Bfv.1468/2015/7 – Kúria

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont]. Ezért őt kettőszáz napi tétel, napi tételenként egyezer, összesen kétszázezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint a bűnügyi költség viseléséről. A felmentésért bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a

1. március
2. napján jogerős 1.Bf.283/2014/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnügyi költségre vonatkozó részében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője terjesztett elő a Be.
4. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, és új eljárás lefolytatását indítványozták. Az indítványozók eljárási szabálysértésként a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. c)pontjában, valamint III.
2. a)pontjában írtak megsértését sérelmezték. A Legfőbb Ügyészség BF.1463/2015/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. Törvényben kizártnak ítélte a törvényes vád hiányára történő hivatkozást, mert az valójában a bizonyítékok mérlegelését támadja, másrészről a törvényes vád módosított fogalmának következményei csak a 2006. július 1. napja után benyújtott vádiratoknál alkalmazhatók. Az ezt megelőzően benyújtott vádirat esetében ez okból felülvizsgálatnak nincs helye. Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány alaptalan az indokolási kötelezettség megsértését kifogásoló részében, mert ez az eljárási szabálysértésként értékelhető hiányosság a megtámadott ítéletek kapcsán nem állapítható meg. Az alapeljárásban meghozott ítéletek nem a bizonyítékok puszta leírására szorítkoztak, hanem azok értékelését is tartalmazták, valamint megfelelő indokát adta a bíróság valamennyi, a tényállásban rögzített elkövetési magatartásnak. A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta el. Ennek során - a Be. 423. §

(4)bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely

(5)bekezdése alapján a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványban nem hivatkozott egyéb - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 373. §

(1)bekezdés I. c) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. Az indítványozók szerint nem képezte a vád tárgyát az elsőfokú ítéletben szereplő ... kétütemű külső csónakmotorhoz tartozó műanyag üzemanyag tartály, és e körben vádmódosításra sem került sor. Márpedig ennek azért van jelentősége, mert az ítélet indokolása alapvetően e tárgy terhelt által történt eltulajdonításából vont le következtetést a többi ingóság terhelt általi eltulajdonítására. Az üzemanyag tartály beazonosíthatósága körüli ellentmondások is kizárják annak kétséget kizáró módon történő megállapíthatóságát, hogy ez a tartály a terhelthez bűncselekmény elkövetése útján került. A felülvizsgálati indítvány ezen részében a törvényben kizárt. A Be. 2. §

(2)bekezdése alapján törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Miként arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott a fentiekben idézett törvényi rendelkezést a

1. évi LI. törvény vezette be, és az
2. július
3. napján lépett hatályba. Mindebből következően, a törvényes vád módosított fogalmának következményei kizárólag a
4. július
5. után benyújtott vádiratok esetében alkalmazhatóak (BH 2007.38.). A felülbírált ügyben a Veszprémi Városi Ügyészség a B.1494/
6. számú vádiratát
7. november 6-án nyújtotta be a városi bíróságra. Mindezekre figyelemmel a törvényes vád hiányában történt eljárásra hivatkozással nincs helye felülvizsgálatnak. A Kúria utal arra, hogy a 1/
8. BK vélemény elvi éllel fejtette ki, hogy a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét, stb. A Veszprémi Városi Ügyészség által előterjesztett vádirat mindenben megfelel a törvényi feltételeknek. A vádirat tartalmazza a lopás minden törvényi tényállási elemének megfelelő történeti tény leírását. Töretlen a bírói gyakorlat abban is, hogy nem minősül a vádon történő túlterjeszkedésnek, ha a vádiratban tételesen felsorolt értéktárgyakon kívül további ingóság eltulajdonítását is megállapítja a bíróság. Nem jelenti ezért a vádelv sérelmét, ha a bíróság az ügydöntő határozatában megállapított tényállás ugyan nem fedi teljesen a vádiratban leírt tényeket, de a bűncselekmény törvényi tényállásának lényeges elemét alkotó tények tekintetében annak megfelel, ezért a tettazonosság keretein belül marad (1/
9. BKv.). A vádelv a vádirat és az ítélet tényállása közötti teljes történeti azonosságot nem követeli meg. A bíróságnak a bizonyítás során a tényállás hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekednie. A bizonyítás eredményéhez képest az ítéleti tényállás több vonatkozásban, így az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, motívuma, eredménye tekintetében eltérhet a vádirati tényállástól anélkül, hogy ez a vádelvet sértené (EBH 2005.1199.). A bizonyítás eredményéhez képest a bíróság az elkövetés tárgyai tekintetében is eltérhet a vádbeli megállapításoktól anélkül, hogy ezzel a vádelvet sértené (EBH 2011.2385.). Mindemellett a terheltnek felrótt üzemanyag-kanna eltulajdonítása folytán sem az elkövetési érték, sem a cselekmény minősítése nem változott. A vád szerint a terhelt 2002 októberében a sértett hajójáról különböző értéktárgyakat tulajdonított el. Ily módon a bíróság a tárgyak körének kiterjesztésekor is a tettazonosság körén belül maradt. Amikor a felülvizsgálati indítvány a műanyag üzemanyag tartály eltulajdonításának tényét vitatja, lényegében nem tesz mást, mint az eljárt bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységét támadja, ami a törvényben kizárt. A Be.
10. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható. A Kúria alaptalannak találta a felülvizsgálati indítványnak a Be. 373. §

(1)bekezdés III. a) pontja szerinti eljárási szabálysértésre történő hivatkozását. Az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A felülvizsgálati indítvány szerint az ítélet nem tartalmazza azon bizonyítékok logikai láncolatának a leírását, melynek alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy kétséget kizáróan a terhelt volt az, aki a vádbeli cselekményt elkövette. Nem nyert bizonyítást, hogy miként jutott be a hajó zárt térségébe, csupán valószínűsíteni lehetett, hogy volt kulcsa hozzá. Sérelmezte, hogy a hajó megvásárlása és értékesítése körüli körülményeknek a bíróság nem tulajdonított érdemi jelentőséget. Önmagában az a körülmény, hogy bizonyos ingóságok - amennyiben ezt bizonyítottnak vesszük - a terhelthez kerültek, még nem alapozza meg azt, hogy azok bűncselekmény (lopás) útján kerültek a terhelt birtokába. Nem adta kellő indokát a bíróság, hogy a terhelttel haragos viszonyban lévő tanúk vallomását miért fogadta el kétséget kizáró bizonyítékként, míg más, a terhelttel semmilyen viszonyt nem ápoló érdektelen tanúk vallomását miért nem tartotta elfogadhatónak, és rekesztette ki a bizonyítékok köréből. Az indítványban megjelölt, és felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértés nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik a bíróságnak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, valamint az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját a bűnösséggel, a cselekmény minősítésével, a büntetéssel vagy intézkedéssel kapcsolatban mire alapozta (EBH 2011.2387.). A fenti ok csupán akkor vezethet hatályon kívül helyezéshez, ha szoros összefüggésbe hozható a bűnösség megállapításával, a felmentéssel, az eljárás megszüntetésével, a jogi minősítéssel, a büntetés kiszabásával, illetve az intézkedés alkalmazásával. A Be.

1. §-a szerint a bíróság indokolásában köteles számot adni döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló bíróság pedig ezt köteles ellenőrizni. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést akkor lehet megállapítani, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította a rendelkezését, illetve milyen módon vette számba az ennek alátámasztására szolgáló bizonyítékokat. A megtámadott ügyben azonban ilyen hibát a Kúria sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság ítélete kapcsán nem észlelt. Az eljárt bíróságok a bizonyítékokat okszerűen, a logika szabályainak megtartásával értékelték, és döntésükről kellő részletességgel és nyomon követhetően adtak számot. A bizonyítékok értékelése helyessége, és az értékelés körében levont következtetések eredménye viszont kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati indítványban meg nem engedett támadását jelenti (BH
2. 10.). Az elsőfokú bíróság a Kúria számára is nyomon követhető módon adott számot arról, hogy a sértett család tagjai által tett tanúvallomásokat miért fogadta el, illetve, a biztonsági őrök vallomása ellenére miért állapította meg a terhelt bűnösségét. Nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését - miként arra a Legfőbb Ügyészség átiratában hivatkozott -, ha a bíróság kétséget kizáró módon nem állapította meg, hogy a terhelt
3. október
4. napja és
5. december
6. napja között pontosan mikor, egy vagy több alkalommal tulajdonította-e el a tényállásban megjelölt ingóságokat, illetve, hogyan jutott be állagsérelem nélkül a hajó zárt helyiségébe. Ezen körülmények a lopásban való bűnösség megállapítása szempontjából nem relevánsak. Az ítélet a jogtalan eltulajdonítás megállapításához szükséges valamennyi lényeges tényt tartalmazza. A felülvizsgálati indítvány ezen része alapvetően ugyancsak a bíróságok bizonyíték-értékelő tevékenységét támadta, ami a felülvizsgálati indítványban tilalmazott: nem vitatható a tényállás megalapozottsága, miként nincs mód a tényállás esetleges hiányosságainak kiküszöbölésére. Nincs törvényes lehetőség a jogerős határozattól eltérő következtetés levonására, a bizonyítékok eltérő értékelésére, vagy ilyen okból a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére. A Kúria mindezekre figyelemmel miután olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be.
7. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezésnek a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatnak pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti [Be. 421. §

(3)bekezdés]. Budapest,

1. február
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő