvetett eljárási szabálytalanságokra utaló kifogásai alaptalanok, nincs olyan eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését indokolná. Miután a felperes marasztalásra irányuló határozott kereseti kérelmet nem terjesztett elő, ezért a keresetet a Pp.
- §-ának alkalmazásával kellett elbírálni. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet, valamint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasító határozat meghozatalát kérte. Jogi álláspontja szerint a bíróságok megsértették a Pp.
- §-ában,
- §-ának
(1)bekezdésében, 252. §-ának
(1)bekezdésében és a Pp.
- §-ában foglaltakat. Sérült a felperes tisztességes eljáráshoz való joga, az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva és mindkét bíróság pártosan járt el. A felperes kifogásolta, hogy az elsőfokú tárgyaláson a bíró mellett ült egy ismeretlen személy, aki az ítélet meghozatalakor is bent tartózkodott. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Elnök-helyettese tájékoztatása szerint az ismeretlen „a bírót segítő igazságügyi dolgozó" volt, a Pp. azonban nem engedélyez az egyesbíró mellé egy segítőt az ítélet meghozatalában. A másodfokú bíróságnak kötelessége lett volna hatályon kívül helyezni az ítéletet és új eljárásra utasítani az elsőfokú bíróságot amiatt, hogy az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. A felperes szerint adótartozásának fennállását az alperesek valótlanul állították és nem bizonyították. A bíróság a rosszhiszemű alperesek valótlan állításait fogadta el, ezért „pártos". Az ítélet indokolása nem tér ki arra, hogy milyen más módon érvényesíthette volna a felperes a jogait és nem vette figyelembe, hogy a kereset nem megállapításra irányult, ettől függetlenül azonban a felperes azt állítja, hogy a megállapítási kereset feltételei is bizonyítottak. A bíróságok nem ismerik az üggyel kapcsolatos jogszabályokat, mert az Art. kizárja a bírósági végrehajtási törvény alkalmazását az Art. hatálya alá tartozó ügyekben, a jogszabályok nem ismerete folytán pedig az eljárás tisztességtelen. A bíróság tévesen állítja, hogy a másodfokú bíróság a korábban hozott végzésében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy a felperes eredetileg megállapításra irányuló keresetet terjesztett elő és a jogalap tekintetében jogalap nélküli gazdagodásról, eredeti állapot helyreállításáról és kártérítésről is említést tesz, ami arra utal, hogy a másodfokú bíróság nem érti az ügyet. Az I.r. alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte; vitatta a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó jogszabálysértések fennállását és érdemben a döntéseket megalapozottnak tartotta. A Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 213. §-ának
(1)bekezdése értelmében az ítéletnek a perben érvényesített kereseti kérelemre kell kiterjednie és a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen (Pp.
- §). A felperes, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökéhez címzett levelében is arra utalt, hogy „az összeg nem érdekes, mert kereseti kérelmem a jogalap nélküli gazdagodás megállapítása". A
- július 10-i tárgyaláson a felperes személyesen adta elő: „azt kértem, hogy a bíróság először állapítsa meg, hogy az I-II. rendű alperesek jogalap nélkül gazdagodtak azért, mert az I. rendű alperes a megkeresésében, amit a II. rendű alpereshez írt, nem tartotta az Art.
- §-ának
(2)bekezdésében foglaltakat". A bíróság külön kérdésére a felperes úgy nyilatkozott, kizárólag megállapítási keresete van mindkét alperessel szemben. Mindezekre tekintettel a bíróság jól állapította meg, hogy a felperes keresete megállapításra irányult, ebből következően elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Pp.
- §-ában írt konjunktív feltételek fennállnak-e. E körben az elsőfokú bíróság és a jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül, helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a megállapítási kereset feltételei nem állnak fenn, ezért a keresetet el kellett utasítani. A jogerős ítélet indokolásának a kereset elutasításának indokait kellett tartalmaznia, amelynek körében nem csak annak volt jelentősége, hogy van-e a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvásához fűződő ok, hanem annak is, hogy a teljesítés követelésének, a marasztalásra irányuló keresetnek nem volt akadálya. Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet a megállapítási kereset feltételeinek hiánya miatt a keresetet alappal utasította el. A másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott eljárási szabályok megsértésének kérdését vizsgálta és helyesen utalt arra, hogy a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján a hatályon kívül helyezésre akkor kerülhet sor, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, ez azonban az adott esetben nem volt megállapítható. A Pp. 252. §-ának
(3)bekezdése értelmében pedig a hatályon kívül helyezésre alapot adó nagy terjedelmű bizonyításra sem volt szükség annak elbírálása érdekében, hogy a megállapítási kereset feltételei fennállnak-e. Ez a kérdés attól függetlenül eldönthető volt, hogy a bírósági végrehajtási törvény az Art. hatálya alá tartozó ügyekben miként alkalmazható. A Pp.
- §-ának és
- §-ának megsértésére a felperes alaptalanul hivatkozik. A bíróság a felmerült jogvita pártatlan eldöntését, a felperesnek a per tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való joga érvényesítését biztosította. A Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie, hogy az elsőfokú bíróság szabályszerűen volt-e megalakítva, e tekintetben azonban nem a tárgyalóteremben tartózkodó személyeknek van jelentősége, hanem annak a garanciális szabálynak, hogy az eljárást lefolytató és a döntés meghozó első fokon eljárt bíróságnak egy hivatásos bíróból, vagy egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló tanácsban kellett-e ítélkeznie. Az adott esetben az eljárási szabályoknak megfelelően egyes bíró járt el, a döntést ő hozta, a bíró munkájának segítésére utalás nem jelenti azt, hogy az elsőfokú ítéletet nem az egyes bíró hozta meg és ezáltal a 11. §-ának
(1)bekezdésében foglalt szabály sérült volna. A másodfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy az igazságügyi alkalmazott jelenlétének az érdemi döntésre nem volt kihatása, ezért nincs olyan eljárási szabálysértés, amely a Pp. 252. §-ának
(2)bekezdése alapján szükségessé tenné az elsőfokú ítélet, illetőleg a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az I.r. alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, míg a felülvizsgálati illeték viseléséről szóló rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §ának
(1)bekezdésén és a
- §-án alapul. Budapest,
- június
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Udvary Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő HM