A határozat elvi tartalma: Nem lehet a felülvizsgálati kérelemben olyan érvénytelenítési ok megsértésére hivatkozni, amelyre a kereset nem terjedt ki. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.131/2015/
- A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a dr. Fuisz Jenő ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Karászi Viktor ügyvéd által képviselt alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt a Fővárosi Törvényszék 9.G.40.814/2014/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 127.000 (százhuszonhétezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felek között
- április 13-án jött létre pénzügyi lízingszerződés, melyben a felperes átvállalta az eredeti lízingbevevőnek az alperessel szemben fennálló, lízingszerződésből eredő tartozását. A felperes a lízingbevevő helyébe lépett, annak jogutódjává vált. A lízingszerződésben megállapodtak, hogy jogvitáik elbírálására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróságot (a továbbiakban: Választottbíróság) jelölik ki. Az alperes a lízingszerződést
- április 5-én felmondta, és felszólította a felperest a lízingtárgy kiadására. A felperes
- április 20-án a Budapesti II. és III. Kerületi Bírósághoz benyújtott keresetében kérte a választottbírósági szerződés érvénytelenségének megállapítását. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mely ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta. A Kúria a
- szeptember 16-án kelt Gfv.VII.30.151/2014/
- számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A lízingtárgyak átadásának elmaradása miatt
- június 26-án az alperes (a továbbiakban választottbírósági felperes) keresetet nyújtott be a Választottbírósághoz, melyben kérte kötelezni a felperest (a továbbiakban választottbírósági alperest) a megjelölt három ingatlan kiadására. A Választottbíróság
- január 23-án a tárgyalást megnyitotta, január 31-én a hatáskörét - a választottbírósági alperes kifogására figyelemmel - megállapította. A választottbírósági alperes érdemi védekezésében a felmondást nem ismerte el, álláspontja szerint az az együttműködési kötelezettség megszegése miatt kógens szabályba ütköző volt, tételes elszámolásra kérte kötelezni a választottbírósági felperest. A
- október 3-án folytatott tárgyaláson a Választottbíróság végzésében - határidő megállapításával - lehetőséget biztosított a választottbírósági alperesnek arra, hogy esetleges viszontkereseti kérelmét előterjessze. Tudatta a felekkel, hogy a határidő letelte után dönthet - újabb tárgyalás kitűzése nélkül - a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánításáról és a tárgyalás berekesztéséről. A választottbírósági alperes nemperes eljárásban kérte a választottbírósági hatáskör nemleges megállapítását, mely kérelmét a nemperes eljárás bírósága
- szeptember 24-én kelt végzésével, érdemi vizsgálat nélkül elutasította a jogorvoslati határidő elmulasztása miatt. A Választottbíróság a bizonyítási eljárást
- november 26-án befejezettnek nyilvánította és a tárgyalást berekesztette. A választottbírósági alperes
- december 10-én bejelentette, hogy viszontkeresetet indítana az ellenérdekű féllel szemben. Nem tartotta elfogadhatónak a tárgyalás berekesztését, mert arra álláspontja szerint - csak akkor kerülhetett volna sor, ha a jogvita körülményeit megfelelően tisztázták volna. A Választottbíróság
- december 16-án kelt VB/12134 számú ítéletével kötelezte a választottbírósági alperest, hogy 8 napos határidő alatt adja át a választottbírósági felperesnek a ... szám alatt található ingatlanokat, és kötelezte az eljárás költségeinek a megfizetésére. A tényállást a csatolt okiratok alapján állapította meg. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a választottbírósági alperes nem tett eleget a lízingszerződésben foglalt kötelezettségének, ezért a választottbírósági felperest megillette az a jog, hogy a szerződést felmondja. Ennek a lehetőségét és a jog gyakorlását megalapozta a lízingszerződéshez kapcsolódó általános szerződési feltételek előírása. A felmondás következményeként kötelezte a választottbírósági alperest az ingatlanok kiadására. A választottbírósági alperes (a továbbiakban felperes) kérte az ítélet érvénytelenítését a választottbíráskodásról szóló
- évi LXXI. törvény (Vbt.)
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján, arra való hivatkozással, hogy a választottbíróság eljárása nem felelt meg a Vbt. rendelkezéseinek. Állította, hogy a Választottbíróság megsértette az „egyenlő elbánásban részesítés" törvényi előírását, mert a választottbírósági alperes az ügyét nem tudta előadni. Elmaradt a felek nyilatkozatainak meghallgatása, holott csak ezt követően lehetett volna a tárgyalást berekeszteni és határozatot hozni. A választottbírósági eljárásban azért nem adta elő viszontkeresetét, mert azzal elismerte volna a választottbírósági szerződés hatályát, noha az állam bírósága előtt a választottbírósági szerződés megtámadásával kapcsolatban jogvita volt folyamatban. Utóbb azzal indokolta a viszontkereset előterjesztésének elmaradását, nem volt elegendő pénze arra, hogy a választottbírósági költségeket megfizesse. Részletesen kifejtette az álláspontját a választottbírósági eljárás érdemével kapcsolatban, és indítványozta az Alkotmánybíróság megkeresését annak megválaszolása érdekében, hogy a Választottbíróság az Alaptörvénnyel összhangban állóan elzárkózhat-e a kérelem elbírálása elől, pusztán a költségek meg nem fizetésére hivatkozással. Az alperes vitatta, hogy a Választottbíróság az eljárása során ne tartotta volna meg a törvényes rendelkezések szerinti kötelezettségét. Érvelése szerint a felek egyenlő elbánásban részesültek az eljárás során, a Választottbíróság az Eljárási Szabályzat rendelkezéseit követve teljesítette eljárási cselekményeit. Mindkét fél előadhatta az ügyét, eljárási nyilatkozataikat megtehették, beadványaikat benyújthatták, bizonyítási eszközeiket megjelölhették. A Választottbíróság a tájékoztatást teljeskörűen megadta a felek részére, a felperes számára is ismert volt, hogy amennyiben viszontkeresetet nem ad elő, a választottbíróság a tárgyalását berekesztheti és ítéletet hozhat további nyilatkozat nélkül. Hivatkozott arra, hogy a Kúria
- szeptember 16-án hatályában fenntartotta azt a jogerős bírósági ítéletet, amelyben a bíróság a választottbírósági kikötés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasította. Álláspontja szerint indokolatlan az Alkotmánybíróság megkeresése, az állam bírósága előtt sem lehet eljárást indítani, ha a fél a költségeket nem fizeti meg. Amennyiben az állam bírósága előtti peres eljárásban alkotmányos rendelkezések alapozzák meg az idézési kérelem teljesítésének megtagadását, úgy a választottbírósági eljárásban alkalmazott ilyen jogkövetkezmény sem lehet Alaptörvénnyel ellentétes. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a választottbírósági szerződéssel a felek szabadon választottak egy olyan személyt jogvitájuk elbírálására, akinek az ítéletét az állam úgy ismeri el, mintha az a törvénykezési hatalom gyakorlása során meghozott bírósági ítélet lenne, azonban ez nem szerveződik az állam igazságszolgáltatási közjogi rendszerébe. A választottbírósági eljárás során kifejtett eljárási cselekmények a magánjogi jogviszonyok keretein belül maradnak. Az eseti és állandó választottbíróságok nem a törvénykezési hatalommal élő bíróságokra irányadó alkotmányos követelményeknek tesznek eleget az eljárásuk során, hanem a Vbt.-vel, az állandó választottbíróságok eljárási szabályzatával és a választottbírósági szerződéssel reájuk ruházott polgári jogokat gyakorolva, a keresetindítással adott keretek között, magánjogi személyként döntenek el jogvitákat, ezért a választottbírósági szerződéssel összhangban a Vbt.-ben előírt kötelező szabályokat kell megtartaniuk. Megállapította, a Választottbíróság a döntése előtt megadta a feleknek a lehetőséget arra, hogy a tényállításaikat teljeskörűen megtegyék, bizonyítékaikat megjelöljék. A felek a Vbt.
- §
(1)bekezdésében és az Eljárási Szabályzat 25. §
(2)bekezdésében előírt kötelezettséget teljesíthették. A bizonyítás módját az Eljárási Szabályzat 35. §
(4)bekezdése szerint a Választottbíróság maga állapíthatta meg. A felek ügyük előterjesztésében nem voltak korlátozva. A perben nem volt bizonyított, hogy a Választottbíróság az eljárása során ne tartotta volna meg a Vbt.-vel és a választottbírósági szerződéssel meghatározott kötelezettségeit, azaz jogok gyakorlásától fosztotta volna meg a felek valamelyikét. A viszontkereset előterjeszthetőségével kapcsolatban a Választottbíróság eljárási cselekményei az Eljárási Szabályzattal összhangban álltak, a feleket meghallgatta, a hatályosan előadott kérelmeket megítélve, tárgyalás alapján hozta meg döntését. Miután a felperes nem bizonyította az általa hivatkozott érvénytelenítési ok fennállását, az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és annak megváltoztatásával a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a Vbt. 55. §
(2)bekezdés b) pontjába - azaz a közrendbe - ütközés miatt. Másodlagosan kérte a Fővárosi Törvényszék ítéletének - a VB/
- számú választottbírósági ítéletre is kiterjedő - hatályú hatályon kívül helyezését és a választottbíróság (mint elsőfokú bíróság) új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a Fővárosi Törvényszék a tényállást pontosan állapította meg, abból azonban téves következtetést vont le. Nem tett eleget indokolási kötelezettségének és a jogszabályok szövegét nem az Alaptörvény
- cikkének megfelelően értelmezte. Állította, hogy a Választottbíróság megsértette a Vbt.
- §-ában foglalt egyenlő elbánásban részesítés elvét, amikor kizárólag eljárási költségek lerovásának nemteljesítése miatt nem engedélyezte a viszontkereset előterjesztését. Részletesen kifejtette álláspontját a lízingszerződéssel kapcsolatban, a kamatemelésre, valamint a tisztességtelenségre vonatkozóan. A szerződés felmondását érvénytelennek tartotta, arra hivatkozva, hogy a lízingtörlesztő részleteket időarányosan
- május 2-áig megfizette, ezért nem fizetés okán nem volt jogalapja az alperesnek a szerződés felmondására. Kiemelte, hogy azoknak, akiknek nincs lehetőségük a választottbírósági eljárási illetéket megfizetni, nincs biztosítva az Alkotmányban rögzített, bírósághoz való fordulás iránti joguk. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt érvénytelenítési okot a felperes a keresetében nem jelölte meg, ezért azt az elsőfokú bíróság nem ítélhette meg, így nem lehet a felülvizsgálati eljárás tárgya sem. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján, s azt az alább kifejtett okok miatt nem találta jogszabálysértőnek. A Kúria elsőként rámutat arra, hogy a Vbt. által megállapított eljárási rend szerint a választottbírósági ítélet azonnal végrehajtható, ellene fellebbezésnek nincs helye (Vbt.
- §). Érvénytelenítése kérhető az állam bíróságától - az illetékes törvényszék előtt -, amely egyfokú eljárásban hozza meg jogerős ítéletét arról, hogy a felperes keresetében megjelölt érvénytelenítési ok [Vbt.
- §
(1)bekezdés a)-e) pontjai és
(2)bekezdés a)-b) pontjai] megvalósult-e vagy sem. Ha az érvénytelenítés oka megvalósult, érvényteleníti a választottbírósági ítéletet, ellenkező esetben a keresetet elutasítja. Érdemben a választottbírósági ítélet nem bírálható felül, a felek közötti jogvita érdemi elbírálását a rendes bíróság nem végezheti el, s az ítéletet nem is módosíthatja. Az érvénytelenítési kereset tárgyában hozott jogerős elsőfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésre hivatkozással nyújtható be. A felülvizsgálati bíróság azonban - a Pp. 275. §
(1)bekezdése alapján - csak azt vizsgálhatja, hogy a jogerős elsőfokú ítélet a keresetben megjelölt érvénytelenítési ok megvalósulását helytállóan bírálta-e el. A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet jogszerűsége. A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni olyan új érvénytelenítési okra, amelynek vizsgálata kereseti kérelem hiányában - nem volt az elsőfokú eljárás tárgya. Ebből következően a felülvizsgálati kérelemben elsőként hivatkozott érvénytelenítési ok - a közrendbe ütközés [Vbt. 55. §
(2)bekezdés b) pont] - megvalósulását a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. A választottbírósági eljárásban a Választottbíróság nem olyan elsőfokú bíróságként jár el, amelynek az ítéletét a törvényszék másodfokú bíróságként felülbírálhatná. Tévedett ezért a felperes, amikor másodlagosan olyan tartalmú felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a felülbírált jogerős ítéleten kívül a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezését is kérte. Ez a kérelme a kifejtettekre tekintettel megalapozatlan. A felperes a keresetében megjelölt Vbt. 55. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt érvénytelenítési ok megvalósulásának a jogerős ítélet általi elbírálását nem sérelmezte a felülvizsgálati kérelmében, ezért az nem volt a felülvizsgálati eljárás tárgya. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely az alperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a)-b) pontja,
(5)bekezdése, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §
(1)bekezdése és 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(1)és
(3)bekezdése alapján a felperes köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is. Budapest,
- október
- Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró A kiadmány hiteléül: