Bfv.1515/2015/7 – Kúria

(5)bekezdésében írt értelmező rendelkezés szerint, ahol e törvény a jogkövetkezményeket - az adott ügyben a Be. XXIV. Fejezetében szabályozott bíróság elé állítás alkalmazhatóságát - a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni. Ekként nincs jelentősége a Btk. Általános Részében a halmazati szabályok miatt a büntetési tételkeret növelő körülményeknek. KÚRIA Bfv.I.1515/2015/7.szám A Kúria Budapesten, a

1. év tanácsülésen meghozta a következő január hó
2. napján tartott v é g z é s t: A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Ceglédi Városi Bíróság 15.B.620/2012/
3. számú ítéletét és a Budapest Környéki Törvényszék 1.Bf.24/2013/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Ceglédi Városi Bíróság a
5. november 8-án - bíróság elé állítás alapján - meghozott 15.B.620/2012/
6. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [
7. évi IV. törvény
8. §,
9. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] és testi sértés vétségében [

1. évi IV. törvény
2. §

(1)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés fele részének, három évnek a végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette, megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés végrehajtandó részéből feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság rendelkezett az előzetes fogvatartásban eltöltött idő beszámításáról és a járulékos kérdésekről is. A terhelt védőjének enyhébb minősítést és enyhébb büntetést célzó fellebbezése folytán másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a

1. március 5-én jogerőre emelkedett 1.Bf.24/2013/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a börtönbüntetés tartamát három évre, a közügyektől eltiltás tartamát három évre enyhítette. A bíróság az így kiszabott szabadságvesztés fele részének, egy év hat hónapnak a végrehajtását függesztette fel a próbaidő tartamának változatlanul hagyása mellett, míg az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt a Be.
3. §

(1)bekezdésének

1. a)és
2. b)pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Álláspontja szerint a bíróság elé állítás keretében folytatott eljárás során az ügyész törvénysértő módon vette rá beismerő vallomásra azáltal, hogy ettől tette függővé a fogvatartása alatt a hozzátartozóival való kapcsolattartás engedélyezését, valamint ígéretet tett arra, hogy vele szemben enyhe büntetés kerül kiszabásra. Mindennek ellenére a bíróság a cselekményét súlyosabban, fegyveresen elkövetettként minősítette, holott valójában csak a dulakodás befejeződését követően és csak néhány másodpercre vette elő a fegyver-utánzatot. Vitatta a könnyű testi sértés vétségében a bűnösségét. Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1482/2015/1. számú írásbeli nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben alaptalan, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. A terhelt írásbeli észrevételében kifejtette, hogy a halmazati büntetési tétel felső határára, 12 évre figyelemmel nem álltak fenn a bíróság elé állítás törvényi feltételei, továbbá a járásbíróság hatáskörét túllépve bírálta el az ügyet. A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. A Kúria a Be. 423. §

(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az

(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges más eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság hatáskörét túllépte [Be. 373. §

(1)bekezdés II. c) pont]. Az elsőfokú bíróság hatáskörét szabályozó Be.

1. § szerint első fokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe. A Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja szerint - egyéb feltételek megléte esetén - az ügyész a gyanúsítottat bíróság elé állítja, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel. A Ceglédi Városi Ügyészség feljegyzésében a terheltet közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette - amelynek büntetési tétele öt évig terjedő szabadságvesztés és két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett testi sértés vétségével vádolta, így esetében a halmazati büntetési tétel felső határa - az 1978. évi IV. törvény 85. §

(3)bekezdésében írt szabályra tekintettel nem érhette el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát, azaz a hét évet. Téves tehát a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének azon hivatkozása, hogy vele szemben - nyolc évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények elkövetése miatt - nem lett volna helye a bíróság elé állításnak, továbbá, hogy az ügyének elsőfokú elbírálása törvényszéki hatáskörbe [Be. 16. §

(1)bekezdés a) pont] tartozott volna. Ha ugyanis a Be. 16. §

(1)bekezdésben meghatározott egyéb körülmény nem áll fenn, az elsőfokú eljárás lefolytatására a járásbíróságnak van hatásköre. Mindemellett a Be. 601. §

(5)bekezdésében írt értelmező rendelkezés szerint ahol e törvény a jogkövetkezményeket - az adott ügyben a Be. XXIV. Fejezetében szabályozott bíróság elé állítás alkalmazhatóságát - a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni. Ekként nincs jelentősége a Btk. Általános Részben a halmazati szabályok miatt a büntetési tételkeretet növelő körülményeknek. Végezetül a terheltnek a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevétele azért is alaptalan, mert a bíróság elé állítás törvényben megkívánt feltételeinek hiánya legfeljebb relatív eljárási szabálysértés, amely érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg (BH2015. 220.). A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül, amely azt jelenti, hogy a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 423. §

(1)bekezdés], és ez a tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Az indítvány előterjesztője az előzőekben idézett törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva valójában a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenységét, és ezen keresztül a megállapított tényállást támadta, amikor arra hivatkozott, hogy ő nem okozott a sértettnek semmilyen sérülést, az ... gázriasztó fegyvert pedig nem a cselekmény kezdetén, hanem néhány másodpercre a végén vette elő. E körben a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok - így a terhelt és a tanúk vallomásainak - eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, további bizonyításra, illetve ez okból a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére nem kerülhet sor. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor is helye van, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak [Be. 416. §

(1)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálati indítványában a terhelt hivatkozott arra is, hogy a bíróság törvénysértően minősítette a terhére rótt közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét - az 1978. évi IV. törvény 229. §

(3)bekezdés szerint - fegyveresen elkövetettnek, ezért a vele szemben kiszabott büntetés is eltúlzott. Az elkövetéskor és az elbíráláskor egyaránt hatályban volt 1978. évi IV. törvény 137. § 4.

1. a)pontja szerint fegyveresen elkövetett az a cselekmény is, amelyet lőfegyver utánzatával - jelen ügyben gáz-riasztó pisztollyal - fenyegetve követnek el. Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt ugyan a gáz-riasztó pisztolyt valóban a cselekménysor végén, de még annak befejezését megelőzően vette elő, és azzal megfenyegette a sértetteket, amely cselekvőség ekként része volt a terhelt által a sértettek sérelmére megvalósított közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak. A gáz-riasztó fegyver tényállásban rögzített használatára tekintettel az eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül minősítette a terhelt cselekményét fegyveresen elkövetettnek. Következésképpen a felülvizsgálati minősítését támadó része nem alapos. indítványnak a cselekmény Amennyiben pedig a cselekmény minősítése törvényes és a büntetés egyéb anyagi jogi szabályt sem sért, a mérlegelési jogkörben és törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke felülvizsgálati eljárásban nem támadható. A jelen ügyben jogerősen kiszabott három év szabadságvesztés a halmazati büntetési tételkeret (amelynek alsó határa két hónap, felső határa a tíz évet nem érheti
2. el)az alsó határához közelít, így az egyébként sem törvénysértő. A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. január
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő