Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.015/2015/
- A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt II.rendű felperes neve... felperesnek dr. ... ügyvéd ... által képviselt ... alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében, amely perbe a ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt Felperesi beavatkozó... felperes pernyertessége érdekében beavatkozott, a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 11.G.42.029/2013/
- számú ítélete ellen a felperes és a beavatkozó által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest és a beavatkozót, hogy 15 napon belül együttesen fizessenek meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása körében irányadó tényállás szerint ...-ét megelőzően az alperesi társaság tagjai 6,5-6,5 % részesedéssel ... és ..., 37 %-os részesedéssel a ... Kft., továbbá 50 %-os részesedéssel a I.rendű felperes nevevoltak, az alperes ügyvezetője önálló képviseleti joggal ..., valamint Felperesi beavatkozó- a beavatkozó - volt. Felperesi beavatkozóa ...ban egyszemélyes társaságként bejegyzett, a I.rendű felperes neve-ben 50 %-os részesedéssel rendelkező felperesi társaságnak, valamint a I.rendű felperes neve-nek is önálló képviseleti joggal rendelkező képviselője (ügyvezetője) volt. Az alperes ...án a képviseletre jogosultak és a tagok adataiban ...-i hatállyal bekövetkezett változások, valamint a létesítő okirat ...-i módosítása időpontjának bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán, egyebek mellett a ...-én megtartott taggyűlés jegyzőkönyvében rögzített tagi nyilatkozatokra és taggyűlési határozatokra, valamint üzletrész adásvételi szerződésekre alapítva. Ezt követően
- április 8-án előterjesztett beadványában Felperesi beavatkozó„ügyvezető mint az ... Kft. (alperes) képviselője" törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a cégbíróságnál. Arra hivatkozással, hogy az alperesi társaságban 50 %-os részesedést képviselő üzletrészek átruházására jogszabálysértően, a I.rendű felperes neve
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdése szerinti elővásárlási jogának megsértésével került sor, mert a I.rendű felperes nevekizárólagos döntési hatáskörrel rendelkező taggyűlése nem hozott határozatot az elővásárlási jog gyakorlásáról, ennek hiányában pedig a I.rendű felperes nevenevében senki nem tehetett az elővásárlási jog gyakorlása tekintetében joghatályos nyilatkozatot; állította, az alperesi társaság által előterjesztett változásbejegyzési kérelem a Gt. 142. §
(2)bekezdés
- d)és
- e)pontjába, 143. §
(1)bekezdésébe és 144. §
(1)bekezdésébe, továbbá a társasági szerződés rendelkezéseibe ütközik. Sérelmezte azt is, hogy a I.rendű felperes neveügyvezetőjeként nem kapott meghívót az alperes taggyűlésére, arról nem is tájékoztatták annak ellenére, hogy a I.rendű felperes neve-nek a felperesi társaság egyedüli tagjaként közvetetten 50 %-ban tulajdonosa is. Az előadottak alapján a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 74. §
(1)bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását, az alperesi társaság jogszabálysértő határozatának megsemmisítését és a cég törvényes működésének helyreállítására felhívását kérte. Jogi érdekeltsége körében hivatkozott arra, hogy „nem csak társasági ügyvezető" hanem közvetetten az alperesi társaságban 50 %-os részesedéssel is rendelkezik, mert egyedüli tagja a felperesi társaságnak, amely a I.rendű felperes neve50 %-os részesedéssel rendelkező tagja. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága ...-án meghozott - a
- sorszámú végzéssel ... kiegészített -, a Cégközlönyben ...én közzétett Cg.... számú végzésével elrendelte a ...án előterjesztett alperesi változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozások bejegyzését, ...-i hatállyal törölte Felperesi beavatkozót és ...t mint ügyvezetőt, továbbá a társaság tagjait, egyidejűleg ügyvezetőként bejegyezte ...t és ... ...t önálló képviseleti joggal, tagként bejegyezte a I.rendű felperes neve-t és a ... Kft.-t, továbbá rögzítette a cégjegyzékben a létesítő okirat ...-i módosítása időpontját. A felperes
- június 5-én a Ctv.
- §
(1)bekezdésére és 66. §
(3)bekezdésére alapítva előterjesztett keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.... számú végzésének hatályon kívül helyezését kérte. A kereseti előadás szerint a végzés azért jogszabálysértő, mert arról, hogy az alperesi társaság nem kíván élni a Gt. 123. §
(2)bekezdése szerinti elővásárlási jogával, alperes nevében joghatályos nyilatkozatot a Gt. 29. §
(1)bekezdésében, 22. §
(4)és
(6)bekezdésében foglaltakra figyelemmel kizárólag az ügyvezető tehetett volna, a Gt. 141. §
(2)bekezdésének d) pontja ugyanis kizárólag az elővásárlási jog „pozitív irányú gyakorlását" utalja a taggyűlés hatáskörébe, az e jogról történő lemondást azonban nem. Az ilyen tartalmú jognyilatkozat megtételére a társaság nevében a tagoknak, a taggyűlésnek a törvény értelmében nincs jogosultságuk. A változásbejegyző végzés amiatt is jogszabálysértő, mert az ügyvezetőként bejegyzett ... ...val szemben a Gt. 25. §
(1)bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn, tekintettel arra, hogy főtevékenységként az alperesi társasággal azonos tevékenységet megjelölő ... kft.-nek is önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, ugyanakkor egyik érintett társaság létesítő okirata, illetve legfőbb szervi határozata sem ad felmentést a Gt. 25. §
(1)bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabály alól. Ennek következtében a cégjegyzék jogszabálysértően tartalmazza azt, hogy az alperes önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője ... .... Jogszabálysértő a végzés azért is, mert az alperesi társaság taggyűlésén ... ... cégvezetőként a I.rendű felperes neveképviseletében anélkül tett az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot, illetve gyakorolt szavazati jogot, hogy rendelkezett volna képviseleti jogosultsággal, cégvezetői kinevezésére ugyanis a Gt. 32. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában került sor. Ennek következtében a változásbejegyző végzés Felperesi beavatkozóügyvezető törlését elrendelő részében is jogszabályba ütközik, mert az annak alapjául szolgáló taggyűlési határozat meghozatalában az egyik tag képviseletére nem jogosult személy vett részt. A jogszabálysértések kiküszöbölésére súlyuknál és jellegüknél fogva a jelen peres eljárásban nincs lehetőség, ezért a Ctv. 66. §
(3)bekezdése alapján a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének van helye. Kereshetőségi jogával összefüggésben felperes arra hivatkozott, a változásbejegyző végzés Felperesi beavatkozóra, felperes egyedüli tagjára nézve rendelkezést tartalmaz, felperesen mint egyszemélyes társaságán keresztül Felperesi beavatkozóközvetetten a I.rendű felperes neve-ben is 50 %-os részesedéssel rendelkezik, ily módon pedig az alperesi társaságnak is közvetett tulajdonosa. Utalt arra is, a cégbíróság a Ctv. 78. §
(2)bekezdésében foglaltakat is megsértette, amikor Felperesi beavatkozótörvényességi felügyeleti kérelméről és az alperesi társaság változásbejegyzési kérelméről nem együttesen döntött. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, felperesnek nincs kereshetőségi joga, mert rá a változásbejegyző végzés nem tartalmaz rendelkezést, így a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultság nem illeti meg. A Ctv. 78. §
(2)bekezdése alapján felperes azért nem rendelkezik perindítási jogosultsággal, mert a törvényességi felügyeleti kérelmet nem ő, hanem Felperesi beavatkozóterjesztette elő, méghozzá az alperes képviseletében. Érdemben is vitatta a kereset megalapozottságát, azt, hogy a változásbejegyző végzés a kereseti előadás szerinti bármely okból jogszabálysértő lenne. Az elsőfokú bíróság
- október 17-én meghozott 11.G.42.029/2013/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az alperes részére 40.000 forint + áfa perköltség megfizetésére kötelezte. Mindenekelőtt a felperes kereshetőségi jogát vizsgálva ítélete indokolásában kifejtette, a keresettel támadott végzés a felperesre közvetlenül, személy szerint semmilyen rendelkezést nem tartalmaz, így a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján felperes kereshetőségi joggal, perindítási jogosultsággal nem rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti kérelmet nem a felperes, hanem Felperesi beavatkozóterjesztette elő, mégpedig a kérelemben foglaltakból megállapíthatóan az alperesi társaság ügyvezetőjeként, ezért felperest a Ctv. 78. §
(2)bekezdése alapján sem illeti meg kereshetőségi jog. Kereshetőségi jog hiányában a per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a cégbíróság eljárása megfelelt-e a Ctv. 78. §
(1)bekezdésének. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, felperes egyébként sem rendelkezett olyan közvetlen jogi érdekeltséggel, amely a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultságát megalapozhatta volna, az alperesben fennálló közvetett részesedéséből fakadó közvetett jogi érdekeltsége ehhez nem elégséges. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint egyebekben az ítélet indokolásában részletesen kifejtett indokokra tekintettel a kereset érdemben is megalapozatlan, mert nem volt megállapítható olyan jogszabálysértés, amelyet a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna, és így a Ctv. 65. §
(2)bekezdésére figyelemmel alapul szolgálhatott volna a végzés hatályon kívül helyezésére. Mindezek alapján a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben a felperes és a felperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereset szerinti ítélet meghozatalát kérték. A fellebbezés szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a törvényességi felügyeleti kérelmet Felperesi beavatkozóaz alperes képviselőjeként terjesztette elő, a kérelem ugyanis kifejezetten tartalmazza azt, hogy azt Felperesi beavatkozónemcsak ügyvezetőként nyújtotta be és írta alá, de úgy is, mint a kérelemben vázolt cégháló szerinti közvetett tulajdonos. Erre tekintettel pedig nyilvánvaló, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem benyújtásakor Felperesi beavatkozónemcsak az alperes ügyvezetőjeként, hanem a felperes, valamint a I.rendű felperes nevenevében is eljárt, erre tekintettel pedig a törvényességi felügyeleti eljárásban a felperes is kérelmezőnek minősül, így a Ctv. 78. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel attól függetlenül rendelkezik kereshetőségi joggal, hogy rá nézve a végzés tartalmaz-e rendelkezést vagy sem. Az a súlyos, orvosolhatatlan jogszabálysértés pedig, hogy a cégbíróság a Ctv. 78. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti együttes elbírálási kötelezettségét megsértve anélkül rendelte el a változásbejegyzést, hogy egyidejűleg a törvényességi felügyeleti kérelemről is döntött volna, önmagában megalapozza a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, lényegében helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, a törvényességi felügyeleti kérelemből aggálytalanul megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást Felperesi beavatkozónem a felperes képviseletében, hanem az alperes törvényes képviselőjeként kezdeményezte. Felperes a törvényességi felügyeleti eljárásban nem minősült kérelmezőnek, így kereshetőségi jogára a törvényességi felügyeleti kérelem nem hatott ki. Az ehhez szükséges jogi érdekeltség hiányában felperes egyébként sem lett volna jogosult törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásról, az ilyen eljárásban igénybevehető jogorvoslatokról a Ctv. rendelkezik, egyebekben a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzéssel szembeni perindítási jogosultság feltételeit, a perindításra jogosultak körét is meghatározva. A kereshetőségi jog, a perindítási jogosultság Ctv.-ben meghatározott feltételeinek hiányában a kereset ítélettel történő elutasításának van helye anélkül, hogy az abban megjelölt jogszabálysértések vizsgálatára sor kerülne. Ebből következően a bíróságnak elsősorban a felperes kereshetőségi jogának fennálltát kell vizsgálnia. A Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemnek hely adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. Az e rendelkezés alkalmazása körében kialakult bírói gyakorlat szerint az ügyészen kívül más személy csakis akkor és annyiban rendelkezik perindítási, kereshetőségi joggal, amennyiben személyére nézve a cégbíróság végzése kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz. (Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.022/2011/5., 10.Gf.40.375/2012/3., Győri Ítélőtábla Gf.IV.30.366/2010/2.) Kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás a törvényességi felügyeleti eljárással is összekapcsolódhat. A Ctv. 78. §
(1)bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, vagy annak részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A
(2)bekezdés szerint az
(1)bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. A Ctv. 78. §
(2)bekezdése szerinti a bejegyző, változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti sajátos, a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében meghatározott korlátozások nélküli perindítási jogosultság tehát kizárólag az ilyen sajátos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztőjét illeti meg. Ebből következően az olyan személy, aki a Ctv. 78. §-a szerinti párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárásban kérelmezőként nem vett részt, kizárólag a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti korlátozott kereshetőségi joggal rendelkezik. A perbeli esetben a keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre kifejezetten, nevesítve rendelkezést nem tartalmaz, nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján felperesnek nincs kereshetőségi joga. A Felperesi beavatkozóáltal
- április 8-án előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelemben foglaltak alapján helytálló következtetés levonásával állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a kérelem benyújtására nem a felperes képviseletében eljárva, nem a felperes nevében került sor, felperes kérelmezőként nem volt alanya a törvényességi felügyeleti eljárásnak, ezért a Ctv.
- §
(2)bekezdése szerinti kereshetőségi joggal sem rendelkezik. A fellebbezésben előadottakkal szemben a törvényességi felügyeleti kérelemben foglaltakból nem állapítható meg az, hogy a kérelmet Felperesi beavatkozóa felperes képviseletében is eljárva terjesztette elő. A törvényességi felügyeleti eljárást ugyanis Felperesi beavatkozókifejezetten az alperesi társaság törvényes képviselőjeként kezdeményezte, a felperesi társaságra csupán jogi érdekeltségével összefüggésben utalt, mégpedig akként, hogy az alperesben 50 %-os részesedéssel rendelkező felperesi társaságnak egyedüli tagja. Önmagában abból, hogy a kérelem előterjesztője „közvetett tulajdonosi" érdekeltségére is hivatkozott, a kérelem egészének tartalmát figyelembe véve nem vonható le olyan következtetés, hogy a felperes képviselőjeként eljárva kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes kereshetőségi joga hiányában jogszabálysértés nélkül, megalapozottan hozott a keresetet elutasító ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezést előterjesztő felperest és felperesi beavatkozót együttesen kötelezte az alperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- november
- Dr. Tibold Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Levek Istvánné dr. s.k. bíró